Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)

1965-12-17 / 300. szám

2 N 0 G R A D 1965. december 17. péntek. Megnyílt az OSZSZSZK Legfelsőbb Tanácsának ülése Vietnami helyzetkép Az IN.l-nak sokba kerül NEW YORK (MTI) kormányfő Johnson elnökkel Wilson angol miniszterelnök folytat majd eszmecserét Rho- csütürtökre virradó éjszaka desiáról, Vietnamról, a NATO- repülőgépcn az Egyesült Ál- és más időszerű ncmzct- lamokba érkezett. Az angol közi kérdésekrőL MOSZKVA (TASZSZ) Csütörtökön a Kremlben megnyílt az OSZSZSZK Leg­felsőbb Tanácsának új ülés­szaka. Az ülésen részt vesznek Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgomij és az SZKP és a szovjet kormány más vezetői. A köztársaság 1966. évi nép- gazdasági tervét Konsztantyin ■ Geraszimov, az OSZSZSZK minisztertanácsának elnökhe­lyettese, a köztársaság állami tervbizottságának elnöke is­mertette. a lisí borii Nehézbombázók tömegtámadása órákban támadást hajtottak SAIGON Dél-vietnami szabadsághar- yégr<; Saigontól 56 kilomé­cosok csütörtökön reggel ké- íerrel * szabadság­harcosok feltételezett allasai zigránátot dobtak Saigon köz­pontjában az amerikai ka­ellen. A stratégiai nehéz­az erőmű ellen végre­hajtott bombatámadás ..olyan típusú volt. ami­lyent a jövőben Is foly­tatni kívánunk.” tonai tábori csendőrség egyik bombázóknak ez volt a 111. körletére. tomcgtámadasuk dél-vietnami Kis Csaba, az MTI wa­terület ellen. shingtoni tudósítója úgy érte­Guan szigetéről felszállt B Saigonban csütörtökön hi- sült, az amerikai pénzügy- —52-es amerikai óriásbombá- vatalos jelentést adtak ki. minisztérium az adók fel­zók csütörtökön a hajnali amely megállapítja, hogy emelésének gondolatával fog­A Kariba-gát r ez év elejétől december 11-ig a kormány csapatok 10 470 halottat vesztet­tek, 21 546 sebesültjük és 7591 eltűntjük volt. lalkozik, hogy fedezni tudja a vietnami háború egyre nö­vekvő kiadásait. Ezzel egy időben valószínűleg csökken­tik a Johnson által reklá­mozott „nagy társadalom” szociális természetű kiadásait A dél-vietnami kormány kü- is. A január elején beter- lönböző katonai alakulatai- jesztendő új költségvetés pél- ból 84 084 dezertálás esetet Je- dául alaposan korlátozza az lentettek. úgynevezett szegénység el­Kambodzsa ENSZ-képvise- leni háború előirányzatait, lete tiltakozott az amerikai kormánynál azok miatt a sajtójelentések miatt, ame­lyek azt állítják: észak-viet­nami részről kambodzsai te­rületet használnak fel arra. hogy a dél-vietnami parti­zánoknak utánpótlást küld­jenek. A vietnami háború jelen­leg a hivatalosan beval­lott adatok szerint már naponta több mint 18 millió dollárba kerül az Egyesült Államoknak. A háború költségei miatt a WASHINGTON jelenlegi költségvetési év ki­McNamara amerikai had- adási előirányzatait mintegy ügyminiszter a párizsi NATO „ a » értekezletről hazatérve vá- 7~8 ™lharddal ^pik túl. A 1 aszóit az újságírók néhány jövő évi költségvetés minden kérdésére. A hadügyminisz- valószínűség szerint felül tér kitért a Haiphong köze- lesz a százmilliárdon, ebből lében levő Dung Bl-i erő- közvetlen katonai kiadások mű ellen csütörtökön inté- d Kozvetlen Katonai Kiaaasok zett amerikai légitámadásra, meghaladják majd az 55 mil­Hangoztatta, liárdot. Wilson ax Egyesült Államokba érkexett A Rhodesiái függetlenség egyoldalú kinyilvánítása ntán kulcsfontosságú szerepet kapott a Kariba-gát, amelynek vízierőművétől kapja a zambiai ipar az elektromos ener­giát. Zambia attól tart, hogy a rhodesiai fajvédők felrob­bantják a gátat. A képen: A gát egy részlete. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Ajub Khan és Johnson megbeszélései Rhodesia, ügy ebem •• Összehívják a nemzetközösségi országok konferenciáját A Reuter hírügynökség la- diplomáciai kapcsolatainak gosi jelentésében közölte, megszakítását Angliával, mert hogy szerdán este Londonból ebben a kérdésben biztosi- visszatért hazájába Tafawa tani szeretné az afrikai álla- Balewa nigériai miniszterei- moik egyöntetűségét. Ezért az nők. Hazaérkezésekor újság- EAK megvárja, hogy az AESZ íróknak kijelentette, hogy fel külügyminisztereinek decem- akarja keresni a brit nemzet- ,, »««hívott értekez­közösség valamennyi afrikai ** 21're josszehlvott ertekez országát, tárgyalásokat akar ^et-e dönt. folytatni a rhodesiai válság - róL WASHINGTON (MTI) Ajub Khan pakisztáni ál­lamelnök és Johnson ameri­kai elnök szerdán a késő esti órákban tartotta utolsó meg­beszélését Washingtonban. A pakisztáni elnök kétnapos hi­vatalos látogatása során a két politikus háromízben folyta­tott megbeszélést egymással. A hivatalos látogatás befe­jeztével kiadott közös közle­mény megállapítja, hogy Ajub Khan és Johnson be­hatóan megvitatta a legutób­bi délázsiai eseményeket, be­leértve az India és Pakisz­tán közötti „tragikus konflik­tust”. A két államfő hangoz­tatja. hogy érvényt kell sze­rezni az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa által ez év szeptember 20—27-én, és november 5-én elfogadott határozatoknak. Az általánosságokban moz­gó közlemény egy szóval sem utal közvetlenül a kasmírt problémára, India és Pakisz­tán nézeteltérésének fő oká­ra. A közlemény nem említi, de washingtoni politikai körök­ben úgy tudják, hogy Ajub Khan meghívta Johnson el­nököt Pakisztánba. Ma befejeződik a francia elnökválasztási kampány PÁRIZS (MTI) A francia elnökválasztási kampány pénteken végetér. tén továbbra is saját ke­zében akarja összpontosí­tani Franciaország irányí­tását. esetén azonnal feloszlatja a parlamentet és az új válasz­tásokig a jelöltségét támogató Mint az AFP Londonból je­lenti, az ugandai főbiztos köz­leményben jelentette be: ha­zája elfogadja Nigériának azt az indítványát, hogy hívják össze a nemzetközösségi or­szágok rendkívüli konferen­ciáját. Az AP és az AFP kairói je­lentést ismertet, mely sze­rint az Egyesült Arab Köztár­saság azért halasztotta el Háborús bűnöst ad ki Argentína Az argentin szövetségi bí­róság szerdán úgy döntött, hogy kiadja Nyugat-IIémet- országnak Gerhard Johannes Bernhard Bohne német há­borús bűnöst. Bohne a Lim- burg-Lahn-i ügyészség vád­irata szerint részt vett tizen­ötezer elmebeteg meggyilkolá­sában. Bohne-t az Interpol felkérésére egy éve tartóz tatták le az argentin hatósá­gok. (AP) De Gaulle és Mitterrand este utoljára szól a választókhoz a vasárnapi döntő szavazás előtt. A két elnökjelölt háromna­pos televíziós párviadala, a Párizsban és vidéken lezajlott gyakran viharos választási gyűlések kiélezték a harcot De Gaulle és Mitterrand hí­vei között. De Gaulle három egymást követő televíziós interjújában kifejtette eddigi politikáját és megerősítette, hogy semmit sem kíván változtatni sem bel-, sem külpolitikai irányán. A december 5-i választás eredménye az elnöki hatalom gyakorlásáról alkotott felfogá­sát sem befolyásolta. De Gaulle megerősítette, hogy újraválasztása ese­nem enged beleszólást a po­litikai pártoknak kormánya politikájába és a nemzetgyű­lés szerepét is a törvényja­vaslatok megszavazására kor­látozza. Mitterrand választási beszé­deiben teljes egészében fenn­tartotta 28 pontba foglalt po­litikai programját. Mitterrand főleg a dega- uli rendszer gazdasági és szociális politikáját, De Gaulle monarchikus kor­mányzási módszerét bí­rálta. Számadatokkal bizonyította, hogy a nemzeti jövedelem igazságtalan elosztása, a bérek stagnálása súlyosan megkáro­sítja a dolgozó rétegeket. Be­jelentette, hogy megválasztása partok, köztük a kommunista párt együttműködésén alapu­ló kormányt kíván létrehozni. A Francia Kommunista Párt erőteljes kampányt folytatott Mitterrand ér­dekében. Többezer választási gyűlést tartott a városokban és fal­vakban. Waldeck Rochet, az FKP főtitkára szerdán este a Párizs melletti Pantin-ben tar­tott beszédében rámutatott, Franciaországban hatalmas demokratikus áramlat alakult ki, amely most vagy később megdönti a degaullei rend­szert. A december 5-i válasz­tás eredménye megmutatta, hogy az erejük tudatára éb­redt néptömegek változást kö­vetelnek, Mitterrand győzelme tehát nem lehetetlen. OKOK és OKOZATOK SZELES KÖRŰ NEMZET­KÖZI visszhangjuk van azok­nak a leleplezéseknek, amelye­ket Josué de Castro brazil szerző előbb Az éhség földraj­za, majd jelenleg Az éhező Brazília című köteteiben tárt a világ közvéleménye elé. Jo­sué de Castro adatai hitelesek, minden leírt sora dokumentált tény, s a szakértők népes tá­bora ellenőrzött. Maga Castro idézi például, George Saule, David Efron és Norman T. Ness adatait. Ezek a szerzők a következőkben foglalták össze a dél-amerikai kontinens helyzetére vonatkozó nézetei­ket: A latin-amerikai hely­zet reális vizsgálata a háború utáni időszak egyik legsürgő­sebb feladata lett. Fontosnak, sőt elengedhetetlennek tartjuk, hogy az itt élő népek részt vegyenek a világ újjáépítésé­ben. A kérdés csak az, hogy hogyan tegyük lehetővé szá­mukra ezt a részvételt? Mi­lyen hasonlóságok léteznek ezek között az országok kö­zött? Az alábbi megállapítá­sok segítségükre lehetnek, hogy jobban megértsük hely­zetüket: Latin-Amerika lakosságának kétharmada vagy még ennél is nagyobb része hiányosan táplálkozik, az egyes vidékek lakossága pedig az abszolút éhezés viszonyai között él. A lakosság nagy része elégtele­nül táplálkozik, szegényesen öltözködik és lakásviszonyai rosszak. Latin-Amerika országainak többségében a lakosság há­romnegyed része analfabéta; a többiben az analfabéták ará­nya húsz és hatvan százalék között mozog. Latin-Amerika lakosságának mintegy a fele szenved fertőző vagy hiánybe­tegségben és kétharmada nem részesül szociális juttatások­ban. A munkaképes lakosság­nak majdnepi egyharmadát — főként az indián munkások millióit — még mindig telje­sen kirekesztik a latin-ameri­kai közösségek gazdasági, tár­sadalmi és kulturális életből. Az indián munkás vásárlóere­je sok helyen rendkívül ala­csony, csaknem a nullával egyehlő. Mexikó kivételével, az indiánokat politikailag a másodrendű állampolgárok kategóriájába sorolják. LATIN-AMERIKA népessé­gének kétharmada félfeudális munkaviszonyok között él. Megdöbbentően magas a föld­nélküli parasztok száma. A földnélküli parasztok alkotják a mezőgazdasági népesség óriási többségét. A mező- és erdőgazdaságok, valamint az állattenyésztő gazdaságok két­harmad része — ha ugyan nem több — az adott ország földbirtokos kisebbségének, il­letve külföldi társaságoknak a tulajdonában van, vagy ezek ellenőrzése alatt ál'l. Latin-Amerika kitermelő iparának nagy része külföldi társaságok tulajdonában van vagy ellenőrzésük alatt áll. A külföldi társaságok a latin­amerikai országokban szer­zett jövedelmek jelentős részét kivonják ezekből az országok­ból. A termelőüzemek és a ke­reskedelmi vállalatok nagyobb részét is a külföldi tőke ellen­őrzi, kívülről. E FÖLDRÉSZ NÉPTÖME­GEINEK életfeltételeit az teszi különösen bizonytalanná, hogy a külföldi piacok ingadozásai­tól függenek. A kitermelő ipar egyoldalú fejlesztése, illetve a „csemegeféleségek” — kávé, cukor, kakaó, banán stb. — monokultúrája, ami sokkal in­kább szolgálja a külföldi fo­gyasztást, sem mint belföldi szükségletek kielégítését, La­tin-Amerika több országát so­dorta a gazdasági összeomlás szélére. Valamennyi latin-amerikai ország bel- és ' külkereskedel­me kezdetleges állapotban van. Egyazon országok külön­böző vidékei és a kontinens országai között nincs meg a gazdasági kiegyenlítődés. A kereskedelmi csere lehetőségei a latin-amerikai országok kö­zött ugyanolyan korlátozottak, mint a 16-ik században voltak, amikor Spanyolország a sevil­lai Cámara de Contratos (ke­reskedelmi kamara) útján megtiltotta fatin-amerikai gyarmatainak, hogy egymással kereskedjenek. Ily módon a latin-amerikai országok egy­más közötti kereskedelmi for­galma alig éri el Latin-Ame­rika egész kereskedelmének 7 százalékát. E kontinens gazdaságának félgyarmati struktúrája szállí­tási eszközeiben is tükröződik. A vasútvonalakat és a tengeri hajózást elsősorban arra hasz­nálják, hogy a nyersanyago­kat az országok belsejéből a kikötőkbe szállítsák, s onnan külföldre vigyék. A közlekedés csak alkalomadtán szolgálja a belereskedelmi forgalmat. Kolumbia, Argentína, Brazí­lia és Uruguay kivételével a dolgozó, illetve fizetésből élő lakosok százalékos aránya az összlakossághoz viszonyítva sokkal alacsonyabb — nem egészen 31% —, mint az USA-ban, vagy Európában. A munkanélküliek magas aránya súlyos terhet ró a lakosság termelőmunkával foglalkozó részére. Mindezen felül, a la­tin-amerikai dolgozók munka- képessége lényegesen alatta marad az európainak vagy az észak-amerikainak a már em­lített okok — a hiányos táplál­kozás, a tudatlanság és a meg­felelő munkaeszközök hiánya — miatt DÖBBENETES KÉP EZ, amelynek ismerete világossá teszi mindama problémák alapját, amelyek a mai Latin- Amerikát a nyugtalan konti­nensé teszik, s amelyben a társadalmi feszültség megkö­zelítette az elviselhetőség vég­ső határát. Tüntetés Rusk ellen Az AFL—CIO San Franciscóban tartott szakszervezeti kong­resszusán felszólalt Rusk külügyminiszter is. (A képen bal­ról) Beszédében az Egyesült Államok külpolitikáját Igye­kezett igazolni. A kép jobboldalán a kongresszus résztve­vőinek egy csoportja táblákon „kényes” kérdéseket tesz fel a külügyminiszternek erről a külpolitikáról. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat

Next

/
Oldalképek
Tartalom