Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)

1965-12-16 / 299. szám

1965. december 16. csütörtök. MŐGEAD Merre tart a salgótarjáni atlétika? Mit tegyünk a fellendítésért? Idényzárás után a labdarúgásban Lapunk december 12-i számában meg­jelent „Merre tart a salgótarjáni atléti­ka?” című vitaindító írásunkra számos vá­lasz érkezett. Közü­lük elsőnek Szabó Géza testnevelő ta­nár hozzászólását kö­zöljük. Ha megnézzük az ez évben felállított atlétikai európai ranglistát, megállapíthatjuk, hogy hazánk atlétái egy-két számot kivéve a középme­zőnyben helyezkednek el. Sok a tennivaló ebben a sportág­ban. Nemcsak országos, ha­nem megyei, illetve városi vi­szonylatban is. Mecser Lajos előkelő európai helye ellenére sem mondhatjuk, hogy váro­sunkban virágzó az atlétikai élet. Beszélhetünk eredmé­nyekről. Ezek azt igazolják, ha kellő körültekintéssel és szak­értelemmel foglalkozunk a te­hetségekkel, akkor tudunk is produkálni. A vitaindító írás feltárta a városi atlétika fejlődését, gát­ló tényezőket. Most a cselek­vésen a sor. Arról van szó, hogy higgadtan és okosan, a helyi lehetőségeket, a pozitív és negatív jelenségeket fel­mérve tegyünk is valamit e sportág előrehaladásáért, ösz- szefogásra van szükség. Bő­víteni és erősíteni kell töme­gében is, minőségében is a szakosztályok jelenlegi kere­tét. Nem elég a csak véletle­nül „betévedt” gyerekkel fog­lalkozni. Egy versenyző-jelölt csata­sorba állításánál nem szabad megmaradni a „gyere el atlé- tizálni”-nál. Ettől sokkal több­re van szükség. Annál is in­kább, mert az iskolai tanulók szabadideje meglehetősen zsú­folt. Fontos az is, hogy meg­magyarázzuk egy-egy kezdő atlétának: nemcsak labdarú­gás van a világon. Akarattal és szorgalommal ebben a sportágban is szép sikereket lehet elérni. Erre a legjobb példa Mecser Lajos. Az előrelépés érdekében öt lényeges pontot szeretnék fel­sorolni. m A szakosztályok tevékenysé­ge az iskolákkal való kapcso­laton áll, vagy bukik. Az Is­kolaigazgató, az osztályfőnök, a testnevelő tanár és a szülőn, összefogására van szükség. Ez azt jelenti, hogy a felsorolt személyek tartsák szívügyük­nek az atlétikát. A tehetsége­ket irányítsák a szakosztá­lyokhoz. Kísérjék figyelemmel a tanulóknak az edzéseken való részvételét. Kölcsönös le­gyen a kapcsolat a szakosztá­lyok és az iskolák között. 2 Az illetékes TS-ek és a me­gyei Atlétikai Szövetség az előbbi pontban felsorolt sze­mélyekkel vegye fel a kap­csolatot. Nyújtson segítséget a tehetséges versenyzők felku­tatásához, és foglalkoztatásá­hoz. Ellenőrizze az edzéseken való részvételt, egy-egy szak­osztály tevékenységét. 3 Az atlétikai szakosztály élé­re olyan vezetőket kell vá­lasztani, akik képesek egy szakosztályt vezetni. Kellő hozzáértéssel és intelligenciá­val rendelkeznek, képesek ar­ra, hogy összefogják a szak­osztály tagjait. Teremtsenek családi légkört, hogy a ver­senyzők otthonosan érezzék magukat a szakosztályban. IS A sportegyesületek olyan edzőket alkalmazzanak, akik megfelelő szakmai és pedagó­giai felkészültséggel bírnak. Elavult módszerekkel dolgo­zó edzők nem képesek a mo­dern technikát átadni a spor­tolóknak. Az edzők segítsék egymást, né legyen közöttük ellenségeskedés. IS Meg kell szerettetni az atlé­tikát a közönséggel. Ebből a szempontból is gyengéi) ál­lunk. Érjük el, hogy a város sportszerető közönsége szív­ügyének érezze, szeresse és támogassa ezt a sportágat. Csak az