Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-16 / 13. szám

10 nograd 1966. január 16. vasárnap. Tudomány — Technika — Tudomány — Technika — Tudómon y A jövő telefonja Automatizált információ A telefonkészülék mai alak­ja általában bevált, átvitel­technikai szempontból is meg­felelő. Természetesen a tele­fon-előfizető a leghivatottabb bírálója a használatában lévő tárgyaknak. A telefonkészü­lék „külső megjelenési for­máját” már annyira megszok­tuk, jóformán fel sem tűnik, milyen nehézkes ez a tömör, furcsaformájú készülék. Ész­re sem vesszük a szarvforma- jú villákat, a túlhosszú hall­gatókagylót, a gyászos fekete színt: nem is említjük az idegtépő csengetést, és a kagylón keresztül hangzó be­széd idegesítő, torz hangját. A fekete készülék egyáltalán nem illeszkedik be a korsze­rű lakó- vagy dolgozószoba friss, tarka színei közé. Min­denütt a világon megérett már a telefonkészülék arra. hogy alakját korszerűsítsék, és hogy szép pasztell színekben gyárt­sák. Nem a legpraktikusabb szerkezeti megoldás az apró lyukakkal ellátott számtárcsa sem A finom női ujjak köny. nyen kezelik, de a férfikéz már nem. Egy lármás üzem­ben a csengő halk, viszont túlhangos olyan családnál, ahol csecsemőt vagy kisgyer­meket nevelnek. A készülék „háza” sem felel meg a házi­asszonyok kívánságának. Je­lenlegi alakja vonzza a port és tisztítása sem a legegysze­rűbb. A gyárak megértették az idő szavát és a telefon-előfi­zetők kritikáját, újfajta építő­elemek alkalmazásával, a tech­nika legújabb vívmányaival felszerelt készülékeket bocsá­tottak a közönség rendelkezé­sére. Félvezetők, tranziszto­rok és diódák az új telefon- készülék alapvető elemei. Elsőként kiküszöbölték a ne­hézkes, forgató számtárcsát és nyomógombokat alkalmaztak. Ilymódon a tárcsázás idejét 11 másodpercről 6—7 másod­percre csökkentették. Az idő­megtakarítás nemcsak az elő­fizető számára hasznos, ha­nem a központ számára is. A központi regisztrálót rövi- debb ideig veszik igénybe, te­hát a központ gyorsabban dol­gozhat. Egy leningrádi gyár nem­rég dolgozta ki a hangfrek­venciás rendszerű telefonbe- rendezást és a moszkvai híra­dástechnikai üzem az ellenál­lási rendszert választotta kí­sérletezési témájául. E tech­nikai rendszer legérdekesebb •újítása a hangfrekvenciás hí­vás bevezetése. Az új tele­fonkészülék hívócsengőjét, elektroakusztikai alkatrésszel látják el, ilymódon a hang­erősség a telefon előfizető kí­vánsága szerint szabályozható. A telefonkészülék fejleszté­se nem korlátozódik csupán a közóhajnak megfelelő külső forma átalakítására és a nyo­mógombos hívás alkalmazásá­ra. A telefon fő feladata: a beszéd közvetítése a legmaga­sabb fokú érthetőséggel és a legjobb hangzással. Emellett igen fontos a vezeték és térzörejek gyöngítése. E köve. telményeknek megfelelnek u javított frekvencia-fekvésű hallgatókagylók és az újfaj­ta mikrofon. Igen jó beszéd­átvitelt tesz lehetővé a tran­zisztorok felhasználásával ké­szült szénmikrofon. Itt ugya­nis az intermoduláció jelentő­sen mélyebben fekszik, mint a tórzörejek sávja. A telefon berendezéseket könnyen fel le­het szerelni közvetítő érzé­kenység felfokozó alkatrésszel a halkbeszédű, gyengehangú emberek számára. A mikrotelefonok kialakí­tása több megoldandó problé­mát vetett fel: a jó hangsza­bályozást, olymódon, hogy a hallgatótestet változatlanul kicsire méretezve a kagylót és mikrofont szorosan egy­máshoz kapcsolják. A mikro­telefon alkatrészeinek minia­türizálása nemcsak súlymegta­karítást és elegánsabb formát eredményezett, hanem jobb beszédátvitelt és kisebb tér­zörejt biztosított. Érdekes újítás a tranzisz­toros erősítővel ellátott tele­fon a nagyothallók részére és a hangosan beszélő telefon Az utóbbival megoldható a „szabad kézből” történő táv­beszélés: 50 cm távolságban