Nógrád, 1966. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-22 / 18. szám

Vitás proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS 1 A«1 XXII. ÉVF. 18. SZÁM. ÁRA: 50 FILLER 1966. JANUÁR 22., SZOMBAT A magyar—szovjet barátság állandó éltető erő Megkezdte tanácskozását az MSZBT kongresszusa Pénteken a Parlament fényárban úszó kongresszusi ter­mében megkezdte tanácskozását a Magyar—Szovjet Baráti Társaság kongresszusa. A kongresszus elnökségében foglalt helyet Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Babies Antal akadémikus, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, De­meter Sándor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének al- elnöke, tömegszervezetek számos vezetője, politikai, társa­dalmi és kulturális életünk kiválóságai. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet N. R. Selen, a. szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvivője, J. V. Sikin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Revíziós Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Népi Ellenőrző Bizottságá­nak elnökhelyettese, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság el­nökségének tagja, s küldöttségének vezetője, valamint SZ. A. Andrjusenko altábornagy, az ideiglenesen hazánkban tar­tózkodó szovjet csapatok parancsnokságának képviselője. Kristóf István beszéde A kongresszust Kardos Lász- ró Kossuth-díjas professzor, ao MSZBT alelnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal em­lékezett meg a legutóbbi kongresszus óta elhunytakról. Majd megnyitó szavaiban rá­mutatott, hogy a_ kétnapos kongresszus jelentős állomás a Magyar—Szovjet Baráti Társaság életében. Nemcsak számbaveszi az elmúlt idő­szak munkáját és eredménye­it, hanem megjelöli a társa­ság jövőbeni feladatait, azt az utat, amelyen járva hozzá­járulhat a két nép barátságá­nak további elmélyítéséhez. Ezután Kristóf István, az MSZBT főtitkára terjesztette elő az elnökség beszámolóját. _ A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom hajnalától, majd pedig az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság harcos idő­szakától kezdve immár több évtizedes internacionalista t estvéri barátság fűzi össze a nagy Lenin zászlaja alatt tö­mörülő szovjet népet és a szocialista forradalomért küz­dő magyar dolgozókat — mondotta a szónok és hang­súlyozta, hogy a magyar nép legközelebbi barátjának, leg­jobb szövetségesének és igaz testvérének tekinti a szovjet népet. Kiemelte, hogy a magyar és a szovjet nép barátságának továb­bi elmélyítése megfelel népünk érdekeinek, az egész nemzetközi mun- kásmozgalon érdekeinek, a béke és a haladás ügyét szolgálja. — Miközben az amerikai imperializmus élezi a nem­zetközi helyzetet és mérgezi a légkört, a Szovjetunió min­dent megtesz, hogy béke 1e- gyen a világon. — Jól láthat­ták mindezt a világ népei most a taskenti megállapodás fényénél. Ugyanilyen célokért küzdött és küzd a Szovjet­unió mindig és mindenütt; akkor is, amikor hathatós és nagy támogatást nyújt a füg­getlenségét védelmező viet­nami népnek. Kristóf István ezután a ma­gyar—szovjet gazdasági kap­csolatok fejlődését méltatta és számos ténnyel, adattal mutatta be, hogyan segítette a Szovjetunió iparunk, me­zőgazdaságunk fejlődését, majd az MSZBT tevékenysé­géről beszélt, és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik az el­múlt években Budapesten és vidéken odaadóan munkálkodtak a magyar- szovjet barátság elmé- • lyítésén . — Társaságunk úgy véli, — s ebben a Szovjet—Magyar Baráti Társaság is egyetért velünk —, hogy a két nép közötti barátság elmélyítésé­nek egyik legfontosabb for­mája a közvetlen személyes kapcsolatok kialakítása és fejlesztése — mondotta és emlékeztetett arra, hogy en­nek érdekében rendszeressé vált a turistaforgalom, a köl­csönös rendezvények, a kül­döttségek cseréje. A delegá­ciókat mindkét országban rendkívül őszinte barátság­gal és vendégszeretettel fo­gadták. — Fontos feladatunk, hogy társadalmunk minden rétegé­ben gyarapítsuk a Szovjet­unió ismeretét. Ennek egyik legmegfelelőbb formáját az egyes szovjet köztársaságok kulturális napjainak megren­dezésében találtuk meg. A Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság ugyanakkor igyekszik előmozdítani a magyar nép életéről, munkájáról szóló ismeretterjesztést a Szovjet unióban. Jelentős helyet foglal el társaságunk tevékenysé­gében a kiemelkedő po­litikai és kulturális év­fordulók megünneplése is — mondotta és hang­súlyozta, hogy az isko­lán kívüli orosz nyelvok­tatásban ugyancsak fej­lődésről számolhatunk be. Társaságunk nyelvtanfolya­main évente átlagosan több mint ötezren tanulnak. A résztvevők többsége fiatal, egyetemista és középiskolás. Kristóf István ezután arról beszélt, hogy az elmúlt. évek­ben tovább fejlődött és erősö­dött az együttműködés a Szov­jet-Magyar Baráti Társaság­gal. A kapcsolatok jók és sok­oldalúak, rendkívül barátiak és közvetlenek — mondotta, majd a társaság jövő fei- adatairól szólt Egyebek közt elmondta, hogy az 1967-ben, az egész haladó emberiséggel együtt ünnepelhetjük a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom ötvenedik évfordulóját. Ahhoz, hogy e nagy esemény politikai jelentőségét kellően méltassuk, minél nagyobb tö­megekhez kell eljutnunk. En­nek első lépéseként még szorosabbra kell fűz­nünk kapcsolatainkat, még konkrétabbá kell tennünk együttműködé­sünket a tömegszerveze- fcekkel és tömegmozgal­makkal, abból az elvből kiindulva, hogy a ma­gyar—szovjet barátság az egész magyar dolgozó nép ügye. — A baráti társaságoknak továbbra is egyik fő feladata lesz az iskolán kívüli orosz nyelvoktatás szervezése, segí­tése. A magyar nép számára a szovjet-magyar barátság nem ünnepnapokra tartoga­tott szép szó, hanem állandó éltető erő, fegyverünk és paj­zsunk a szocializmus, a kom­munizmus, a béke győzelmé­ért, nemzeti felvirágzásunkért folytatott szüntelen harcunk­ban. A szovjet—magyar ba­rátsághoz való hűség szá­munkra a marxi-lenini esz­mékhez való hűséget, a kom­munizmus zászlajához, a ma­gyar nép igaz ügyéhez, az önmagunkhoz való hűséget jelenti. i cA. jégpáhjiííi (Koppány György felvételei A gazdaságos szállítás érdekében Szocialista szerződést kötött az Acélárugyár és a MÁV salgótarjáni főnöksége A Salgótarjáni Acélárugyár és a MÁV salgótarjáni állo­másfőnöksége között kialakult és egyre mélyülő mun­kakapcsolat abból táplál­kozik, hogy évenként a gyárból több mint 170 ezer tonna készárut szállít el a vasút, ugyanakkor több mint 220 ezer tonna alap- és segédanyagot vontatnak be a tartalékmozdohvok. Ez azt je­lenti, hogy 1965-ben csaknem 21 ezér vasúti teherkocsi gör­dült be és ki a gyár kapuján. Mivel az idén a tavalyinál is nagyobbak a feladatok, szükséges az állandó kapcso­lat, a szoros együttműködés. Ezért az elmúlt napokban szo­cialista szerződést kötött az Acélárugyár és a salgótarjáni Üomásfőnökség. A vasút vállalta, hogy a grafikonos vagonbiztosítás fő­leg a reggel öt órait, pontosan betartja. Amennyiben bárme­lyik fél az' ettől való eltérést kéri, azt előzőleg megbeszélik. A forgalom gyorsítása érdeké­ben a vasút előtájékoztatást ad a gyárnak, a részére érke­ző kocsik számáról, tartalmá­ról, idejéről. A gyár pedig iparvágány-hálózatán a továb­bításra váró kocsikat tartal­muk szerint csoportosítja, hogy ezzel a vasút munkáját, a kocsik rendezését. megkönv- nvítse. Egyöntetűen vállalták, hogy az export-szállítmányok gyors elküldéséért közös erőfeszíté­süket tesznek. A lehetőségek­hez képest a vasút soronkívüi bevizsgált kocsikat igyekszik biztosítani, gondoskodik arról, hogy az export áruval megra­kott vagonokat a délutáni órákban és a munkaszüneti napokon is elszámolják. Ennek elősegítése céljából a gyár különös gondot fordít az áruk számlálására, mérlegelésére, hogy ezzel is csökkenjen a reklamációk száma. Az eddi­ginél jobban kihasználják a kocsik rakterületét. azonos címre csak egy vagonban kül­denek árut, ezzel biztosítják a rakodás tervszerűségét. A hozzáértés növelése érdekében az állomásfőnökség vezetői szakmai tanácsokat adnak a gyár szállítással foglalkozó dolgozóinak. Ez kiterjed napi kérdésekre, valamint szerve­zett előadásokra. Az Acélárugyár a harmadik ötéves tervben több új léte­sítménnyel gazdagodik. Ennek során bővül iparvágányháló­zata is. Jó elvégzése céliából a gyár vezetői a MÁV illetékes szakembereinek véleményét is kikérik. A politikai élet fellendítése céliából kicserélik munkater­veiket, részt vesznek a, közös munkát tárgyaló vezetőségi üléseken, szükség esetén be­kapcsolódnak az alapszerve- zet taggyűlésébe, ahol egymás kívánságait megvitatják. Több vállalás született már a mun­kaverseny, a szocialista bri­gádmozgalom elősegítésére, te­vékenységének elemzésére, se­gítésére, a kulturális és egyéb rendezvények, valamint közös ünnepségek szervezésére. A vállalt kötelezettségeket az első és második félév vé­gén értékelik. A szocialista szerződés az év végéig érvé­nyes, de 1967-re is meghosz- szabbí tható. •• Ötvenezer forint műszaki fejlesztésre A Nógrád megyei Bútor­gyártó és Faipari Vállalat ter­mékeinek bővítése céljából tavaly ötvenezér forintot kért felettes hatóságától, műszaki fejlesztés címén, amit meg is kapott. ’ Ebből az összegből három olyan szobagamitúra tervét készítette el. amelynek soro­zatgyártását erre az esztendő­re tervezik. A tervek alap jár. az újvonalú, modern szobabú­torok prototípusai már elké­szültek. A gyár vezetői rövi­desen bemutatják a Bútorérté- kesítő Vállalatnak. Amennyi­ben az újvonalú garnitúrák á- elfogadjáik és megkötik a szál ­lítási szerződést, akkor a vál­lalat vezetősége megteszi az előkészületeket a folyamon,, gyártáshoz. Európa Angliában, Skandináviá­ban, Ausztriában és Olaszor­szágban még mindig sarki hi­deg uralkodik, miközben Né­ni etorszá.gból, Franc iaország­ból, Svájcból, Belgiumból és az Ibériai-félszigetről enyhü­lést jelentettek. A leghidegebb a szibériai Jakutszkban. van: a hőmérő higanyszála mínusz 61 fokot mutat. A Pó, Olasz­ország legnagyobb folyója tíz év óta először fagyott be. A hőmérséklet Olaszország észa­ki részén mínusz 30 fokra Is lesüllyedt. Nagy-Britanniában nagy nehézségeket okoz a szo­katlan hideg. A kórházak te­le vannak a hideg miatt be­következett szerencsétlens gek sebesültjeivel. A csúszós uta­kon sokan elesnek és kisebb- hagyobb töréseket szenved­nek. Az angol ipar is megér­zi a hideget”.: Birrmngham- ban valamennyi nagy autó­gyárból hazaküldték a mun­kásokat, . mert a városban a hideg következtében megsza­kadt a gázszolgáltatás. Öt év alatt 30 m'Mié forint megtakarítás A legeredményesebb újítók, az őket segítő ügyintézők, egyszemélyi elbírálók tanács­koztak csütörtökön délelőtt a Nógrádi Szénbányászati Tröszt­nél. A megjelenteket Pothor- nik József, az MSZMP Köz­ponti Bizottság tagja, a tröszt igazgatója, a szakszervezeti trösztbizottság nevében pedig Sándor Sándor köszöntötte. Az értékelés szerint az újító mozgalom elmúlt ötéves ered­ménye csaknem ötezer javas­lat, mintegy 30 millió forint megtakarítás. Legeredménye­sebb a múlt év volt, amikor újításokkal hétmillió-hatszáz­ezer forint megtakarítást ér­tek el. Értékelték a féléves újítási versenyt is, és megjutalmaz­ták a legjobbakat. Ezúttal negyvenketten 29 ezer forint jutalmat kaptak. Az idei újítási feladatterv alapján 130 témakörben kérik az újítók segítségét. A szocia­lista és újító brigádok névre szóló feladatokat kapnak. A feladatok megoldására kitűzött jutalmak összege az idén meg­haladja a 150 ezer forintot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom