Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-22 / 18. szám

1966. Január 22.. szombat NOG R A B Tiltakozó fiatalok Tegnapelőtt megélénkült a kisterenyei főutca. Az esti órákban fiatalok csoportja ha­ladt végig rajta. Lépteik hatá­rozottak voltak, hangjukban elszántság. Énekeltek: „Egy a jelszónk a béke ...” Majd ké­sőbb ezt moudták hangos szó­val: „El a kezekkel Vietnam­tól! Éljenek a vietnami parti­zánok!” A városi kultúrotthon felé vonuló menetelük kezében fáklya világított. Ezekben a napokban sok helyen jönnek össze a fiata­lok, hogy felemeljék tiltakozó szavukat a vietnami háborút kirobbantó amerikai imperia­lizmus ellen. Akik most tilta­koznak diákok, ifjúmunká­sok, tizennégy—-tizennyolc— húszévesek, nem ismerik az imperializmus sötét arculatát. Csak annyit tudnak, amit az apák, az anyák elbeszélései­ből, fájdalmas visszaemléke­zéseikből ismerhettek meg. A felnőtt nemzedéknek nincsen olyan tagja hazánkban, aki ne találkozott volna az imperia­lizmus szörnyűségeivel, a bom­bázásokkal, szeretteik elvesz­tésével. A mi fiataljaink lel­két nem nyomorította meg a háború rémsége, ők nem tud­ják milyen valóságot fejez ki a klasszikus mondás, hogy a tökének minden pórusából vér és verejték árad. A szabadságért küzdő né­pek sorsa nem választható el egymástól. Nemcsak a sikerek, de a fájdalmak is egyek. És ezért a fiatalok nemcsak til­takozó szavukat emelik fel, erkölcsi együttérzésükről biz­tosítják a vietnami népet, ha­nem tettekkel mondanak ne­met az imperializmusnak. El­határozások érlelődnek, s öl­tenek testet. Megfogadják, hogy jobban tanulnak, jobban dolgoznak. A KISZ hívja most akcióba tagjait és minden becsületes magyar fiatalt. Az akciónak ez a jelszava: „Vádoljuk az Imperializmust!” Az a cél, bogy erősödjön ifjúságunk szocialista meggyőződése, in­ternacionalizmusa, hazafisága, Minden fórumot felhasználunk most arra, hogy az imperia­lizmus ellen emelt vádakat meggyőzően bizonyítsuk a fiatalok előtt. Az estében felvonuló fiata­lok szavaiban ott volt a mély­séges aggódás és a szenvedé­lyes tiltakozás is. Tiltakozás a háború, az imperializmus mes­terkedései ellen. G. E. Asztalitenisz és sakkverseny a szécsényi járásban A szécsényi járásban a kö­zelmúltban rendezték meg az asztalitenisz- és sakkversenyek döntőit. A rendezés jól sike­rült. A járási döntőn a kör­zeti versenyek győztesei vet­tek részt. Mindkét verseny jó küzdelmet hozott. Az asztali­tenisz-bajnokságban nagy szé­csényi siker született. Hét szám közül hatban a szécsényi sportolók végeztek az első he­lyen. Egyedül a férfi csapat- versenyben tört meg a sorozat. Ezt a számot az egyházasger- geiek nyerték. A férfi sakk­versenyben a litkeiek bizo­nyultak a legjobbnak. A női bajnoki cím Ipolytamócra ke­rült, mig a csapatverseny győztese Szécsény lett EREDMÉNYEK Asztalitenisz, női egyéni: 1. Simák Gizella (Szécsény), 2. I Bollók Magdolna (Piliny), 3. I Ebec Erzsébet (Szécsény). A \ női páros versenyt a Simák, Ebec (Szécsény) pár nyerte. A csapatversenyben is Szécsény ! győzött Simák, Lukács, Ebec, összeállításban. Férfiak, egyéni: 1. Sarankó István (Szécsény), 2. László László (Egyházasgerge), 3. Adám István (Nógrádszakál). Páros: 1. Tőzsér, Sarankő I. (Szécsény), 2. Tőzsér Kaza- reczki (Piliny), 3. László, Ru- zsinszki (Egyházasgerge). Csa­patban. 1. Egyházasgerge (László, Varga, Ruzsinszki), 2. Ipolytamóc, 3 Szécsény. Vegyespáros: 1. Sarankó, Ebec (Szécsény), 2. Tőzsér, Bollók (Piliny), 3. Tőzsér, Si­mák (Szécsény). A sakkverseny végeredmé­nye: nők egyéni versenye: 1. Besenyei Ildikó (Ipolytamóc), 2. Rácz Erzsébet (Szécsény). A csapatversenyt a szécsényi- ek nyerték Rácz, Dús, Tillman, Szenográdi összeállításban. A férfi egyéni versenyt Sza­bó Ervin (Litke) nyerte, Bá­rány József (Varsányi és Götl József (Nógrádszakál) előtt. A csapatversenyben is a litkeiek győztek. 2. Varsány, 3. Nóg­rádszakál. Flórián Salgótarjánban Január 29-én és 30-án Sal­gótarjánban tartózkodik Fló­rián Tibor nemzetközi mes­ter, a Magyar Sakkszövetség Főtitkára. Az első napon, szombaton a Salgótarjáni ZIM Ady Endre Kultúrotthonának termében nagyszabású szimul­tánra kerül sor. Vasárnap a megye sakk-vezetőivel talál­kozik a nemzetközi mester. Készülődés az OSN-re Az Országos Sport Napok rendezésébe bekapcsolódik az egész ország A községek, vá­rosok, járások, megyék mind­mind megrendezik a maguk I ünnepélyes sportnapját A leg- ' nagyobb szabású sportbemu­tató sorozatra a fővárosban kerül sor. Salgótarjánban is elkezdő­dött a készülődés. Májusban nagyszabású tornabemutatóra kerül majd sor a középiskolák tanulóinak részvételével. A testnevelő tanárok a gyakor­latok kidolgozásán fáradoznak. Aki a legjobb tervezetet nyújtja be közülük, azt elfo­gadják, és ez a gyakorlat sze­repel majd műsoron. A má­jusban megrendezésre kerülő tornaünnepélyen mintegy két­ezer tornász mutat majd be közös gyakorlatot. Két hír BELGRAD Vujadin Boskov, a Vojvo­dina szakvezetője magyaror­szági látogatásáról visszatér­ve közölte, hogy a jugoszláv labdarúgó-bajnokság őszi első j helyezettje, a Vojvodina csa­pata február 9-én barátságos nemzetközi mérkőzést játszik a magyar fővárosban az Ű. Dózsa ellen. MOSZKVA ! A szovjet íabdarúgó váloga­tott vasárnap Sao Paulóban a Flamengo ellen játssza kéthó­napos dél-amerikai túrája el­ső mérkőzését, majd hétfőn a Corinthian ellen már sor ke­rül a második brazíliai talál­kozóra is. A szovjet labdarú­gók ezután még az NDK vá­logatott ellen játszanak Brazí­liában, utána pedig Argentí­nába utaznak, ahol az Inde- pendiente lesz az ellenfelük. Egyesületi közgyűlések a rétsági járásban A rétsági járásban befeje- közgyűlések tartalmasabbá té- zódtek a beszámoló és veze- teléhez, tőségválasztó közgyűlések, amelyeket alapos előkészüle- Érvényesült a választások- tek előztek meg. Erre szükség n^l a demokratikus centraliz- volt, mert kétéves munkát mus elve. A felsőpetényi köz­kellett értékelni. A közgyűlé- gyűlésen a jelölőbizottság két sek megkezdése előtt kommu- jelöltjével a tagság nem ér- nista aktíva értekezletet tar- tett egyet. Helyettük más ke- tottak a járásban, ahol éle- rL*U a vezetőségbe. A járás- mezték és megszabták a fel- ban hét új elnököt választot- adatokat. Ez nagy segítséget tak. Elődeik nem tudtak meg­adott a munkához, összehív- birkózni a feladatokkal. ták a járási TS-re a sportköri . _____. . „ ... e lnököket. Megbeszélték és P^nnyí közgyűlésen megvitatták a választással ^Itattak v tömegsport „«pcoiato, mupká,. Ä ÄÄ Az elnöki beszámolók reá- Szó esett a nők sportolási le- lisan tárták fel az elért ered- hetőségére is. A járás sport- ményeket, de nem hallgatták feladatai között szerepel, hogy el a hiányosságokat sem. Bér- a jövőben több nőt foglalkoz- kenyén, Horpácson, Nagyoro- tassanak a különböző sport- sziban például elmarasztalták ágakban. A közgyűlési beszá- a vezetőséget. Nem volt meg- mólók hangsúlyozták, hogy felelő a munkájuk. Legyengült szorosabban kell együttmű- a szervezeti élet, s ez kihatott ködni a KISZ-szervezetekkel, a szakosztályok működésére. a helyi notanácsokkal. Igen nagy volt a közgyűlések A vezetőségválasztó közgyű- latogatottsaga. Az egyesületi lések alapján elmondhat%k) tagság 75 százaléka jelent meg. hogy az elkövetkező időben v.,,.* a hozzászó- Ä« lások. A felszólalók nagy fejlődni, többsége foglalkozott a hatá­rozati javaslatokban megsza- ^ bott feladatokkal. Több he­lyen, így Nógrádon és Felső- petényben az egyesületi tag­ság ki is egészítette a javas­latokat. A határozati javasla­tokról csak annyit: mindenre kiterjedő - figyélemmel'' készül­tek. Elkészítésüknél a sport­körök figyelembe vették az egyesület jelenlegi erejét. Új jelenségként volt tapasztalha­tó, hogy a közgyűléseken a sportolók nevelését állították a feladatok középpontjába. A pártalapszervezetek vezetősé­gei végig nagy figyelemmel kisérték a választásokat. Sze­mélyes megjelenésükkel, hoz­zászólásukkal hozzájárultak a Sorokban a pásztói járásból A pásztói Mikszáth Kálmán Gimnázium tizenöt diákja Számely Zoltán testnevelő ta­nár vezetésével hatnapos sí­táborozáson vett részt. A fia­tal síelők Ágasváron kedvező hóviszonyok mellett tartották edzéseiket. A táborozás idő­tartama alatt versenyt is ren­deztek különböző számokban. A járás öt általános iskolá­jában rövidesen átadják ren­deltetésének a tornaszobát. Jobbágyiban már be is ren­dezték, s hamarosan elkészül Erdőkürtön, Taron, I-Iéhalmon és Szirákon is a tornaszoba. A diákok tornaórája így tar­talmasabb, színvonalasabb lesz. A járási pártbizottság vég­rehajtó bizottsága megtárgyal­ta a vezetőségválasztó közgyű­lések tapasztalatait A közel­jövőben a pártalapszervezetek vezetőségi ülésen foglalkoz­nak majd a közgyűlésen hozott határozatok végrehajtásával. A fiatalok szeretnek verse­nyezni. A járásban folyó út­törő olimpia, és a különböző utánpótlás-versenyek nagy népszerűségnek örvendenek. Sokan vesznek részt a külön­böző sportágakban a diákok közüL A tél folyamán meg­indított versenyeken számos tehetség mutatkozott be. Szorgalmasan készül az új­jászervezett pásztói sakk-csa­pat a megyei csapatbajnok­ságra. Jól szolgálta a felkészü­lést a község egyéni bajnok­sága, melyen húsz sakkozó szerepelt. Bilek győzelme A Beverwijki Nemzetközi pont, Bilek 5 pont, Szabó Sakkverseny hetedik forduló- Pont­jában Bilek győzött, Szabó a , . szovjet Nej ellen — döntet­lent ért el. EREDMÉNYEK: Bilek (magyar) (holland) 1:0, Nej Kujpers (szovjet) A Sportújságírók Nemzet­közi Szövetsége is megszavaz­tatta tagjait: ki volt 1965. év legjobb sportolója. A SORREND: Szabó (magyar) döntetlen. 1. Clarke, 2. Keino, 3 Mat- son, 4. J. Clark (angol), 5. M. A verseny állása: Poluga- 6■ 7- rSanJ.a™- «• Cassius Clay, 9. I. Ktrszen- jevszky 6 pont, Xvkov 5,5 stein, 10. Pelé. (6.) Goring tollbamond A nürnbergi per valóban a világ közvéleményének ref­lektorfényében zajlott le; s különösen így volt ez akkor, amikor a náci hatalmasságok marakodása mellett mind jobban előtérbe kerültek a világuralmi tervek. A Har­madik Birodalom a készülődés időszakából a cselekvéshez jutott el. A per világosan megmutatta: „Európa elrablá­sa” nem akármilyen orszá­gok kibicelése mellett tör­tént! As első lépés George Messersmith, az Egyesült Államok ausztriai nagykövete — az Anschluss előtt — állt tanúként a bí­róság előtt. Elmondja, hogy 1937-ben több ízben találko­zott Papennel, Hitler egyik fő tanácsadójával, alkancel- lárral, aki egyik alkalommal ^arcátlan és rendkívül gú­nyos modorban „kijelentette”: Egész Délkelet-Európa a tö­rök határig Németország ter­mészetes hátországa, s őt az­zal bízták meg, hogy Német­ország érdekében megkönnyít­se az egész terület német gazdasági és politikai ellenőr­zését. Élesen és egyenesen Ki­jelentette, hogy az Ausztria fölötti ellenőrzés megszerzé­se az első lépés.” Ausztria bekebelezését Hit- lerék már korábban megkísé­relték, a náci puccs akkor összeomlott. Most, annak el­lenére, hogy mindenki élőit nyilvánvaló volt Németország következő lépése, nyugodtan tehették azt meg; tisztában voltak vele a náci vezetők, hogy nem fogják megakadá­lyozni lépésüket. 1938. február 12-én Hitler magához ren­delte (!) a független és ön­álló Ausztria kancellárját, Schuschniggot. Kijelenti: „Én csak annyit mondhatok önnek, hogy ez így nem megy tovább. Nekem történelmi küldetésem van és én ennek eleget fo­gok tenni, mert a gondvise­lés kiszemelt erre. Engem a népem szeretete vesz körül.’* A megfélemlített és magára hagyott Ausztria szomorú sorsa ismeretes. A kulisszák mögött történt események többségét azonban csak a per alkalmával tárták fel, s ezek jól jellemzik a náci vezetők alkalmazta gengszter-módsze­reket. — A naplóm! Nem az első, de nem is az utolsó kellemetlen meglepe­tés érte a tárgyalás egyik napján a vádlottak padján ülőket. Amikor Ausztria kényszerítéséről volt szó, az egyik ügyész vaskos iratcso­mót emelt fel, s a bőrbe kötött mappa láttán Jodl akaratla­nul is hangosan kiáltott fel: — A naplóm! Valóban, Jodl, Keitel he­lyettese precíz és kimerítő naplót vezetett. Az ügyész eb­ből olvasta fel: „Február 12., este. K. tábornok (Keitel — a szer). von Reichenau és Sperrle tábornokokkal együtt a Führernél. Obersalzbergben van. Schuschniggra és G. Schmidtre (az osztrák kül­ügyminiszter — a szerk). is­mét erős politikai és katonai nyomást gyakoroltak. Schusch­nigg 23 órakor aláírta a jegy­zőkönyvet.” Göring .mérgesen legyintett: eddig még volt valami re­mény a tanúvallomások el­lenére is, hogy önkéntesnek tüntessék fel Ausztria lero- hanását Ez a Jodl! A nap­lójával. .. A birodalmi mar­saik azonban perceken belül kellemetlen meglepetés érte. Az ügyész újabb bizonyítékot mutatott be. Göring paprika­vörösen átkozta azt a fajan- kót, aki a telefonbeszélgeté­seiről készült hivatalos fel­jegyzéseket nem semmisítette meg. Az ügyész ezért most könnyen érvelhetett! Schusch­nigg hazatérését követően ál­landó volt az összeköttetés Berlin és az ausztriai nácik között. Minden megtörtént a hatalom átvételére, a lé­nyegében letartóztatott Mik- las államelnök a hétpróbás nácit, a szintén a vádlottak padján ülő Seyss—Inquartot nevezte ki kormányfőnek. Göring Bécsben lévő megbí­zottjával többször beszélt te­lefonon, s az e beszélgetések­ről készült feljegyzést olvas­ták fel Nümbergben. A leg­jellemzőbbet idézzük csak. Küldjön táviratot „Göring birodalmi marsall a telefonba: Seyss—Inquart azonnal küldje el nekünk Berlinbe a következő távira­tot. Vegyen papírt és ceru­zát, írja. (Rövid szünet). Az ideiglenes osztrák kormány, amely a Schuschnigg kor­mány lemondása után abban látja feladatát, hogy helyreál­lítsa a nyugalmat és a ren­det Ausztriában, most azzal a sürgős kérelemmel fordul a német birodalmi kormányhoz: nyújtson segítséget a vér­ontás elkerülésére. Ennek ér­dekében arra kérjük a né­met birodalmi kormányt, hogy mielőbb küldjön csapa­tokat.” A felolvasott . feljegyzést Göring kényszeredetten hi­telesnek ismerte el... nos, hát így nézett ki az a „demok­ratikus és őszinte akaratnyil­vánítás” amelyről Goebbels szónokolt Ausztria „népének visszatérésekor a Birodalom kebelébe..” Goebbels hälott volt, de Göring, ki néhány perce még Jodl naplóját át­kozta, most leszegett fejjel maga elé meredt, s talán ar­ra gondolt, mi minden lehet még az. amit itt „előkapar­nak” ellene a precízen veze­tett iratok tengeréből. E tárgyalási napon ő már nyu­godtan maradhatott, Jodlnak azonban még egyszer szere­pelnie kellett. Ismét az ügyész terjesztett be egy beszédszö­veget. Jodl mondotta el 1943. november 7-én a német katonai vezetők titkos tanács­kozásán — ahol a korábbi események tanulságait igye­kezték felhasználni a mind kedvezőtlenebbé váló hadi­helyzet megfordítására — s ebben megállapította: „Az osztrák csatlakozás (sic!) foly­tán nemcsak régi nemzeti célunkat értük el, hanem har­ci erőnk is megnövekedett és jelentősen megjavult a stra­tégiai helyzetünk. Addig az ideig Csehszlovákia területe fenyegetően nyúlt be közvet­lenül Németországba. Ezúttal maga Csehszlovákia került harapófogóba. Stratégiai hely­zete annyira kedvezőtlenné lett, hogy áldozatul kellett es­nie bármely támadásnak, ame­lyet közvetlenül, célratörően és erélyesen, a hatékony nyu­gati segély érkezése előtt folytatnak le.” A náci vezetőket igazán nem lehet azzal vádolni, hogy nem néztek „előre”. Ausztria kikényszerített „csatlakozása’’ Jodl szavainak tükrében kap­ja meg valódi jelentőségét: a német hadvezetés stratégiai helyzetén kívánt javítani, mert így vélte biztosítani a „nyugati segély” megelőzé­sét Hitler még álmában sem mert gondolni arra — holott szívesen tetszelgett a látnok szerepében — hogy Csehszlo­vákiát „tálcán” nyújtják át neki azok a hatalmak, ame­lyek szerződésekben vállaltak kötelezettséget Csehszlovákia megvédésére, s hogy egyetlen ország, a Szovjetunió kínált fel valóban segítséget, ezt azonban a Benes-kormányzat nem vette igénybe. A nürnbergi per, annak el­lenére, hogy sok próbálkozás történt a teljes igazság fel­derítésének lehetetlenné téte­lére, _ lerántotta a leplet a háborút megelőző időszak leg­sötétebb politikai „játékáról", amelyet egy szó jelez: Münc­hen. (Következik: Ez volt Müsc­hen)

Next

/
Oldalképek
Tartalom