Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-03 / 28. szám
4 NOGRA D 1966. február 3. csütörtök. Szalma az iparnak a KISZ L ^ ij-— i ... 7 S€PfÍlÉflM íél-Wíí ^P~« ,ittS ■' -|ÍP«<Í;3 " ’*! ; ; a^flJp.íw4aw^?l á t i® <<.-,*'<■ * 'Jp*1 ,.í -? ^ í&.'>^v ■, Borbás József, a préselő biieád vezetője kazalba rakja a bálákat. A szalmára, a mezőgazdaság egyik fontos mellék- termékére nemcsak a gazdaságokban van nagy szükség, hanem az ipari üzemekben is. A tavalyi jó gabonaterméssel több tett a szalma, s mindenfelé kazlak sora jelín, hogy nagyobbak a tartalékok, mint a korábbi években. Ez lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek jobban ellássák az ipart is. A közös gazdaságokban már felmérték, mennyi szalma kell a hiánytalan ellátáshoz — nem feledkeztek meg a biztonsági tartalékokról sem —, s ami ezenfelül megmaradt értékesítették. Az egyházas- dengelegi termelőszövetkezet például ezer mázsa szalmát adott el. A Szirák és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet munkásai már megkezdték a bálázást és az elszállítást. Az egyházas- dengelegi szalma a Salgótarjáni Öblösüveggyárba kerül. Beszélgetés Herceg Istvánnal, a KISZ salgótarjáni városi bizottságának titkárával A tervek sikeres megvalósításához, és az emberek szocialista tudatának formálásához fokozott mértékben szükség van a KISZ erőinek hatékonyabb felhasználására is. — Mit tettek és mit terveznek ennek teljesítése érdekében a salgótarjáni KISZ-esek — kérdeztük Herceg Istvántól, a KISZ salgótarjáni városi bizottságának titkárától. — Tavalyi munkánkat két irányelv határozta meg — mondta, majd így folytatta: — Az egyik az MSZMP KB 1964 decemberében hozott | határozata, a másik az ifjúsá- i gi szervezet VI. kongresszusán : ismertetett és elfogadott akcióprogram volt. Ezek alapján legfontosabb tennivalóink i közé soroltuk többek között a gazdasági építőmunka segítését, valamint a fiatalok ideológiai, politikai nevelését. A termelést segítő munkában milyen eredmények születtek, illetve milyen további tervek kaptak helyet ez évi programjukban ? — Elsőnek a felszabadulási ifjúsági munkaversenyt említeném, amelyben közel 2300 Salgótarjánban élő, vagy dolgozó fiatal vett részt. A város üzemeiben eredményesen dolgozó 32 exportbrigádunk is derekasan helytállt. A városi pártbizottság felhívására vállalták, hogy december 10—15 között teljesítik exporttervüket. A legjobb eredményt elért húsz ifjúsági brigádunkat 10 ezer forint jutalomban részesítettük. Az eredményes munkát segítette, hogy az ifjúsági brigádok száma 110-ről 124-re gyarapodott 1965-ben. Közülük 69 a szocialista címet is elnyerte már. — A brigádmozgalomról szólva figyelemre méltó tényként említette, hogy a brigádok száma egyre nő, működési Munkában a bálázógép (Koppány György felvételei) területük szélesedik. Jelenleg közel 2500 fiatal végzi munkáját ifjúsági, export vagy más — szocialista embertípust formáló brigádban. Ismeretes a fiatalok társadalmi munkában betöltött szerepe. A salgótarjáni fiatalok milyen eredményeket értek el ilyen vonatkozásban? — kérdeztük Herceg Istvántól. Válaszában elmondta, hogy az új gimnázium építésénél, a regionális vízmű fokozatos kialakításánál — de általában az építőipari munkáknál jelentős segítséget adtak a tarjáni fiatalok. A Síküveggyárban például 1200 társadalmi munkaórát írhattak az üzemi fiatalok javára. Az öblösüveggyáriak 400 szállító- eszközt javítottak meg, a tüz- helygyáriak pedig egy új gyártmány határidőre történő kialakításában segítettek, de ez a felsorolás korántsem teljes. A gazdasági építőmunkában elért szép eredmények ellenére sem elégedettek, úgy érzik: bőven van még tennivaló a hatékonyabb termelés, a gazdaságosság és takarékosság, valamint a munkafegyelem javításában. Herceg István ezzel kapcsolatban kiemelte: — Az exportbrigádok tevékenységére különös gondot fordítunk ebben az esztendőben. Elsősorban a határidők betartását, a gazdasági és minőségi mutatók, továbbá a kooperációs kötelezettségek maradéktalan teljesítését tartjuk fontos feladatunknak. A megye ipari üzemeiben működő alapszervezetek részére munkaversenyt hirdet a KISZ Nógrád megyei bizottsága. A versenyből, amely a IX. Világifjúsági és Diáktalálkozó, valamint a IX. pártkongresz- szusra való méltó felkészülés jegyében zajlik — a salgótarjáni fiatalok is részt vállalnak. — Miben látja a fiatalok eszmei, politikai nevelésének, társadalmi aktivitásuk növelésének tennivalóit? — Tavaly több sikeres akciót szerveztünk és elmondhatjuk, hogy számos területen nőtt a fiatalok társadalmipolitikai érzékenysége. Most fontos feladatként tartjuk számon a KISZ politikai nevelő munkájának fokozását. Sajátos, az adott helyzethez igazodó politikai-ifjúsági programok kialakítását tervezzük, így például a KISZ érdekvédelem, az önálló kezdeményezés, a társadalmi aktivitás és végül, de nem utolsó sorban a pályaválasztás területén akarunk az eddigieknél nagyobb eredményt elérni — mondotta a városi KISZ-tit- kár, majd hozzátette: — A „szót kér a KISZ-tag” jelszó is elsősorban az eszmeipolitikai munkával van kapcsolatban, és azt jelenti, hogy a fiatalok egyre nagyobb részt kémek a szocialista építőmunkából, de egyúttal kifejezi a KISZ-alapszervezetek tagságának tájékozottságát és aktivitását is. — Hogyan határozná meg röviden a szervezeti élei legfontosabb feladatait? — Bár a legutóbbi tagösszeírás szerint a létszám növekedett, mégis szükség van arra, hogy az alapszervezetek nagyobb gondot fordítsanak a KISZ építésre. Növelni kell a befolyásunkat a fiatalok — elsősorban a munkásifjúság — körében. Minden becsületes és józan gondolkodású fiatalnak helye van közöttünk, és ezt meg is találja, ha olyan színvonalas programot nyújtunk, ami vonzó lehet mindenki számára — fejezte be nyilatkozatát Herceg István. (Pataki) Felhívás a községekhez Összegyűjtik a Tanácsköztársaság s a felszabadulás emlékeit Tizenkét millió forint a takarékban Megyénk lakói egy hónap alatt tizenkét millió forintot Zene szól, áll a bál A FARSANG története A farsang szó a német Fasching-ból származik. Manapság karneválnak is nevezik. A vízkereszttől hamvazószerdáig (idén jan. 6-tól március 2-ig) terjedő 55 nap az álarcos bálok, vigalmak igazi szezonja. Eredete az antik Rómában gyökerezik. Szaturnusz isten tiszteletére minden évben hétnapos örömünnepet rendeztek, melyen még a rabszolgák is ajándékokat kaptak, és asztalhoz ülhettek. Hírük szerte elterjedt Európában. Pogány magyar őseink átvették a formát, de ők (mivel pogányok voltak) nem Apolló isten tiszteletére ették a sok nyereg alatt puhított húst, és itták a már akkor is gyakran vizezett vörösbort, hanem tc- vaszváró, termékenységet kérő örömünneppé változtatták. Népszerűsége később a feudális udvarokban is elterjedt. A középkori utak névtelen vándora így vélekedik: „Ünnepek nélkül olyan az élet, mint hosszú országút fogadók nélkül”. Volt ünnep is, fogadó is elég- A törökjárás előtt erretévedt utazók „di- nom-dánom" országnak mondják ezt a tájat, ahol a böjtnap is ünnep. A török pusztítás kora nem kedvez a vigalmaknak. Csokonai ad hírt legközelebb (1799-ben) a híres kaposvári farsangi hadakozásról és bálról a Dorottyában. A felvilágosult eszmék elterjedése, a nyelvújító mozgalom mellett a nemzet öntudatra ébredésének egyik jele, hogy a táncmulatságokon kezd elterjedni a csárdás — kiszorítva a német táncokat. Nagyközönség előtt az első csárdást a kolozsvári úri bálon táncolták 1839-ben. A talpalávalót Rózsavölgyi Márk zeneszerző húzta zenekarával. Egyre több, „magyaros jellegű” farsangi bált rendeznek. A jogászok, ifjak, urak bálja már 1848 előtt nagy népszerűségnek örvend. Átmenetet jelent karácsonytól és szilvesztertől a böjttel fűszerezett húsvét felé. A szabadságharc leverése után Bach az első farsangi bált csak 1854-ben engedélyezte. Később a hagyományos bálok mellett — külföldi minták alapján 1886 márciusában — az első operabál a szenzáció. Az üzleti érzékkel megáldott kereskedői és iparos egyletek egyre több farsangi bált rendeznek. Az első világháború jó időre elűzi a farsangi vigságot. Csak 20 év múlva, 1934-ben rendeznek újra karneváli álarcos bált. A 30-as. évek báljaira igen sok utalást találhatunk a rendőrségi krónikákban is. Zsebmetszők, utcalányok és rablógyilkosok vadászterületként kezelték az ilyen összejöveteleket. A vanovtikvm.i figurák haláltáncukat járták. A kispolgárok eleinte elegáns frakkokban, feleségeik, lányaik csillogó estélyi ruhákban mutatták a gazdagot, keresték a jó partit. És vitték másnap a kölcsönzőbe a kelméket, szőrméket, a rokonokhoz pedig a kölcsönkért ékszereket. Az igazi gazdagok azonban 30— 40 méter anyagból varratták ruhakölteményeiket. A 40-es évek elején a karneválok legelegánsabb hölgye — a Színházi Élet közlése szerint — egy nevét inkognitóban tartó színésznő volt, aki 50 méter tüllt aggatott magára. A háború elsodorta a mániákus öltözködők és vetkőzök világát. 1945 után néhány évig arisztokratikusan csengett a „bál” szó és szívesebben beszéltek társasösszejövetelekről, rendezvényekről. Manapság másodvirágzásukat élik a bálok, és köztük a farsangi vigadalmak- Üjra van medikus, jogász, közgazdász bál. Minden évben esemény az újságíró bál. Idén február 5-én rendezik a fővárosban. Salgótarjánban is immár több éves hagyománya van az egészségügyi bálnak. A Ka- rancs Szállóban február 5-én, szombaton rendezik meg. A vállalati, szakszervezeti. KISZ báloknak se szeri se száma, t alvóinkban szombatonként benépesülnek a báltermek. Karnevál van, szól a zene. (Rozgonyi) A Hazafias Népfront Nógrád megyei Titkársága, s a Nógrád megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya a napokban felhívással fordult a Nógrád megyei községek tanácselnökeihez, amelyben hagyományaink, a közel- és rés- múlt idő eseményeinek emlékeinek összegyűjtésére ösztönöz. Ennek jegyében 36 kérdést juttattak el a községi tanácsokhoz, amelyekre február 28-ig válaszolnak- A válaszok elkészítésébe a községi párttitkárok, a Hazafias Népfront helyi vezetői, az iskola- és a művelődési otthon igazgatók, a történelem tanárok, a községben évtizedek óta élő Részleges tanácsváfasztás a szécsényi járásban Az elmúlt napokban részleges tanácsválasztás volt a szécsényi járásban. Endrefal- ván két járási tanácstagot választottak. A megye más községébe helyezett dr. Márton János helyett dr. Zsigmond Nándort, Deák Béla helyett. Pap Venczelt, az endrefalvi tsz elnökét választották. A választópolgárok szavazatukkal valamennyien eleget tettek állampolgári kötelezettségüknek. Tíz községi tanácstag választására került sor Nógrád- szakálban, Ipolytarnócon, Ka- rancsságon, és Nógrádsipeken. A pótválasztás Nógrádsipek kivételével zavartalanul lefolyt- Az említett községben a jelölt nem kapott szavazati többséget, ezért újraválasztást írtak ki. tanítók, vagy tanárok, s más hozzáértő falusi lakosok is bekapcsolódnak. Egyben felszólítja a felhívás a községeket arra is, hogy a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. és felszabadulásunk 25. évfordulójával kapcsolatban a kérdésekben érintett tárgyi emlékek összegyűjtését is kezdjék meg. (A válaszokat, s a gyűjtés későbbi eredményeiről tudósító leveleket a következő címre kell küldeni: Nógrád megyei Munkásmozgalmi Múzeum, Salgótarján, Rákóczi út 67.) tettek takarékbetétbe, - s így a megyei betét összege a hónap végére meghaladta a 306 millió forintot. A takarékbetétkönyvek száma ma már több mint 54 ezer.. Az év első hónapjában tovább nőtt a takarékos községek száma is. Elnyerte a címet Legénd és Nagylóc, s ezzel a megyében levő takarékos községek száma kilencvenötre emelkedettTitkos edzés Űj és főleg ingyenes sportolási lehetőséggel gyarapodott a megyeszékhely. Az enyheséget az éjszakai fagy váltotta fel, s így kora reggel már egyetlen összefüggő jégpályává alakult Salgótarján egész területe. Az avatás szépen, csendben történt- Csak itt-ott hallatszott némi szit- kozódás. Heuréka! A téli sport is fellendülőben van Tar- jánban. A hír ezúttal nem kacsa: a fellendülést szó- szerint tessék érteni. Sőt! Nem csupán a sportélet — maguk a sportolók is fellendülőben vannak, egyre kevesebben állnak meg a saját lábukon. A dolog egyelőre maradjon közöttünk. Nem kevesebbről van szó ugyanis mint arról, hogy a magyar gyorskorcsolyázás nemrégiben elvesztett becsületét a tarjániaknak kell visszaszerezniük. Az előzetes felmérés szomorú tapasztalatokkal zárult. Tudjuk a sajtóból, hogy a jégen siklóink közül senkinek sem sikerült — a pontszámok alapján — jegyet váltani a következő gyorskorcsolya EB-re. Sebaj! Szinte biztosra vehető, hogy a salgótarjáni jégpályákon már felnövőben van a közeli jövő új Európa-baj- noka. A fanatikus sportolók reggeltől estig fáradhatatlanul edzenek. A felkészülést titok fedi. A jövő bajnokai egyszerű járókelőknek álcázzák magukatÉlnek a nagyszerű lehetőséggel, a természet alkotta tágas, jólevegőjű jégpályával — hála a házmestereknek és más illetékeseknek, akik időt, pénzt, fáradtságot, és főként homokot kímélve lehetővé teszik, hogy méltán nagyhírű labdarúgócsapatunk mellett — gyorskoriban is kiválóak tegyünk! «*- P •
