Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-04 / 2. szám

4 vörrad 1966. január 4. kedd Tánc? Akrobatika? Vagy valóban gimnasztika? Jónéhány nap telt el az­óta, hogy a II. modem gim­nasztika világbajnokság ese­ményei után bezárta kapuit a prágai téli Sportstadion. Még­is érdemes visszatérnünk er­re a versenyre. Érdemes, mert egy új sportág vajúdá­sának lehetett szemtanúja a többmilliós televíziónéző se­reg, s a csodálatos sportpalo­ta több tízezres közönsége. Jogosan mondhatják a sport kedvelői: „valami nincs rendben a modem gimnaszti­kával.” Hisz már nem az első és bizonyára nem is utolsó újságcikkben olvashatták, hogy új sportág születik. És bizony nem tűnik indokolat­lannak az a vélemény: kissé hosszú ez a vajúdás. Mi a vi­ta lényege? Tánc? Akrobati­ka? Vagy valóban gimnaszti­ka? Ha már a versenysportok sorába emelték a kezdetben művészi torna néven indult, végre egységesen modern gimnasztikának nevezett sportágat, itt az ideje tema­tikáját is határozottan kidol­gozni. A világbajnokságot meg­nyitó beszédében a francia el­nöknő hangoztatta: a prágai versengés is arra hivatott, hogy a még nyitott kérdések­re végleges választ adjon. Sajnos a válasz elmaradt. Vegyük sorra a kérdéseket: Balettánc? Ha elfogad- ■ juk, hogy a versenyzők gyakorlataiban elsődleges sze­repet játszanak a piruettek, a feszes spiccek, a spárgák, akkor — véleményem sze­rint — önmaga választja ei magát a sport klasszikusan vett fogalmától. 2 Akrobatika, mutatvány, ■ látványosság? Ha igen, akkor inkább színházi pódium­ra való, vagy csillogó porond­ra, tündöklő flitteres kosz­tümökben, vérpezsdítő zenére. Mint ahogy a bemutatón volt is rá példa, akik látták, em­lékezhetnek a kubai-lányok táncszámára. A közönség ér­deklődését bizonyára így is felkeltené. Ha viszont csak a talajtorna elemeit használják fel, akkor minek egy új, más­ként nevezett „sportkreáció?” De ha gimnasztika, — ■ méghozzá modem, — akkor miért nem az?1 Mert mit is takar ez a kifejezés Valóban újat és figyelemre­méltót. A test-kultusz egyik legfejlettebb formáját. A női sportok közül talán a leg­szebbet. Az erőlködés nél­küli tornát, a szerekkel való biztos bánni tudást, a moz­dulatok ritmusos harmóniá­ját Van valami az összekötő A modern gimnasztika egyik legnehezebb ugrása. Patocs- ka Mária könnyed elegan­ciával hajta végre a gyakor­latot. Eredetileg 1965. december 31-ig lehetett jelentkezni az 1972-es téli és nyári olimpia rendezésére. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság viszont úgy döntött, hogy tekintve több város még nem kapta meg felettes szervétől a jelentke­zésre az engedélyt, ezt • a ha­táridőt január 20-ig meghosz- szabbítják. lépésekben, ami közeláll a tánchoz, de ennek nem sza­bad dominálnia. Az ugrások, a gyakorlatok egymásutánja komoly erőnlétet igényel. Igen, ha ez megvalósulna, akkor valóban méltón foglalhat he­lyet a modem gimnasztika a versenysportok sorában. Mi történt ezzel szemben Prágában? A legjobban szereplő ma­gyar versenyző, Patocska Má­ria is csak a 12. helyet tudta megszerezni. A világbajnok­ságon — s ebben egyetértett a legtöbb sportújságíró is — a modern gimnasztikát, a sport nemes értelmében, — mellőzve a színpadias táncot, a cirkuszi akrobatikát, — ta­lán a legjobbak között rep­rezentálta Patocska Mária. Mégis, teljesítménye nem kap­ta meg a kellő elismerést — pontokban, mert a közönség tapsaiban igen! — s ez még inkább aláhúzza a jogos kí­vánságot. Az útkeresés idő­szakán túljutva egységesíteni kell ez új sportág alapelveit. A gyakorlatokban és — az értékelésekben is. Regős István Az 1972-es nyári olimpiára Montreal (Kanada) Madrid, vagy Barcelona és München jelentette be igényét, szó van viszont még Bécs, Amszter­dam és Chikago jelentkezésé­ről is. A téli játékokat Galga- ry (Kanada) Sapporo (Japán) és Lahti (Finnország) kérte. Lehetséges még az amerikaiak jelentkezése. S I: Spisák (SBTC) hatodik lett Galyatetőn A Budapesti Előre rende­zésében vasárnap délelőtt Ga­lyatetőn bonyolították le az idény második sífutóversenyét. Az olvadt havon, a nehéz pá­lyán a versenyzők még elég idényelejei formát mutattak. A sífutóversenyen Salgó­tarján is érdekelt volt; Spi­sák, a Salgótarjáni BTC ver­senyzője állt rajthoz a fér­fiak felnőtt 15 km-es távján. A 32 versenyző között Spisák aránylag jó idővel, l,06:58-ei a hatodik lett. SOROKBAN LISSZABON: A portugál bajnokságban az élcsoport állása: 1. Sporting 23 pont, 2. Benfica 19 pont, 3. Guimaraes 19 pont MADRID: A spanyol bajnokságban az élcsoport állása: 1. Atletico 22 pont, Real Madrid 21 pont. A fotó 1. heti eredményei 1. Catania—Spal 0:0 x 2. Juventus—Inter 0:0 x 3. Lanerossi—Torino 0:0 x 4. Milan—Atalanta 1:0 1 5. Napoli—Cagliari 2:0 1 6. Róma—Foggia 1:0 1 7. Sampdoria—Lazzio 2:1 1 8. Varese—Fiorentina 1:1 x 9. Alessandria—Verona 1:2 2 10. Novara—AS Regina (Calabria) 1:4 2 11. Palermo—Lecco 2:3 2 12. Potenza—Mantova 0:1 2 13. Pro Patria—Genova 1:0 1 plusz egy 14. Trani—Catanzaro 0:0 x 1966 a világ- és Európa-bajnokságok nagy esztendeje lesz 1966 a világ és Európa-bajnokságok nagy esztendeje lesz. Különösen emeli az évi versenyek rangját, hogy több olyan sportágban — atlétika, labdarúgás, úszás, röplabda, torna — is sor kerül VB-re, vagy EB-re, amelyekben az olimpián kí­vül csak négy évenként jönnek össze a legjobbak. Mintegy 60 felnőtt és ifjúsági világ-, vagy Európa-bajnokság szólítja majd porondra 1966-ban a sportolók színe-javát, s az esemé­nyek legtöbbjén képviseltetik magukat a magyar válogatottak is. Magyarország az idén nemcsak szereplő, hanem rendező is lesz. Budapesten tartják az Atlétika Európa-bajnokságot, valószínűleg az Ifjúsági öttusa VB-t, az Ifjúsági Röplabda EB-t, míg a fiatal asztaliteniszezők kontinens-bajnokságát Tatán, vagy Szombathelyen bonyolítják le. Ezenkívül május 8-án salakmotoros VB-futam lesz Miskolcon, motorcsónak EB-futam pedig Szegeden. I Madrid 23 pont, 2. Pontevedra Még lehet jelentkezni az 1972. évi olimpiai játékok rendezésére Bemutatjuk: Kiss Gábort, az SKSE új edzőjét Az SKSE új edzője, mint már arról hirt adtunk Kiss Gábor lett. Ezekben a napok­ban elfoglalta helyét és fel­kerestük, hogy a sportpárto­lóknak bemutassuk az NB II-esek szakoktatóját. A beszélgetés során Kiss Gá­bor elmondotta, hogy 1941-ben szerzett edzői minősítést és ezt követően mint szövetségi edző az országos ifjúsági válogatott felkészítését irányította. Fel- szabadulás után az MTK új­jászervezésnél, Bukovi Már­tonnal tevékenykedett. Ebben az időszakban a második csa­pat edzői tisztségét látta el. Később a Bp. Honvédhez ke­rült, ahol az utánpótlás együt­tesével foglalkozott nyolc éven át. Az 1956-os ellenforradalmi esemény után a Bp. Honvéd NB I-es csapatának lett az ed­zője. A Bp. Honvédtől Szombat­helyre, majd Diósgyőrbe ment, ahol a diósgyőri együttes az irányítása alatt lett Vidék leg­jobbja. A két vidéki együttes­től való távozás után a BVSC- nél, tavaly pedig a Nagykani­zsai Bányásznál edzősködött. Az új edző elmondotta, hogy az SKSE-hez a szövetség ré­vén került, s ott szerzett tudo­mást arról, hogy a Kohászok­nál edzőt keresnek. Arra a kérdésre, mi a cél­kitűzése az SKSE-nél, így vá­laszolt: — Nehéz ilyenkor még nyi­latkozni, mindenesetre nem is lehet más a célom, csak az, hogy az együttes jól szerepel­jen az NB ll-ben. Az edzése­ket január 6-án kezdjük, ad­dig az én feladatom az, hogy a játékosokat személy szerint megismerjem, beszélgetést folytassak a sportvezetőkkel és meggyőződjek arról, milyen le­hetőségek állnak rendelkezé­semre a csapat felkészítésénél. A kiváló szakember befeje­zésül elmondotta, úgy kíván szerepelni az újdonsült NB li­es csapattal, hogy az Acéláru­gyár, Salgótarján város és Nóg- rád megye hírnevét tovább­ra is öregbítse a futball-sport területén. Még hozzátette azt is, ilyen egyesület, mint az SKSE ezt parancsolólag is elő­írja. Az, hogy több mint hat­vanéves múlttal rendelkező egyesület az edzőre, játékosok­ra, sportvezetőkre egyaránt megnövekedett feladatokat ró. Jubiláló egyesület Fennállásának 65. évfordu­lóját ünnepli ebben az évben városunk legrégibb sportegye­sülete, az SKSE. A salgótar­jáni kék-fehér egyesület veze­tő szerepet játszik megyénk sportjában. Az elmúlt évet si­kerrel zárták a Kohászok. Há­rom szakosztály lépett maga­sabb osztályba. A sort az asz­taliteniszezők nyitották meg. Bejutottak az NB II-be. Év­tizedes várakozás után végre van NB Il-es férfi kosárlabda csapat Salgótarjánban. Ez is az SKSE-nek köszönhető. A legnagyobb sikert kétségtele­nül a labdarúgók könyvelhetik el. Nagy küzdelemben, végig feszült légkörben kiharcolták az NB Il-t. Ezzel nagyon sok szurkoló vágyát teljesítették. Ha az említett három szak­osztályhoz hozzávesszük, hogy a sakkozók hatodik éve az NB II-ben játszanak, a II. osztályú férfi tőrcsapat sikereit, az or­szágosan is ismert síelők jó teljesítményét, akkor elmond­hatjuk, méltó keretek között ünnepli majd a nagymúltú egyesület fennállásának 65. év­fordulóját. Az idén újabb előrelépésre van kilátás. Rendeződik a sal­gótarjáni atlétika helyzete. Ebben nagy szerepe lehet az SKSE-nek. A patinás egyesü­let valaha bővelkedett atléta kiválóságokban. A sportkörök vezetőin is múlik, hogy újból visszanyerje régi hírnevét az atlétika. Űj vezetőséget választott a múlt évben az SKSE. Külön öröm, hogy az elnökség első­sorban az utánpótlás biztosítá­sát, a fiatalok nevelését tűzte ki fő célul. Nagy feladat vár ebben az évben a szakosztá­lyokra. Bizonyítaniok kell a sportolóknak, hogy méltóak a kék-fehér színekhez. Megkezdődött az alapozás Tatán XXIV. Színpompás nyári délután volt, verőfényben fürdött a táj. Zsupán és felesége haza­felé tartottak a nyaralásból. A falu szélén boldogan összene­vettek. Barnaságuk, pihent- ségük néhány évvel vissza­fiatalította őket. — Nem bánod, hogy haza kell jönni? — kérdezte a2 orvos. — Alig várom, hogy lássam a gyerekeket — sóhajtott vi­dáman az asszony. S ugyancsak vidám kíván­csisággal nézelődtek a falu­ban. Itthon minden a régi volt. Köszönést biccentettek nekik az emberek, ők kedve­sen visszaintegettek. Szabado­sék házához közeledve lassí­tott az orvos. —Miért állsz meg?... —• Kíváncsi vagyok Valira. A feleség elnézően csóvál­ta a fejét. Nem volt benne rosszalás, csak éppen túlzott­nak tartotta az orvos lelkiis­meretességét. — Szép tőled, de mikor ve­szed már tudomásul, hogy meggyógyult? —Ez igazán nem kerül sokba. .. Zsupán mintegy türelmet kérve, könnyedén arculcsó- kolta feleségét, aztán kiszállt a kocsiból. Mit sem gyanít­va, derűs tekintettel sietett Szabadosék portája felé. A kutya hűségesen hozzá sza­ladt, hízelegve sündörögte kö­rül, mintha a gazdáját üd­vözölte volna. Az udvaron senki sem volt. Zsupán önkéntelen szorongás­sal haladt keresztül rajta. Megsokallotta a csendet, el­kiáltotta magát: — Jónapot!... Szava süket némaságba fulladt. Megállt, egy pillana­tig várakozott, majd kíván­csian elindult a konyha felé. Mintha kísértetet látott vol­na: Szabadosné jelent meg a konyhaajtóban, talpig feketé­ben. Zsupán nem akart hin­ni a szemének. Visszahőkölt, de a következő pillanatban mindent megértett. Zavar, vád, fájdalom, bűntudat — mindez az arcára tódult, döb­benetében majdnem felüvöl- tött. Zsupán vakmerőén hajt be a kapun. Reflektora éles fényt vet az udvarra, amelyen haragos felesége áll nagyka­bátban. Közvetlenül az asz- szony előtt stoppolja le a ko­csit. Nehézkesen kászálódik le az ülésről, asszonya elé tá­molyog. — Kész az ebéd? — kérde­zi, részeg nevetés mögé rejt­ve röstelkedését. — Hol jártál? — kéri szá­mon az asszony, remegve a haragtól. — Kerültem egyet.. — Nézd meg a kocsit. Szép kerülés lehetett. Az orvos meglepetten veszi szemügyre a kocsit. Látja, hogy az első jobb sárhányó behorpadt. — Ez mókás. Azt hiszed, értem?... Az asszony szemrehányóan végignézi Zsupánt. — Én sem értem. — Be­siet a lakásba, faképnél hagy­va férjét. Zsupán változtat a viselke­désén. Ahelyett, hogy bé- külést kunyerálna, maga is barátságtalanná válik. Ettől egy fokkal józanabb lesz. Egyébként is van valami ket­tősség a részegségében. Bár nyomban felismerhető rajta az alkohol hatása, ren­delkezik a szellemi józanság egy bizonyos fokával, amely rendet tart gondolatmeneté­ben. Kedvetlenül telepszik asz­tal mellé a szobában. Felesé­ge annyira haragszik rá, hogy még a közeléből is elhúzódik. — Miért ittál? — kérdezi az asszony . — Harminc éves vagyok. — Állítólag kultúrlény vagy! — Halkabban, drága Gitta, fölébrednek a gyerekek. Hogy kultúrlény vagyok? Ahogy vesszük. Ma például egész nap versenyparipának érez­tem magam. — Szent ég, hiszen már az eszednek sem tudsz paran­csolni. .. — Csak semmi pánik. If­jú versenyparipa vagyok, és fogadott rám egy asszon.: , hogy be fogok futni a nag:, derbin. Fussak, ne fussak? Legyek irgalmas az asszony­hoz, vagy hagyjam, hogy ve­szítsen? Ezen gondolkoztam. Ezért ittam. Ahhoz csak jo­gom van, hogy vitatkozzam magammal? — Mindent tönkre teszel! — Mi az a minden? — A karriert, a családot, az egész jövőt! — Mi az a jövő? — Amiért érdemes élned! — Ez a frázis nagyobbat durrant, mint a felfújt zacs­kó. Egy részeg ember kér, hogy józanodj ki. Nincs jö­vő! Csak jelen van! Leg­alábbis mellettem mindig csak jelened lesz! Ugye érted? Innen nem tudok kitömi. Bárhogy szeret­nék, nem tudok. Nem jár többé a ruhámban a tu­dósjelölt. Csak egy földhöz ragadt falusi körorvos. Prózai diagnózis, de legalább reális. Ez a részeg nap volt az illú­ziók temetése. Vesztettem. Nem szégyellem bevallani. (folytatjuk) Legjobb labdarúgóink, az NB I-es csapatok tagjai ebben az évben is részt vesznek a már hagyományos tatai ala­pozáson. A labdarúgók edzőik és más szakemberek segítsé­gével végeznek komoly felké­szülést az idei bajnokságra. Hétfőn ..bevonult” az első hat, fővárosi csapat a tatai edzőtáborba, s megkezdték a munkát. A budapesti csapatok közül a Vasas 17. a Ferencvá­ros 19. a Budaoesti Honvéd 20, az Újpesti Dózsa 20, az MTK 20, a Csepel ugyancsak húsz játékossal kezdte meg az ala- oozást. A Salgótarjáni BTC I-es labdarúgói a második csoport­tal utaznak Tatára. Az SBTC játékosai Tata előtt már Hé­vizén is részt vesznek egy tá­borban. Egyhetes IBUSZ kiilcnvonat indul 1966 március 7-én Lipcsébe a tavaszi vásárra Részvételi díj: Salgótarjánból való indulással és tel­jes ellátással kb. 1090,— Ft + 70 DM költőpénz. A különvonat utasai részére Lipcséből lehetőséget biztosítunk egynapos drezdai autóbuszkiránduláson való részvételre, melyre külön kell jelentkezni és részvételi díja kb. 140,— Ft. Az utazásra jelentkezni 1966 február 1-ig lehet az IBUSZ irodában (Salgótarján Rákóczi u. 30, tel: 18—22. 21—66), valamint a társasutazási kirendeltsé­geken és az IBUSZ helyt szervezőinél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom