Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-06 / 4. szám
4 Wrtf! R * n 1966. Január 6.. csütörtök Kongó terem, üres széksorok Kulturális gondok Karancslapujtőn F0V jóhumorú, de sc'rányzsebű olasz vígjátékszerző mondotta legújabb, egyszereplős darabjáról: — Megmutatom, hogy bármilyen nagy is a bukás, az én művem előadásán mégis többen lesznek a nézőtéren, mint a színpadon. Ez a kis adoma járt az eszemben, amikor a karancs- lapujtői kultúrotthon foghíjas nézőterén ültem. A színpadon Jókai Űj földesurának kalandos történetét jelenítették meg a Déryné Színház művészei. A hatalmas — erkélyt sem nélkülöző — teremben 157 színházszerető néző ült, köztük 50 diák, akik már elővételben megvették belépőjüket. Az ülőhelyek száma 447. A Déryné Színház a 2500 lelket számláló községben 1965-ben nem tartott egyetlen előadást sem, mert a belépőjegyek árából a színészek tiszteletdíját sem tudták volna fedezni. Talán rossz volt az előzetes propaganda — vélhetnénk... Az Üj földesúr színrekerü- lése előtti napokban 25 iskolás majd minden családhoz bekopogott, helybe vitte a jegyeket. Az eredmény a fenti. Nyolc jegyet tudtak felnőtteknek elővételben eladni. Természetesen plakátokon is hirdették az előadást. Bizonyára a könnyebb műfajt kedvelik a községben — mondhatják mások. Sajnos a tények mást bizonyítanak. Márciusban a Sárdy esten 77 fizető néző ült a kongó teremben. A júliusi vidám műsorban Kibédy Ervin, Várady Hédi, Gobbi Hilda 177 néző előtt lépett színpadra. Novemberben a helyi kisvendéglőben magyamóta-estet rendeztek Zala Tóth Erzsébet és Szalai László felléptével. „Hiányzik valaki...” énekelte Szalai, és fanyarul elmosolyodott. Húsz ember ült az asztalok körül. Talán egy hangverseny, vagy opera népszerűbb lenne? Aligha. November végén a kultúrotthon ingyenes jutalomkirándulást szervezett Budapestre az ■ énekkar és a jól dolgozó fiatalok részére. Az Aidá-ra mindenki kapott belépőt, de néhányan inkább az Emke-be mentek táncolni. De vajon md kell akkor a lapujtói közönségnek? És mivel magyarázható ez a közömbösség? Több embert megkérdeztem, legtöbben vállat vontak. Huszonnyolc éves esztergályos: — Ha jön a Déryné mindig az első sorban ülök. De a régi törzsgárda már eltűnt. Talán a televízió az oka. — Van község, ahol még több tv-tulajdonost tartanak nyilván és mégis eljárnak színházba is — vetem közbe. — Akkor nem tudom... A községben 90 tv-antenna magasodik a háztetőkön. Technikumi diák: — Miért nem vasárnap jönnek a színészek? — Akkor telt ház lenne? — No ez persze túlzás... Egy tanár: — Csak két észrevételt szeretnék tenni: miért kellett a színházi estére nőtanácsi megbeszélést szervezni. A másik: ez a község nagy hagyományokkal rendelkezik. De hogy is mondta a görög bölcs? Az olyan ember, aki gyakran hivatkozik elhalt őseire, hasonlít a burgonyához, melynek értékesebb része a föld alatt van. Nyíltan meg kell mondani, hogy jó páran azért nem jönnek színházba, mert „csak” a Déryné tart előadást. Pedig tudom, nem ártana nekik sem. Ez a közöny elkeserítő. .. Persze legkönnyebb lenne mindent a közönség nyakába varrni. Mert a vezetésben is vannak problémák. Vajon mi az oka például, hogy a művelődési otthon vezetői egymásnak adják a kilincset? Az eddig sikerrel szereplő vegyeskar vezető hiányában feloszlott. A napokban megvitatják, hogy a művelődési otthon képzőművészeti körét érdemes-e 1966-ban is támogatni. A szakkör tagjai második díjat nyertek az Országos Béketanács gyermekrajzpá- lyázatán. Képeik Indiába is eljutottak, elismerő leveleket kaptak Bombayből. A szakkörvezető tanár véleménye: — Ha megszűnik a képző- művészeti kör, abbahagyom a népművelő munkát. A bérletemet megváltom a buszon, hiszen bejáró vagyok, de mást nem csinálok... Lapujtőn döcög a népművelés. És ezt elsősorban — mint egyesek javasolták — nem p>énzinjekciókkal lehet magasabb színvonalra emelni. Valahol, valamikor elrontottak valamit — hallottam. De hogy mit, azt nem tudja senki. Pedig a ténymegállapításon túl kell haladni, a gyógymódot is keresni kell. Való igaz, hogy a művelődési ház inkább szép, mint célszerű. Nincs egy olyan helyisége, ahol klubéletet lehetne például szervezni. Egy átjárószobát neveztek ki klubnak, melyben a rossz televízión kívül csak csővázas székek találhatók. Ez az egyik észrevétel. A másik: a népművelő munka eredményességét befolyásolja a pedagógusok hozzáállása. Lapujtőn pedig a nevelők — meg kell mondani — nem kapcsolódnak bele a falu kulturális életébe, elzárkóznak és legjobb esetben bírálgatnak. Tisztelet a kivételnek. A kultúrotthon nek problémáját is rendezni kellene, hiszen lassan a kilincselő igazgatók nevét sem tudják már megjegyezni a község lakói. Szép feladat Tennessee Williams művészetéről ankétot rendezni, de talán nem itt kellene kezdeni. Kisebb tömegeket megmozgató rendezvényekkel, író-olvasó találkozókkal, (mert nincs) szakkörök megszervezésével lassan kialakulna egy egészséges aktíva-csoport, amely erjesztőleg hatna a gondolkodásra s fel rázná a most aludni látszó Karancslapujtőt. Rozgronyl István A szécsényi vasútállomáson Forgalmas a szécsényi vasútállomás. Naponta érkezik ide áru, ugyanakkor kerül helyből is az üres vagonokba. A Nógrád megyei Fa- és Bútoripari Vállalat hatalmas kábeldobjainak sok hely kell. Szaporán töltik a vasúti kocsikat. Ez az új termék országos hiánycikket pótol. Két téglagyár, a szécsényi és a ludányhalászi szállít innen szinte naponta téglát távolabbi tüzép-telepekre. Az őszi nagy forgalom idején jelentős készletek halmozódtak fel. Kevés volt a szállítóeszköz. Most már megkezdődött a szállítás, és az igény is egyre nagyobb. A falvakban, mind többen keresik a téglát, hiszen közeleg a tavasz, kezdődnek az építkezések. Ha vagon érkezik, azonnal rakódik a téglagyár. A másik vágányra cukorgyári melléktermék, répaszelet érkezett. Jó takarmány az_ a tangazdaságban. M<r gőzölög, amikor vagonból vontatóra kerül. Az üres vasúti kocsikat azonnal megtöltik ismét áruval. (Koppány György felvételei) 9? Főhadnagy Fazekas úr” üdvözlése születésének 200. évjordulóján Majd, a rendtartó méheknél Kedve-telve ácsorog, S érzi, hogy az embereknél Az ország nem így forog. Már meglátott: gereblyéjét És kapáját elteszi, S félig harmatos Linnéjét Pipája mellé veszi. Jer barátom lépegessünk Kis kertednek utain, S dohogás nélkül nevessünk Mások bolondságain. Jer, s érezzük, hogy nagy telket Többször fának ád az ég, S kis jószágot és nagy lelket Bírni boldogabb sors még. ezért lemond tiszti rangjáról és visszatér Debrecenbe. Szerény vagyona nyugodt megélhetést biztosít számára. Földi János, Csokonai Vitéz Mihály barátsága a megfelelő társasága, így érthető, hogy költészete java termése ezekre az évekre esik. Elsősorban a természetet dicsérő, tájleíró verseit kell kiemelnünk. Fazekas a szabad levegőhöz szokott katona, gyakorló gazda (kertje valóságos botanikus kert) hajszálpontosan ábrázolt és versbe mentette a növényvilág szépségeit, ő érezte át----- és fejezte ki először az élő t ermészet zenéjét. A „terméFazekas Mihály akit a fen- gal. (Jellemző anekdota: egy szét nagy basszusáról” irt, ti verssc; Csokonai, a benső- franciaországi terület elfog- észrevette, _ hogy a friss har- s ges jóbarát köszöntött, lalása után hatórás szabadrab- mat „rezgő tűznek tetszik a 16 . január 6-án született lást engedélyeznek Fazekas virágkelyhekben”, az esőcsep- D brecenben. Szülővárosa egy kastély könyvtárszobája- pék nála „ezüstszínű récét volt ekkor az a hely, ahol ba megy, levesz egy kötetet a szőttek”, „zuhanásukból szép rr űvelt humanistává, felvilá- polcról, olvasásba merül, majd hangzatot’ hallott kicsendül- gosult szellemű tudóssá, szí- a könyvet visszahelyezve tá- ni. A természetes érzékelés - a vozik). hangszerré finomult benne, és Néni akar a francia fórra- ezzel az egyszerű ember gyö_ ___ _________ dalom eszméi ellen harcolni, nyörködtetését akarja szolé es koráig tanult a debrece- megundorodik a vérontástól, cálni: n kollégiumban, majd 1782— „Halkai ingó lanyha párái Szálldogáló harmatok! Kis furulyám lágy szavára Tiszta hangot adjatok. Lengd be véle gyenge szellet Sík mezőnk határait, A juhász a nyája mellett Hadd fülelje sorjait..." vözlő pacsirta és a serény szántó ellentétét. A szántó, ki valóságos haszonra fordítja a kikelet kedves napjait, nem énekel olyan „rezgő repesé- sek között”. „Bizony, az erőszak szántotta jó képére a durva barázdákat, nem lát ő örömet a viruló időben, mely nyomorúságának kapuit nyxtá ki: végigképzeli csorgandó izzadságait, melyeknek jutalmára a huza-vona tátott szájjal ásítozik; elbúsulva dörgöli le ingujjával első verejtékét és sóhajtva fekszik neki a gondtalan munkának.” A szabad értelem, a józan okosság nevében küzdött a „sok ördögök cselédeit kelle valóban” találnia és ezért lesz az ő hőse az „ég ránk lihegő fiával” bátran szembenéző ember, akinek igazságát kiharcolni célja mindaddig, amíg: „Sok a porig nyomatott nép.. g rü erkölcsű polgárrá, n p melegszívű barátjává ie- h tett nevelődni. Fazekas 16 1' 96-ig katonáskodott Az úgynevezett császárhuszárokkal megjárta Galíciát, Moldvát, a Rajna-vidéket, Észak- Franciaországot. Sok éves legénységi szolgálata alatt megismerkedett a kötéllel fogott jobbágylegények keserves sorsával és ezt akkor sem felejtette el, amikor hadnagy. majd főhadnaggyá lép tették elő. Nagy hatással vol tak rá a felvilágosodás eszA természet nála a szabadság jelképe lesz. Az általa ábrázolt tájban megjelenik-léi. majd találkozásai a fran- ember, akinek a bőkezű tei keil élnie. A tavasz eleje című verses-prózai írásában mesterien rajzolja meg az ébredő tavasz természeti a és németalföldi polgárság- mésaet ölén is nyomorultul szépségeit hangicsálva üdFazekas népiessége nem patriarkális, nem feudális jellegű népiesség, a mezővárosi polgár szemével, a dolgozó nép érdekében nézi a természetet és a társadalom eseményeit s ez a plebejus népiesség nagy költőink rokonává teszi őt. Ennek a népiességnek legmagasabb rendű megnyilatkozása az 1804-ben írt, és 1817- ben átdolgozott formában, új előszóval megjelentetett műve a Ludas Matyi. A történet legrégibb ismert változata egy asszír népmese, amelyet mint vándormesét, valószínűleg csángó változatból ismerte meg Fazekas még katonáskodása idején. Ennek ellenére műve előszavában a cenzúra miatt azt kénytelen bizonygatni, hogy történeti elbeszélést ír, egy olyan hajdani esetet örökít meg, amikor még ütlegekkel magyarázták meg a mi atyáink, hogy mi az alsóbb rend törvénye. De „elmúlt a vad idő”, „szent a törvény, s az igazság Fennyen hordja fejét, mert van bizodalma hazánknak Bölcs fejedelmeibe' ..Mindennek a bizonykodásnak azonban ellentmondanak az elbeszélő költemény leírásai, amelyek mind azt mutatják. hogy Fazekas a XVIII. század vége, XIX. század elejének Magyarországáról ír oly elevenen, hogy még a Marci kanász is — a kiadó elöljáró beszéde szerint — a gutaütésig röhögött rajta. A mű meséje közismert. Demokratikus tendenciáját a földesúri kegyetlenség ellen lázadó, képességeivel diadalmasan kibontakozó, s az elnyomó feudális úron a maga ereiéből elégtételt szerző parasztim harca jelenti. Fazekas tehát kora nemzeti létproblémáját: a jobbágyság és nemesség ellentétét bontja ki Politikailag jelentős e műben, hogy Lúdas Matyi több lett önmagánál, túlnőtt a háromszoros bosszúállás mesei keretén, mert az ösz- szes elnyomottat képviseli a feudális hatalommal szemben. Méltán dicsérik a mű tömörségét. stílusának világosságát — és azt. hogy hexameteres versformája ellenére színpompás debreceni nyelven beszél, olyan könnyedén, mint a mindennapi beszéd. Jelentős volt tudományos munkássága is. 1807-ben Földi útmutatásait is felhasználva Diószegi Sámuellel együtt megírja a Magyar f ű vészkön v- vet. amely az első magyar- nvelvű növénytan és számos kifejezése, növényneve ma is használatos (csibehur, baltacím. gólyahír, nőszirom stb.) Tiszteletreméltó vállakózása volt a Debreceni magyar kalendárium. 1019—1028-ig történő szerkesztése és írása. Eszköznek szánta ezt a fórumot, amely a „tömegek akkori egyetlen olvasmánya volt, arra. hogy a felvilágosodás eszméit és az irodalom szereiv- tét közvetítse. A debreceni első kalendáriumban, melyből az időjövendölés kimaradt meg is írja: „Ö dicső nemzeti Te ki hajdanában A vitéz korban egekig ragyogtál, A világosság kiderült korában Éjbe maradnál ?’ ’ Rövid ismertetésünkben csak jelezhettük Fazekas sokirányú munkásságát s azt. hogy tevékeny élete a köz szolgálatában égett. Jelentős munkát fejtett ki Debrecen gazdasági és kulturális fej- esztése terén, mint pénztáros, a város esküdtje és polgár-őrségének vezetője. Amikor 1828-ban ..elúnván már várakozni a világ jobbulósán meghal (a magyar betegség, a tüdövész végez vele is.) Eszméi, amelyekért hűségesen harcolt, kezdenek megvalósulni. S bár a Lúdas Matyik teljes igazságát csak napjaink történelmi küzdelmei során sikerült megvalósítani, kegyelettel emlékezünk Fazekasra, aki százötven évvel ezelőtt halhatatlan művekbe merte álmodni napjaink valóságát, Csukly Unió