összefogás hozhat ered­ményt. Ha ez meglesz, akkor elmondhatjuk, hogy városunk­ban előbbre lépett az atlétika. Szabó Géza testnevelő tanár SOROKBAN Tegnap vezetőségválasztó közgyűlés volt az SKSE-nél. Nemes Béla, a sportkör elnö­ke beszámolt a sportkör két­éves tevékenységéről. A be­számolót vita követte, majd, megválasztották az új vezető­séget. Az SBTC KISZ-szervezete december 20-án kirándulást rendez a szomszédos Csehszlo­vákiába. A résztvevők, mint­egy harminc fő, három na­pig gyönyörködhetnek a Ma- gas-Tátra szépségeiben. Balga Károly, a Pásztói Tsz FSK labdarúgó csapatá­nak új edzője. Bernáth Imre, a volt edző hivatali elfoglalt­ságára való hivatkozással tá­vozott az egyesülettől. Űjság még a Pásztói labdarúgó csá­váinál, hogy Smolek bevonult katonának, viszont két tehet­séges csatárral, Tóth (Palotás) és Malik (Sirok) erősített az együttes. Sikeres mandulaműtéten esett át Básti István, az SBTC fiatal csatára. A játékos Zsolnán belázasodott és még a múlt csütörtökön hazatéri Salgótarjánba. A műtétet teg­nap hajtották végre, sikerrel. A megyei labdarúgó csapa­tok közül edzőt keres a Zp. Bányász. Nincs még tisztáz­va, ki lesz az SKSE edzője. Egy újabb variáns szerint Kovács Ernő neve került elő­térbe. Az SKSE volt játékosa az elmúlt évadban a Szécsé nyi Traktor csapatát vezette Ünnepélyes évzáró szakosz­tály-értekezletet rendeztek tegnap az SBTC klubházban a Bányász csapat labdarúgót. A csapat játékosai egyébként január 6-ig szabadságot kap­tak. A nemzetközi sakkverseny 14. fordulójában a szovjet An- tosin legyőzte Barczát. A ver­seny élén Pietzsch (NDK) áll 10 ponttal, aki ennek a via­dalnak az eredménye alapján minden bizonnyal megszerzi a nemzetközi nagymesteri cí­met, amellyel az NDK-ban eddig csak Ihlmann dicse­kedhetett. Ülésezett az MHS Városi Elnöksége Az MHS Salgótarjáni Váro­si Elnöksége kedden tartotta év végi ülését. Kónya István elnök elemezte az 1964—65-ös év eredményeit, megállapítot­ta, hogy nőtt az MHS befo­lyása a város üzemeiben, az iskolákban. Jó a kapcsolat a KISZ-klubokkal. az úttörő­házzal és a művelődési ottho­nokkal Számos szakkört irányított az MHS. Nőtt az összetett honvédelmi versenyeken in­dulók száma is. 1965-ben 5800-an indultak a városi ver­senyen. Megállta helyét a vá­ros az országos bajnokságon is. A II. korcsoportban első helyen végzett a város képvi­seletében az St. Acélárugyár csapata. Szép eredményt ért el a városi lövészklub a II. osztályú országos Békekupa csapatversenyen. Ez a sport­ág sokat fejlődött az utóbbi időben. A járási bajnokságban a Zp. Bányász együttese első helyen végzett. Szép sikert ért el a Zagyvai-Rakodó, zömében fiatalokból álló csapata. A második helyet szerezte meg. A harmadik helyen is salgó- ‘arjáni együttes végzett, az St. ZIM együttese. Az elnök beszámolójában beszélt a következő év kikép­zési feladatairól, majd megju­talmazták azt a tizennyolc ak­tívát, aki jó munkát végzett az elmúlt időszakban. 3ól halad a világbajnoki jegyek elővétele A labdarúgó világbajnoksággal kapcsolatban legutóbb tartott sajtóértekezleten Denis Follows az Angol Labdarúgó Szövetség főtitkára, a VB szervező bizott­ságának főtitkára kijelentette, hogy Igen jóütemű a jegyelővé­tel. Arra számítottak, hogy ka­rácsonyig elérik az 500 ezer fon­tot, s ez jóval előbb teljesedett már december 6-án volt, tette hozzá a főtitkár. zációtól is, mintha soha nem járt volna ezen a tájon. Ide­gesítő egyhangúsággal kapasz­kodott előre az autó, sehogy nem akart feltűnni a ref­lektorfényben az Asztagos ta­nya. Mély kétyuba került, hiába kínozta a motort, nem tudott kivergődni. Sebtében hóna alá kapta az orvosi táskát, gyalog vágott neki az éjszakai pusztának. A tanyának, ahová hívták, egyetlen lakószobája volt. Petróleumlámpa pislákolt az asztalon, a vajúdó anya iz­zadva vergődött az ágyban. Az öreg szülésznő elgyötör­tén sóhajtott Zsupánra, ez­zel jelezte, hagy tehetetlen. Két fiúgyerek siránkozott a konyhában, az apjuk csitítot­ta őket. — Farfekvés? — kérdezte halkan az orvos. — Az. És ráadásul nagyon jól érzi magát az anyja ha­sában — panaszkodott a vas­tagkarú, zsákderekú szülész­nő. Zsupán fontoskodás nélkül, nagyon hétköznapiasan ma­tatott táskájában. Ugyan­ilyen szürkén jegyezte meg: — Hát valami igaza van neki. Na, lássunk hozzá. Vi­zet. Az apa lavórt hozott be a konyhából, gyerekei utána szaladtak. A bábaasszony tuszkolta ki őket. — Ne bántsák a mamát! — tiltakozott az egyik. — Csak hallgass. Már ak­kor is nagy volt a szád, ami­kor megszülettél — csitította a bábaasszony. Az apa fekhelyet hevenyé­KORAN BEKÖSZÖNTÖTT a tél, véget ért az 1965. évi labdarúgó évad, amellyel — ha voltak is kisebb-nagyobb kifogásaink — általában elé­gedettek lehetünk. Klubcsapataink sikerrel sze­repeltek a nemzetközi torná­kon. A Ferencváros megnyer­te a VVK-t, a Vasas remek játékkal győzött a KK-ban, a Győr pedig a legjobb négy közé került a Bajnokcsapatok EK.-jában. Utóbbi sikernél ér­demes elidőzni egy pillanat­ra. A győriek szereplése újabb bizonyítéka a vidéki labdarúgás erősödésének. A főváros és a nagy vidéki vá­rosok között fokozatosan el­tűnik a különbség, futballban pedig a vidéki városok — ha akarják — már ma is ugyan­olyan feltételeket tudnak te­remteni, mint a fővárosiak. A hiba csak az, hogy egyelőre kevés helyen élnek a jó fel­tételekkel. A győriek már ko­rábban bajnoki címükkel, idén pedig kiváló nemzetközi szereplésükkel és MNK győ­zelmükkel mutattak utat a vi­déki csapatoknak. Az NB I-ben a vidéki es a fővárosi csapatok arányában 1965-bén nem történt vál­tozás, az NB I B-ben viszont jövőre eggyel több vidéki csa­pat lesz, mint az idén volt. Sajnos az NB I-ben a vidéki csapatok az idén nem tud­tak olyan jól szerepelni, mint a korábbi években. Az első négy helyet fővárosi csapat szerezte meg úgy, hogy egyik vidéki együttes sem tudta ve­szélyeztetni őket. Észrevehe­tően megtorpant a sikeres nemzetközi szereplés ellenire — vagy talán éppen azért? — a Győr. Nem fejlődött elég­gé a Tatabánya. A Salgótar­ján, a Dorog és az Ózd kez­dettől csak a kiesés ellen küz­dött, a Komló és a Szeged pedig kiesett. Talán csak a Pécs szerepelt a várakozás­nak megfelelően és mutatott némi fejlődést. KÜLÖNÖSEN SAJNÁLA­TOS, hogy olyan nagy váro­sok, mint Szeged, Debrecen, Miskolc, Szombathely, Szol­nok nem tudnak tartósan he­lyet foglalni az élvonalban. Pedig, mint a győriek példá­ja is bizonyítja: ezekben a városokban kellene és lehet­ne megteremteni a legkedve­zőbb feltételeket a fővárosi élcsapatokkal is rivalizálni képes együttesek kialakításá­ra. A labdarúgó idény egyéb­ként határozottan sikeres volt, amit bizonyít a nézők szett a konyha saroklócájá­ra. Takaró alá bújtatta a gyerekeket. Közben minden idegszálával a szoba felé fi­gyelt. Egy ideig kérdésekkel nyaggatták a gyerekek. — A mamához akarok men­ni — panaszkodott a kiseb­bik. — Majd