Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-27 / 49. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGY ti BIZOTTSÁGA IS A MEGYEI TANÁCS.IARJA XXII. ÉVF. 49. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 196«. FEBRUÁR 27. VASÁRNAP Nem csak a sarat taposók joga Ismerősöm panaszkodott a napokban. Kedveszegetten me­sélte, hogy beállított hozzá egy parasztember a termelő­szövetkezeti irodára megnézni a munkaegység nyilvántartást. Szerinte veszekedni, — mert az lett a vége. Az ügyintéző fiatalasszony unta a sok kér- dezősködést, és kissé ingerül­tebben talált válaszolni. Ment­ségére szolgáljon, sok dolga volt, mert előleg fizetés előtt álltak. Erre kitört a ribillió. A kíváncsiskodó szövetkezeti tag nyomdafestéket nem tűrő jelzőket vágott a fejéhez, sőt mindenkiéhez, aki az irodá­ban tartózkodott. Felindultan távozott, s még az udvarról is becsmérelte az irodistákat, akik szerinte csak a napot lopják a meleg irodán. Az esetnek nem lett folyta­tása. Az sem történt meg, hogy a szóbanforgó közös gazdaság elnöke figyelmeztette volna a veszekedőt. Amikor megkérdeztem az esetnél je­lenlevőket, miért nem tilta­koztak az ilyen magatartás el­len, az egyikük legyintve kér­dezte: Érdemes? Akkor nagy hirtelen, rá vág­tam az igent, azonban arra már nem válaszoltam, elég-e csak tiltakozni. Időközben sza­porodtak feljegyzéseim között az ilyen és a hasonló esetek. Sok eset mellett pedig már nem lehet csak egyszerűen el­menni, érdemes megnézni, sőt meg kell vizsgálni az okokat, amelyek kiváltják. S természe­tesen választ keresni a meg­oldásra. ilyen és ehhez hasonló kedvez­ményekből. S vajon lenne-e rendszeresen előlegfizetés, nyilvántartanák-e pontosan a munkaegységeket, a gazdaság anyagi eszközeit, a terméke­ket. ha ezek a sarat nem ta­posó asszonyok, lányok nem dolgoznának? Szó se róla, rossz kivétel is akad. Sőt, olyan is, ahol az egész terme­lőszövetkezeti irodai munka szakavatottabb irányításra szo­rulna. Azonban ezeknek a megváltoztatására is rendel­keznek a termelőszövetkezetek megfelelő eszközökkel. Kezd­ve a figyelmeztetéstől a sze­mély kicseréléséig. Az ilyen egyéni ellenséges megnyilvá­nulásoknak azonban csak ér­telmetlen harag a vége. S ez megmérgezheti egy egész em­bercsoport munkaerkölcsét, életét. Nem szorul különösebb ma­gyarázatra, miért van szükség a termelőszövetkezetekben irodai dolgozókra. Az igaz, hogy a falusi ember az egyé­ni paraasztgazdaság szemmel átfogható területén nem alkal­mazott ilyeneket. De minek is? Egyszemélyben volt min­den — ha igényesen gazdál­kodott. Ezzel nem az irodai emberek mindenekfölöttiségét akarom hangsúlyozni! Ahhoz azonban nem férhet kétség, hogy a nagyüzemi gazdálkodás viszonyai között szükség van adminisztrációs dolgozókra. A gazdaság követelményeinek megfelelően olyan nőkre, fér­fiakra, akik a lehető legjob­ban végzik el a megkövetelt munkát. A magyar kormány válasza az NDK kormányának memorandumára Erdélyi Károly külügymi­niszter-helyettes szombaton fo­gadta Gilhelm Meissnert, az NDK budapesti nagykövetét és átadta a magyar kormány válaszát a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányának az európai biztonság kérdésé­vel kapcsolatos memorandu­mára. A magyar kormány válaszá­ban hangsúlyozza, hogy a Né­met Demokratikus Köztársa­ság javaslatai az európai béke és biztonság iránt érzett tör­ténelmi felelősségtudatról ta­núskodnak, találkoznak a bé­keszerető államoknak a nem­zetközi feszültség enyhítéséért folytatott harcával. A javasla­tok megfelelnek valamennyi európai nép, így a magyar nép érdekeinek is. A magyar kormány álláspontja szerint e javaslatok megtárgyalása és megvalósítása jelentősen hoz­zájárulna Európa biztonságá­nak megszilárdításához, egy­ben hasznosan szolgálná a vi­lágbéke ügyét. A Magyar Népköztársaság kormánya — mutat rá a to­vábbiakban a válasz — ma­gáévá teszi és támogatja az NDK javaslatait és nem fog­ja kímélni erejét, hogy lehe­tőségeihez mérten a jövőben is mindent megtegyen az eu­rópai népek békéjéért és biz­tonságáért. (MTÍ) rCava&zi üdvözlet (Koppány György felvétele) Országos állattenyésztési tanácskozás Salgótarjánban Több meiőgazdasógi üzembe látogatnak a szakemberek Nemrégen az egyik közis­mert termelőszövetkezet zár­számadó közgyűlésén felállt egy parasztember, s elmondta, nem szeret bemenni a közös gazdaság irodájába, mert úgy érzi, kinézik onnan. Érzések­re alapozott véleményét nem tudta bizonyítani semmiféle megtörtént esettel. Ennek az oka egyéni, szubjektív megíté­lésből, helytelen felfogásból eredhet. Előítéletből, amely feltételezhetően régebbi évek­ből maradt meg ebben az em­berben is. Azokból az idők­ből, amikor még a jegyzői, is- páni hivatalok praktikái nyo­morították a parasztem­bereket, s e hivatalok képvi­selői elkülönült, elérhetetlen régiókban éltek. A parasztem­berek bizalmatlansága a hiva­talt viselő, vagy hivatali be­osztásban dolgozó ember iránt ilyen forrásokból táplálkozik. Sok keserves élettapasztalat rakódott le emlékezetükben ahhoz, hogy ne lehessen köny- nyen eltávolítani. Valószínű az ilyen előítélet nyert megfogalmazást annak a brigádvezetőnek a vélemé­nyében is, aki a következő tör­ténetnek a főszereplője: Az egyik közös gazdaságban selejtezték a baromfiakat, s olcsóbban hozzá lehetett jut­ni, mint a piacon. A sok je­lentkező között két-három iro­dai dolgozó is akadt, ők is sze­rettek volna kapni az olcsóbb csirkékből. Jelentkezésük al­kalmával a brigádvezető el­utasította kérésüket, s maró gúnnyal jegyezte meg, hogy ebből csak azoknak jár, akik a sarat tapossák. Ök megve­hetik a piacon is — mert jut rá idejük, hisz semmit sem csinálnak. Nos, az igaz, hogy ezek az asszonyok nem tapossák a sa­rat, de ilyen vélekedés mellett nagyon sokan kimaradnának S ami a naplopást illeti. Sok könyvelővel beszélgettem er­ről. Egyik sem mondta azt. hogy nincsenek üres időszakok még a legjobban szervezett munka mellett is. Hasznos elfoglaltságot azonban mindig lehet találni. Ez azonban mun­kaszervezés kérdése elsősor­ban, ami befolyásolja a mun­kafegyelmet is. Az is bizonyos, hogy az irodai dolgozók ab­ból akarnak megélni, amit csinálnak. Éppen ezért jól kell csinálniuk, a közösség megelégedésére, különben a közösségnek joga van megkö­szönni a közreműködésüket. Ami pedig a megbecsülést illeti: ez kölcsönös. Ismerek kiváló szakembert, aki művé­sze a munkájának, de barát­ságtalan az emberekhez. Ezért sosem lesz közkedvelt. Ebből azonban nem lehet, nem sza­bad arra következtetni, hogy ellensége a többinek. Kétség­telen, a közös munka megkí­ván egy bizonyos alapmaga­tartást, alkalmazkodást. Az irodai dolgozótól jogosan el­várják a tsz-tagok az ember­séges, kulturált bánásmódot. De azt sem lehet, hogy ezzel egyesek visszaéljenek. Olyan társadalomban élünk, amelyben az emberség, a dol­gozó ember megbecsülése a kiteljesedés folyamatánál tar: Ezzel azonban nem mindenk tart lépést. Sokan cipelik az előítéletek terheit, a jellemük bői fakadó hibákat, amelyet befolyásolják ítéletüket. Ezek nek segíteni kell, nem marad­hatnak le a többitől, mert ve szélyeztetik az élet menetét S ha már ezt felismertük, a segítség eszközeinek egész ar zenálja áll rendelkezésünkre Csupán élni kell velük. Pádár András Országos jellegű állatte­nyésztési tanácskozást rendez Salgótarjánban március 3—4- én a Földművelésügyi Minisz­térium, a Nógrád megyei Ál­lattenyésztési Igazgatóság, .és a megyei tanács mezőgazda- sági osztálya. A tanácskozá­son résztvesz valamennyi me­gye főállattenyésztője, vala­mint az állattenyésztési fel­ügyelőségek vezetői. A meg­beszélésre több országos hí­rű állattenyésztő szakembert is várnak. Az állattenyésztés jelen­legi helyzetéről és fela­datairól dr. Németh La­jos főigazgató tart vitaindító előadást. Horváth Demeter a Nógrád megyei Állattenyész­tési Igazgatóság vezetője, a megye állattenyésztésének fej­lődéséről, jelenlegi helyzeté­Tegnap délelőtt a megyei NEB kereskedelmi szakcso­portja a járási NEB-ek keres­kedelmi szakcsoportvezetőivel tanácskozott. A megbeszélésen részt vett dr. Lakos Klára, a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság kereskedelmi osztályá­nak szakértője. A megjelentek jogos örömmel állapították meg, hogy az elmúlt eszten­dőben hozott, a kereskedelmi tevékenység megjavítását cél­zó határozati javaslataikat az illetékesek mind megfogad­ták, — s hogy e határozatok a gyakorlatban beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Figyelemre méltó eredmény a kereskedelmi adminisztráció röl tájékoztatja a tanácskozás résztvevőit. Ezután néhány mezőgazdasági üzembe láto­gatnak a szakemberek, ahol a szarvasmarhatenyésztés, az itatásos borjúnevelés, a baromfi- és sertéstenyésztés eredményeivel, gyakorlati ta­pasztalataival ismerkednek meg. A pásztói Béke Termelőszö­vetkezetbe Heves, Szolnok és Pest megyék küldöttei láto­gatnak. A palotási Május 1. Termelőszövetkezetbe Borsod, Somogy és Békés megyék ál­lattenyésztőit várják. Győr. Komárom és Szabolcs megyék szakembereit a Szügyi Tan- gazdaságiba kalauzolják. Az érsekvadkerti Magyar—Cseh­szlovák Barátság Tsz Haj­dú, Tolna, valamint Vas megye képviselőit fo­csökikenése, a kockázati alap növelése. Helyesnek bizonyult, hogy a boltvezetők az időszaki leárazásoknál jóval nagyobb hatáskörrel élhettek mint ko­rábban. Számos észrevétel, heves vi­ta jellemezte a tanácskozás második szakaszát, amelyen az árrendezés eddigi eredmé­nyeit értékelték. A húsárak növekedése miatt megnőtt a kereslet az élőbaromfi és az élőha'l iránt. Az említett cik­kekből egyelőre nem áll ak­kora készlet rendelkezésre, hogy annak felhasználásával sikerült volna a szabadpiaci baromfiárakat a korábbi szin­ten tartani. Nem egy piacon a gadja. A széesénvi II. Rákó­czi Termelőszövetkezetbe Veszprém, Zala, valamint Fe­jér megyék állattenyésztői tesznek látogatást. Az örhai- mi Hazafias Népfront Terme­lőszövetkezet állattenyésztési tapasztalataival Csongrád. Ba­ranya és Bács megyék szak­emberei ismerkednek meg. Március 4-én Salgótarján­ban a megyei tanácson foly­tatódik tovább a tanácskozás. A főállattenyésztők és az ál­lattenyésztési felügyelőségei, vezetői, a tanácskozás részt­vevői ekkor vitatják meg dr. Németh Lajos főigazgató és Horváth Demeter, a megyei állattenyésztési igazgatóság vezetőjének előadását, vala­mint a mezőgazdasági üze­mekben tett látogatás tapasz­talatait. régebbi huszonhat forintos ár helyett harmincöt-negyven fo­rintos áron cserélt gazdát a baramfi kilogrammja. A vá­sárlóknak nincs ínyére, hogy az exportra fel nem használt drágább baromfiféle bősége­sen kapható, de az olcsóbb ap­rólék. a standardáru alig. Az élelmiszerkereslet alakulására jellemző,, hogy ez év január­jában a lakosság tizenhat szá­zalékkal többet költött élelem­re, mint tavaly, hasonló idő­szakban. Ez év első felében a NEB részletes vizsgálat során tár­ja fel az árrendezés hatását, s tesz majd újabb javaslatokat a kereskedelmi ellátás színvo­nalának emelésére. Vádol juk az imperializmust! Ifjúsági gyűlés Salgótarjánban A Salgótarjáni Városi Ha­zafias Népfront és a Tán­csics Mihály Közgazdasági Technikum közös rendezésé­ben az iskola diákjai tiltako­zó gyűlésen vettek részt a Nógrádi Szénbányászati Tröszt Művelődési Otthoná­ban. A tiltakozó gyűlésre. Salgó­tarjánba érkezett L r an-T hanti a Dél-vietnami Nemzeti Fel- szabadítási Front budapesti irodájának képviselője is. A gyűlésen mintegy 450 diák vett részt. Az elnökségben » vietnami vendég mellett He­lyet foglalt még Gombár Jó­zsef a KISZ KB egyetem- osztályának vezetője. Marczi- nek István a Hazafias Nép­front Nógrád megyei Bizott­ságának elnöke, Borsodi Béta a technikum igazgatója; Bo ródi Ferencné KISZ tanács­adó tanár és Vágvölgyi Éva az iskolai KISZ alapszervezet titkára. A vietnami vendéget vi­rággal köszöntötték a diákok, majd a DÍVSZ induló el­hangzása után Gombár Jó­zsef beszélt a fiatalokhoz. Hangsúlyozta, hogy a világon minden haladó gondolkodású ember felemeli tiltakozó sza­vát az amerikaiak vietnami háborúja ellen. Tudósokat, művészeket, amerikai politi­kusokat sorolt fel akik tilta­koztak a szennyes háború miatt. A kérdésekre Tran-Thanh adott részletes választ, ame­lyet a diákok nagy tetszes­sél és megelégedéssel fogad­tak. A gyűlésen résztvevő fia­talok tiltakozó táviratot küld­tek a budapesti amerikai kö­vetségre. A szabad kéz sikere a kereskedelemben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom