Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-12 / 9. szám
1 HÁNYADIK-' HATÁRIDŐ ? Világ proletárjai, egyesüljetek! XXII. ÉVF., 9. SZÁM ARA 50 FILLÉR 1966. JANUAR 12., SZERDA Növekszik az állattenyésztés jövedelmezősége, 22 százalékkal emelkedik a búza felvásárlási ára mintegy 5—6 százalékkal lett magasabb az egyes keveréktakarmányok értékesítési ára. A mezőgazdasági termelői árak rendezésével közvetlenül összefügg a termelőszövetkezetek amortizációs alapjának megteremtése, amelyről a földművelésügyi miniszter rendelete intézkedik. A mezőgazdasági árszínvonal alacsony volta miatt eddig a termelőszövetkezetek egy része csak állami hitelek igénybevételével tudta elhasználódott állóeszközeit pótolni. A felvásárlási árak emelése most lehetőséget ad arra, hogy az elhasználódást, legalábbis a termelőeszközök egy részénél, amortizációs alapképzéssel ellensúlyozzák. Az amortizációs alapot egyelőre a gépek, felszerelések, berendezések és járművek után vezetik be. Az értékcsökkenési leírást az állóeszközök jelenlegi árszintnek megfelelő beszerzési értéke után kell elszámolni. Az amortizációs hányad, azaz a gépek értékéből leírásra kerülő és amortizációs alapba helyezendő rész az állóeszközök egyes csoportjaiban eltérő. Az amortizációs alapot a termelőszövetkezetek csak állóeszközök vásárlására, illetve létesítésére használhatják fel. Elsősorban az elhasználódott gépeket kell ebből az ösz- szegből pótolni, de a szövetkezeti közgyűlés határozata szerint más beruházási célokra is igénybe vehető. Az A kórház befejezésének határideje évről évre változik. Tavaly még reméltük: 1966. végére átadják próbaüzemelésre. Sajnos, erre az idén is aligha kerül sor. Nemcsak az a baj, hogy tavaly mintegy ötmillió forintos lemaradás gyűlt össze, de a téliesítés sem úgy sikerült, ahogy beharangozták. Bár a távfűtés gerincvezetéke már elérte a kórházat, melegvizet a fűtéshez kaphatna, nem készült el időre a fogadóállomás, sőt az egyik épület felől — az üvegezés hiánya miatt — szabadon befütyül a szél. Ezért már nem is beszélnek az 1966-os átadásról. Az új határidő 1967. Vajon az utolsó lesz-e? alapján állapították meg, így például a szarvasmarhánál a vúgóállattermelés, a juhnál a gyapjűtermclés kapott nagyobb ösztönzést. A tej felvásárlási alapára az eddigi literenkénti 2,60 forintról 2,90-re emelkedett. Ezen felül a termelőszövetkezetek továbbra is kapják a 40 filléres nagyüzemi felárat és érvényben maradt a tbc- menles tehenészetektől átvett tej 30 filléres felára is. A tejzsír kilogrammjáért az eddigi 57 forint helyett 61 forintot fizetnek: a kilogrammonkénti 11,20 forintos nagyüzemi felár és a tbc-mentes régi felár itt is változatlan. A juhtenyésztés jövedelmezőségét már 1965-ben is több árintézkedéssel javították, s a mostani áremelések ismét széles körben érintik ezt az ágazatot. Elsősorban a gyapjú termelői ára növekedett, de az áremelés a vágójuhra és a juhtejre is kiterjed. A növényi termékek közül legjelentősebb a kenyérgabona felvásárlási árának emelése, és az ezt kiegészítő adókedvezmény. A kenyérgabonából származó árbevétel a termelési költségekhez képest eddig sem volt kedvezőtlen, holdankénti bruttó jövedelme azonban sok más növényé mögött elmaradt. Az új feltételek mellett a nép- gazdasági szempontból alapvető jelentőségű kenyérgabona termesztése jövedelmezőbb lesz, hiszen ára az adókedvezményt is figyelembevéve. mintegy 22 százalékkal emelkedik. Országos átlagban mázsánként a búza ára 22. a rozsé 20 forinttal lett magasabb, s ehhez járul mindkettőnél az állam részére értékesített kenyérgabonánál a mázsán- kénti 30 forint jövedelem-adókedvezmény. A kenyérgabonán kívül emelkedett több más növény, többek között a sörárpa, a napraforgó, a rizs, a mák, a bab és egyes gazdasági vetőmagvak vonatkoznak az 1966. január 1. előtti átadásra szerződött élő állatokra. A vágóállatok és állati termékek árának rendezésével egyidejűleg sor került a fehérjedús ipari takarmányok árának emelésére is. E cikkek jelentős részét ugyani« import útján szerezzük be. s a belföldi eladási ár viszonylag alacsony volt a nagy kereslet miatt állandóan növekvő világpiaci árhoz képest. A másik ok, hogy az eddigi alacsony árszint nem ösztönzött a fehérjedús takarmányfélék hazai termelésének növelésére. Ezért most az ipari mellék- termékként jelentkező abraktakarmányok eladási árát átlagosan 17 százalékkal emelték. Ennek megfelelően, s összetételüktől függően különböző mértékben átlagosan amortizacios alapban levő pénzeszközök után a szövetkezet kamatot kap, az összeget bármikor felhasználhatja, s év végi maradványát átvi- heti a következő évre. Az ez évi amortizációs ata- pot két részletben kell befizetni: 30 százalékát az első, 70 százalékát a második félévben. A pénzügyminiszter hitelszabályozási rendelete lehetővé teszi, hogy ameddig az amortizációs alap nem töltődik fel, a Magyar Nemzeti Bank rövidlejáratú, legkésőbb az év végéig visszafizetendő hitelt nyújtson a termelőszövetkezeteknek év közi beszerzéseik fedezésére. Az amortizációs alapképzés bevezetése jelentős lépés a termelőszövetkezeti közös gazdaságok pénzügyi alapjainak megszilárdításában, a szövetkezetek önálló gazdálkodásának fejlesztésében. Az A?bán Népköztársaság 20. évfordulójára MOSZKVA (TASZSZ) Az Albán Népköztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a szovjet nép nevében szívélyes üdvözletét tolmácsolta a testvéri albán népnek és meggyőződését fejezte ki, hogy a két nép barátsága és együttműködése a béke és a szocializmus érdekében megfelelően erősödik. (MTI) Sokmilliós iwaytafcai ftás a kutatások eredményt A villamosenergia-ipar fejlesztésében nagy részük van az iparág kutatóinak. Eredményeseknek bizonyultak a tüzelés-technikai kutatások. A kutatások eredményeként az oroszlányi, a borsodi, az ino- tai és az ajkai erőműben olyan tüzeléstechnikai salako- sodási hibákat hárítottak el, amelyek veszélyeztetik a folyamatos, gazdaságos üzemeltetést. A hibák elhárítása erőművenként két-hárommillió forint évi megtakarítást hozott. A négy erőműben szerzett elméleti és gyakorlati tapasztalatokat a Dunamenti Hőerőműnél is felhasználták, most pedig a bővítés alatt álló bánhidai. később a harmadik ötéves tervben felépülő gyöngyösi hőerőmű kazánjai kialakításánál, égőinek elrendezésénél szintén érvényesítik. Sok munkát fordítottak a kutatók egy új, nagy teljesítményű, barnaszenek és lignitek őrlésére alkalmas szénörlő malom kifejlesztéséré. Az új szénőrlő malmot a 100 megawattos gépegységgel bővülő Bánhidai Erőműbe építik be első ízben. A külföldi malomterv 100 000 dollárba került volna, a hazai konstrukció tehát nagy összegű importot takarít meg. Az olajtüzelésű kazánokhoz jó hatásfokú olaihe- vítőt fejlesztettek ki, első ízben a Mátravidéki Erőműben helyezték üzembe. Igen hasznosnak bizonyultak azok a kísérletek, amelyekkel kidolgozták a 32 megawattos és 50 megawattos turbinák gazdaságos, biztonságos, az előírásokhoz képest gyorsabb indításának módszerét. Az új módszert az oroszlányi és dunamenti hőerőműben vezették be. Az erőművek berendezéseinek szabályozására, távirányítására több nemzetközi színvonalú berendezést fejlesztettek ki. A Borsodi Hőerőműben olyan automatikát szereltek fel, amely önműködően elosztja a terhelést a gépsorok között. A Pécsi Hőerőműben próbaüzembe helyezték a digitális- elven működő, távmérésre és távműködésre alkalmas, Fétis 1-nek elnevezett berendezést. Az Oroszlányi Hőerőműben szerelik a Fétis 2., az erőművi adatfeldolgozó és üzemellenőrző berendezést Számos hálózatvédelmi és hálózat-automatizálási kérdést oldottak meg ezenkívül az iparág kutatói. A Villamosenergiaipari Kutató Intézet összeállította a harmadik ötéves terv kutatási feladatait. Az új tervidőszakban sor kerül 100—150—200 megawattos óriás gépegységek, óránkénti 620 tonna gőzteljesítményű kazánok beépítésére. Harminckét millió forint községfej lesztésre A helyi tanácsok az idei községfejlesztési tervet a lakossággal folytatott tanácskozások után állították ösz- sze. Kisgyűléseken. egyéni beszélgetéseken kértek véleményt a dolgozóktól, hogy a községfejlesztés keretiben mit építsenek, mihez járulnak legszívesebben anyagilag és társadalmi munkával. Azóta a terv elkészült. Rögzíti, hogy 1966-ban 32 millió forintot mire fordítanak. Kilenc milliót az elkövetkező években sorrakerülő építkezésekre tartalékoltak. Mint például a Ludányhalásziban építendő művelődési házra. Dré- gelypalánkon az új óvodára és így tovább. Ugyanis ezeken a helyeken nem rendelkeznek még az építkezéshez szükséges teljes összeggel. Felhasználásra huszonhárom millió forint kerül. Ehhez a lakosság hozzájárulása hétmillió forint. Az állami hozzájárulás pedig nyolc és félmillió. Több milliós értéket képvisel a társadalmi munka- vállalás is. A rendelkezésre álló anyagi erő lehetővé teszi, hogy a községek, városok ebben az évben is jelentős lépést tegyenek a fejlődés útján. Legtöbbet most is az utakra és járdákra fordítanak. A megyében ennek a hiányát érzik a legjobban. Különösen a falvakban az esőzések idején még mindig járhatatlanok az utcák. Az idén 10 kilométer .itat hoznak rendbe. Többek cözött Galgagután, Hugyagon, Csitárban, amikor az idő engedi hozzá is látnak a munkához. 42 kilométer járdát építenek. Ezek közül az érsekvadkerti, a cserhátsurányi, a magyamándori, a nógrád- marcali, a terényi építkezések a legjelentősebbek. Ugyanis az új településeket köti össze a falu központjával. A megyében már minden .községben, van villany. Az idén a közvilágítást korszerűsítik. Körülbelül 100 nagyobb fényerejű lámpát szerelnek fel. A hálózat egy kilométerrel bővül, hogy az új házakban is legyen fény. A pásztói, a rétsági és szé- csényi járásokban autóbusz megálló iránti igényüket jelentették be a dolgozók. Indokolt a kérelem, mert néhány község távol esik a főútvonaltól. A pásztói járásban négy, a rétsági és szécsényi- ben pedig egy autóbusz várót építenek. Az ivóvízellátás javítására Balassagyarmaton új kutat fúrnak, Sámsonházán törpe- vízmüvet építenek. A meglévő hálózatot pedig 2 kilométerrel bővítik. A salgótarjáni strand korszerűsítésére egy millió forintot fordítanak. A kulturális feladatokra is gondoltak a községfejlesztési tervben. Mohorán 2, Dejtáron 4 tantermes iskola épül. Ka- rancskesziben politechnikai terem. Pásztón a járási művelődési otthont építik. Bánkon új óvodát létesítenek, Ka- rancsberényben. Zabaron megkezdik, Karancsalján pedig befejezik az orvosi rendelő építését. Az illetékes szervek elkészítették az egyes mezőgazda- sági termékek felvásárlási árának emelésére vonatkozó kormányhatározat végrehajtásáról intézkedő utasításokat, illetve az ezzel kapcsolatos egyéb jogszabályokat. A Magyar Közlöny január 11-i számában jelent meg az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1959. évi 7. sz. tvr. kiegészítéséről, ennek végrehajtására a földművelésügyi miniszter rendeleté a termelőszövetkezetek 1966. évi amortizációs alap képzéséről és ennek kiegészítésére a termelőszövetkezetek hitelezésével kapcsolatos pénzügyminiszteri rendelet. Ugyancsak a Magyar Közlöny január 11-i száma tartalmazza a pénzügyminiszternek a szövetkezetek adókedvezményéről szóló rendeletét. Az egyes mezőgazdasági termékek felvásárlási és termelői árának, valamint a keveréktakarmányok árának megállapításáról rendelkező miniszteri utasításokat az érdekelt minisztériumok hivatalos lapja közli. Az új jogszabályokkal kapcsolatban az MTI munkatársa az alábbi tájékoztatást kapta: A mezőgazdasági termelői árrendezés kettős célt szolgál. Az egyik, hogy javuljon a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzete, a másik, hogy a mezőgazdasági termelés egyes ágazatainak jövedelmezőségi arányai jobban ösztönözzenek a belföldi fogyasztói és az export-igények kielégítésére. Az új árintézkedések folytán elsősorban az állattenyésztés jövedelmezősége növekszik: valamennyi főbb ágazatban emelték a vágóállatok és az állati termékek felvásárlási árát a szarvasmarhánál és a juhnál nagyobb, a sertésnél és baromfinál kisebb arányú az áremelés. Az egyes állatfajokon belül különféle termékárak növelésének mértékét gazdaságpolitikai meggondolások átvételi ára is, ezekről azonban részben már korábbi utasítások intézkedtek. Az eddigiekben ismertetett árintézkedések — a csirke és a pecsenyekacsa nagyüzemi felárát, valamint a szövetkezeteknek a kenyérgabona eladás után biztosított adókedvezményét kivéve — érvényesek a háztáji. gazdaságokban előállított termékekre Is. A felvásárlási árak emelése mellett a háztáji gazdaságokat külön kedvezően érinti, hogy most általánossá tették azt a néhány cikknél már korábban bevezetett gyakorlatot amely szerint azok a termelők, akik lemondanak a szerződésben biztosított állami takarmányvásárlási lehetőségről, termékeikért felárat kapnak. Az új termelői árak a vágóállatoknál és az állati termékeknél január 1-től, a terményeknél pedig az idei új termés betakarításától kezdve érvényesek . Az új árak nem