holnap. Addigra meggyógyul a mama. — Azzal csúfolnak a falu­ban, hogy kisjézus van a mama hasában — újságolta a nagyobbik. — Buták. Az csak olyan kitalálás. — Hát akkor mitől beteg? — Testvéretek születik. — Kislány? — élénkült meg a kisebbik. — Lehet — bólintott fárad­tan az apa. A gyerekek már egymás kö­zött vitatkoztak. — Neked kell rá vigyázni — döntötte el a nagyobb. — Én már iskolás vagyok. — Jövőre én is megyek. Akkor ki vigyáz rá? — Nem tudom. Majd a Bodri. — Aludjatok! — szólt rá­juk az apa. Komor hangulat ülte meg az egész házat, csak a gye­rekek maradtak élénkek. — Be akarok menni a ma­mához! — makacskodott a kisebb. — Papa — szólt a nagyobb. — írj egy cédulát a tanító bácsinak, hogy nem tudtam megcsinálni a leckét. Az apa elcsigázottan bólin­tott. (folytatjuk) érdeklődése is. Az NB 1-ben, az NB I B-ben és az NB II-ben közel 4 millió nézője volt a bajnoki találkozóknak. Tekin­télyes nézőszám ez, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a tv elsősorban a kisebb csa­patok közönségét „tizedelte meg”. A mérkőzések többsé­ge tetszett a közönségnek, mert la unatott gólokat. Az NB I-ben 2.7 gól esett egy mérkőzésre, az alsóbb osz­tályokban egy két tizeddel kevesebb. Sokat fejlődtek a csapatok — országos méretekben is — erőnlétileg. A felkészítés ú) módszerei, amelyeket né­hány éve az élvonalban ho­nosítottak meg, eljutottak már a megyei bajnokságokig. Ma már alig van csapat az or­szágban, ahol ne alapozná­nak, s hetenként egy-két ed­zést ne tartanának. A szer* vezettebb felkészülés javítot­ta a játék színvonalát. Takti­kailag már kevesebb a fej­lődés. A legtöbb csapat ki­tart a hagyományos WM rendszer mellett, s ennek kü­lönböző változatait játssza. Az élvonalbeli csapatok közül egyre több próbálkozott az úgynevezett 4—2—4-es felál­lással. Ez azonban a legtöbb esetben csak felállás maradt, s a játékban nem érvénye­sült az újszerű taktika sok erénye. ÖRVENDETESEN JAVULT a klubok többségében az if­júsággal, az utánpótlással való foglalkozás. Egyelőre azonban még ebben is az élvonalbeli klubok vezetnek. A nagy vi­déki kluboknak is fel kelle­ne ismerniük, nogy az ifjú­sággal az eddiginél sokkal szervezettebben és nagyobb arányokban kell foglalkozt­ok, mert ez a legbiztosabb utánpótlási bázis. Ebben a tekintetben a kis falusi és vállalati egyesületeknek sok­kal kisebb a lehetőségük. Sem feltételekkel, sem szakembe­rekkel nem rendelkeznek olyan mértékben, mint a nagy egyesületek. Az 1965. évi volt a felsza­badulás utáni 22. labdarúgó bajnokság (az őszi-tavaszi kezdéstől való kétszeri elté­rés miatt) amely híven bi­zonyította e sportág nagy népszerűségét. Sok új csa­pat alakult és 'különösen a körzeti bajnokságok beveze­tése adott új lehetőségeket a kezdő falusi csapatoknak. Bár elég gyakran előfordultak sportszerűtlenségek, sőt pél­dául a Diósgyőr pályáját a közönség súlyos sportszerűt­lensége miatt több mérkő­zésre be kellett tiltani, ál­talában ebben a tekintetben is javulás volt tapasztalható. A játékvezetők többsége ki­elégítően látta el feladatát, s több játékvezetőnk a nemzet­közi porondon is megállta a helyét. Tovább bővült a Magyar Népköztársasági Kupában részt vevő csapatok száma és ez a küzdelemsorozat is a Vidéki csapatok sikerét hozta. Sajnos, változatlanul gyenge­sége a kupaküzdelemnek, hogy egyes csapatok másodrendű nek tekintik a kupát a baj­nokság mellett, s ez alaposan meg is látszik szereplésükön. MINDENESETRE