Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-01 / 26. szám

4 NOOR<D 1966. február I. kedd Ökölvívás Az SBTC öklöző! a Háfra-Kupaért Surján első lett — Oláh S. a „legtechnikásabb" ökölvívó Az első alkalommal kiírt Mátra-Kupa ökölvívó verse­nyen Gyöngyösön hét város közel nyolcvan versenyzője jelezte indulását. Az előzetes nevezések ellenére csak az SBTC jelent meg tíz fővel. A rendező Gyöngyösi Honvéd Zalka HSE húsz versenyzőt indított. Az eredeti kiírással ellentét­ben a versenyzők körmérkő­zést vívtak a továbbjutásért. A várható nagy összecsapá­sok miatt elmaradtak. Szom­baton a középdöntő mérkőzé­sein hét súlycsoportban, húsz versenyző lépett szorítóba- Az SBTC öklözői jól szerepel­tek. Nyolcán döntőbe kerül­tek. A vasárnap megrendezett döntőn színvonalas találko­zót láthatott a hazai közön­ség. A gyöngyösiek jó teljesít­ményt nyújtottak. Egy súly­csoport kivételével „elvitték” flz első helyeket. Nehézsúly­ban Surján nagyszerűen helyt­állt, legyőzte a gyöngyösiek „menőjét”, Bánhegyit. A pont­versenyt és ezzel a Mátra-Ku- pát a gyöngyösi Zalka HSE versenyzői nyerték 62 ponttal. Az SBTC 27 pontot szerzett. A legtechnikásabb verseny­zőnek kijáró tiszteletdíjat a zsűri Oláh Sándornak ítélte. A döntők eredményei: Légsúly: 1. Kovács (ZHSE), 2. Simkó (SBTC). Simkót a második menetben szabályta­lanságok miatt leléptették- Harmatsúly: 1. Forró (ZHSE), 2. Ajtai (SBTC). Ajtai nagy­szerűen küzdött, csak ponto­zással maradt alul jónevű ellenfelével szemben. Pehelysúly: 1. Klenovics (ZHSE), 2. Csonka (SBTC). 3. Mészáros (ZHSE). Csonka a döntőben sérülés miatt nem állt ki. Könnvűsúly: 1. Pampuk 1. (ZHSE), 2. Vanó (SBTC), 3- Oláh L. (SBTC). Szép mér­kőzést vívott Pampuk és Va­nó. Pampuk mindhárom me­netben jobb volt, biztosan nyert. Kisváltósúly: 1. Mincsik (ZHSE), 2. Kovács (ZHSE), 3. Szatmári (SBTC). A győztes mindkét mérkőzését fölénye­sen nyerte. Váltósúly: 1. Juhász (ZHSE), 2- Zsámboki (ZHSE), 3. Völ­gyi (ZHSE). Nagyváltósúly: 1. Tóth (ZHSE), 2. Oláh S. (SBTC), 3. Pampuk II. (ZHSE). Tóth két súlycsoporttal feljebb indult, de így is első lett Félnehézsúly: 1. Kökény (ZHSE), 2. Pintér (SBTC), 3. Németh (ZHSE)- Kökény biz­tosan nyert, Pintér ellen sé­rülés miatt Németh nem állt ki. Nehézsúly: 1. Surján (SBTC), 2. Bánhegyi (ZHSE), 3. Stefa- nidesz (ZHSE). Surján ke­ményen, jól öklözött. Megér­demelten lett első. A mérkőzéseket Kristóf, Óvári és Pogány vezette. 1967-ben öttusa VB Budapesten Arról még folyik a vita, hogy 1966-ban Melbourneben megrendezik-e az öttusa-vi­lágbajnokságot, az azonban már biztos, hogy az 1967. évi VB-nek Budapest lesz a szín­helye. Valószínűleg szeptem­berben kerül sorra a nagy ta­lálkozó. A szövetség már most 15 új lovat kapott a lóállomány fel- frissítésére, így összesen 60 kiváló ló közül választhatnak majd a világ legjobb öttusá­zói. A legnagyobb gondot a bíráskodás megszervezése, je lenti, mert a meghirdetett j tanfolyamokra kevés a jelent­kező. A legutóbbira például összesen egy akadt. Sí Váltóban negyedik az SKSE Hírverőverseny Zagyvapálfaíván Toto eredmények 1. Brescia—Fiorentina 1:2 2 2. Catania—Napoli 0:0 x 3. Foggia—Milan 0:0 x 4. Internazionale—Lanerossí 3:2 1 5. Juventus—Atalanta 1:1 x fi. Lazio—Torino 1:§ 1 7. Sampdoria—Cagliari 1A x S. Spal—Roma 2:1 1 9. Angers—Nantes 1:1 x 10. Stade Francais—Bordeaux 2:4 2 11. Nimes—Sedan 1:0 1 11 Strasbourg—Valenciennes 0:0 x 13. Lyon—Rouen 0:0 x plusz egy mérkőzés 14. Toulouse—St. Etienne 2:0 1 Vízilabda A vízilabda Bajnokcsapatok Európa Kupájának genovai középdöntőjében az utolsó mérkőzésen a Pro Recco 5:1, (1:0, 1:1, 1:0, 2:0) arányban győzött a Barcelona ellen s így öt ponttal csoport-első­ként jutott tovább. Ugyan­csak tovább került négy ponttal a DVSZK Moszkva. A 3. helyen az FTC végzett három ponttal, 4. a Barcelo­na lett pont nélkül. Ez utób­bi két csapat tehát kiesett. Galyatetőn javában tart az országos síbajnokság. A nagyszabású versenyen nyolc SKSE versenyző indult Pénteken a felnőttek 15 km. es futóversenyén negyvenen rajtoltak, köztük a salgótar­jániak is. A tarjániak ered­ményéről nem érkezett jelen­tés, de az már biztos, hogy az első hat közé nem kerültek- Csapatversenyben sem sike­rült a harmadik helyet meg­szerezni. Erre a Diósgyőri VTjft. versenyzői futottak be. Vasárnap a 4x10 km-es vál­tóban volt érdekelt az SKSE. Tíz együttes indult ebben a számban. Izgalmas küzdelem­ben a Bp. Vasas I. szerezte meg a bajnokságot, 2:34;14, 2. Újpesti Dózsa II. 2:35;17, 3. Bp. Előre I. 2:43;44, 4- Sal­gótarjáni KSE 2:44;30, 5. Diós­győri VTK 2:45,36, 6. Bp. Va­sas II. 2:46;52. Az országos bajnokság feb­ruár 2-án ér véget addig az SKSE ifjúsági sífutói is indulnak az egyéni, csapat, és váltó versenyeken. Vasárnap Zagyvapálfalván a Csókási-völgyben a tábla- üveggyári KISZ és MHS, va­lamint az Építők SK hírverő sífutó és lesikló versenyt ren­dezett serdülő-, ifjúsági- és felnőtt korosztályú verseny­zők részvételével. Néhány SKSE síelő is indult Ered­mények: Futás, 4 km: serdü­lők: 1. Borsos N- 15:4, 2. An­gyal L. 15 ;9, 3. Magyar Z. 16,3 (mindhárom Zagyvapálfalva). Ifjúságiak: 8 km.: 1. Sziké­ra Gy. 26:4, Szegedi A. 31,2, 3. Huszár 0, 33,3 (mindhárom Zagyvapálfalva.) Felnőttek, 12 km: 1- ifj. Dombóvári F. 38,4, 2. Szabó B. 47,08, Versenyen kívül: Kuti Cs. (SKSE) 32,7, Buda F. (SKSE), 36,5. A lesiklást a serdülők 300 m-es pályán, az ifjúságiak es a felnőttek 400 m-es pályán tették meg. Serdülők: 1. Kaszás J. 47.9 2. Toldi L. 48,5, 3- Borsos N. 49.5. (Mindhárom Zagyva­pálfalva). Ifjúságiak: 1. Magyar Z. 49.5, 2. Lőrincz F. 51, 3. Ga- ramszegi 55,5- (mindhárom Zagyvapálfalva). Felnőttek: 1- ifj. Fogarasi F. 50,8, 2. ifj. Dombóvári, 53.8, 3. Szabó B. 56,4. (mindhárom Zagyvapálfalva). Versenyen kívül: Bozó B. (Bp. Honvéd) 49,9. A Csókási-völgyben rende­zett verseny jó hírverése volt a sísportnak. A negyvenhét indulónak nehéz feladatot je­lentett a jeges hó és a köd. Ffcrícr Tibor, reirzetközi mester Salgótarjánban Két napig a Megyei Sakk- szövetség meghívására Salgó­tarjánban tartózkodott Flóri­án Tibor, nemzetközi mester, a Magyar Sakkszövetség főtit­kára. Szombaton a megyei szövet­ség két tagja kíséretében Hankó Jánost, a megyei ta­nács vb.-elnökét kereste fel. A „küldöttség” megbeszélést folytatott az 1967-es Asztalos Lajos emlékversenyről, me­lyet Salgótarján rendezne. Este a salgótarjáni ZIM Ady Endre kultúrotthonában a város huszonöt sakkozójával szimultánt játszott. A nemzet­közi mester tizennyolc játsz­mát nyert, hármat döntetlen­re adott, és négyet elvesztett. A lelkesen küzdő salgótar­jániak közül Juhász (St. ZIM), Simkó (SKSE), Tóth P (SKSE) Huszár (St. ZIM), győzött, Lengyel (SBTC), Ko­vács Á. (St. ZIM), és Hege­dűs (SBTC) döntetlent ért el. Vasárnap a megyei Sakk- szövetség aktíváival találko­zott Flórián Tibor. A megbe­szélésen a megyei sakkélet problémáiról esett szó. Almássy Zsuzsa, kétszeres magyar bajnok szorgalmasan készült a pozsonyi Európa- bajnokságra. Utolsó edzése a Millenáris jegén (Regős István felvétele) kosárlabda SKSE-Bgy. MÁV 77:63 (28:24) Salgótarján, gépipari tech­nikum, v: Pancsovai, Básti. Barátságos mérkőzés sok ko­sárral. Az újonc NB II-es csapat még idényeleji formában van. Az állóképességen feltétlen javítani kell. A vendégek sze­replésén látszott, hogy játék­ban vannak. Ez elsősorban a dobásokban mutatkozott meg. Az SKSE sokat kapkodott. Nem volt csapatvédekezés. Egyedül Csuka játéka meg­nyugtató. Legjobb dobók: Csuka (38), Mosonújvári (17), Hl: Varga (23), Benlcő <1«), Vadkerti (14*. Dutov győzelme San Sebastianban szovjet szerezte meg 30:59:4-peroes siker született a nemzetközi eredménnyel. 2. helyen az an- 10 km-es terepfutó verse- goi Fowler végzett. Ideje: nyen. A győzelmet Dutov 31:02 mp. MÉSZÁROS OTTO (14.) Különkiadás után — különkiadás Ez a nap nem ígért különö­sebb szenzációkat: a tárgya­láson résztvevő újságírók kissé már fásultan hajoltak jegy­zettömbjeik fölé, tudták, a vádlottak mosakodnak, az ügyészek bizonyítanak; úgy, mint tegnap, mint tegnapelőtt. Amikor a bírák elfoglalták a helyüket, általános meghökke­nésre Hess kért szót. Színleltem csak Hitler helyettese, a náci párt második számú embere, aki a háború elején egy ma­gi. vezette repülőgépen Ang­liába szökött, hogy ott „kü­lönbékét” csináljon, a tárgya­lás kezdete óta apatikusan üldögélt a helyén, egyetlen al­kalommal sem mutatta. ér­dekelné vagy érintené az ügy, amit tárgyalnak, s ha kérdése­ket tettek fel, azokra nem válaszolt. Most — fokozva a szótkérés okozta meghökke­nést — a következő nyilatko­zatot olvasta fel: „Elnök úr! Jóllehet ezt a nyilatkozatot a pernek csupán egy későbbi szakaszában akartam megten­ni, most mégis kijelentem, hogy e perctől kezdve emléke­zőtehetségem ismét rendelke­zésükre áll. Az ok, amely miatt eddig emlékezetem el­vesztését színleltem, taktikai jellegű”. Leült. A tudósítók tüleked­ve rohantak táviratozni, tele­fonálni: szenzáció, Hess meg­szólalt, a törvényszék ren­delkezésére áll. A lapok kü­lönkiadás készítéséhez kezd­tek. Ám rövid időn belül minden eddiginél csattanósabb esemény söpörte el Hess „megszólalását”. (Hess külön­ben két nap után tovább ját­szotta szerepét, s nem emlé­kezett semmire-. .) Kilenc példány A Szovjetunió megtámadá­sának terve a Barbarossa fe­dőnevet kapta. Mindössze ki­lenc (!) példányban készült el a terv, ennek ellenére há­rom is teljes épségben a törvényszék rendelkezésére állt. (A terv bevezető részé­ben különben ezt a figyelem­re méltó mondatot találjuk: „Különösen nagy figyelmet kell fordítani a támadási szándék leplezésére.”) A vádlottak, akárcsak vádlóik, jól tudták, hogy a német ve­zérkarban Paulus tábornagy volt az, — a volgográdi csatá­ban szovjet fogságba esett — aki kidolgozta a Barbarossa tervet. A vád szovjet képvi­selője előterjesztette erről Paulus tábornagy nyilatkoza­tát. A vádlottak és védőik — aki időt nyer, talán életet nyer — „kételkedtek” a nyi­latkozat valódiságában, s azt követelték: Paulus személye­sen jelenjen meg a bíróság előtt. A hátsó gondolat: sh- hez a Szovjetunió úgysem já­rul hozzá. A szovjet válasz azonnal elhangzott: ha a bí­róság úgy óhajtja, semmi akadálya Paulus megjelené­sének. A védelem most már nem táncolhatott vissza, s bízva abban, hogy Paulus Nürnbergbe hozatala napok­ba telik, továbbra is nagy- hangúan ágált. Amikor azon­ban kijelentette: Paulus tá­bornagy perceken belül megjelenhet — a torkukra forrt a szó. Csak az újság­írók ugráltak fel, s rohan­tak, hogy leállítsák a „Hess- szánzációt”. Jóval nagyobb ígérkezett annál- Amikor Pau­lus mintegy öt perc múlva belépett a terembe, néma csend fogadta. Tudták, ha van koronatanú — akkor ő az! Paulus nyugodt, tárgyilagos hangon válaszolt R. A. Ru- gyenko, a vád szovjet képvi­selője kérdéseire. Kijelentet­te: „1940. szeptember 3-án kezdtem dolgozni a szárazföl­di haderők vezérkarában, mint főszállásmester. Helyettesíte­nem kellett a vezérkari fő­nököt, továbbá egyes opera­tív feladatokat kellett telje­sítenem. Kinevezésem idején azon a területen, ahol dol­goznom kellett, a Szovjet­unió megtámadásának agy még nem kész operatív ter­vét (tehát nem általános, ha­nem már a gyakorlati részle­teket megszabó — a szerk). találtam. Haider vezérezre­des, a szárazföldi haderők ve­zérkari főnöke azzal bízott meg. hogy folytassam a Wehr­macht főparancsnokságának utasításai alapján elkezdett terv kidolgozását.” A kedvező időpont Paulus részletesen ismertet­te a terv kidolgozásához ka­pott utasításokat, a tervet magát, majd befejezésül eze­ket mondotta: „A háború megindítását attól az időpont­tól tették függővé, amely a legmegfelelőbb nagy csapat­testeknek Oroszország terüle­tén való előnyomulása szem­pontjából- Ennek lehetőségét május derekára várták, s ez­zel összhangban folytatták az előkészületeket” Amikor beszéde utolsó mon­datához ért, enyhén megbic­centette fejét a vádlottak padján ülők felé, mint aki csak kötelességét teljesítet­te a tanúvallomással, az új­ságírók pedig rohantak, hogy most már valóban „szenzáció­val” kerüljön útjára lapjuk különkiadása. A Paulus készítette Barba- rossa-terv különben így sum­mázta a végső célt. „A had­művelet végcélja Oroszország elvágása ázsiai részétől az Archangelszk—Volga vonalon. Ily módon szükség esetén Oroszország még megmaradt utolsó iparvidéke az Uraiban a légierő segítségével meg­bénítható.” Paulus vallomása tehát — mégpedig látványos körülmények között — halom­ra döntötte a vádlottak átlát­szó védekezését. A romokat véglegesítette Warlimont tá­bornak, a Wehrmacht operatív vezérkara főnökhelyettesének vallomása, akitől G. N- Ale­xandrov szovjet ügyész kér­dezte meg: „Mikor kapott a Wehrmacht operatív vezérkara először megbízást a Szovjet­unió elleni támadás operatív tervének elkészítésére?” War­limont válasza: „Én magam erről a tervről 1940. július 29-én hallottam először.” Tehát majdnem egy évvel a támadás megindítása előtt! Valóban, mennyire „váratlan” volt e támadás, ahogy azt az együgyűséget tettető Milch re­pülőtábornok igyekezett bi­zonygatni­Cinikus számítás Az eseménytelennek ígér­kező, s végül is szenzációsan zárult tárgyalási nap végén Alderman, a vád egyik ame­rikai képviselője, joggal ál­lapította meg: „Véleményem szerint azok az okmányok, amelyeket most előterjesztet­tek és idéztek, több mint elégségesek annak az előre megfontolt szándéknak és ci­nikus számításnak végleges megállapításához, amely a Szovjetunió ellen indított tá­madás katonai előkészítését jellemezte. A náci összeeskü­vők gaztettük végrehajtása előtt majdnem egy teljes év­vel láttak munkához, s a Szovjetunió elleni agresszió­juk minden katonai rész’e- tét nagy gonddal és körülte­kintéssel tervelték ki és készí­tették elő. Ez csak kis ré­sze az olyan bizonyítékok tö­megének, amelyekből minden kétséget kizáróan kitűnik, hogy a Szovjetunió területére való betörés a világtörténelem során az egyik legcinikusab- ban kitervelt támadás szom­szédos hatalom ellen.” Göringék némi dühhel hall­gatták az ügyész szavait. Hát már semmi nem sikerül ne­kik? Hát már senki sem igyekszik segíteni rajtuk, úgy vallani, hogy nem ők, csak­is Hitler-Lucifer a bűnös? Követteák: Cseppben ft tenger.

Next

/
Oldalképek
Tartalom