Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-23 / 19. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXII. ÉVF. 19. SZÁM. ARA: 80 FILLÉR 1966. JANUAR 33., VASÁRNAP Befejezte tanácshozását az MSZBT kon A Magyar—Szovj et Baráti Társaság kongresszusa szombaton folytatta tanácskozását. A kongresszus második napján az elnökségben foglalt helyet Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. A tanácskozást Demeter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke nyitotta meg. Első felszólaló Kerkai Andorné, az MSZBT alelnöke, a Székesfehérvári Villamossági, Televízió és Rádió Készülékek Gyárrának főmérnöke volt. Utána Kolos Richard, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének alelnöke emelkedett szólásra, majd Szakács József né kapuvári tsz- tag, Győr megyei küldött és Nagy Béla a Dunai Vasmű dolgozója, Fejér megye küldötte szólalt feL Mint ismeretes pénteken felszólalt Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Beszédét az alábbiakban ismertetjük. Szirmai István felszólalása Szirmai elvtárs bevezetőben tolmácsolta a kongresszusnak és minden résztvevőjének a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meleg üdvözletét, majd miután visszatekintett a proletariátus harcára megállapította: Ebben az évszázadban az emberiség óriási lépéseket tett a társadalmi haladás útján. Szűkebb területre szorította az imperializmus hatalmát, a népek egész sora vívta ki szabadságát. Most már csaknem 50 esztendeje, hogy a Szovjetunió munkásosztálya megvívta győztes harcát, elszakította az imperializmus világot átfogó, népeket, nemzeteket rabságban tartó láncát Hiába volt a nemzetközi reakció minden rabió, véres kísérlete, a szovjet hatalom győzött és megkezdődött egy új rend, a szocializmus építése — mondotta, majd emlékeztetett a nagy lenini villamosítási program megvalósítására, a Szovjetunió gazdasági erejére. Megállapította, hogy maga a szovjet hatalom léte fékezi a reakciót és bátorítja a jobb életért, függetlenségért, szabadságért, békéért harcolókat az egész földkerekségen. A haladó emberek felsorakoztak a Szovjetunió barátjaként, a nemzetközi reakció ellenségeként. Akik szerették az embereket és meg akartak szabadítani őket a lealázó tőkés kizsákmányoUástól, a szolgaságtól, az éhségtől és pusztító imperialista háborúk örök veszélyétől, azok szovjet barátok lettek, segítették, védték az új szovjet hatalmat, ebben az időben születtek a Szovjetunió barátainak társaságai. A magyar—szovjet barátságot nem egy testület, nem a Magyar Szovjet Baráti Társaság indította útnak. Nemzeti büszkeségünk, hogy 1919-ben elsőként sorakozott fel a magyar nép Oroszország munkás- és paraszthatalma mögé, és — követve a szovjet dolgozók példáját — nálunk is megteremtette a proletárdiktatúrát. Büszkén és kegyelettel emlékezünk meg arról is, hogy százezernyi magyar testvérünk harcolt szovjet földön a szó cialista társadalom győzelme; ért. A magyar—szovjet barát Ság így kezdődött, harcban szenvedésben pecsételődött meg. És ezt a barátságot e magyar munkások, parasztok és a szellemi dolgozók legjobb jai a fasiszta terror negyed századában is ápolták. A szónok miután emlékeztetett arra, hogy 1945-ben a magyar—szovjet barátságnak új szakasza kezdődött, ezeket mondotta: Ilyenkor nem lehet nem emlékezni azokra a katonákra, harcosokra, barátokra, akik hazájuktól, családjuktól, szeretteiktől messze áldozták életüket a magyar nép szabadságáért. felemelkedéséért. Aki a társadalmi fejlődés összefüggéseit csak felületesen is ismeri, tudja, hogy a szocialista világrendszer a szovjet hatalom segítségével született, hogy a gyarmati rendszer felbomlása, az Imperializmus kiszorítása nem független a Szovjetunió és a szocialista világrendszer növekvő gazdasági, politikai, erkölcsi és katonai hatalmától. Az elmúlt fél évszázad történelmi viharainak tanulsága: a társadalmi fejlődésében nincs megállás. A szocializmus térhódítását nem tudta megállítani Hitler és nem tudják megállítani a mai imperialisták sem. A harc a két erő és a két rendszer között, különböző módszerekkel, ma is folyik. A legkiélezettebb formában most Vietnamban. Az amerikai imperialisták hitleri módszerekkel pusztítanak egy országot, mérhetetlen szenvedéseket zúdítanak egy tőlük 10 ezer kilométerre élő népre. — Mondotta, majd hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a nemzetközi harcok mai frontjain is mindenütt első helyen áll. Segítséget nyújt a felszabadult, fejlődő országoknak, a szocializmust építő országokkal megosztja tapasztalatait és ahol fegyveres harcot vívnak, ott fegyverekkel, katonai ismeretei megosztásával is segít. Így van ez most DélVietnam népének igazságos háborújában. Az elmúlt csaknem 50 esztendő minden tapasztalata azt bizonyítja, hogy nem lehet a társadalmi haladás hive olyan ember, aki szemben áll a Szovjetunióval. nem nevezheti magát Internacionalistának az, aki szemben áll, vagy szembe fordul a Szovjetunióval. nem lehet internacionalista. aki az imperializmus elleni, nemzetkört méretű harc közben megbontja a béke nagyhatalma köré csoportosuló szocialista, békét védő. haladásért küzdő erők egységét. A magyar nép szovjet barátsága az emberek lelkében élő eleven érzelem, a 21 esztendeje tartó közvetlen politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatokból származó kölcsönös előnyök, a Szovjetunió részéről nyújtott sokoldalú testvéri segitség mindenkit meggyőzhetett róla, hogy a Szovjetunió igaz barát. Ellenségeink azt állítják, hogy a hatalmas Szovjetunió a mi kis országunkat kihasználja. Akik azonban ezt a viszonyt közelebbről ismerik, értik hogy a szocialista országok közötti viszony egészen más, mint a tőkés országok közötti, — mondotta, és példákat sorolt fel egyenlő és kölcsönös kapcsolatainkról, majd ezeket mondotta: Az ilyen jellegű kapcsolatok tették lehetővé, hogy Magyarország ipari országgá váljék, hogy rövid idő alatt megháromszorozódjék a munkásosztály, s hogy ma már a magyar ipar termékeinek széles skálájával versenyezhet a tőkés világ sok-sok piacán. Lassan elkopnak az ellenséges szólamok és megértik a félrevezetettek is, hogy a Szovjetunió, a szovjet hatalom jellegéből eredően nem igényli a más országok belügyeibe való beavatkozást, és a teljes egyenlőség, önállóság és szu- verénitás elismerése alapján építi az országok közötti kapcsolatokat. A magyar—szovjet barátságot helyesen értékelik ellenségeink. Pontosan tudják, hogy ez a barátság a szocialista Magyarország felemelkedésének, függetlenségének, biztonságá- legbiztosabb záloga. Ezért támadják. Raffinált eszközökkel az ún. fellazítási politikával próbálják Magyarországot elszakítani a Szovjetuniótól, vagy legalább lazítani a két nép közötti kapcsolatot. Felesleges próbálkozás. A magyar embereknek minden okuk megvan arra, hogy szeressék, becsüljék, testvérüknek érezzék a szovjet embereket, tiszteljék a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Szovjetunió kormányát. A magyar nép számára megnyugtató, hogy pártjaink, kormányaink között a külpolitika elveiben, a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb kérdéseiben is teljes az egyetértés, együttműködésünk harmonikus, — mondotta, majd így fejezte be beszédét: A Magyar Szovjet Baráti Társaság fontos, szép feladatot teljesít, amikor ennek a barátságnak az ápolását, fejlesztését vállalja magára. * A szombati felszólalások során szólásra emelkedett J. V. Sikin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Revíziós Bizottságának tagja, a Szovjetunió Népi Ellenőrző Bizottságának elnökhelyettese, aki a szovjet küldöttséget vezette, az MSZBT kongresszusán. Ezután 89 tagú új országos elnökséget választottak. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke Mihályfi Ernő, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, Nógrád megye országgyűlési képviselője, a Magyar Nemzet főszerkesztője lett. Az elnökség megválasztása után a kongresszus befejezte munkáját. A kOil&te&slűU* Uiö.tuutueU (Foto: Rozsán! Összehívták as Országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa 2. bekezdése alapján az Országgyűlést 1966. január 27. napján (csütörtökön) délelőtt 11 órára összehívta. II MEDOSZ Nógrád megyei Bizottságának felhívása a mezőgazdaság! üzemek dolgozóihoz Az állami gazdaságok, a gép- és gépjavító állomások, az erdőgazdaság és egyéb mezőgazdasági üzemek előtt álló feladatokat vitatta meg legutóbbi ülésén a MEDOSZ Nógrád megyei Bizottsága. Az 1966-os év terveit Kanyó Béla, a MEDOSZ megyei Bizottságának titkára terjesztette elő. Részt vett a tanácskozáson Kovács István, a MEDOSZ főtitkára is. Nógrád megye mezőgazda- sági üzemei eredményesen zárták a második ötéves terv utolsó esztendejét. Az állami gazdaságokban 1965-ben a búzatermés elérte a 15,8 mázsát holdanként. Ez 2,4 százalékkal több a korábbi évek átlagánál. De növekedett az árpa, a kukorica, a cukorrépa és a lucerna holdankénti hozama is. A tejtermelés mintegy félmillió literrel haladta meg tavaly az 1960-as eredményeket. A korábbi éveknél több sertéshúst értékesítettek a gazdaságok 100 hold szántó után. Számottevően növekedett a tojástermelés is. Az elmúlt években új, korszerű, nagyteljesítményű gépekkel erősödött a gépállomások traktarparkja. Ennek következtében, az egy holdra jutó gépi munka 2,6-ről 3,8 normálholdra emelkedett az elmúlt öt év alatt. Egy hold gépi munkája így 4,2 százalékkal magasabb, mint az országos előirányzat. A vezetők, a dolgozók lelkiismeretes munkáját dicséri, hogy valameny- nyi gépállomás nyereséggel zárta a múlt évet. Sokat javult az erdőgazdaság, az Erdőkémia és a Növényvédő Állomás munkája, tevékenysége is. A harmadik ötéves terv feladatainak teljesítése további erőfeszítéseket követelnek a mezőgazdasági üzemek dolgozóitól. Ezért már most, 1966-ban úgy dolgozzanak, hogy megalapozzák a következő évek eredményeit. Az állami gazdaságok alapvető feladata, hogy kenyérgabonából teliesítsék termelési és értékesítési tervüket. Emellett azonban növelni kell a burgonya, kukorica és napraforgó holdankénti hozamát. Az állattenyésztés fejlesztése, a hús és tejtermelés növelése céljából valamennyi gazdaságban nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy megfelelő mennyiségű szálas és tx>- megtakarmónyt termeljenek, pótolják a rét- és legelőgazdálkodásban elkövetett mulasztásokat A szakemberek, az állatgondozók pedig segítsék elő, hogy egy mázsa vegyes abrakból több húst állítsanak elő a gazdaságok, mint 1965-ben. A gép- és gépjavító állomások tennivalói közül most az a leglényegesebb, hogy időben, jól kijavított gépeket küldjenek a mezőgazdasági üzemekbe. Gondoskodjanak az erőgépek rendszeres karbantartásáról, s a lehetőséghez mérten a legjobban használják ki a gépek kapacitását. A műszaknormák növelésével csökkentsék az egy normál- holdnyi munkára jutó költségeket. Az állami gazdaságok és gépállomások egyaránt segítsék a termelőszövetkezetek eredményes tevékenységét, gazdasági és politikai megszilárdulását. Az erdőgazdaságnál kívánatos a csemete kihozatali terv túlteljesítése. Az erdei munkások időben végzett, szakszerű vetéssel, csemeteápolással, a kiemelési selejtszázalék csökkentésével segítsék ezt elő. A fakitermelő munkacsapatok pedig' biztosítsák, a vágás megfelelő minőségét, a selejtmentes fakitermelést, a választékterv betartását, a készáruterv túlteljesítését. E tennivalók megvalósítását segítsék elő a rakodók, a fogatosok és a gépműhely dolgozói is. Az oktatási intézmények a technikumok és gazdasági szakiskolák, az oktatás, az új termelési eljárások gyors és széleskörű elterjesztésével segítsék a mezőgazdaság előtt álló feladatok eredményes megvalósítását. Jelentős a feladatuk a termelés fejlesztésében a szolgáltató, értékesítő, javító és építő vállalatok dolgozóinak is. A MEDOSZ Megyei Bizottsága ezért felhívással fordul a mezőgazdasági üzemek vezetőihez, dolgozóihoz: a termelés jobb megszervezésével, fegyelmezett, jó munkával segítsék elő a tervek teljesítését, javítsák a munka és az előállított termékek minőségét. A célkitűzések maradéktalan megvalósítása indokolttá teszi a munkaverseny, a szocialista brigádok mozgalmának további kiszélesítését, a vezetők és a dolgozók kapcsolatának erősítését, az üzemi demokrácia érvényesítését A gazdasági vezetők és szakszervezeti bizottságok együttesen biztosítsák, hogy az üzemek dolgozói mielőbb megismerjék terveiket és ennek ismeretében tegyenek munka- verseny vállalást. A munkaverseny alapját továbbra is az egyéni verseny, a kiváló traktoros, a kiváló állattenyésztő, stb. képezze Az eddiginél nagyobb szerepet kell biztosítani a kiváló dolgozóknak, az újítóknak, a szocialista brigádok tagjainak. Az ő áldozat vállalásukra most is szükség van. A versenymozgalom eredményessége érdekében az eredmények értékeléséről gondoskodni kell. A vállalatvezetők és a szakszervezeti bizottságok ne feledkezzenek meg a kiváló munkát végzők erkölcsi és anyagi elismeréséről. A gazdasági vezetők és a szakszervezeti bizottságok, a termelés zavartalansága és biztonsága érdekében szigorúan követeljék meg a balesetelhárítási szabályok betartását. A tervek elkészítése után szükséges, hogy valamennyi gazdaságban, vállalatnál tanácskozásokat tartsanak és az üzemrészek, kerületek, műhelyek, munkahelyek, brigádok vezetői, tagjai megismerjék a lebontott tervfeladatokat. Ezárt. február 10-től március 10-ig a legkisebb termelői egységekben is termelési tanácskozásokat tartanak és ösz- szehívják a szocialista brigádvezetők értekezletét. A MEDOSZ Nógrád megyei Bizottságának meggyőződése, hogy a mezőgazdasági üzemek yezetői. dolgozói erejükhöz mérten tevékenykednek a kitűzött célok, az 1966. évi terv sikeres végrehajtásában. Szövgei— japán közös közlom őny Lapzártakor jelentik: megelégedéssel állapította meg, Moszkvában szovjet-japán hogy a két ország jószomszé- közleményt adtak ki Siina ja- di kapcsolatai lépésről-lépésre pán külügyminiszter látogatá- fejlődnek és fokozatosan meg- sa alkalmából. A közlemény- oldást nyernek a két ország ben a Szovjetunió és Japán között felmerült kérdések.