is kitűnően hallható a hang. A nyugati államokban a drótnélküli telefonkészülék fejlődését kíséri nagy érdek­lődés. Például Svájcban már 1933 óta kísérleteznek a hang­jelzések (signálok) drótnélküli továbbításával, a magas frek­venciás kapcsolások igénybe­vételével. A drótnélküli berendezések lényegében két csoportra oszt­hatók: az egyik az u. n. ön­hívó, automatahívó berende­zés, amely a mozgó vevőké­szülék számára a jelzést fel­veszi, és a normál dróthálózat egy bizonyos, megbeszélt szá­mát felhívja: a másik a tu­lajdonképpeni telefonbeszél­getés közvetítésére szolgáló be­rendezés, magas frekvenciás. A periodikusan megjelenő tudományos publikációk nagy tömegére való tekintettel a tudósok ma már alig képe­sek áttekinteni a szakterüle­tüket érintő valamennyi meg­jelent munkát. Megnehezíti az irodalom feldolgozását annak a néha túlságos „ballasztnak” a terjedelme is, amelyet egy- egy fontos szakterület iránti keresés közben át kell nézni. Az adatfeldolgozó beren­dezések lehetővé teszik a tu­dós tehermentesítését és egyben biztosítják az ellátás teljességét és megbízhatósá­gát az őt érdeklő szakanya­gokkal kapcsolatban. Az ame­rikaiak olyan elektronikus számológépeket szerkesztet­tek, amelyek az egyes mun­katársak „érdeklődési profil­ját” lyukkártyákon rögzítik és azokat a beérkező publi­kációkkal és információkkal összehasonlítják. Az összeha­sonlítás alapján rendszerezik, illetve összegezik a témákat az egyes tudományos munka­Sényi Imre I társak szamára. 3200 éves híradás Ott, ahol évezredekkel ez­előtt az ókori KOLHI nép­törzsek éltek. Krasznodár ke­rületi Máj kon városánál egy rejtélyes írásjeleket tartalma­zó kőlapra bukkantak. Geor- gij Turcsanyinyov tudós meg­állapította, hogy az írásjelek egyrésze hettita eredetű, de el­olvasni nem tudta. Feltételez­te, hogy abház nyelven olvas­hatók az írásjelek. Következ­tetése helyes volt A ma is élő abházok, ha nehezen is, de el­olvasták és megmagyarázták az írásjelek értelmét. A fel­irat tudatja, hogy a távoli ősök, uralkodójuk parancsára egy város alapjait rakták 1 a birodalom határvidékén. A lelet helyén. Majkop mel­lett további ásatásokat kezde­nek, de az eredménytől füg­getlenül a tudósok máris megerősítették, hogy a maj­kopi kőlapot 3200 évvel ez­előtt írták és ez a legrégibb írott emlék Szovjetunió terü­letén. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ BLAHA LUJZA 1926. január 18-án, negyven esztendeje halt meg a nagyne­vű énekesnő. VÍZSZINTES: 1. B-laha Lujzát nevezték így. 14. Tel- hetetlenül, mohón evők. 15. Német festő, a müncheni aka­démia tanáraként nagy hatás­sal volt korára (1826-86). 16. Vadászkutya. 17. Kiejtett be­tű. 19. Álba... (Székesfehér­vár). 20. L. Y. D. 22. A teljes magyar ábécé kezdete. 24 Angol nyelvterületen elter­jedt labdajáték. 26. Ügymint, rövidítése. 27. Szigligeti Ede színműve, amelyben Blaha Lujza egyik legnagyobb sike­rét aratta. 30. Lel, betűi ke­verve. 31. Fogoly. 33. Rangjel­zés. 34. Az ételt az asztalra helyezi. 36. A. K. 37. Apró részekre esik szét. 38. A ma­gyar tenger. 39. Régi római súly és pénz (fordítva.) 40. Rés-: űrmérték. 42. I. G. O. 43. S. T. 44. Hibás beszéd. 47. Itt van, fogd! 49. Z. H. 51. A rest kétszer .... 52. Jelenleg. 53. Vízben élő növény. 54. A. A. K. 56. Móricz Zsigmond színműve, a bírónét alakította b —« Blaha Lujza. 59. Fedd. 60 Dunakeszivel egybeépült község. 62. Indulatszó. 63. A verssor végén van. 64. Felesle­gesen, sokat besaól. 66. Ki­csinyítő képző. 68. Nit­rogénművek (hazánk egyik legnagyobb vegyi üzeme). 69. Állatot tanít. 71. Végig gom­bolt kötött kabát. FÜGGŐLEGES: 1. Tóth Ede színműve. Egyik szerepét Blaha Lujza játszotta. 2. Cslky Gergely népszerű víg­játékának címszerepe, amely­ben Blaha Lujza először 1908-ban lépett fel. 3. Áruba bocsát. 4. Ilyen hamar? 5. Cink vegyjele. 6. Gazdasági eszköz. 7. A szájüregből a ga­ratba vezető nyílás. 8. C. K. 9. A. P. 10. Shakespeare ki­rálya (kiejtve). 11. Orosz fér­finév. 12. A „Holt lelkek” író­ja. 13. Díszes, zsinóros férfi­kabát (az első betűn felesle­ges ékezet). 18. Végzetes. 21. A töltés, gát szétbomlása a víz nyomósa következtében. 23. Hozzávetőleges, középérté­ket számítva. 25. Auber ope­rája, Blaha Lujza első opera­szerepe volt. 28. Régi hossz­mérték. 29. A. A. A. A. A. 32. B. L. 35. Háziállat. 38. Fur­csa szokásai vannak, hóbor­tos. 41. Idő előtt 43. A ned­vesség elpárologtatósa. 45. A. F. 46. Becézett Ádám. 48. Az ón vegyjele. 50. A régivel szemben az újért harcoló, a fejlődésért küzdő. 52. Te és én. 55. Folyó a Dunántúlon. 57. Község Baranya megyé­ben. 58. Sír-... 60. Csepreghy Ferenc színműve, amelyben Blaha Lujza a darab pompás menyecske alakját, Török bírónét játszotta kitűnően. 61. Ruházati kellék. 63. Az el­múlt időkből való. 65. Rab­szolganő Puccini „Turandot” c. operájában. 67. E. R. L. 68. Arcrózsa. 70. T. G. 71. Kicsi­nyítő képző. 72. Az alaphang- sor. 2. és 6. hangjegye. BEKÜLDENDŐ: a vízszin­tes 1., 27., 56., függőleges 1-, 2., 25. és 60. sorok megfejtése. Január 9-i rejtvény helyes megfejtése: Kalendárium; bo­tanikus; Hatvani; Döbrögi; Egy eredeti magyar rege; Debrecen; Magyar fűvész- könyv. Könyvjutalmat nyertek: Dr. Deák Ferenc Salgótarján, Bo- rody György Balassagyarmat és Törzsök Károly Salgótar­ján. A könyvet postán küldjük ki! Hogyan „készül” a tej A kutatókat régen foglal­koztatja a tej keletkezésének módja és a század eleje óta főleg pedig az utolsó tizenöt évben jelentős előrehaladás is történt a kérdés megoldásá­ban. Ez egyike azoknak az élettani problémáknak, ame­lyek szorosan összefüggnek a gyakorlati állattenyésztéssel. A nagyobb tejtermelés, és a tej egyes értékes alkotórészé­nek, főleg a tejzsírnak a nö­velése nemcsak hazánkban, hanem az egész világon fon­tos törekvés. A tejtermelés fokozása azonban csak körül­tekintő felkészülés alapján válhat valósággá. A tejképződés mechaniz­musa egy sajátos mirigy, a tőgy működésének különleges problémája. E működés ter­mészetesen szoros kapcsolat­ban van az egész szervezet tevékenységével, amelyre pe­dig nagy hatást gyakorolnak azok a belső és külső ténye­zők, amelyek érik az állatot. A tehén tőgyének minden sejtecskéje részt vesz a tej­ben levő anyagok előállításá­ban, illetve a nem itt kelet­kező anyagok koncentrálásá­ban vagy visszatartásában. A tejmirigyre hormonok hatnak, ennek kifejlődését, működé­sét, leállítását különböző bel­ső elválasztású szervek sza­bályozzák az idegrendszerrel együtt. A vér sokféle anyagot szállít a tejmirigy fejlődésé­hez, a tejképződéshez, ener­giát a mirigy-működéshez és elszállítja az ott képződő „sa- lak”-anyagot. A kutatók a tejképződést vagy az élő állaton vagy la­boratóriumban vizsgálják. Ré­gebben a tőgybe menő és az onnan jövő vér anyagaiban mutatkozó különbségeket mérték és ebből következtet­tek a tejtermelésben felhasz­nált anyagokra. Az utóbbi időben a kifejlett emlőmiri­gyen vizsgálják a tejtermelést. A tőgynegyedet, vagy tőgyfe­let kioperálják és olyan ké­szülékre kapcsolják rá, amely vért áramoltat át rajta. To­vábbi haladást jelentett, ami­kor rádióaktív izotópokkal kezdték vizsgálni, hogy a tej egyes anyagai mikből kelet­keztek. Ezekkel a módszerekkel si­került megállapítani a tejmi­rigyen bizonyos idő alatt átfo­lyó vér mennyiségét. Ebből ki­tűnt, hogy 100 g élő mirigyen 10—30 köbcentiméter vér fo­lyik át percenként. Ha ezt 10 kg-os átlag tőgysúlyra számít­juk, akkor percenként 1—3 1 vér folyik át a tőgyön, órán­ként tehát kb. 120 1., egy nap alatt 2880 1. Ha ez idő alatt 10 liter tej termelődik, akkor 1 li­ter tej termeléséhez körűibe-, lül 300 liter vérre van szük­ség. Mások ezt 400—500 literre becsülik. A tej fontos anyagai közül vizsgálták a fehérje, a tejzsír, a tejcukor keletkezésének a körülményeit is. A fehérjével* kapcsolatban megállapították* hogy a vérben levő fehérjeépí­tőkövekből, az aminósavakból a tőgy állítja elő. A tejzsír, mint más állat zsírja is, a ta­karmány keményítőjéből ke­letkezik, de a tejcukor képző­désének a pontos helye és módja még ma sem ismert. Az azonban bizonyos, hogy a há­rom fő alkotórész nem egy­mástól függetlenül, hanem együttesen termelődik, amit az bizonyít, hogy ezek viszonyla­gos mennyisége — a zsír ki­vételével — állandó. Vannak még tehát kérdője­lek a tej „készítésének” mű­helyében. Á kérdések megol­dása azonban hozzásegít ben­nünket ahhoz, hogy igényeink­nek megfelelően befolyásol­hassuk a tej mind mennyiségi, mind minőségi termelését. Fag'iáríaloiti — fagy clagana t A kíméletlen hideg hatása — a fagyártalom — legszomo­rúbb arca: a fagyhalál. Évti­zedekkel ezelőtt még előfor­dult. Főleg ha maga-tehetet- len, vagy italos embert „fo­gott” markába a hideg. Ma az általános műveltség, az egész­ségügyi kultúra, a fejlett köz­lekedési eszközök, a maga­sabb életszínvonal terjedése következtében a hidegártalom­nak ez a formája a múlt em­léke már. De ártatlannak lát­szó, alattomos alakja, a fagy­daganat ma is gyakran kese­ríti az embert. A megfagyás és a fagydaganat két egymástól különböző elváltozás. Az egyik a nagy hideg következ­ménye és azt jelenti, hogy a szervezet körülírt részén a szövet-folyadék megfagy és a megfagyott testrész kemény- nyé válva törik, mint az üveg. Ha meg kienged, akkor kisebbedik. A fagydaganat nem ilyen veszedelmes. Ennél a hideg csak a bőr felszínét éri és — főleg az amúgy is rossz vér­ellátású területen a vérkerin­gést még jobban megzavarja és az ereket összenyomva fo­lyadék felhalmozódást okoz a laza kötőszövetben. Az így megfagyott testfelület meg­duzzad, fényes, lilás-vörös és fájdalmas lesz és erősen visz­ket. A fagydaganat tehát nem olyan veszedelmes, mint a fagyás, de igen kellemetlen. Még dermesztő hideg sem kell hozzá, hiszen már +1 — 2, vagy mínusz 1-2 C fokú hő­mérsékletnél is bekövetkezhet és hiába gyógyul, mert ha a hőmérséklet fagypont köré süllyed — mintha érzékennyé vált volna az egyszer megfa­gyott szövet, a fagydaganat kiújul és évekig keseríti az embert. A megfagyásnak a dermesz­tő nagy hideg az oka. A fagy­daganat kialakulásához még- csak nagy hideg sem kell! Dehát akkor mi? Elsősorban a szervezet haj­lamossága. Esetleg valamilyen ártalom vagy az ellenállóké- pesség csökkenése, legyengült- ség, vitaminhiány, lábadozás, cukorbaj, nedves ruha, át­ázott cipő; Továbbá a meg­gyengült, megromlott, hiányos vérellátás. Ezzel már jeleztük is, mi­ként lehet a fagyártailmat megelőzni. Sohasem marad­junk átázott ruhában, vizes ci­pőben, nedves kesztyűben. Amint módunkban áll, az ilyent le kell vetni, meg kell törölközni, sőt a vérkeringés céljából a bőrt vörösre kell dörzsölni, s száraz ruhát kell húzni a nedves helyett. A le­gyengült, lázas, beteg, fáradt ember fokozottan ügyeljen öl­tözködésére. És vigyázzon ar­ra, hogy a vérkeringés ne ká­rosodjék. Sohase viseljen szűk cipőt, szoros kesztyűt, feszes nadrágot, vagy egyéb olyan ruhadarabot, ami elszorítja a hajszálereket és a vénákat A lábbeliben gyakran moz­gassa meg a lábujjait. A fagydaganat — gyakori ismétlődése ellenére — gyó­gyítható betegség. A modern gyógyítás ma már — a régeb­ben alkalmazott fagykenő­csők, fagybalzsamok mellett a rövid-hullámot, az ultrahan­got és a röntgensugarat is si­keresen alkalmazza a fagyda­ganatok gyógyításában. Saj­nos még így is igen elhúzódó betegség, tehát érdemes törőd­ni a megelőzésével. Dr. Buga László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom