Nógrád, 1966. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-19 / 42. szám
4 N r> g r *. n 1566. február 15. szombat. Utazás a zene birodalmában V. 4 RENESZÁNSZ A Nyár-kánon, amely 1250 táján csendült fel Angliában, új formát ad a zeneművészet kezébe. Európa kábultan áll a szigetország csodája előtt. Megdöbbenti, bár nem fogadja el. Nem tudja felfedezni, vagy elfogadni a hirtelen feltárult lehetőségeket? Az eddigi orgánum vagy conductus (két szólam mereven, egyező irányban énekel egy ritmikus lejtésű verset) a formaépítés kezdeti nehézségein nem lép túl. Az új lehetőséget a Nyár-kánon rejti magában. A szólamok a szigorú utánzás rendjében mint visszhang szólalnak meg, ugyanaz a dallam kergeti saját magát az új szabályok szerint. A dallam szétfeszíti magát, meghasad az időben és önmagával alkot har- móniailag egy zenei egységet. Ez már tudós zene. Európa csak akkor értheti meg az új formák világát, ha sikerül egyeztetnie dél és észak vitáját. A két tájegység zenei gondolkodásmódja gyökereiben különbözik egymástól. Dél melódiavilága továbbra is virágzik, és ezt veszi át észak. A probléma abban rejlik, hogy ezt a dallamot akarták belekényszeríteni a többszólamú- ságba. Így ellentétes erők ütköztek össze, belső válságot idéztek elő, s ezért állnak szemben egy pillanatra az angol „csodával” — a Nyár-kánonnal A zenei gótika első nagy mesterei próbálják feloldani ezt a feszültséget. S ez a franciáknak sikerül először. A párizsi Notre Dame két karnagya Leoninus és Peroti- nus magister egyezteti a két égtáj zenéjét, melyhez — mint már az előbbiekben említettük — a keleti mise is társul. Hallatlan nyugalommal és erőszakossággal teszik meg ezt a határozott lépést, a zene csodálatosan tündököl, már három szólamban beszélnek! A zenének súlya van, sok irányú, és- az emlékezet sem tudja megtartani, írni kell. A szólamok egyazon időben szólalnak meg, de másképpen lüktetnek, sodródnak. A fődallamhoz már kell egy ellen- és körülíró, és egy csapongva ékeskedő is. És ebben a csodálatos pillanatban kapja meg igazi értékét az írás: új nyelven, új formában, új tartalommal szólal meg az ember, új szerkezeteket talál, s rögzíti is. 1200 körül Párizsban, a Notre Dame orgonáján. Menzurális, mértékes zene — így hívják az új zenét, mely már maga tudja mérni dallamai hosszúságát, értékét, időtartamot ad a hangoknak. Az írás továbbfejlesztése 1210 körül jelentkezik, mint igény, egy Discantus positio vulgaris című ismeretlen személytől származó elméleti műben. És a zene nem áll meg. Leoninus és Perotinus munkáiból már nemcsak új formák alakulnak, hanem új szerkezetek is. Leoninus nagy műve, a Magnus liber Organi-ból évszázadokig merít az európai zene. A későbbi korok majd ezt a művészetet fogják Ars Antiqua-nak nevezni. Perotinus variálgat, a variáció az ő keze alatt valóságos alapelvvé válik. A következő nemzedék felborítja a két nagy előd szilárd gótikus oszloprendjét, nyugtalanná válik a motetta zenéje. A zene befelé fordul, eltűnik a felszínről. Létrejön az Ars Nova. A változások — átfogóbb és kibontakoztatóbb jelleggel az egyházi zenében zajlanak. A világi zenében is módosulnak a szabályok. A szabadabb lovagi élet átadta magát a polgárságnak. Az egyszólamú zene helyet cserél a társas zenével. Az együttes muzsikálás, a kamarazene tárt karokkal fogadja a chanson-t, a virelai-t, a rondeau-t. Három nemzet alkot, — három táj életformája építi a reneszánsz zenei katedrálisát: az angol, a francia és az olasz. A központ Párizs, kerületi pontjai London, Róma, Firenze. A hármas találkozás kisugárzásában jelennek meg a horizonton az első, immár eu_ rópai módon nagy zeneköltő egyéniségek: Machaut, Landi- no, később Josquin és Palestrina. 1374 fontos dátum a zene- történetben. Ekkor keletkezett Machaut híres Reimsi Koronázási Miséje, mely a muzsika első négyszólamú miséje. Archaikus ez a zene, de már négyszólamú. Nem ez döbbentette meg kortársait, hanem balladái, rondói, melyek olyan kifinomultak és beszédesek, hogy a leghaladóbbakat is megdöbbentették. A romantika előfutárát láthatjuk benne, aki leírta a szót, hogy sentement. „Nem tudok, s nem is akarok másnak az érzelmeiből meríteni, mint a magaméból és a teidből” — írja egy levelében. És ez a hang folytatódik tovább négy és hatszáz évvel később Couperinnel és De- bussyvel. A zene ismét új színpadot választ, otthagyja Párizst az íróknak és festőknek. Melegebb tájra költözik, Firenzébe. A latin gondolat forrósága, felszítja a zene irodalmi igényét. És ez hozzájárul a dallamosság eszményéhez. Bár kiderül, hogy a zenének alapjában más törvényei vannak, mint a versnek, de találkozhat a szó és a sorok törvényeivel, ha híven kelti életre a szöveg tartalmát. A szó és dallam, mint két eltévedt bárány, egyéniségük teljes birtokában találkoztak újra, hogy egymás eshetőségeit mérlegeljék. A madrigálok természetről, szerelemről énekelnek, úgy örülnek az aprólékosan ábrázolt világnak, mint az első reneszánsz festők. Közben újabb költők hallatnak magukról, hat nemzedék kiáltja ki jelenlétét 1400 és 1570 között Németalföldön. A hat nemzedék közül egyik sem marad bezárkózva, szétnéznek Európaszerte, hogy az új zenére tanítsanak. John Dunstable, Guillaune Dufay nevei fémjelzik a kezdetet. Dufay szakadatlanul változtatja a zene szövetet, kibont és újra sző. A második nemzedék nagy alakjai Jean de Okeghem és Jacob Obrecht. Okeghem a gótika utolsó megszállottja, az örök lebegés, a zenei dómok, az égbenyúló szövevények művésze. Tiltakozás a reneszánsz kivilágosodás ellen, Bach előkészítője és szellemi őse latin környezetben. Obrecht — Rotterdami Erasmus tanítója — műveiben fellelhető az északi technika mellett a déli szimmetriaérzék, a népi lüktetés. És időközben megérkezik a flamand iskola legnagyobb alakja Josquin de Prés. Ifjúkorában még hangszeres fantáziákat ír, később ő az, aki megteszi az első nagy lépést, a kíséret nélküli, az a-capella kórus-ideál felé. Most jön az a kor, mely kibontja és betetőzi a humanizmus álmát az a-capella gondolatot. Klasszikus összefoglalója Palestrina. Tőle várják a már haldokló gregorián zsoltár megmentését. Palestrina nem teljesíti a megbízatást. A Marcellus pápának ajánlott leghíresebb miséjében (1563) úgy találja, hogy a művészi kóruszene mégis lehetséges a templomban, anélkül, hogy a liturgikus igényeket csorbítaná. A korái iránti egyszólamú Ígér’ megfogyatkozott, izzó tömegekre, sokszólamúságra, kiterjedésre törekszik. Minden énekkari zene időtlen mintaadója, az idő és a tér egyensúlyának kritikus tetőfokán áll. A zene immár kibékít, és összefoglal, mindent átkarol és megment. Aki így összefoglal, aki így zár le és fejez be, az a kortársak szemében inkább a múltba néz, mint a jövendőbe. Egyeseknek az összegzés adatik, másoknak az indítás. Utánuk nincs tovább, ami volt véget ért, az életet élőiről kell kezdeni. Molnár Zsolt Pártnapok a mesében Megyénk üzemeiben, községeiben, intézményekben és hivatalokban 1966. február 19- től az alábbi helyeken tartanak pártnapokat: Központi előadók: 19-én: Balassa gyarmat Fémipari Vállalat, Rácz Sándor KB osztályvezetője, 22-ón: Szénbányászati Trösztigazgatóság, dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, 23-án: Erőmű-Vas- ötvözetgyár. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter., 25-én: Mátranovák község. Dr. Markója Imre igaz- ságügyminiszter-helyettes, 25- én: Kisterenye bányaüzem, Zádor Tibor a külügyminisztérium osztályvezetője, 25-én: Homokterenye, Komidesz Mihály a KB munkatársa. Megyei és járási előadók: 19-én: Luciáivá: dr. Bartha Róbert, Cserhátsurány: Mátrai István, Szanda: Kovács György, Terény: Hajczinger György, Herencsény: Cser Gyula, Cserháthaláp: Andó Gyula, Örhalom: Lovászi Gyula, Patvarc: Gáspár Imre. Február 21-én: megyei tanács összevont. Jedlicska Gyula Szilaspogony, Kiss Árpád, Cered, Balogh Gyula, — Balassagyarmati Húsipari Vállalat, Juhász Béla, — Balassagyarmat Nyomdaip. Váll., Vadkerty Lóránd — Kisterenye község, Marczinek István, — Kisterenye Téglagyár, Toronyi László, — Salgótarján MÁV forgalom, Molnár István, — Salgó terület, Szalai Gáspár. Február 22-én: Palotás- Szabó István, — Nagybátony község, Dr. Lakatos József — Etes, Lipták József, — Forgács bánya üzem, Gombár János, — Kazár, Ozsvárt Lőrinc, — Egyházasdengeleg, László István, — Szarvasge- de, Széles Ferenc, — Pásztó Járási Tanács, Fekete István. — Szépvölgy üzem, Csincsik István, — Róna üzem, Kovács Miklós, — Bányarendészet, Zséfár Ferenc — Vizslás, Farkas Ferenc, — Salgótarján MTS Vonsik László. — Salgótarján II. körzet, Szilágyi Dezső. Február 23-án: Pásztó, Jed- licska Gyula. — Salgótarján Közgazdasági Technikum Sándor Elemér, — Balassagyarmat Nehézkonfekció, Csa bai József. — Balassagyarmat Gyógyszertár Vállalat. Gor- !os János, — Mátraverebély Farkas Ferenc. — Sámsonhá- za, Balázs István, — Nádújfalu, Kiss József, — Mihálygerge, Skoda Ferenc, — Egy- házasgerge, Miklós Ignác. Február 24-én: Szirák, Ma- túz József, — Balassagyarmat. Finomkötöttárugyár, Godó Györgyné, — Balassagyarmat. Palócföld Tsz, Novak József- né. — Salgótarján, Ügyészség, Vonsik László, — Salgótarján Vendéglátóipar, Holczer Ká- rolyné Balassagyarmati Szabó- és Vegyes Ktsz, Gyürky Zoltán, — Katalin Bányaüzem, Szoó Béla, — Szorospatak bányaüzem. Godó György, — Nagybátony bányaigazgatóság, Toronyi László. — Ménkes bányaüzem, Toldi Ferenc, — Tiribes bányaüzem, Barabás Gyula, — Nógrádkö- vesdi bánya, Andó Gyula, — Felsőtold, Szabó Tibor, — Tar, Robotka János, — Kutasó, Tóth István, Február 25-én: Mátranovák. Csurgó, Trizna János. — Va- nyarc, Boros Sándor, — Zagyvapálfalva bányatelep, Bíró János. — Salgótarjáni Nyomda. Tóth Károly. — Nagybátony MÁV, Balázs István, — Nagybátony bányaváros, Godó György, — Zagyvaróna, Varga József. — Balassagyarmat városi kór ház, Géczi Imre, — Balassagyarmat, Városi Tanács, Guth AZ OLVASÓK Sötét az Latyak és víz mindenütt. A merészebbek egyensúlyozó mutatványt végeznek a korhadó villanyoszlopokon, hogy elkerüljék a teljes alámerülést, majd kecses bakugrásokkal próbálják a veszélyt elkerülni — mindhiába. A turisztikát gyakorolják a Pécskő úti lakók a Rokkant telepiekkel vállvetve. Kisebb- nagyobb dombok, a régmúlt salakkupac maradványai, melyeket valószínű azért szórtak le a kocsiról annak idején, hogy szétterítve járóösvényül szolgáljanak a „kitagadottaknak”. Pedig mennyi fohász száll a fel- és lemenő ágakhaz. Mindhiába. Volna egy lehetőség. Hatalmas zúzalékhegy emelkedik ki a sár és dombok birodalmából. Nem lehetne-e ebből egy kis utat építeni? Csak egy ici-pici utacskát adjatok szegény halandóknak! A panasz nem teljes ezzel a pár sorral. Mi világosságot akarunk, nemcsak a fejekben, utca, sáros a hanem az utcánkban is. Mindig a fény felé törekszünk és mégis sötétség van — az utcában. Szegény, munkába siető emberek! Ha csak egy gyenge kis fény világítana a házak között, legalább mérlegelni lehetne, hol van a kisebb, vagy a nagyobb sár. így mindegy. Akár behunyt szemmel is lehetne járni. Nem ez az első panasz, nem ez az első levél. Nem meghallgatást kérünk csupán, hanem cselekvést! Intézkedést. utat kérnek a Pécskő úti lakók. Szabó A-né Pécskő úti lakó. Semmivel sem jobb a helyzet a Bajcsy-Zsilinszky utcá’ ban. Az előbbi témához kapcsolódik Tóth Gyula levele is. A Bajcsy-Zs. utca járókelőinek és gépjárművezetőinek nap-nap után nagyobb gondot okoz a közlekedés. Az város... utca fedett csatornázását az elmúlt év elején kezdték meg, de még mindig kezdeti stádiumban vannak. Több helyen vágták át az úttestet és a járdát, felszedték a kockaköveket, és úgy is maradt. A felszedett kövezet, a munkához hordott homok valóságos barikádot képez a közlekedésnél. Az iszap és sártenger helyenként eléri a járdát, a gyalogosok és gép- járművezetők közlekedése egyre veszélyesebbé válik. A kétirányú forgalom pedig egyenesen nem ajánlatos. Emberéletben ugyan meg nem esett kár. de kisebb sérülések már eddig is történtek. A gépjárműveknél előforduló anyagi károk ennél már komolyabbak. A leszűkült utca kényszeríti ra a gépjárművezetőt, hogy helyenként a járdán haladjon. A balesetek megelőzése érdekében kérjük, cselekvéssel válaszoljanak az illetékesek! Válaszol az illetékes A távbeszélő szolgálat zavartalan biztosítása Szerkesztői üzenetek A. M.-né (Nagybátony): A Munka Törvénykönyve 94. paragrafusa szerint dolgozó nőt nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára tekintettel reá nézve hátrányos következményekkel járhat. Javasoljuk, hogy panaszával forduljon a vállalati munkaügyi döntő- bizottsághoz. Az ügy lefolyásáról kérjük, küldjön értesítést. • S. Mihály (Jobbágyi:) Segélyt, vagy előleget csak indokolt esetben lehet adni (például: házasságkötés, gyermekszületés, betegség, baleset, haláleset, tanulmányok folytatása, költözködés stb. esetében.). Az engedélyezés előtt a vállalat igazgatója köteles meghallgatni a szakszervezeti bizottságot. A Nógrád 1966. január 12 -i számában megjelent Kóboráram c. cikkben foglaltakkal kapcsolatban az alábbi választ adom: A 15-47-es távbeszélő állomás a Salgó utca — Házi Ferenc utca irányában haladó kábelben él. Az agresszív talajviszonyok, valamint a közeli bánya-kisvasút kóborárama következtében többször hibásodott meg olyan mértékben, hogy azt csak teljes kábelcserével lehetett elhárítani. Erre legutóbb 1963-ban került sor. A Posta Kísérleti Intézet a további kábelhibák elkerülése érdekében műanyag köpenyű kábel lefektetését javasolta. Ugyanis a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezen a szakaszon a rendelkezésre álló általánosan használt ólomburkolatú kábel nem megfelelő. A Postavezérigazgatóság a szükséges NDK gyártmányú kábelt az I. negyedévre biztosította, rendelkezésre bocsátás után a kábel kicserélése iránt azonnal intézkedem. Ezzel a cserével a távbeszélő szolgálat zavartalan ellátását véglegesen kívánjuk megoldani. A kábelcsere megtörténtéig utasítottam a salgótarjáni műszaki fenntartási üzemet, hogy az érintett állomások működését a lehetőségekhez képest ideiglenes kábel behúzásával biztosítsa. Dr. Jáder Béla Bp. Vidéki Postaigazgatóság Sz. Gy. (Salgótarján): Ha a dolgozó valamilyen oknál fogva a jogosan járó szabadságánál többet vett ki az egyik évben, a jogtalanul igénybe vett többletszabadságot a következő évi szabadságból le kell vonni. Tehát, ha tavaly több szabadságot kapott, mint amennyire jogosult volt, azt az idei szabadságából vonják le. József, — Balassagyarmat pe dagógusok, Kmetyi Kálmán. Balassagyarmat MÁV forgalom, Fűtőház: Gyenes Lajos. Újlaki üzem: Moravszki András, Szurdok György-akna: Kaposvári Ferenc, Gáti II-IV. akna: Balázs István, Csipkésüzem: Balázs István, Nagybátony anyagraktár: Telek János, Bércéi: Pelle János, Galgaguta: Gáspár Imre, Ecseg: Molnár Sándor, Héhalom: Szalai Antal. Február 26-án: Salgótarján, Gépipari Technikum: Szőcs Gyula, Piliny: Jamrik György, Ipolyszög: Veszelka István, Kisbágyon: Cs. Nagy László, Bér: Opolcsik Imre. Február 27-én: Sóshartyán, Rozgonyi Sándor, Maconka: Bartha Béláné, Karancskeszi, Nagy Béla, Dorogháza: Németh László, Nógrádszakál: Gólyán Balázs, Mátrakeresz- tes: Holecz Béla. Február 28-án: Balassagyarmat Iparcikk Kisker V.: Godó László. Salgótarján, írószer KTSZ: Szalai Gáspár. Salgótarján, MHS: Ujlaky István, Salgótarján VI. körzet: Holczer Károlyné, Salgótarjáni járási rendőrkapitányság: Szoó Béla, Karancsság: Dr. Zsigmond Nándor, Magyar- géc: Báli András, Nógrád- megyer: Bodnár József. Ság- újfalu: Hrúz Sándor, Szalma teres: Horváth Albert, Csécse: Zeke Sándor. Levél Nógrádgárdonyból A Nógrádgárdonyi TBC In- szönhetjük, akik a kivi- tézet vezetői és beutalt lakói telezésnek is aktív részesei nevében nem mindennapi voltak. Nem lenne teljes e eseményről szeretnék számot a beszámoló, ha nem tennék adni. Az intézet udvarán említést a Megyei Tanács melegházat építettünk. Szépen Pénzügyi Osztályáról, amely fejlődnek már koratavaszi az anyagiakat biztosította az növényeink. Így, egy hét múl- építkezéshez. Továbbá ugyan- va finom retek kerül az asz- csak dicséret illeti intéze- talra, majd utána hamarosan tünk gyógyuló betegeit, a saláta és a kedvelt zöld- akiknek szintén nagy részük hagyma. A melegház építésé- van abban, hogy ezekkel a nek kezdeményezését Dr. koratavaszi csemegékkel ha- Bogdándi Emil igazgató főor- marosan kedvezhetünk bete- vosnak, Chikány Mihály fő- geinknek. könyvelőnek és Méhes And- Király József rás gazdasági vezetőnek kö- Nógrádgárdony Megérdemelt ajándékműsor A Balassagyarmati Nőtanács közelmúltban megtartott ülése eltért a megszokott formáktól. Az elmúlt év eredményeinek ismeretében többek között megállapították, hogy a balassagyarmati asszonyok, leányok szorgalmasan tevékenykedtek a termelőszövetkezetben, s emellett aktív társadalmi munkájuk elismeréseként méltán érdemelnek dicséretet. Ezért a városi nőtanács ülésére meghívta a Salgótarjáni Bányász Dalkört, akik ajándékműsorral köszöntötték az ülés résztvevőit. A Dalkör vendégszerepléséért a megyei, valamint a városi nőtanács ezúton mond köszönetét. Takács Lajosné Szüntessék meg a kivételezést K. J.-né balassagyarmati olvasónk azt panaszolta, hogy a balassagyarmati 139. sz. húsboltban január 28-án sertéshúst szeretett volna vásárolni. de nem kapott. Véleménye, sőt meggyőződése szerint volt sertéshús a hűtő- szekrényben, s az előtte érkezők még kaptak. • A panaszt megküldtük a F ógrád megyei Élelmiszei K iskereskedelmi Vállalatnak, 'ahonnan az alábbi választ kaptuk: „A panasz utólagos kivizsgálása során tényeket már nem lehetett megállapítani. A bolt felé azonban intézkedtünk, hogy az esetleges fennálló kivételezéseket azonnal szüntessék meg. A továbbiakban ellenőrzési csoportunk figyelmét felhívtuk, hogy a boltnál rendszeresebb ellenőrzést végezzenek, amely egyben a vásárlók megelégedését is szolgálja. Reméljük, hogy a jövőben hasonló eset nem fordul elő annál is inkább, mivel február elsejétől a húsellátás teljesen zavartalan.”
