Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-14 / 297. szám
1963. december 14. kedd. NÖGRAD 5 Miénk, vagy másé? Egy fiatal országos bajnokról — Van-e súlyemelője Nógrád megyének? Nincs. Legalább is ezt a választ adnák a megkérdezettnek, ha feltennénk a kérdést. Mégis van. Egyetlen egy. Csakhogy nem megyei egyesületben, hanem az Oroszlányi Bányászban. Kevesen tudják, hogy a közelmúltban megrendezett országos serdülő súlyemelő-bajnokság nehézsúlyú bajnoka, Harcos Gábor Élesen lakik és a salgótarjáni Sztahanov úti gimnázium tanulója. A tizenhat éves országos bajnok Budapesten született. Kilenc éves korában ismerkedett meg a sportággal. Nem kellett messzire mennie. A súlyemelés, Harcoséknál szinte családi hagyomány. Édesapja az 1950-es években tagja volt a magyar válogatottnak. A család Oroszlánban lakott. Gábor szorgalmasan gyakorolt. Kilencéves korában már 112,5 kilogramm az összteljesítménye a három fogásnemben. Bemutató versenyeken vesz részt. 1964-ben és 65-ben tagja a magyar serdülő válogatottnak. Mind két évben egy- egy hónapot Tatán töltött edzőtáborban, közben városi, járási és megyei bajnokságot nyert 1904-ben Etesre költözött » család. Harcos Gábor nem lehetett egyesületében, de továbbra is tartotta a kapcsolatot az Oroszlányi Bányássza!. Édesapja vezetésével folytatta az edzéseket. Készült az országos vldékbajnokságra. Kicsit elbizakodott volt. A versenyen 3,5 kilogrammal kikapott, második lett. Érthetően elkeseredett, de aztán újra kezdte. Édesapja egy 15 edzésből álló edzésmenetet dolgozott ki. Nem kevesebb, mint 15 ezer kilogramm súlyt emelt összesen ez alatt az idő alatt Nagyon kemény és nehéz munka volt. Az eredmény: 1965-ben az országos serdülő-bajnokságon nehézsúlyban első helyet szerzett. Összteljesítménye 295 kilogramm (nyomás: 90 kg, szakítás: 87,5 kg, lökés: 117,5 kg), 12,5 kilogrammot „vert rá” a második helyezett Szőkére, a Bp. Honvéd versenyzőjére, Ennyit a nehézsúlyú országos bajnokról, aki tulajdonképpen Nógrád megye sportolója. Ez a sportág „mostoha" gyerek nálunk. Etesen, ahol Harcos Gábor lakik mér számos fiatal kóstolgatja, próbálgatja a súlyemelést. A Sztahanov úti Gimnáziumban is akad fiatal, aki elkezdené. Czimmer János testnevelő tanár bizonyíthatja ezt. A súlyemelés népszerű sportág lett hazánkban. Amikor a televízió képernyőjén ízelítőt kapunk a nagy világversenyekről mindig ezzel távozunk: nagyon izgalmas és komoly sportág. Valahol valamelyik egyesületnél tehát el kellene kezdeni. Egy versenyző — nem is akármilyen — már lenne. A többiek követnék, Az a kérdés, ki és hol kezdje? Nem kerülne nagy munkába a megszerettetése A fiatalokra itt is lehet számítani. — ács — Salgótarjánba látogat Hammeri László olimpiai bajnok Hämmert László, a tokiói olimpiai sportlövészet aranyérmes győztese, olimpiai bajnokunk szerdán a Salgótarjáni Öblösüveggyár KISZ helyiségében tarl élménybeszámolót. A toto 50. heti eredménye 1. Bologna—Milan 4:1 1 2. Intern.-—Fiorentina 0:0 x 3. Atalanta—- Sampdoria 1:0 1 4. Catania—Lazzio 0:0 x 5. Brescia—Lanerossi 1:0 1 6. Fo»fU—Spal ISO 1 7. Juventus—Cagliari 0:0 x 8. Roma—Torino 1:0 1 9. Angers—Valenciennes törölve 10. Bordeaux—Monaco 5:0 1 11. St. Franoal»—Toulouse 2:0 1 12. UHc—Strasbourg 2:1 1 13. Rouen—Soettaux 1:1 x 14. Nice—Nlmes 4)1 1 plugs 1 IS. Lens—Lyon 2:1 1 16. St. Etienne—Rennes 4:0 1 64 labdarúgót igazoltak át az NB l-es csapatokba Az MLSZ elnöksége az átigazolási bizottság javaslata alapján, megtárgyalta az NB I-es klubok által benyújtott kedvezményes átigazolási kérelmeket. és 64 labdarúgó átigazolásához járult hozzá. Három kérelmet elutasított, hármat pedig függőben tartott. Először azoknak a névsorát közöljük, akiket átigazoltak. (Zárójelben a i.itékos régi egyesületének nevét tüntetjük fel.) Vasas: Kenderes! (Szállítók), Arany (Debreceni Kinizsi), Draviez (Rákosrendező), Hlrbek (Rákosrendező). Ferencváros: Túrái (Bp. Spartacus), Horváth (Gamma), Zelenka (Bp. Építők), Tátrai (Diósdi TC). Újpesti Dózsa: Makiári (Miskolci Bányász), Fejes (Siófoki Bányász), Balogh (Hatvani Kinizsi), Tóth (M. Pamut), Duna (UFC). Mi lesz Havasival? Bp. Honvéd: Erdősi (Pécsi Bányász), Csörgő (KIS- TEXT), Tajti (Pénzügyőr), Vörös (Szegedi VSE), Tóth Gy. (Szombathelyi Haladás). Győri ETO: Cseresznyék (MÁV. DAC), Gáspár (PVSK) Czákler (Soproni Textiles), Tasnádi (Martfű), Stolcz (Szombathelyi Haladás). Tatabánya: Rotherme! A. (Főv. Autóbusz), Kiss (Elektromos), Vízkeleti (Almásfüzitő), Kiss (Tatabányai Építők). Jáger (Tatabányai Építők.) Pécsi Dózsa: Daka (Pécsi BTC), Bodnár (Pécsi Bányász), Baján (Pécsi Ércbányász), Lutsz (Komló), Rónai (Komló.) MTK: Nagy (Tatabánya), Csetényi (Egyetértés), Bakk (Szállitók), Papp (Oroszlány), Lakinger (Várpalota). Salgótarján: Bánkuti II. (Budafok), