Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-22 / 18. szám

1966. január 22.. szombat

NOG Ft ^ Ü

3

—e

A Iroda itfzetöje v&la*íeol:

1. II beruházások előkészítéséről

2.1 terv-ellátottságról, tervmódosításokról

3. fiz építők és az Iroda viszonyáról

Lapunk január 3-i számában közölt-ük Dr. 3artha Ró- bertnek, a Nógrád megyei Építőipari Vállalat igazgatójának nyilatkozatát, amelyben egyebek között magyarázatát adja a vállalat tavalyi termelésében keletkezett mintegy 30 mll- lós elmaradásnak. Az igazgató által felsorolt okok között többször és hangsúlyozottan szerepel a Nógrád megyei Beruházási Iroda tevékenysége, mégpedig olyan megvilágításban, amely szerint a beruházások előkészítésének hiányosságai, valamint a két szerv között kialakult rossz viszony is erős hatással volt az építőipari terv-elmaradásra. Lapunk olvasót előtt ismeretes, hogy a Nógrád megyei építők legjelentősebb megrendelője a Megyei Tanács Beruházási Irodája. A második ötéves terv időszakában teljesítőképességének mintegy 60—70 százalékát azok a munkák — lakóházak és középületek kivitelezése — kötötték le, melyeket ez a Szerv készített elő, Illetve finanszírozott. Ez indokolta, hogy

megkérjük Bulyovszky Dezsőt, tőjét, válaszoljon kérdéseinkre.

— A Beruházási Iroda tevékenységét az építek nem először bírálják. Mely hiányosságokat tartja jelenleg a legjellemzőbbeknek?

— Nem tagadjuk, hogy munkánknak vannak fogyatékosságai. Így például egyes esetekben — bár a mi kötelességünk — még nem tudunk a kívánt időre teljes munkaterületet biztosítani az építőknek. De, aki valamennyire is ismeri a város- központ újjáépítésével kapcsolatban előforduló szanálási nehézségeket, az tudja, mennyi gondot, néha leküzd- hetetlenmek látszó nehézséget vállalt magára a beruházó azért, hogy a régi Salgótarján helyébe valóban korszerű várost építhessünk. A szanálások nem mindig mentek zökkenő nélkül. Egyéb természetű problémákon kívül voltak önkényes beköltözések, vagy jogtalan visszamaradások. S nagyon körültekintően kellett eljárnunk, hogy a közérdek, a törvényesség, ugyanakkor a humánum elveit figyelembevé- ve intézkedjünk. Ezek az esetek természetesen időveszteséget okoztak. Már itt meg kell azonban jegyeznem, hogy

a munkaterülettel , kapcsolatban a kivitelezőnek akadtak túlzott, vagy jogtalan igényei is. Megtörtént például, hogy a kivitelező azért nem vett át munkaterületet, mert azon építőanyag volt. Csakhogy, mint kiderült, ez az építőanyag a sajátja. Ezek szerint olyan munkaterület átvételét tagadta meg, amelyet már korábban birtokba vett... A többi között, ezért nem vette át a salgótarjáni üzletház munkaterületét.

Megemlíthetjük a 16-os és a 15-ös jelű lakóépületek példáját is. Mert itt a munka- terület késedelmes átvételének fő oka az volt, hogy a kiskereskedelmi vállalat vertikális üzemének „útbanlevő” épülete helyett az Idegérben új épületet kellett létesíteni. Ezt a munkát a Nógrád megyei Építőipari Vállalat vállalta el, de sajnos, elhúzta az átadást.

— Az építők a legtöbb kifogást a tervdokumentációk késedelmes szolgáltatása. illetve e dokumentációk hiányosságai, a gyakori tervmódosítások miatt emelik a beruházóval szemben. Mi erről a véleménye?

— A kérdést itt azonnal két részre kell választani Először is tudni kell. hogy például a megyei kórház, valamint a KÖJÁL székházénak kivitelezése véges-régen teljes dokumentációval rendelkezik, mégis ennek a két Objektumnak tavalyi építési elmaradása együttvéve mintegy kilenc millió forint. De dokumentáltuk a 16 tantermes iskolát Is; az Építőipari Vállalat és a Beruházási Iroda közt létrejött megállapodásnak megfelelően dokumentáltuk a salgótarjáni üzletházat is. Ha tehát az építők elmaradásuk egyik legfőbb okát a kellő dokumentációk hiányában keresik — rossz helyen keresgélnek. Ebet Beruházási Iroda vezeben a kérdésben különben is, mintha fogalomzavar lenne. Tudniillik a dokumentációkkal kapcsolatos problémák zöme nem az előkészítés, hanem a lebonyolítás időszakában adódik. Tény, hogy kivitelezés közben sok a tervmódosítás. Azt azonban az építők is tudják, hogy a legjelentősebb tervmódosítás a művelődési háznál vált szükségessé: tekintve, hogy a távfűtés építésével meg kellett változtatni ennék az épület- komplexumnak is a fűtési rendszerét.

— A Vöröshadsereg úti lakásépítkezésen azért kellett terv- és programmódosítást eszközölni, mert a kivitelezés közben tetemes többlet- munkák, költségek jelentkeztek. Nem szándékom, hogy védelmembe vegyem a tervezőket, de azt Is tudomásul kell venni, hogy törekvéseik új szerkezetek, anyagok beépítésére kivitelezés közben előre nem látható buktatókat is előidézhetnek. Mint ahogyan elő is idéznek. S ez a jövőben sem lesz másként. A kivitelezés közben fellépő tervezési problémák azonban nem tartoznak a beruházás előkészítésének fogalmába. Ez a szemrehányás egyébként már csak azért sem igazságos, mert a beruházások előkészítésének fogalma magéban hordozza a leendő kivitelező kötelességeit Is. Tudomásom szerint a Nógrád megyei Építőipari Vállalat ennek a múltban is eleget tett, a Jövőben sem tér ki előle. Szakemberei részt vesznek a tervezési folyamatban, észrevételeket, javaslatokat tesznek. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell Jegyeznem azt is, hogy persze az építők Igényelnek Is van határa. Nem helyeselhetjük a kivitelezők merevségét. Ez néha abban nyilvánul meg. hogy a befejező munkákra vonatkozó terviratok hiányosságai miatt már a szerződés megkötésétől és a munka megkezdésétől Is elzárkóznak. Olyan eset is előfordult már, amikor a kivitelező az észrevételezés körében tartozó viták rendezésétől tette függővé a szerződéskötést, holott ez az álláspont ellenkezik az érvényben levő jogszabályokkal. Egyébként minden további részletezés helyett kijelentem; a beruházások előkészítésében Jelentkező hiányosságok már csak azért sem Játszhattak szerepet az építők tavalyi súlyos elmaradáséban, mert tavaly az építők kilencven százalékban 1964-ben, illetve még korábban kezdett munkáikat folytatták, tehát az előkészítés esetleges hibái legkésőbb 1904- ben rendeződtek.

— Az építőipari vállalat igazgatója nyilatkozatában célzott arra, hogy a Beruházási Iroda nem eléggé előkészített dokumentációkat akar minden áron elfogadtatni az építőkkel.

— Az állítás már csak azért sem helytálló, mert a Beruházási Irodának nincs olyan hatalma, hogy ezt bárkivel Is megtehetné. Ami az állítás

hátterét illeti, a beavatottak számára nyilvánvaló, hogy Bartha elvtárs a salgótarjáni üzletház körül kialakult áldatlan vitára utal. Nos, tény, hogy az első tervdokumentációt 1964. augusztus 31-re kellett volna produkálnia a Beruházási Irodának, Ezt a tervet azonban a kivitelező — a szakértői bizottság megállapításával egybehangzóan — kivitelezésre alkalmatlannak minősítette. Itt hadd jegyezzem meg, hogy ennek a dokumentációnak az előkészítésében a Beruházási Iroda nem vehetett részt, tekintve, hogy még ném létezett. Az új tervek elkészítésére a LAKÖTEKV kapott megbízást, az általunk megszabott program alapján. Az előkészítéssel járó feladatokat — a megye vezetőivel egyetértésben és a kivitelező bevonásával — meghatároztuk, rögzítettük. A tervező — a kivitelező egyetértésével — a terveket két ütemben bocsátotta rendelkezésükre. A beruházó, az építés 1965. augusztus 15 megkezdése érdekében, a kivitelező kívánságára beszerezte az alapozáshoz szükséges vasbeton cölöpöket. A városi tanáccsal karöltve Intézkedtünk, hogy a munkaterületet szabaddá tegyük. A kivitelező — kötelességének eleget téve — a tervezés Időszakában konzultált a tervezővel, aki a kívánságait messzemenően figyelembe vette. A dokumentáció első része, a kivitelező kívánságának megfelelően 1965. augusztus 15-én rendelkezésre állt. A cölöpök a helyszínen voltak. A munkaterület Is alkalmas volt az építés megkezdésére. A dokumentáció második része — „üteme” — a kívánt határidőre szintén megérkezett. Az építők még sem kezdtek hozzá az Üzletház kivitelezéséhez mind a mai napig, véleményük szerint azért, mert nem rendelkeztek kapacitással.

— Bartha elvtárs nyilatkozatában azt mondja, rossz a viszony a Beruházási Iroda és

az Építőipari Vállalat között. Én, de munkatársaim Is először csodálkoztunk, hogyan kerülhetett ennyire előtérbe a ml rossz kapcsolatunk, éppen az építők 1965-ös kudarcával ösz- szefüggésben. Erről a viszonyról ugyanis egy szót sem hallottunk 1964-ben, amikor az építőknek a tavalyinál jóval több épületet kellett megkezdeniük — tehát új dokumentációt kézbevenniök — tervük számszerűen és volumenében Is nagyobb volt, mint 1965-ben, mégis élüzem címet nyertek, 1965-ben viszont mintegy 30 millióval elmaradtak. Az a véleményünk, hogy ha rossz viszonyról két állami szerv között egyáltalán szó lehet, ezért az Építőipari Vállalat vezetőit terheli a felelősség, mert a rossz viszony nem azt jelenti, hogy a két szerv vezetői, dolgozói haragszanak egymásra. Nem erről van szó. hanem arról, hogy az építők lemaradása miatt egyebek közt nem vehetjük birtokba az idén sem a kórházat, nem adhattuk át rendeltetésének tavaly a KÖJÁL és az SZMT székházat, a megyei művelődési házat, a nógrádmegyeri általános iskolát. Arról van szó, hogy abból a 30 millióból, amiről Bartha elvtárs beszélt, körülbelül 20 millió nálunk, a megyei beruházónál jelentkezik, mint elveszett és nem pótolható állóeszköz. Arról van szó, hogy a megye lakossága 30 millió értékű teljesítménnyel többet birtokolhatna ma; s ha az építők tavaly annyira elmaradtak tervük teljesítésével, mint még soha sem, talán helyesebb lenne, a hibát elsősorban nem mások, hanem a saját portájukon keresni — fejezte be nyilatkozatát Bulyovszky Dezső.

Cs.G.

A nógrádi gyümölcs

Eredmények és gondok a második Ötéves terv tükrében

Megyénk termelőszövetkezetei 1960. őszéig mintegy 1200 hold gyümölcsöst telepítettek, gondoztak. A második ötéves terv indulásával az országos programban illeszkedve megyénkben további nagyarányú telepítés kezdődött. A megye tervfeladata 1500 hold gyümölcsös telepítése volt. A tervidőszak elején még csak kisebb területű ültetvények létrehozását oldották meg,

1963-ban azonban már több mint 1200 hold telepítését végezték el a termelőszövetkezetek.

Vezetnek a bogyósok

Az ötéves terv végéig a Nógrád megyei tsz-ek 2656 hold gyümölcsöst telepítettek, tehát a második ötéves terv előirányzatát 175,9 százalékra teljesítették. A megyében 59 tsz telepített gyümölcsöst. Az összes területből több mint 1900 hold a bogyós ültetvény.

A bogyós gyümölcsök nagyüzemi meghonosításával korán jutnak bevételhez szövetkezeteink, mivel a termőre- fordulás ideje 1—3 év. Azonkívül a szamócából, málnából és feketeribizkéből szinte korlátlanok az exportálási lehetőségek.

A bogyósokon kívül a Jól fizető, igen keresett cseresznyéből és meggyből 100 hold- nyi került telepítésre, de alma, körte, szilva és őszibarack csemetéket is ültették a tsz-ek.

Természetesen nem mindenütt alakult még ki a nagyüzemi forma, ez a harmadik ötéves terv időszakára esik. Az új tervidőszak első évében, 1966. őszén további 208 hold ültetvényt létesítenek a termelőszövetkezetek, többségükben a meglévőket egészítik ki.

A gyümölcstermelésben, tehát az idei év Igen jelentős forduló, mert keretei most már többé-kevésbe kialakulnak. A múlt év augusztusában az Ültetvény-terv Vállalat és a járási tanácsok, valamint a Nemzeti Bank által végzett ültetvénykorlátozások alkalmával termelőszövetkezetek nem termő ültetvényeinek értéke elérte a 22 millió forintot.

AZ elkövetkező években elsősorban a járulékos beruházások megvalósítása kerül sorra: kutak, csomagoló színek építése, növényvédő gépek beszerzése. Ez megköveteli, hogy az üzemek vezetői kellőképpen foglalkozzanak üzemszervezési kérdésekkel.

Visszatartó

mulasztások

Legszükségesebb feladat a telepítés utáni gondozás, a metszés, növényápolás, növényvédelem, s nem utolsó sorbán az ültetvények talajerő-visszapótlása. A metszés) munkákat nem mindig végezték kellő hozzáértéssel, előfordult, hogy a törzses gyümölcsösöknél a vezérhajtások kivágásra kerültek. E káros munka következményeként nem lehetett megfelelő termőterületet kialakítani.

Három termelőszövetkezetben az úgynevezett termőka- rosorsó rendszerben telepítették az almát és a körtét, azonban a fák lekötözését késve, vagy egyáltalán nem végezték el. A lekötés elmulasztása a fák kialakítását gátólja és késlelteti a termőre fordulást.

Probléma mutatkozott az ültetvények növényápolásánál Is. A telepítési rendszer megváltoztatásánál törekedtünk a gépi művelés megvalósítására. Ennek ellenére több tszr

nél egyáltalán nem, vagy csak megkésve alkalmazták a gépi művelést Feltétlen változtatni kell ezen és a növényápolást idejében géppel, jó minőségben kell elvégezni.

Nagyfontosságű munkafolyamat a fiatal ültetvények növényvédelme is. Sajnos ezen a téren sem tettek meg mindent üzemeink vezetői, pedig a megfelelő nagyüzemi permetezőgépek, növényvédőszerek rendelkezésükre álltak. Kiemelten fel kell hívni a figyelmet a málna megbetegedésének (szárfoltosság) terjedésére. A védekezés szervezése, megoldása nem tűr halasztást.

Feltétlen gondoskodnak kell a szakembereknek az ültetvények talajerővisszapótlásáról. Mivel kevés a szervestrágya, elsősorban a megfelelő műtrágya-adagokkal kombinált zöldtrágyázást kell szorgalmazni.

Nagyobb termés — nagyobb gond

Az idén mintegy 780 hold ültetvény fordul termőre. Ezért az üzemek vezetőinek már most gondolnlok kell a megtermett gyümölcs betakarításának megszervezésére. Biztosítsák a szükséges feltételeket, a munkaerőt, a göngyöleget. A munkaerő biztosítása érdekében a taz-veze- tőknek a tagsággal karöltve ki kell dolgozni a megfelelő anyagi ösztönzőket

A feladatok adottak, most már az üzemek dolgozóin, szakemberein, vezetőin a sor. Úgy dolgozzanak, hogy munkájuknak a termelőszövetkezeti közösség és a népgazdaság egyaránt hasznát lássa.

Lotharldes Imre,

a megyei tanács

mezőgazdasági osztályának munkatársa

Termelőszövetkezeti csoportok tapasztalatcseréje

Zárszámadási készülődés a szécséayi járásban

Tizennyolc termelőszövetkezet és egy építőbrigád ad számot egy esztendős munkájáról a zárszámadási közgyűléseken a szécsényi Járásban.

Az elmúlt évi kedvezőtlen időjárás, a járásban, kiváltképpen az Ipoly mentén sok kárt okozott. Az ár- és belvízkárok az lpolytamóci, a llt- kel, a ludányhalászl, az end- refalval és a varsányi termelőszövetkezeteket érintették a legérzékenyebben. A zárszámadások még nem készültek el teljesen, de az elmúlt év utolsó negyedének értékelése szerint mintegy hat és félmillió forint „hiányzik” a termelési tervek teljesítéséből. Jelentős összeget, mintegy öt és félmillió forintot fizetett azonban az Állami Biztosító árvízkárok címén a járás termelőszövetkezeteinek. Lényeges többletbevételhez jutottak a közös gazdaságok az állat- hizlalás, a hízómarha és hízósertések értékesítése révén. A termelőszövetkezetek általában a tervezettnél nagyobb súlyban értékesítették az állatokat.

A zárszámadási közgyűlések előkészítése megfelelő ütemben halad a járás valamennyi term'-'őszövetkezetében. Több mint tíz közös gazdaság készítette már el zárszámadását és ezek felülvizsgálata is megtörtént. A járási tanács mezőgazdasági osztályán kapott tájékoztatás szerint az első közgyűlésekre február elején kerül sor.

Hasznos tapasztalacsere látogatáson vettek részt a napokban az alsópetényi Munkás-Paraszt Szövetség termelőszövetkezeti csoport vezetői. Az elnök és a főkönyvelő Nóg- rádverőcére utazott, ahol megismerkedtek a szakszövetkezet munkájával. A verőcei közösség mintegy 1200 hold földön gazdálkodik. Ennek azonban csak kisebb része szántóföld, mintegy 760 hold erdő.

A szakszövetkezet tagjai évente, aranykoronánként 20 forinttal járulnak hozzá a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz. A csoport 1961-ben alakult, s azóta már vásároltak erőgépet, több munkagéA Salgótarjáni Acélárugyárban már korábban felszereltek egy „Polyvac” nevű anyagelemző műszert, amelyet Angliából vásároltak a gyár számára. A hazánkban eddig egyedülálló műszer segítségével a lemezek, rúdvasanyagok és egyéb termékek minőségét vizsgálják. A szállító angol cégtől, a Hillyer and Watts-tól az elmúlt napokban egy szakember kereste fel az Acélárugyárat, aki átvizsgálta a műszert. megtekintette működését. s elismerően nyilatkozott a gép kezeléséről.

pet, s tavaly elkészült a 300 férőhelyes juhhodály is. Húsz holdon málnát telepítettek a szakszövetkezet tagjai. A nóg- rádverőcel, a kismaros! és a nagymarosi szakszövetkezetek közösen alkalmaznak egy mezőgazdászt, aki szakmailag segíti a csoportok gazdálkodását,

A látogatás során hasznos eszmecserét folytattak az alsó- petényi és a verőcei szövetkezeti csoportok vezetői, tagjai. Az alsópetényi vezetők elmondották, hogy a fel nem osztható szövetkezeti alap és a beruházások megvalósítása tekintetében is sok hasznosítható dologgal ismerkedtek meg Nógrádverőcén.

Tekintettel arra, hogy a „Polyvac” nevű anyagelemző műszer iránt nagy az érdeklődés hazánkban — a Csepeli Fémművek, Tatabánya, Székesfehérvár és a Kőbányai Acélöntődé is igényt tart Ilyen műszerre —-, az angol szakember a jövő hónapban Budapesten, a Technika Házában tart előadást a „Polyvac” anyagelemző műszer előnyéről, elsősorban az Acélárugyárban szerzett tapasztalatok alapján.

Angol szakember az Acélárugyárban