Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-30 / 25. szám
1966, január 30. vasárnap. NOG R A D 3 «lefejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) ti, cs azzal, hogy a csapataik visszavonulására vonatkozó javaslatainak megfelelő intézkedéseket tesz. Mi a magyarázata annalt, hogy az imperialista erők éppen most sorozatos agressziókat kezdeményeztek Ázsiában, Afrikában, Latin-Ame- rikában a szocialista országuk, a gyarmati sorból fölemelkedő harmadik világ országai, a haladó mozgalmak eilen? Annak, hogy az agressziók sorozata ránk meglepetésszerűen hat, van szubjektív magyarázata is. Olyan nagy győzelmeit éltük át a szocialista és antikolonialista erőknek a múlt évek során, hogy az imperialista és kolonialis- ta erők legutóbbi támadásai meglepetésszerűen hatnak ránk. A jelenlegi helyzetnek vannak ennél objektívabb meghatározói is. Egyrészt figyelembe kell venni azt, hogy a második világháború óta a hgladó erők, történelmi tekintetben nagyon rövid idő alatt, a földkerekség egész felületén elemi erővel feltörve. létrehozták a szocialista világrendszert s lényegében teljesen felszámolták a klasszikus értelemben vett gyarmati birodalmakat. A haladé erők az égés« világon azt mérlegelik, hogyan kell értékelni az elért történelmi jelentőségű vívmányokat és hogyan kell előretörni a szocializmus és béke nagy terveinek megvalósítása felé, viszonylag békés feltételek között. Bizonyos tekintetben ennek a mérlegelésnek a keretei közé tartoznak a kommunista ^ munkáspártok soraiban folyó viták is, Ezt a helyzetet vélik alkalmasnak a* imperialista körök támadásaik fokozására. Gazdagítjuk kapcsolatainkat A jelenlegi helyzetnek másik jellegzetessége az, hogy az imperialista és nemzetközi reakciós erők elszórtan, sokfelé s új módszerekkel támadnak. Az elszórtan, sokfelé bekövetkezett móriam támadások magyarázata abban van, hogy a földkerekség nagy felületére terjed ki az erőknek az a rendszere, amely ellen az imperialista támadás folyik. A szocialista tábor országai, a harmadik világ országaival együtt — Latin-Amerüiát is figyelembe véve —■ a földkerekség lakosságának és felületének túlnyomó többségét foglalják magukba. Amíg egyetlen szocialista hatalom vplt: a Szovjetunió, addig az imperialisták támadási tervei arra koncentrálódtak. A szocialista tábor országainak kialakulása idején a támadási tervek ezeket fogták körül. A gyarmati rendszer bomlásának folyamai áhan oda összpontosították támadásukat, ahol a gyarmati rendszer a legnagyobb veszélyben volt, ma — a szocialista világ- rendszer kialakulása és a gyarmati hatalmak régi rendszerének felbomlása után —, amikor a harmadik világ országai a gyarmati rendszer maradványain ak felszámolásáért s a neokolonlalizmua manőverei ellen egyre aktívabban küzdenek, az imperializmus kénytelen sokfelé, szétszórtan: Ázsiától LatinAmerikáig, hol itt, hol ott támadni. A szocialista tábor európai országai ellen is újfajta módszerekkel kísérleteznek, — es is az erőviszonyoknak számunkra kedvező változását tükrözi 10—15 évvel ezelőtt még a nyílt háborús fenyegetéssel és az úgynevezett visz- szagöngyölités programjával készültek a szocialista rendszer felszámolására, majd ellenforradalmak szervezéséi tekintették fő módszerüknek, Most, az erőviszonyok nagyarányú megváltozása után az úgynevezett fellazítás hosszú- távú aknamunkáival szeretnék a szocialista országokat egymástól eltávolítani és belső rendszerünket erőtleníteni. Amiként kudarcot vallottak korábbi módszereikkel, éppen úgy vereséget szenvednek ezek a terveik is. A Magyar Népköztársaság kormánya a jelenlegi nemzetközi helyzetben, a magyar nép alkotó életének szolgálatában arra törekszik külpolitikai tevékenységével, hogy részt vegyen minden olyan erőfeszítésben, amely mélyíti a szocialista országok együttműködését, gazdagítja az úgynevezett harmadik világ fejlődő országaival a szocialista országok kapcsolatait, az imperializmus agresszióinak megfékezésére, a neokolonia- lizmus veszélyeinek elhárítására s ugyanakkor a békés egymás mellett élés politikájának érvényesítéséért küzdve fejleszteni igyekszik gazdasági, kulturális és államközi kapcsolatait a fejlett kapitalista országokkal is. Az ENSZ-re szükség van A jelenlegi nemzetközi helyzet tendenciáit, az erőviszonyok alakulását érdekesen lehet szemléltetni az Egyesült Nemzetek Szervezetinek legutóbbi eseményein. Pár héttel ezelőtt ért veget az Egyesült Nemzetek Szen'czetéook jubileumi, közgyűlése. 5—fi évvel ezelőtt: 1858-ben, 1860-ban, amikor szovjet kezdeményezésre az általános ás teljes leszerelésre vonatkozó javaslat s a gyarmati rendszer teljes felszámolását követelő deklaráció napirendre került, joggal fel lehetett tételezni, hogy a jubileumi közgyűlés jelentős, új lépésekkel viszi előbbre a haladó erők, a nemzetközi együttműködés, a béke és biztonság ügyét, időköziben azwn- ban a nyugati hatalmak egy csoportja — megriadva az Egyesült Nemzetek tagországai antiimperialiísta és antiko- Ionialiet® többségének erejétől — különböző manőverekkel az egyik közgyűlési időszakot majdnem teljesen megbénította, a normális tevékenység kialakulását meg- akadítívozta és A XX. közgyűlés megtartását csak az tette lehetővé, hogy a tagállamok többségének közös fellépése ezeket a nyugati hatalmakat visszavonulásra Uényszerítette, A szocialista tagállamok és az úgynevezett harmadik világ országai közös fellépése megmentette az Egyesült Nemzetek Szervezetét és világossá tette, hogy a jelenlegi nemzetközi viszonyok között szükség van erre a nemzetközi együttműködés fokozása érdekében — azzal a perspektívával, hogy a szocialista és általában a haladó erők programjának érvénvesi- lésével. az általános és teljes leszerelésért küzdve, a háborús veszélyek okai végérvényes felszámolásának a fóruma legyen. Az ENSZ-tagállamok többségének fellépése elérte ugyan, hogy a XX. közgyűlés alapszabályszerűen és normálisan működjék, de a nyugati hatalmak egy csoportjának az ENSZ szervezete ellen irányult aknamunkái S az imjierialista hatalmak jelenlegi agressziói következtében nem foglalkozhatott a közgyűlés minden olyan kérdéssel, amely a jelenlegi helyzet lényeges javítása szempontjából szükséges lett volna, $ határozatai csak szerény hozzájárulást jelentettek a nemzetközi helyzet javításához. Többségi bírálat az agresszorok ellen A szocialista tábor országai következetes munkával s a fejlődő országok képviselőivel együttműködve igyekeztek javitami a közgyűlés eredményeit Így születtek olyan határozatok, amelyek a gyarmatosítás és a noukoloíiialia- mus minden formájának megszüntetésére irányulnak; tervbe veszik olyan leszerelési világkonferencia létrehozását, amelyen azok az államok is részt vesznek, amelyek nem tagjai az ®NSZ-nek; megállapították az atomfegyverek eltörj eset lsének megakadályozására irányuló fejlődés ajapalveit; elítélték az államok bel- ügyejbe való külső beavatkozások kísérleteit) s a közgyűlési megnyilatkozások túlnyomó többsége éles bírálatban részesítette az imperialista agressaorokat, Népköztársaságunk küldöttsége, külpolitikánk alapelveinek megfelelően, tevékenyen vett részt a közgyűlés munkáiban. Javaslatainkat kellő figyelem kísérte és azok ok kedvező visszhangot kaptak, Nemcsak a Magyar Népköztársaság, hanem a szocialista országok általános nemzetközi tevékenysége szempontjából is jelentős, hogy ezen a közgyűlésen a legfontosabb bizottság elnöki tisztét a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője látta el. Ilyen jelentős tisztséget az Egyesült Nemzetek Szervezetében szocialista delegátus 19|6 óta nem töltött be. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a világtörténelem első olyan államközi szövetségi rendszere, amely aiáP- elvei szerint valóban egyetemességre, a földkerekség minden népének felölelésérs törekszik. A feltételt közös felelősségvállalás A szervezet további sorsa a nemzetközi helyzet alakulásától függ. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének válsága ugyanis egyáltalán nem oldódott meg. Annak ellenére, hogy a múlt közgyűlés viszonylag normálisan működött, a felszín alá húzódott válság bármely pillanatban a felszínre törhet és a? egész szervezetet felbomlaszthatja. Az ENSZ g második világháború végén úgy jött létre, hogy az antifasiszta szövetség különböző társadalmi rendszerben élő győztes hatalmai szövetkeztek egymással az új háborús veszélyek kiküszöbölése és a népek jószomszédi viszonyának ápolása érdekében. Ennek az alapelvnek az elfogadására kell az imperialista Hatalmakat rákényszeríteni; a normális nemzetközi érintkezésre, az ENSZ alapokmányának tiszteletben tartására nemzetközi tevékenységeik során, Emellett el kell érni, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsban döntő jogokat élvező, s az ENSZ sorsáért, a nemzetközi helyzet alakulásáért nagy felelősséget hordozó öt állandó tagsággal rendelkező nagyhatalom sorában a Kínai Népköztársaság elfoglalja jogos helyét. Az öt. atomfegyverrel rendelkező hatalom és a többi, különböző rendszerű ország együttműködése tud olyan nemzetközi helyzetet létrehozni, amelyben hatékonyan működhet az Egyesült Nemzetek Szervezete a nemzetközi béke és biztonság javára. Január 27-én kezdte meg ismét működését a genfi tizennyolc hatalmi leszerelési bizottság. A szembenálló frontok állásfoglalásai néhány pontjának tisztázásán kívül, ülésezései végtelen sorozatával eddig semmiféle lényeges eredményt nem ért el ez a bizottság. Az imperialista hatalmak jelenlegi agresszióik leleplezésére használják a bizottságot is. Javaslataik általában komolytalanok és azl a célt szolgálják, hogy eltereljék a figyelmet a fegyverkezési verseny szitására irányuló akcióikról. Mind a 18-hatatmi konferencia, mind az ENSZ közgyűlés 20. ülésszakán megtervezett leszerelési világkonferencia csak abban az esetben egyengetheti az utat az általános és teljes leszerelés felé, ha az ENSZ alapokmányában előírt együttműködést és közös felelősségvállalást sikerül megteremteni a különböző rendszerű nagyhatalmak között. Soha nem látott fejlődés A szocialista országok részvétele és hatékonysága a nemzetközi életben — mindenféle vita és meghasonlás ellenére — nőttön nő. Éppen ma, a megtévesztő és sokszor megzavaró negatív látszatokkal szemben annak a tételnek az érvényességét, és egyre növekvő erejű érvényességét láthatjuk igazolva, amelyet az 1060. évi Moszkvai Nyilatkozat így fogalmazott meg: „a szocialista világrend- szer a történelmi események meghatározó tényezőjévé válik", A világtörténelemben példátlan az a gazdasági fejlődés, amelyet a szocialista országok a szocialista rendszer építésének kezdete óta elértek. M óé tanában szokás beszélni egyik-másik nyugati országgal kapcsolatban prosperitásról. Nem egyszerűen prosperitásnak, hanem nemzedékek és évszázadok elmaradottságát felszámoló példátlan fejlődésnek kell nevezni azt, ami a szocialista országokban végbemegy — mindenféle zavar, nehézség és hullámzás ellenére. Szeretnék néhány szemléletes számadattal ízelítőt adui abból, hogy az európai szocialista országok régi helyzetükhöz és a nyugat-európai országokhoz viszonyítva, éppen a szocialista társadalmi viszonyok következtében, milyen fejlődést értek el. A kelet-európai szocialista országok a világ pssz-ipari termelésének ma közel egyber- mádét, mintegy 33 százalékát adják. Tizenöt évvel ezelőtt viszont 33 százalék helyett csak 18 százalék volt & keleteurópai országok termelésének részaránya a világ össz- ipari termelésében, I860, és 1964. között a kelet- európai szocialista országok ipari termelése 37 százalékkal emelkedett; a fejlett kapitalista országoké (az Egyesült Államokkal és a gyorsabban fejlődő Japánnal együtt) viszont csak 25 százaléksai nőttISött az eszmecserék hatékonysága A szocialista országoknak különösen nagy gondot kell fordítaniok egymáshoz fűződő gazdasági kapcsolataikra. Erre a ml kormányunk nagymértékben figyel, Minden új- roeg-új, természetes és váratlan akadály ellenére a KGST- hez tartozó országok egymáshoz fűződő külkereskedelmi forgalma általában nőttön nő, a legtöbb esetben nagyobb mértékben, mint a más országokhoz fűződő külkereskedelmi kapcsolatok növekedésének üteme. Az elmúlt négy év alatt Magyarország külkereskedelmi forgalma 51 százalékkal nőtt általában. Ugyanezen idő alatt Magyarország külkereskedelmi forgalma a KGST országokkal 60 százalékkal növekedett. A szocialista országok gazdasági és politikai együttműködése fejlesztésének szolgálatában megnövekedett az utóbbi időben az állami és pártvezetők kölcsönös látogatásainak gyakorisága. Ezeknek a látogatásoknak a jellege mostanában sokat változott, külsőségeiben kevésbé látványos, sokkal egyszerűbbé lett. Az eszmecserék és a megállapodások hatékonysága viszont megnőtt. Szövetségünk a békét szolgálja Teljesen újszerű történelmi tapasztalat az emboriség számára a gyarmati sorból felszabadult országok megjelenése a történelem színpadán, új minőségben., a nemzetközi politikai, gazdasági, diplomáciai élet alakításának cselekvő részeseiként önmagában mindegyüknek más-nrás a belpolitikai helyaeite, a külpolitikai szerepe. A fejlődés, a társadalmi átalakulás különböző fokain állnak, változatos 6» széle« skálát mutatva. A függőség és függetlenség különböző arányú keveredésének széles va- riáeiősorozatban cinek. Ezeknek az országoknak a megjelenése a nemzetközi életben nagymértékben segítette az erőviszonyok megváltozását a béke és haladás javára, s a nemzetközi szervezetekben., nundepekelőtt az ENSZ-ben. jelenlétükkel és tevékenységükkel nagyban járultak ahhoz hozzá, hogy az imperialisták propaganda fórumait Ás hatalmi eszközeit jelentős mértékben az anti- kolanializmus és antiimperia- lizmus fórumaivá s a bájté eszközeivé sikerült átalakítani. A Szovjetunió példát adott A Szovjetunió jól jelképezte és hatásosan fejezte ld a szocialista országok helyesen értelmezett felelősségit a nemzetköri helyzet alakuláséért, amikor felajánlotta jó szolgálatait India és Pakisztán kormányainak a közöttük folyó fegyveres konfliktus rendezése érdekében. Fel lehet tételezni, hogy még a tárgyalás résztvevőit is kellemesen lepte meg, de t.'nyleg meglepte az a kedvező eredmény, amely a tárgyalásokból megszületett. A Szovjetunió felelősség* teljes és hatékony közvetítő jó szolgálatait a* üdvözlő táviratok egész sora részesíti elismerésben. A Szovjetunió jó szolgálatainak eredménye nem csuk abban ál, hogy két ilyen hatalmas népességű é* nagy kiterjedésű ázsiai ország, mint India és Pakisztán, történelmi egymásrautaltságának is megfelelően elindult az egymással való konfliktus rendeléseinek az útján, hanexn abban is, hogy mindkét országnak segítséget nyújtott a nemzetközi életben felszabadult és hatékony módon való részvételükhöz. A harmadik világ érdekeiről Vannak a harmadik világ országai területén olyan súlyos tünetek, amelyek nemzetközi aggodalmat is okoznak. Ezekből most egyet emelek ki. A Magyar Népköztársaságot az Indonéz Köztársasághoz barátsági és együttműködési szerződés fűzi. Indonézia sorsa, nemzetközi helyzete és szerepe tehát bennünket nemcsak azért foglalkoztat, mert a világ egyik legnagyobb országáról s belpolitikai viszonyai különböző jellegű külpolitikai hatásáról van szó, hanem azért is, mert országainkat sajátságos baráti szálak fűzik egymáshoz. Mi mélyen fájlaljuk, hagy a nemzetközi reakció közreműködésével — különböző belpolitikai hibák és ürügyek címén — egyes szélsőjobboldali terrorszervezetek őrlik fel a haladó irányzatok, köztük a kommunista párt erejét s embertelen irtóhadjáratokat szerveznek a haladd mozgalmak tagjai ellen. A Magyar Népköztársaság képviselői a nemzetközi szervezetekben is mindig következetesen álltak Indonézia mellett, a gyarmatosítók ellen, az Indonézia függetlenségével összefüggő jogos köve- lések támogatása érdekében. Kormányunk tisztelettel és megbecsüléssel tekintett mindig Indonézia népei hősi harcára a gyarmatosítók ellen, az ország és nép szabad, fejlődő életéért és a nemzetközi életnek a gyarmatosító elnyomóktól való megszabadításáért. A harmadik világ országainak képviselői, a három kontinens szolidaritási konferenciája címen, pár héttel ezelőtt Kubában, Havannában napokon ét tanácskoztak. A történelem során ez volt az első ilyen jellegű konferenciája a három kontinens: Ázsia, Afrika, Eatin-Amerika képviselőinek. 79 ország mintegy 500 képviselője foglalt állást a jelenlegi nemzetitöri helyzet leglényegesebb kérdéseiben. Olyan országok képviselői ezek, amelyeknek sok követelni valójuk van a világ más részeitől, mert évszázadokon át a legbar- bárabb elnyomás, anyagi kizsákmányolás, rabszolgák er esketi elem, népirtás és gyarmati háborúk és a gyarmatosító hatalmak egymásközU háborúinak áldozatai voltak. A Magyar Népköztársaság küldöttei jelen voltak a konferencián megfigyelői minőségben s kormányunk nagy figyelmet fordít a konferencia határozatainak gondos vizsgálatára. Törekvéseink eredményesek Népköztársaságunk a vitás kérdések tárgyalásos rendezésére az imperialista támadások, háborús veszélyek megfékezésére irányuló törekvések támogatásával a nemzetközi légkör javítására, a békés egymás mellett élés politikájának érvényesít sere minden adódó lehetőséget felhasznál. Ez felel meg a magyar nép alapvető érdekeinek a nemzetközi béke és biztonság ügyének, a szocializmus világméretű győzelme mun- kálásánakÖrömmel mondhatom, hogy ezeknek a külpolitikái törekvéseknek vannak szép eredményei. Hazánk nemzetközi kapcsolatai valóiban jól és eg szsége- sen fejlődnek, Biztosak lehetünk afelől, hogy az itthoni eredményekre épülő külpolitikai tevékenységünk «jövőben is hasznos eredményekre vezet, Pártunk, kormányunk ilyen külpolitikai céljaiért dolgozik Külügyminisztériumunk, Népközt áreaságunk minden külföldön működő diplomáciai k; p viseleté s így is mondhatom! minden diplomatája és minden más dolgozója. Kérem az országgyűlést, tisztelt képviselőtársaimat, hogy a benyújtott, költségvetést részesítsék támogatásukban. * Az országgyűlésben a délelőtti szünet után Yass Istvánná elnökletével folytatódott a tanácskozás. A felszólalók között volt Bíró József külkereskedelmi miniszter Is. A költségvetés feletti vita dr, Tímár Mátyás válaszával ért véget. Az országgyűlés az 1866. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, az eredetileg beterjesztett végösszegekkel a terv- és költségvetési bizottság módosító javaslataival — egyhangúlag elfogadta. Az ülésszak az elnöklő Vass Istvánná zárszavával befejeződött.
