Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)

1965-12-15 / 298. szám

1905. december TS szeríh. NÖGRÄD Asztalitenisz Ceglédi Vasutas—SKSE 15:5 Mecser előkelő helye az európai ranglistán Nagy érdeklődés kíséri az atléták szereplését, az európai ranglista alakulását. A két hosszútávon 5 és 10 ezer méteren előkelő helyet foglal el a ranglistán Mecser Lajos, magyar csúcstartó. 5000 MÉTER 13:27,6 Jazy (Franciaország) 13:30 Hermann (NDK) 13:33 Wiggs (N.-Britannia) 13:34,8 Roelants (Belgium) 13:37,4 Heliand (Norvégia) 13:37,8 Najde (Svédország) 13:40 Mecser (Magyarország) 13:41,8 Tyurin (SZU) 13:42,2 Kiss I. (Magyarország) 13:42,8 Norpoth (NSZK) H) 000 MÉTER 28:10,6 Roelants (Belgium) 28:22 Dutov (SZU) 28:29,8 Ivanov (SZU) 28:31,2 Mecser (Magyarország) 28:35,6 Philipp (NSZK) 28:37,2 Freary (N.-Britannia) 28:45,2 Maroquin (Franciaor­szág) 28:46 Zimny (Lengyelország) 28:47,2 Orentas (SZU) 28:48 Alanov (SZU) 9. Futó M. (SKSE) 10. Kovács János (SKSE) Itt említjük meg, hogy a Komárom megyei válogatott vendégjátékára is Pálfalván került sor, s Nógrád megye válogatottja igen jó szerep­léssel döntetlen eredményt ért el. A 4:4-es eredmény azt mutatja, hogy van fejlődés Az NB Il-es asztaliteni­szezők Mechlovits-csoportjá- ban vidéki rangadó mérkő­zéssel zárult az idény. Az SKSE ez alkalommal a Ceg­lédi Vasutasnál szerepelt. A ceglédiek a 3. az SKSE pe­dig az 5. helyen állt. A találkozón a hazaiak a páros mérkőzések után 3 ri­es vezetésre tettek szert. A Kohászoktól a Polaneczki testvérpár egy mérkőzést nyert. Az egyéni mérkőzések óri­ási küzdelmet hoztak. A legtöbb mérkőzés háromszet- tes volt. Ebből a hazaiak ke­rültek ki nyolc alkalommal tott mérkőzést vív. Ellenfelei megyénk nagygolyós tekézői* nél. A legeredményesebb tekéző ezen a találkozón Bánczi, Komárom megye válogatott­jának tagja volt, aki 422 fát ütött. A nógrádiak közül Ko­vács Aladár bizonyult a leg­jobbnak 419 fával. győztesen. Végeredményben a Ceglédi Vasutas 15:5 ará­nyú győzelmével ért véget a vidéki rangadó. A' küzdelem közel öt órán át tartott. Az SKSE-ből Bohati (3), Pola­neczki I. nyert. A Kohász együttesében most az utolsó fordulóban kapott helyet a katonai szol­gálatból hazatért Ispán Ti­bor. Ezen a találkozón meg­látszott a versenyzőn, hogy hosszabb időt kihagyott, de mozgása ennek ellenére biz­tató volt. Ezzel a mérkőzéssel végét­ért az 1965 évi NB Il-es asztalitenisz bajnokság, az SKSE az 5. helyen végzett. szág. ' A román olimpiai labdarú­gó csapatot a volt sokszoros francia válogatott kapus az eredetileg spanyol születésű Marcel Domingo készíti elő a mexikói nyári játékokra. Januárban nemzetközi lab­darúgó tornára kerül sor. Ar­gentina, Uruguay és Chile vá­logatott együttese között. A VB döntőjébe jutott három délamerikai együttes felké­szülésének szánja ezt a mér­kőzés-sorozatot az angliai út­ra. Az Egyesült Államok olim­piai bizottságának tagjaiból alakult „értekezlet” január 15-én Chicagóban jelöli ki azt a két amerikai városi, ame­lyek az 1972. évi nyári, illet­ve téli olimpia megrendezését kérik majd. A jelentkezések alapján a nyári olimpiát Detroit, Los Angeles, Philadelphia és St. Louis, míg a téli játékokat Lake Placid, Salt Lake City és Anchorage szeretné meg­rendezni. Teke: Magyar Sándor (SÜMSE) g tizek bajnoka Zagyvapálfalván vasárnap SE versenyzője, Magyar Sán- ígen jó rendezes mellett tar- . . , ,, , tották meg a nagygolyós te- dor bi*°nyult a legeredme- ke tizek bajnokságát. Nagy nyesebbnek, s ő nyerte a se- küzdelmek után az St. SOM- regszemlét. A VÉGEREDMÉNY ÍGY ALAKULT: 1. Magyar Sándor (SÜMSE) 422 fával 2. Dávid Imre (Zp. Építők) 3. Lóczi Sándor „ 4. Ifj. Garadi János „ 5. Kovács Aladár (SÜMSE) 6. Miskei László (SKSE) 7. Auth András „ 8. Gáldi István (Zp. Ép.) 422 408 402 398 396 393 382 381 365 351 SOROKBAN Anglia labdarúgó váloga- sorrendben: Lengyelország, toltja 1966-ban a világbajno- NSZK, Skócia, Jugoszlávia, ki mérkőzéseken kívül még Finnország, Norvégia, Dánia, nyolc országok elleni váloga- és mégegyszer Lengyelor­A II. osztályban az SKSE A Magyar Vívószövetség szombaton és vasárnap Buda­pesten rendezte az országos II. osztályú férfi tőr- és pár­bajtőr CSB-t. A versenyen indult az SKSE vívó csapata is. Mindkét fegy­vernemiben Buchinger, Béres, Bárczi, Galba. Szutor össze­állításban vívtak a salgótar­jániak. Bér nem végeztek az élmezőnyben, mindkét fegy­vernemben kiharcolták a bentmaradást. A II. osztályú férfi tőr CSB-n nyolc csapat indult. A résztvevőket két négyes cso­portba osztották. Mindkét cso­portból az 1—2 helyezett ju­tott tovább. A salgótarjániak­nak nem sikerült a legjobb négy közé jutni. Először a DVTK-tól szenvedtek 9:4 arányban vereséget, majd a kiesett négy csapat közül a Bp. Petőfitől is kikaptak 9:8 arányban. Végeredményben a 7. helyen végeztek. A Duna­újváros csapata jutott a ki­esés sorsára. Az SKSE ellen a dunaújvárosiak már ki sem álltak. A nyolc együttes ver­senyéből a Csepel került kJ győztesen, s így jogot szer­zett az 1. osztályban való in­dulásra. Párbajtőrben hét együttes indult. Az SKSE vívói már az indulásnál biztosították a bentmaradást, mivel a DEAC és a Szolnoki Vasutas csapa­ta nem jelent meg a rajtnál, így mindketten kiestek. A salgótarjániaknak nem sike­rült a legjobb négy közé jut­ni. Az eredmény már nem volt lényeges, hiszen a két kieső megvolt. Az SKSE a 7. helyen végzett. Gerencsér Miklós: ívé t kai IX. Este a sétahajón vacsorázott a feleségével. Pezsgőt bontot­tak örömükben. — Álom! — lelkendezett a a fiatal feleség. — Hogy mennyire vártam ezt a na- potl... — Tudom — gyönyörködött asszonyában csendes rajongás­sal az orvos. — Fél évig spó­roltál, hogy ma pezsgőt ihas­sunk. — Megérdemeljük mindket­ten, hogy legalább egyetlen napra ne érezzük a szegénysé­get. — Nagyon nehéz?... — Sokat el tudok viselni, ha kell. — Bebizonyítottad. — Most rajtad a sor. Szer­vusz. Igyunk. — Szervusz. Hát pénz... az ezután sem lesz. Kezdő ku­tató, havi ezerháromért. — Mindenképpen ragasz­kodsz hozzá? — Kötelességem ... Dizőz énekelt, szórakozók serege táncolt a fedélzeten. A házastársak egymásra moso­lyogtak, de érződött, hogy a titkolt gond már befelhőzte ' jókedvüket. Rettegve mindenféle ünnep­rontástól, inkább hallgattak, minthogy civakodásba borul­jon ez a várva-várt este. Mu­tatták a vidámságot, de mind­ketten arról szerettek volna inkább beszélni, amitől féltek. Szívesen szálltak le a sétaha­jóról, az asszony mégis sóvá­rogva nézett vissza a színes lampionokra. Sokáig sétáltak még az éj­szakában, a budai Dunapar- ton, a gesztenyefák alatt. A hosszú hallgatás ellenére úgy folytatta Zsupánné, mintha egy pillanattal korábban fe­jezte volna be előző érvét. — Csak egyelőre... — bi­zonygatta rábeszélőn. — Mu­száj rendbejönni. Gyűlölöm az albérletet, az örökös alkal­mazkodást. Gondolj bele, ho­gyan éltünk három évig. Egy cipődobozban. Bűn, ha vala­mivel többet akarok?... — Dehogy... — Nem is annyira magam­nak. Fütyülök magamra. De a gyerekek... És te. Végig az­zal vigasztaltuk magunkat: ha majd lediplomázol. A fiatal orvosban alig ma­radt valami az ünnep örömé­ből. Fáradtan lépkedett, ruhá­ja hozzásurlódott a parti mellvéd kőpárkányához. — Utálok a hivatásról pa­polni, dehát jól tudod, hogy a kutatóintézetben a helyem. Kibírjuk. Kevesebb pénzzel is kibírjuk. Ne haragudj, nem mérhetek mindent a háztartás arányaihoz. Ha csupán a jó­lét lenne fontos, akkor sokkal kevesebb fáradtsággal kitanul­tam volna a kárpitosenester­séget, és üzletet nyitnék az Üllői úton. Az asszony nem akart ve­szekedni, parancsolt magának, pedig nagyon kikívánkozott belőle a harag. — Megbánod még. Tessék, csináld, ahogy jónak látod. Aztán ha tévedsz, nyugodtan számíthatsz a nagylelkűsé­gemre ... öreg gőzös zakatolt fölfelé a Dunán, asztmás erőlködés­sel vonszolta maga után a hullámlécig merült uszályo­kat. Zsupán most szeretett volna gondtalan matróz len­ni, aludni a kabinban és egészséges, együgyű szépsé­gekről álmodni. Öimos homlo­kát komoran megmaszírozta, aztán, nem találva jobb ment­séget, rá akart ijeszteni fele­ségére. — Gondold meg, mit jelent a falu — érvelt szoliden. — És tudod, hova hívnak? A legnyomorúságosabb helyre, ami csak létezik az ország­ban. Tizenöt kilométeres kör­zet, két falu, huszonnégy ma­jor. Jól ismerem. Arrafelé születtem. —- El kell mennünk — je­lentette ki halk elszántsággal, majdnem szótagolva a fele­ség. — Ennél csak jobb lehet. Ketten még kétezer forintot sem keresünk. Ezután is csak félnapos munkát vállalhatok a gyerekek miatt. — Nem marad mindig ezer­háromszáz forint a fizetésem. — Várni a jószerencsét... Nem, ilyesmiben én már nem hiszek. Otthon kell, nyugalom kell, egy kis pihenés, hogy összeszedjük magunkat. — Éppen most veszited el a türelmedet? ... — Tudod mi az, hogy elég? — Még nem tudom. — Akkor szállj le a földre. Éld bele magad a helyzetem­be. Amíg te minden tárgyból dicséretesre diplomáztál, ad­dig én fogcsikorgatva váltot­tam fel az utolsó tízest. Elég romantikus nyomorból. A so­kat magasztalt lélkierőm nem arra való, hogy hamupipőke módjára éljem le legszebb éveimet. — Drágám, igazad van. És mégsincs igazad. — Nem szalad el az a tu­domány. Hamarosan visszajö­vünk. Legalább otthon leszel a gyakorlatban is. Ilyesmire niég egyetlen kutató sem fize- tettrá. Bármennyire lenézed a piszkos anyagiakat, anélkül egy pohár szódavizet sem re­mélhetsz. Gyűjtünk lakásra, megszerezzük, ami a legfonto­sabb, aztán jöhet a tudomány. Zsupán megállt, lemaradt, majdnem félszegen hajolt elő­re tovább sétáló felesége után. — Ne siessük el... Arra is gondoltam, hogy az .ntézeti munka mellett éjszakai ügye­letet vállalok. Az is gyakor­lat. Nem hagyhatom abba a kutatást... Szinte kétségbeesetten, bo- esánatkéröen mondta ezt, mint aki tudta, hogy érvei semmit sem változtatnak a kényszerítő valóságon. Az asszony nem is válaszolt. Bizonyos volt benne, hogy a vita eldőlt az ő javára, (folytatjuk) A legelőgazdálkodás kérdései megyénkben Szakszerűbb rétgondozás! A legelők gondozása és táp­anyag hiánya miatt sok a kí­vánnivaló a hasznosításban. Szakítani kell a hagyományos szabad legeltetéssel, mert 1. az állatok mindennap vé- gigjárják a legelőt, ami sok tiprással jár; 2. az állatok mindig az íz­letes füveket, hereféléket rág­ják, ezért azok nem erősöd­hetnek meg, ritkulnak, ki­pusztulnak. Viszont magot ér­lelnek azok az értéktelen nö­vények, melyeket az állatok nem szívesen legelnek le. Szakaszos legeltetés A gyep így évek során le­romlik. Ezért célszerű áttérni legalább a pihentetés es legel­tetésre. A legelőt öt szakaszra osztjuk, minden szakaszt egy hétig legeltetünk, így a nö­vényzet a pihenés négy heté­ben megerősödik. Fejlettebb legeltetési mód a szakaszos le­geltetés. A legelőt az állatok létszámától és a várható fű- terméstol függően több sza­kaszra osztjuk föl. Legelteté­si és kaszálási tervet készí­tünk. Már előre megállapít­juk, hogy mettől-meddig le­geltetjük az egyes szakaszo­kat, illetve mely szakaszokat mikor kaszálunk. A takar­mányhelyzet megjavítása ér­dekében e három legfontosabb munkát szem előtt tartva kell gondozni, kezelni a legelőket. Hiszen a művelési ágak kö­zül így is a legkisebb a mun­kaigénye a gyepnek: nem szük­séges az évenkénti talajmunka és vetés, elmarad a vetési kockázat és csökken a gépi beruházási igény. A munkák kevésbé vannak oly szigorú időhatárhoz kötve, mint a szántóföldi termesztésnél, te­hát a legelő igein jó kiegészí­tő munkaalkalmakat ad a holtidényben. A legelőn a betakarítást maga az állat végzi, helyes hasznosítási1 rendszer esetén kevesebb a betakarítási veszteség, mint a szántóföldi takarmánytermesz­tésnél. Sokkal könnyebb a hoza­mot a legelőn 10 százalékkal, mint a szántón egy százalék­kal emelni, tehát legnagyobb tartalékaink éppen á legelő- gazdálkodásban vannak. Mintalegelők A gyepgazdálkodás fejlesz­tésében nagy jelentőségű az állami támogatásnak az a rendszere, melyet a 3004-es kormányrendeletek valamint a 2/1964 FM. sz. rendelet bizto­sít. Az állami támogatás ész­szerű és koncentrált felhasz­nálásával gyorsabb ütemben emelhető a rét — és legelő- gazdálkodás színvonala. 1964- ben az állam hárommillió fo­rintos támogatást nyújtott me­gyénknek, amely 16 termelő- szövetkezetnél mintegy 2 088 hold területen került felhasz­nálásra. Az idén is hasonló nagy volt az anyagi támoga­tás : 25 termelőszövetkezetben mintegy 3190 holdon létesült, illetve létesül mintalegelő. Az eredmény tavaly is jó volt, mintegy 120 vagon szé­nával termett több a korábbi­nál. A mintalegelővel rendel­kező termelőszövetkezetek a rét-legelő alapvető ápolási munkáihoz szükséges munka­gépeket megvették: például rétborona, trágyalészóró lajt­kocsi, permetező gép stb. Az idén 25 termelőszövetkezetben 3 190 hold területen folyik le­gelő fejlesztés állami támo­gatásból. A felmerült költsé­gek 70 százalékát az állam, 30 Százalékát a termelőszövet­kezet saját erőből fedezi. Az állami támogatásban részesü­lő termelőszövetkezeteknek külön fejlesztési tervet kell készíteniük. A terv összegezi a felhasználásra kferülő anya­gi, műszaki, öntöző felszerelé­si, műtrágya és egyéb beren­dezési szükségleteket. A mintalegelös tsz-ekben legelőmester áll alkalmazás­ban (ahol még nincs, ott pedig be keli állítani!) akinek el­sőrendű feladata a fejlesztés­be bevont legelőterület kar* bantartása, az ott folyó mun­kák szakszerű irányítása. Az idén a termelőszövetkezetek i : szerűbben használták fel az állam által nyújtott segítsé­get, mint tavaly, Lényegesen több a íelülvetés, az új tele­pít'-s. a legtöbb termelőszö­vetkezetnek saját, műtrágyá­zás! kísérlete van. Tervszerű hasznosítást A tervezett ápolási és kar­bantartási munkálatokat, a műtrágyázást szakszerűen el­végezték. A gyom irtási mun­kákat nagyon megnehezíti, hogy csak nehézkesen kapha­tók azok a gyomirtószerck, melyekkel eredményes mun' kát lehetne végezni az erősen fertőzött területeken. Gondok vannak az ipoly- menti termelőszövetkezetek­nél ahol az állandó, árvíz miatt csak részben tudták el­végezni a tervben szereplő munkákat. A műtrágyázást ta­vasszal és ősszel végzik az üzemek, tavasszal általában a nitrogén, ősszel pedig a fosz­for és káli műtrágyákat szór­ják ki. A mérési eredmények alapján a műtrágya hatása igen jó. A legelők hozamának kiala­kításában, illetve a termés- mennyiség alakulásában a le­gelők műtrágyázásának meg­határozó szerepe van. Ezért nagy termőképességü legelő­ket — egyéb feltételek mellett — csak abban az esetben le* hét kialakítani, ha megfelelő módon gondoskodunk a táp- anyagpótlásáról. A legelők feljavításának ez az egyik alapvető feltétele. A tervszerű legelőhasznosí­tásban a legkisebb az előre­haladás, ennek oka, hogy nem lehet villanypásztort beszerez­ni. A területet ugyan szaka­szokra felosztották, jelző ősz* lopokkal egymástól elválasz­tották, de sajnos ez sem hoz­ta meg legtöbb helyen a kí­vánt eredményt. Talán a jö­vő évben mór biztosítva lesz a villanypásztor, legalább a mintalegelővel . rendelkező termelőszövetkezetekben, ami remélhető változást fog ered­ményezni. A mintalegelőknél a már eddig elért eredmények is azt bizonyítják, hogy a takar­mányhiány megszü n tetősét nem a takarmánytermő terü­letek növelésével, hanem a le­gelőterületek hozamainak nö­velésével és a szakszerű hasz­nosítással lehet és kell meg­oldani. Pintér Sándor megyei szaktanácsadó Közületek, vállalatok! Az É.M. Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat Szakipari részlege Salgótarján vállal az 1966. I. és II. negyedéves teljesítésre tetöícdó. kályhás, burkoló, parkettás, festő-mázoló. valamint bádogos és üveges munkákat.Telefon: U-57

Next

/
Oldalképek
Tartalom