az 1965-ös év egyike volt a sportág leg­sikeresebb labdarugó idényé­nek, s arra a reményre jo­gosít, hogy labdarúgó spor­tunk áz elkövetkező években sok örömet hoz híveinek. A. A. Ém. Budapesti Beton- | árugyár Bp. XXI. (Csepel) j Rákóczi F. úí 289. azonna­li belépéssel alkalmaz kez­dő és gyakorlattal rendel- ! kező géplakatost, villany- j szerelő, autóvillanyszerelő, ; valamint vízvezetékszerelő szakmunkásokat, azonkívül | rakodáshoz férfi, mozaik­lap és betonelemgyártó munkára férfi és női se­gédmunkásokat, vizsgázott és segédfűtőket. Felvétel­hez munkakönyv. Mii. lap, Sztk. kiskönyv és tanácsi , igazolás szükséges. Mun­kásszállást biztosítunk. Jelentkezés a fenti cím munkaügyi csoportjánál. X. Dr. Jász temperamentumos rajtuk. Csak a szelet, meg lendülettel dolgozik az első- a nyirkosságot nem szere­Dr. Jász Tibor felesége téti tett rendelőben. Röntge- tik. nem akar belefáradni a fon- nézi a beteget. — Jól mondja a doktor toskodásba. Egyáltalán nem — Tartsa vissza a levegőt, úr... izgatja, hogy Zsupán oda se Ügy. Egy kicsit jobbra. Most — Írok magának finom figyel. egy kicsit balra. Ne mozog- kámforos kenőcsöt. Azzal — ... nagyon guszta ház. jón. öltözhet. Holnapután bedörzsöli minden este. — Némi túlzással azt is rá- kész a lelet. Dobjon be egy Villanyt gyújt, receptet állít foghatnám, hogy villa. Már százast a postaládába. Küld- ki. az idén költöznénk, de nem je a következőt. — Mennyivel tartozom, dok­szabad elsietni. Tibornak va- Zsupán szótlanul üldögélt tor úr? lami megfelelő szakorvosi ál- a homályban. Doktor Jász végignézi a lást kell szerezni az SZTK- — Tönkretesz a robot — szegényes öregasszonyt, nál. És tudja milyen olcsó panaszkodik neki a kolléga. — Magának csak ötven. volt az a ház? Potom két- Felkattintja a villanyt. Az Dobja be a postaládába, százhúszezer. Jaj istenem, imént vizsgált beteg ekkor Zsupán elszomorodva figye- csak el ebből a Tanganyi- dobja bele a pénzt a „posta- li a nagyüzemi pénzcsinálást. kából!... ládába”, amely egy lábakon Szinte szórakoztatja az a A vendég hátrál előle, az álló, fehérre festett, urna- meglepő tény, hogy ilyen ajtóban gyorsan rászánja ma- szerű deszkadoboz. Belép a egyszerűen, ilyen zavartala- gát a menekülésre. következő páciens, egy öreg- nul szemlélheti az intellek­— Bocsánat, nekem men- asszony. tuális bűncselekmény egyik ni kell. Azt üzenem Tibor- - Mi a panasz? fajtáját, melyet valami fe­nak, hogy nagyon köszönöm — A térdem fáj, doktor úr. ledékenység következtében az akkumulátort. — Megröntgenezzük. kihagytak a büntetőtörvény­Jásznénak hosszúra nyú- - De azt mondják, ettől könyvből, lik az arca, mintha görbe rákot lehet kapni, doktor úr. tükörbe nézne. — Néném, rákot csak a ve- * — Vérig sértetté Tibort?! lencei vendéglőben kapni. Ugorjon be hozzá a rende- Evett már? Elcsigázottan, a kialvatlan­lőbe! — Még nem. Ságtól megöregedve hajolt Zsupán engedelmeskedik. — Akkor tolja le a haris- a volán fölé, kocsija alig Tulajdonképpen látni akar- nyáját. — Leoltja a villanyt, döcögött a sötét éjszakában, ja a kollégát, csak azt nem — Tessék csak feljebb húzni a dűlőút feneketlen sarában, tudja, hogy miért. Gyűlöli a térdét. Ügy. Fiatal csontok A hangulat úgy hatott eb­es látni akaria. Ennvi az ezek még, nagymama. Jeru- ben a kietlen órában, tá- egész. zsálemig is elgyalogolhatna vol a legszerényebb civili-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom