Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-27 / 22. szám

1966. Január 27. csütörtök. N ö G R Ä D 55 Hat gó! az első edzőmérkőzésen S6TC — Kisterenyei Bányász 6:0 (2:0) Lesz-e Clarke-Keino-Mecser találkozó? Az amerikai versenyprogram Az enyhe idő 1000 nézőt csalt ki tegnap az első sal­gótarjáni SBTC bemutatko­zóra. Az előző hetekben a pályáról eltakarították a ha­vat. Hét mázsa sóval próbál­tak segíteni a talajon, de nem sikerült. Jég, a nap jóvoltá­ból vizes tócsák fogadták a pályára lépő csapatokat. Az SBTC-ben két új fiú mutatko­zott be. Havasi és Zöldi. Az összeállítás a mérkőzés fo­lyamán nem változott. A töb­bi játékos a tornateremben készült a ma lejátszásra ke­rülő Mizserfai Bányász elleni edzőmérkőzésre. A kisterenyé- ben az új „szerzemények” is szerepeltek. Sándor, Kovács és az egyesülethez újból visz- szatért Nagymajdon. Kakukk játékvezető sípje­lére a következő összeállítás­ban futott a pályára a két csapat: SBTC: Cserháti—Havasi, Ferencz, Oláh — Szojka, Tol­di — Kökény, Kocsis, Zöldi, Taliga, Básti. Kisterenye: Csemák — Dob- rocsi, Sándor, Orosz — Bibók, Végvári, — Lászlók, Kovács, Nagymajdon, Darvai, Kaszás. A rendkívül nehéz talajon mezőnyjátékkal kezdődött a mérkőzés. A játékosok csúsz­káltak, nehezen lehetett ki­számítani a labda útját. Sok volt az átadási hiba. Az ese­mény telenséget Kocsis unta m.eo először. A védőktől egy hosszú labdára Básti ügyesen rárajtolt. Beadása Taligához szállt, aki Kocsis elé tálalt. Kocsis jobb lábbal a kayu jobb oldalába lőtte az első gólt 1:0. Mintha kedvet kapott volna az SBTC, jött a máso­dik gól. Kocsis becsapta a vé­delmet, Taliga elé perdített, aki óriási gólt lőtt. A labda a kapu vastartójáról vágódott ki, 2:0. Jó volt az iram, folyamatos, lendületes volt a játék. Az SBTC belső hármasa ötlete­sen kombinált. Gól a játék­idő hátralevő részében már nem esett. A fordulás után a Kistere­nye tíz helyen megváltozott. Az iram valamit esett, de gó­lokban nem volt hiány. Négy­szer rezgeti a háló, az SBTC j jóvoltából. Taliga egyéni já­ték után. Kocsis 11-esbOl, Zöl­di két kitöréséből szerzett gólt. Irreális talajon az első 45 percben jó játékot láthatott a közönség. Sok volt a moz­gás, változatos volt a táma­dásszövés Szünet után már nem ment úgy a csapatmunka. A mérkőzésen mindkét együt­tes játékosai sokat mozogtak, de a már említett rossz pálya­körülmények miatt egyik együttes formájáról sem lehet messzemenő következtetéseket levonni. SOROKBAN Heves és Nógrád megye Labdarúgó Szövetségeinek vezetői kedden Salgótarjánban tanácskoztak az úgynevezett „vonalbajnokságról”. Mint is­meretes a Nógrád megyei Labdarúgó Szövetség kezde­ményezésére a két megye NB-s tartalékosa patai és az ifjúsági együttesek is közös ■bajnokságban vennének részt. A megbeszélés eredményének ismertetésére visszatérünk. Csillagszerző I. osztályú ver­senyt rendez az SKSE sakk- szakosztálya 12 sakkozó rész­vételével. Hetenként három fordulóra kerül sor- Kedden, csütörtökön, és vasárnap ját­szanak a versenyzők. A kez­dési időpont 16 óra. Az amerikai sportfőszövet­ség, az Amateur Athletic Union meghívására három magyar atléta Nagy Zsuzsa, Mecser Lajos és Varjú Vil­mos több amerikai fedettpá­lya versenyen vesz részt. Mecserék versenyprogram­ja már kialakult. Február 12- én a Los Angeles Times na- gyományos versenyén Los An­gelesben indulnak először, utána február 19-én a kana­dai Vancouverben, 25-én a Torontó Telegram fedettpályás játékain az ugyancsak kana­dai Torontóban. A követke­ző napon, 26-án a Baltimore Sun meghívásos versenyén Baltimore-ban állnak rajthoz. Végül március 4-én és 5-éft Albuquerque-ben az idei ame­rikai fedettpálya bajnokságon fejezik be szereplésüket. Az amerikai versenyekre a külföldiek inváziója már megkezdődött. Az angol atlé­ták nyitották meg a sort. Megérkeztek a nyugatnéme­tek Is. A két világcsúcstartó a belga Roelants és a kenyai Keino már versenyez. Vár­ják az „év sportolójáénak, az ausztrál Clarke-nak, indulását. A szovjet atléták is februárban utaznak a versenyekre- A leg­nagyobb érdeklődés a Clarke- Keino összecsapást kíséri. Er­re a tervek szerint Los Ange­lesben kerül sor. Remélhető­leg addig Mecser Lajos is megérkezik az amerikai vá­rosba és találkozhat nagyne­vű ellenfeleivel. Kíváncsian várjuk szereplését. Mecser idejét az elmúlt hónapokban és az elkövetkezendő hetek­ben tettes mértékben az ed­zések kötötték, illetve kötik le. .S; Mtarjánban szinte nem is volt található. Annál töb­bet a közeli hegyekben, ed­zőtáborban és a tornaterem­ben. Hosszú kilométerek van­nak a lábában. Hogy milyen eredménnyel tér haza, erről majd a jelentések számolnak be. Keidődilt az NB li-es aszfalitenisz CSB Nehéz csoportba kerültek versenyzőink Meglepetést és nem kis iz­galmat okozott a Magyar Asztalitenisz Szövetség levele az SKSE asztaliteniszezőinél. A levélben közölték, hogy február 6-án kezdődik az NB Tl-es csapatbajnokság. to­vábbá a2t. hogy az SKSE a Gárdos csoportba nyert be­osztást. A csoport 12 fős mezőnyét a következő csapatok alkot­ják: Bp. Betonút. Bp. OSC, Hp. Előre, Kőbányai Textil, Medicor, Debreceni' Vörös Meteor," Debreceni VSC, Nyíregyházi Petőfi, Ózdi Ko­I. forduló: február 6: n. forduló: február 13: in. forduló: február 27: IV. forduló: március 6: V. forduló: március 13: VI. forduló: március 20: VII. forduló: április 16: Vili. forduló: április 17: IX. forduló: május 15: X. forduló: május 28: XI. forduló: május 29; hász, Diósgyőri VTK, Egri Dózsa, és az SKSE. A csoport- beosztásról elmondhatjuk, hogy sokkal nehezebb, mint a tavalyi Mechlovits csoporté. A Bp. Betonút csak „hajszál­lal” maradt le az NB I-röl. Ebbe a csoportba került az NB I-ből kiesett Egri Dózsa. Nagyon jó erőkből áll a Bp. Előre és az OSC. Rutinos a két debreceni csapat, az Ózdi Kohász és a DVTK. Nagyon kell „hajtani” majd a tarjá- nielcnak.- . Az-SKSE a- követ- 'kéző sorrendben játsza mér­kőzéseit: Ózdi Kohász—SKSE SKSE—Bp. Betonút SKSE—Egri Dózsa , SKSE—Bp. Előre SKSE—Kőbányai Textil SKSE—DVTK Medicor—SKSE Bp. OSC—SKSE Nyíregyháza—SKSE Debreceni VM—SKSE Debreceni VSE—SKSE Sportközgyűlés a Szécsényi Mezőgazdasági Technikumban Szécsényben a helyi Mező- gazdasági Technikumban megtartották az év első sport­gyűlését. Elemezték az elmúlt év­ben végzett munkát, és be­széltek a jövő év terveiről is. Nagy lelkesedéssel fogadták a diákok az új sportpálya ter­vét, amely a várkertben épül­ne. A tanulók az építéshez 800 óra társadalmi munkával já- rlnak majd hozzá. Ebben az évben 8 szakosztály működik majd, a Mezőgazdasági Tech­nikumban. Hétezer forint <á- mogatást kapnak az iskolától. Megkezdődtek a házi baj­nokságok, sakkban és asztali- teniszben. Egy eredmény már van. Az asztalitenisz egyéni versenyt Varga T. László nyerte. A röplabda-csapat szorgalmasan gyakorol- Ké­szül a középiskolás bajnokság­ra. A labdarúgó együttes feb­ruárban kezdi az alapozó ed­zéseket, a tornateremben. M. G. A Nagybátonyi Bányász Sakkszakosztálya I. osztályú minősítő versenyt rendezett Nagybátonyban, amelyen sal­gótarjáni versenyzők is in­dultak. A küzdelem a 7. for­dulónál tart. Hét I. osztályú és hat II. osztályú versenyző küzd az első helyért. Az I. osztályú minősítés megszerzé­séhez, illetve megerősítéséhez 7,5 pont szükséges- A verseny állása: 1. Gallai (St. ZIM), 6 pont, 2. Palla Gy- (SBTC) 5,5 p. (1), 3. Petre J. (Nagybátony) 3 p. (3), és Mateiesz (Nagybá­tony) 3 p. Palla és Petre még veretlen. A versenyt Petre Lajos vezeti. A beverwijki nemzetközi sakkverseny 11. fordulójá­ban mind a két magyar részt­vevő, Bilek és Szabó is győ­zött, így megtartották helyü­ket az élcsoportban. Eredmé­nyek: Szabó — Lehmann (NSZK) 1:0, Van Scheltinga (Hollondia)—Bileik0:l. A via­dal élcsoportjának állása: Polugajevszkij 9 pont, Bilek 8,5 pont, Szabó 8 pont, Iv- kov 7,5 pont. e Élcsoport helyett nyolcadik hely Szenzációs meglepetésekkel szolgált az NB Il-es Maróczy sakkcsapatbajnokság 8. for­dulója. A legnagyobbat — mint ahogy arról már beszá­moltunk — az SKSE okozta. Ám teljesítményével nem ma­radt egyedül. Erre a forduló­ra nyugodtan mondhatjuk, hogy a vidékiek napja volt. A Szegedi Ruhagyár és a Sze­gedi VSE Budapesten ^győ­zött nagyarányban a' Bp. El- zett, illetve a Bp. Postás el­len. Magára talált szomszédos megyénk együttese is a Mát­raaljai Bányász. Az Újpesti Dózsát fektette kétvállra Bu­dapesten. A Kecskemét együt­tese az első helyen álló Bp- Petőfit győzte le, ugyancsak a fővárosban. Csepelen győ­zelemmel felérő egy pontos vereséget szenvedett a Baja együttese. A salgótarjániak sajnálhat­ják, a vasárnapi fordulót. Egy­szerre három hellyel kerültek lejjebb, a táblázaton. Találó volt az egyik sakkozó meg­jegyzése: „még egy ilyen ve­reség és kezdhetjük megint a bentmaradásért.” Reméljük azért erre nem kerül sor. Egyet meg kell jegyezni a hátralévő fordulókhoz.. Az 6KSE nem rendelkezik olyan kvalitásokkal, hogy a ver­senyzők megengedhessék ma­guknak a könnyelműsködést. Minden partit megfontoltan higgadtan kell vezetni a to­vábbi mérkőzéseken. Ha be­tartják ezt a taktikát, akkor bekövetkezhet az élcsoporthoz való visszatérés­A Keleti csoport állása a nyolcadik forduló után: Bp. Petőfi és Szállítók 61.5—61.5, Csepel 57, Kecskemét 55.5, Szegedi Ruhagyár és Szege­di Vasutas 50.5—50.5 (1—1), Bp. Postás 48 (1), SKSE 46.3, Elzett 46 (1), Baja 42.5, Ganz MÁVAG 41, Ü. Dózsa 30,5, Mátraalja 37, Ságvári 33 pont­MÉSZÁROS OTTÓ (10.) iXines kiáll 1939. szeptember 1-én 4 óra 45 perckor a Wehrmacht egy­ségei átlépték a lengyel ha­tárt. Hitler rádióbeszédében kijelenti: „A lengyel kormány fegyveres erővel akarja meg­oldani a kérdést. Lengyelor­szág többé nem akarja tiszte­letben tartani Németország határait. Arra, hogy végetves- sek ennek az esztelenségnek (!) nem látok más módot, mint azt, hogy az erőszakra erőszak­kal válaszoljak.” Szalámi, szeletelve Hitler Lengyelország eseté­ben is — akárcsak Csehszlo­vákiánál — íokról-íokra nö­velte követeléseit. Ahogy ott először csak a Szudéta-vidék- ről volt szó, itt Danzigról. Ám Ribbentrop igencsak feszengett a vádlottak padján, amikor az ügyész beterjesztette Ciano gróf olasz külügyminiszter je­lentését a Dúcénak. Ciano au­gusztus 11—12-én a Mozart fesztiválon (!) vett részt Salz­burgban, s közben tárgyaláso­kat folytatott Ribbentroppal és Hitlerrel. Amikor Cianó megkérdezte Ribbentropot „Tulajdonképp mit akarnak? Danzigot?” akkor a náci kül­ügyminiszter így felelt: „Töb­bet ennél. Háborút akarunk.” Göring e szavaknál nevetni kezdett. Ribbentrop dühtől sá­padtan nézte a rengő hasú ex- marsallt, aki megvetette őt, s akit ezért mérhetetlenül gyű­lölt Göring, még mindig ne­vetve, azt mondta jó hango­san: „Ez egy okos külügymi­niszter!” ... És csak akkor szegte le fe­jét, amikor az ügyész — a je­lentést ismertetve, azt olvasta fel, mit mondott Cianónak Hitler: „Nincs vesztenivalónk, de mindent megnyerhetünk. Gazdasági helyzetünk olyan, hogy csak néhány évi kitartá­sunk van: Göring mindezt megerősítheti.” A faiánk biro­dalmi marsall — aki egy tábla csokoládéért, amit az újság­íróktól kapott, sokszor produ­kálta „szellemes” közbeszólá­sokkal magát — most nem tett megjegyzést. Ribbentrop torz vigyorral hajolt előre, de csak Göring leszegett fejét látta. A kellemetlenségeknek azonban még nem szakadt vé­ge. Dahlerus tanú ár A tárgyalóterembe hangos szóval szólítják a tanúkat. Amikor elhangzik: „Dahlerus tanú urat kérjük”, Göring hi­tetlenkedve és dühtől vörösen kapja fel a fejét. Birger Dah­lerus svéd nagyiparos egyike volt Göring vak eszközeinek. A jószándékú, de a politiká­ban teljesen dilettáns ember megpróbálta a lehetetlent „közvetítőként” összehozni Gö- ringet és tekintélyes angol köröket, a háború elkerülése érdekében. Dahlerus azóta már rájöhetett, mi volt a sze­repe. Ezt tükrözi tanúvallo­mása is. Sir David Maxwell Fyfe teszi fel a kérdéseket: „Arra szeretném önt kérni, hogy nyilatkozzék itt, a bíró­ság előtt néhány kérdésben, amelyekről Göring elmulasz­totta önt tájékoztatni. Közöl­te-e önnel Göring, hogy az ön utazása előtt (Dahlerus ugyan­is heteken át ingajáratban közlekedett London és Berlin között — a szerk.) augusztus 23-án Hitler Obers alzbergben, a hadsereg legfőbb vezetői, köztük Göring előtt kijelentet­te: Lengyelországgal le kell számolni? Dahlerus: Ilyen utalást, vagy közlést Göring sohasem tett. Maxwell—Fyfe: Azt sem mondta önnek, hogy határozat van arról, miszerint Lengyel- országot augusztus 26-án meg­támadják? Dahlerus: Nem. Semmi ilyesmit nem mondott. Maxwell—Fyfe: Közölte ön­nel Göring, miért halasztották a támadás időpontját augusz­tus 26-ról 31-re? Dahlerus: Nem. Támadási tervről soha semmiféle emlí­tést nem tett.” Dahlerus egyike volt a ná­cik figyelemelterelő eszközei- neik. Miközben Hitler fogadta a nagyiparost, s különböző fel­tételeket közölt vele, Német­országban bevezették a jegy­rendszert — augusztus 27-én — Goebbels teljes két újság- oldalon támadja a „gyilkos lengyeleket”, akik „Danzig bombázására készülnek”, s mégis, e nyilvánvalóan hábo­rús jelek ellenére angol—fran­cia nyomásra Lengyelország­ban — augusztus 29-én! — el­halasztják az általános moz­gósítás elrendelését! Amikor angol—francia nyomásra a lengyel kormány kijelenti — akárcsak annak idején a cseh kormány — hajlandó a „tár­gyalásokra”, azaz a követelé­sek elfogadására, Hitler kije­lenti: késő! Néhány óra múl­va végrehajtják azt az akciót, amely az augusztus 23-i ober- salzbergi értekezleten Hitler szaval szerint a háború meg­indításához szükséges „pro- pagandisztikus ürügyet” Je­lentette. Agyonlőtt „konzervdobozok“ A gleiwitzi rádióállomásnál lezajlottakat — ahol, mint is­meretes, német egységek tá­madták meg a német őrsé­get, s provokatív beszédet ol­vastak be — Nürnbergben senki nem akarta vállalni. Keitel, az OKW főnöke csak ennyit vallott: „Canaris akkor azt mondta nekem (augusz­tus elejéről van szó — a szerk.) hogy néhány lengyel egyenruhát kell kerítenie. Megkérdeztem, minek? Arra a következtetésre jutottunk, hogy az egyenruhákat valami­lyen titkos műveletre szán­ták.” Amikor a „tájékozatlan” OKW főnököt az ügyészek kérdései sarokba szorították, cinikusan kijelentette: „Kér­dezzék meg Jodlt, ő fiatalabb, jobb az emlékezete." A pusztán propaganda célo­kat szolgáló provokáció — amelynek Himmler-akció volt a neve — végrehajtói „kon­zervdobozok” néven szereplő, táborokból kiválogatott bű­nözők voltak — akiknek sza­badulást Ígértek —, s akiket az akció lebonyolítása utón az akciót ellenőrző SS tisztek halomra öltek. Egy részük né­met, másik részük lengyel egyenruhát viselt, az adóállo­más feldúlása, a lőtt sebek, a falakon a golyók nyomai „há­lás” témát jelentettek a náci lapok néhány órával később odaérkező fotóriportereinek . . John Harlan amerikai ügyész Erwin Lahousen tábor­noknak, a német kémelhári-' tás helyettes vezetőjének — a vezető Canaris tengernagy volt — tesz fel kérdéseket: „Kértek-e segítséget az Áb- wehrtől (a kémelhárítástól — a szerk.) a lengyelországi hadjárathoz? Lahousen: Az ügy, amellyel kapcsolatban most tanúvallo­mást teszek, egyike az Ab­wehr működése során valaha is előforduló legtitokzatosabb eseteknek. Augusztus közepén a vezérkari főnökségtől kapott utasítás alapján — Keitél le­mondóan legyintett e szavak­nál ... — a Himmler-akció céljaira lengyel katonai egyenruhákat, teljes lengyel fegyverzettel és egyéb felsze­reléssel, igazolványokkal egye­temben kellett beszereznünk. A megszerzett felszerelést a vezérkar különleges megbí­zottja szállította el.” ­Lahousen sem akart többet tudni az ügyről, ök csak fel­szerelést szereztek... Valaki azonban mégis felkavarta ezt a semmiről nem tudó. ártatlan együttest (Következik: Nau jocks, te disznó 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom