Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-12 / 36. szám
4 WrtfSRÄD M66. február 12. szombat. IDEGEN VOLT A DUNA HAN6JA Nógrád megye észak-nyugati csücskében, Váchoz és Budapesthez közel találjuk Hon- tot. Termelőszövetkezetének 160 tagja van és miután jöl beleilleszkedik a balassagyarmati járás bogyós-gyümölcs termesztő körzetébe, évről évre magasabb munkaegységet fizet tagjainak. A szövetkezet jelentős évi nyereségre tesz szert a mintegy kétezres tojóállományából is. Az idén a tervezett negyvenkét forintnál is többet fizetnek egy munkaegységre a Győzelem Termelőszövetkezetben. A 160 tsz-tag közül mindössze 34 a harminc éven aluli azokkal együtt, akik Budapestet, vagy a környező vidéket megjárva a nyár óta egyenként, vagy kettesével visszatértek. A sort Végh Károly nyitotta. Ö még csak a Tolmács! Gépállomásról települt vissza, de a többiek, mint például Imre Tibor tsz-tág és Bállá Antal, a szövetkezethez szerződött kovács — Budapest csábításának fordítottak hátat. Egy ugrásnyira vau Budapest — Könnyebb volt elmenni, mint visszatérni — vallják a bonti „tékozló fiúk”. Kalandvággyal, a gúnyolódó pesti munkatársakkal, rosszul értelmezett önérzettel, kiábrándultsággal és az otthoniak, elsősorban a szülők gáncsosko- dásával kellett megküzdeniük. Csak aki maga is próbálta az tudja: mit jelent fiatal fejjel belátni, hogy a meggondolatlanul választott út járhatatlan. Aki becsülettel dolgozik otthon is megtalálja a számítását. Ezt a közhelynek tűnő „direkt” tételt bizonyítja Imre Tibor és Bállá Antal esete. Egymás mellett ülnek a tsz Irodán. Gyerekkori jópajtások. Bállá az idősebb, erősebb. Magas, keménykötésű, parázs melegétől fényesedé bőrű fiatalember. Huszonhárom éves. Fekete sapkáját mélyen a homlokába húzva viseli, és ettől valahogy egyszerűnek, szinte naivnak tűnik. De csak az első pillanatban. Mert nem az. Akaratos tűzi ember Bállá Antal. Csak itt az irodán nem tud mit kezdeni a pattogó szikrákhoz, izzó vasakhoz szokott kezével. Beszéde is akadozó, súlyos, megfontolt, mint a pörölycsapás: — Budapest nyolcvanegy kilométerre van Honthoz. Egy kettőre ott lehet az ember. Hát letelepedtem... és vagy egy esztendőt le is húztam ott... Egy építőipari vállalatnál voltam lakatos, beiratkoztam a felsőfokú gépipariba is, de azután... Félév se telt el abbahagytam. Sokan megkérdezték már tőlem ott is idehaza is — miért mentem Pestre? Most is csak azt mondhatom, szerettem volna magamba szívni azt a légkört, ami ott van. Kis község a mienk. Sokszor nehéz itt a csend. Az alacsonytermetű Imre Tibor szinte percenként felugrik, bocsánatot kér és elsiet az iroda ajtaján kopogtató tagokkal. A raktárba mennek. Napközben, munka után egyformán elfoglalt ember. Tsz- raktáros és KISZ titkár. A járási KISZ bizottságon örömmel újságolták, hogy november óta, — akkor választotta meg a negyven tagot számláló alapszervezet — sokat és ami lényeges: előnyére változott a honti fiatalok élete. Munkásszállás, mozi, Paál és Pál — Imre Tibi meg én, naponta láttuk egymást. Barátok voltunk mi ott is — mondja Bállá. — Ö egy ktsz- nél dolgozott. Esténként a Nyugati pályaudvar előtt találkoztunk. A munkahelyen befogadtak bennünket. Megélhetést, kenyeret adtak. És szállást is. Amíg dolgoztunk jól éreztük magunkat, de azután... A műszak végét jelző csengetés belénkhasított, akár a kés. Többnyire céltalanul csatangoltunk az utcán. Csak a hajnal vetett haza nyugtalanul forgolódó, horkoló társaink közé. — Feküdtem az ágyon. Ügy éreztem napról-napra, minden egyes kószálásunk után keserűbb lesz a szám íze. Mit tehettünk volna? Ha jól álltunk pénzzel beültünk valami jobb helyre. Néztük az embereket. Csupa idegen. Máskor meg moziba mentünk vagy a Halászbástyára. Eleinte érdekes volt, de később ezt is úntuk már. Sok helyen megfordultunk Tiborral. Valahogy azért mindig sikerült elcsapni az időt. Bent voltunk a KISZ- ben is, de csak annyiból állt, hogy befizettük a hat forintot — Vegyes társaság él a munkásszállásokon. .. — mondja Bállá Antal szerződött kovács bélyegre. Vegyes társaság él a munkásszállásokon. Tizenhat éves gyermekembertől a 65 évesig. Verték a kártyát egész este. Egy könyvet sem lehetett letenni, olyan zsíros volt az asztal... Ifj. Szendrei Lőrinc még az általános iskola padjában ül, de már jelentkezett szakmunkástanulónak a Győzelem Tsz-be. Jól tanul az iskolában, Állattenyésztőnek sem lesz utolsó Imre Tibor és Bállá Antal hazataláltak. Egy évig éltek Budapesten. A honti tsz elnökét Pál Lászlónak hívják, neve csak egyetlen betűvel tér el az egyik leghíresebb magyar festő, Paál László nevétől. Paál László világhírű tájképeit mindenki megcsodálhatja, aki Budapesten jár. A Nemzeti Galéria állandó kiállításán láthatók. A két fiú csak az elnök Pál László nevét ismeri. Milyen hangja van a Dunának? — Amikor ritkán hazalátogattunk, megkerestük az elnököt. Bátorított, biztatott bennünket — jöjjünk haza. Munkát ad a szövetkezet, szükség van a mi kezünkre is. Pesten azután két álló hétig azt méricskéltük hogyan lehetne mielőbb visszaszármazni az Ipoly mellé? Mert senki se gondolja, egyszerűnek. Ha nem lett volna erős akaratunk, talán még mindig ott hánykolódnánk. Igazság az, hogy idehaza is nagyobb becsülete van annak a fiatalnak, aki Pesten dolgozik valahol... Akármit. Büszkén mondják a szülei... De mi egyre kevesebbet törődtünk ezzel a „becsülettel”. Akkoriban sokat mászkáltunk, vitatkoztunk, alaposan meghánytuk-vetettük a dolgot. Barátkoztunk a hazatérés gondolatával. Egyik este elvetődtünk a Dunához. A Mar- git-hídról hallgattuk a víz sustorgását, ahogy a kőlábaknál megpördült. Nagyon idegen volt az a hang. Éjfélig beszélgettünk. Elhatároztuk, hogy hazatérünk. Most dolgozunk és jól érezzük magunkat. Tiborral azt tervezzük, hogy a visszatért fiatalokból, meg az itteniekből három mezőgazdasági brigádot szervezünk. Gond is öröm is egyformán a miénk itt. Dolgozni is közösen kellene... Egy mondat, meg egy mozdulat Tárgyilagosan: „A történelmi parasztság megszűnőben van, a ma felnövekvő fiatalság az ipar, a technika, a város világából veszi eszményeit, s a mezőgazdasági munka és a falusi élet csak annyiban vonzza, amennyiben ugyanazon értékrend szerint versenyképes az iparral és a várossal.” (Erdei Ferenc) Szubjektiven: A honti termelőszövetkezet elnökhelyettese azt mondja: — Ősz óta megszűntek munkaerőgondjaink. A fiatalok közül rövid idő alatt nyolcán jöttek vissza a városból. Most már a fegyelemmel is többet törődhetünk majd. Gépünk van elég néhányat korszerűbbre cserélünk ki és azután már... Kitárt tenyerét meglendíti a levegőben. Mint aki sokáig béna, szállni tanuló madarat enged útjára. Pataki László AZ OLVASOK! SZÓDAVÍZ, SZÓDAVÍZ! Salgótarján Külső pályaudvar és Baglyasalja első részének lakói nem nagy, de jogos észrevételét szeretném tolmácsolni. E körzetben ugyanis nincs lehetőség arra, hogy szódavízhez jussunk. A restiben nem kapható, mert csak ötvenliteres palackkal tárolnak. A vasutas kultúrotthon italboltjában pedig hetek óta nincs, a rossz útviszonyok miatt. De nincs a 176-os népboltban sem. Így pillanatnyilag kényszerülünk lemondani e szerény igényünkről, vagy kilométereket kell megtennünk a város központjáig. Tudjuk mi jól. hogy a boltosok nem nagyon rajonganak érte, mert túl sok vele a baj, de azért úgy gondoljuk, hogy a lakosságnak ehhez is joga van, és könynyebbséget jelentene, ha ott. ahol egyéb élelmiszert is vásárolunk a szódavizet is megkaphatnánk. F. I-né Maradjunk egy kicsit a szódavíznél. Jánosaknai olvasóink így írnak: „Miután eszpresszóval is büszkélkedhet e kis település, két-három hetet is keil várnunk, míg szódavízhez juthatunk. Ügy véljük, ha palackozott italt, hordós bort ki lehet az italboltba szállítani, akkor a szódavíz szállítása sem igényel többet, mint körültekintőbb áruellátást Nemde?” T. T. Jánosakna Csak később A gyorsabb postai kézbesítés céljából levélszekrényeket szerelnek fel a salgótarjáni bérházakban. Ezzel lényegesen meggyorsul a kézbesítés. Korábban a vásártéri bérházakban már helyeztek el postai levél- szekrényeket, ezek azonban kicsiny méretüknél fogva nem alkalmasak erre a célra, nem lehet benne hírlapokat kör-'-'edén elhelyezni. A későbbiekben ezeket az alkalmatlan levél- szekrényeket is kicseréljük, s valamennyi bérházban egységes méretűt szerelünk fel. Megyei Postahivatal Starján Házastársi pótlék férj után H. Györgyné pásztói olvasónk azt kérdi, ha nyugdíjba megy, az általa eltartott és teljesen munkaképtelen férje után kaphat-e házastársi pótlékot. A nyugdíjas nő részére férje után akkor lehet házastársi pótlékot megállapítani, ha teljesen munkaképtelen férjét saját háztartásában, túlnyomóan saját keresetéből legalább egy év óta tartja el, s havi nyugdíja az 1000 forintot nem éri el. További feltétel, hogy a férjnek havi 360 forintot meghaladó keresete, (jövedelme, nyugdija) nincsen, a nyugdíjassal együtt él, és annak halála esetén özvegyi nyugdíjra lenne jogosult. Egy kicsivel jobban... Február negyedikén a MÁVAUT Salgótarjáni állomásáról 17 óra 45 perc helyett húsz perces késéssel indult ki a busz Egyházasgergé- re. Hogy miért következett be a késés, annak okát a következőben látom. Indulás előtt öt perccel beállt a busz az indulási helyre. Ekkor megkezdődött a 90 főnyi utas versengése, hogy felférjen a 80 személyes Kocsira. Mivel a vezető egyben jegykezelő is, a felszállás igen vontatottan haladt. Ez természetes, hiszen egyszerre csak egy ember léphet a kocsiba. A felszállásra várók pedig taposnak a bokáig érő sárban, meg egymás lábán. Ez is érthető; a 90 jegy kiadására kevés az öt perc. Így esett meg ezen a napon, hogy késve indultunk. Felvetődik a kérdés: hogyan lehetne ezen javítani? Az utazó közönség és az en véleményem is az: be kellene vezetni az elővételi jegypénztárt, mint a MÁV-nál, és a gépkocsi vezetője már csak a megváltott jegyeket kezelné le. Vagy a forgalmista úgy intézkedne, hogy álljon be előbb a busz az indulási helyre, ha látja, hogy sok utas várakozik. De nem a mi feladatunk tippeket adni, reméljük, a vállalat vezetősége ezeknél az ajánlatoknál még jobb megoldást talál. Gyorsabb és kényelmesebb utazást biztosít a közönségnek. Szikszai Alfréd Karancsalja Eltartott társadalombiztosítása K. Andrásné salgótarjáni olvasónk azt kérdi, az eltartottnak jár-e ingyenes társadalombiztosítási szolgáltatás az eltartó jogán, ha lakásért tartja el. * Az eltartó jogán az eltartottnak csak akkor jár ingyenes társadalombiztosítási szolgáltatás. ha az eltartás nem ellenszolgáltatásért történik. Ha az eltartó a vagyonáért, ingatlanáért, lakásáért tartja el az eltartottat, az eltartás ellenszolgáltatásért történik, és így nem jár az ingyenes társadalombiztosítási szolgáltatás. Szerkesztői üzenetek Id. Cs. L. (Hcrencsény): Kérdésére közöljük, ha a munkaviszonyai között öt évi megszakítások nincsenek, életkorára és a ledolgozott évekre tekintettel nyugdíjra már jogosult. Ezzel kapcsolatos kérelmét a birtokában lévő munkakönywel, igazolásokkal együtt az SZTK Alközpont Balassagyarmati Kirendeltségénél kell előterjesztenie. Szakaszgyűiés Rimócon A rimóci tanácsházán Ri- móc és Varsány község munkásőrei adtak találkozót, szakaszgyűlésre jöttek össze. A tanácsteremben ünnepélyes volt a hangulat. Itt búcsúztatták tartalékállományba vonuló társukat Virág Vince elvtársat. Virág Vince munkásőr már a megalakulás óta tagja a szakasznak. A szakasz, a gyűlés keretében versenyre hívta ki a század töb„Egy hűséges olvasó” jeligére: (Salgótarján): Kérelbi szakaszát, valamint a me- métől eltérően most nem a gyében lévő munkásőr szá- télikert gondnokságával, hazad 2. szakaszait az alábbi nem a didergő gólyákkal kéAmi a tájékoztatóból kimaradt Mint már korábban hírül adtuk, megjelent a Nógrád megyei Pályaválasztási Tanácsadó 1966. évi tájékoztatója, amellyel kapcsolatban nem árt felhívni az érdeklődők figyelmét az alábbi hiányosságokra. A Nógrád megyei gimnáziumok címjegyzékéből kimaradt a kisterenyei gimnázium, a romhányi II. Rákóczi Ferenc Általános iskola és Gimnázium, valamint a karancs- lapujtői általános iskola és gimnázium. Ezek az iskolák a beiskolázási körzethatárok alapján fogadják el a jelentkezéseket. A kisterenyei gimnáziumba jelentkezhetnek a mátraszelei tanulók is. A szakközépiskolákkal kapcsolatban is történt néhány változás. Nem indul az 1966/67. tanévben a jelzett szakközépiskolai osztály: Salgótarjánban a Sztahanov úti szakmunkástanuló intézetben az autószerelő, vagy hőenergetikus, illetve a Madách Gimnáziumban a villanyszerelő, vagy épületgépész. Viszont nem szerepel a tájékoztatóban a kisterenyei gimnáziumban induló erdészeti szakközépiskola, amely megyei beiskolázású és korlátozott számban elfogadja kollégiumi elhelyezést igénylő fiú tanulók jelentkezését is. Az erdészeti szakközépiskola képzési célja: olyan széleskörű általános műveltséggel és szakmai ismeretekkel rendelkező szakmunkások képzése, akik bármilyen erdőgazdasági munkafolyamatot kezdő szakmunkás szinten önállóan is el tudnak végezni, továbbá képesek tanulmányaikat bármely egyetemen, főiskolán, felsőfokú technikumban tovább folytatni (erdőmérnöki, agráregyetem, stb.) Salgótarjánban a Madách Gimnáziumban induló egészségügyi szakközépiskolában csecsemő és kisgyermekgondozónő szak indul egy osztállyal. Ide az egész megyéből jelentkezhetnek fiatalok. A szakközépiskolában érettségizett tanulók a gimnáziumi közismereti tárgyakon kívül latint, éneket, zenét (négy éven keresztül), egészségügyi alapismereteket, anatómiát, gondozás- és ápolástant, élel- mezéatant, lélektant tanulnak. versenyfeltételek alapján: — a termelőmunkában való példamutatás — élenjárás a társadalmi munkában — százszázalékos részvétel a kiképzéseken. A szakasz egyhangúlag úgy döntött, hogy a jövőben a versenyfelhívásban foglaltakat szem előtt tartják, s minden tagja e szerint dolgozik. A foglalkozás második tárgykörében a közlekedési szaoá- lyokból kaptak ízelítőt a munkásőrök. Krafft János Szécsényi, Mőr. pság. szítettünk interjút. Kérdésünkre ezt a határozott választ kaptuk: „Menjenek melegebb vidékre gondozóink, nekünk már úgyis mindegy.” B. I. (Balassagyarmat): Egyetértünk háborgó soraival, de sajnos ennek ellenére kérelmét, — miszerint közöljük a lapban — nem tudjuk elfogadni. A változás érdekében annyit tettünk, hogy megküldtük levelének másolatát az érintett felettes szervhez. Köszönjük fáradozását, és várjuk további anyagait. Köszönöm, hogy meggyógyítottak... Tíz napot töltöttem a megyei kórház sebészeti osztáa legnagyobb elismeréssel adózom a belgyógyászati oszlyán. Műtétem, — mint mon- tály vezető főorvosának, dr. dották később — igen komp- Mezei Sándornak és dr. Fan- likált volt. Sikerült, meggyó- esik János adjunktusnak, akik gyultam. S, hogy most újra tudásuk legjavát adják a doi- az egészséges emberek közé gozók egészségéért. Nem szasorolhatom magam, köszöneté, met szeretném tolmácsolni dr. Lükő Géza sebész főorvos úrnak és orvos társainak. Benttartózkodásom alatt úgy kezeltek minden beteget, oly messzemenő figyelemmel, lel- egészséget, kiismerettel, mint amilyenre hivatásuk kötelez. Ugyancsak bad megfeledkezni az ápoló nővérkékről sem, akik éjjelnappal őrködnek a betegek gondolatai felett. Kívánok kedves mindnyájuknak ió Ludányi József Salgótarján
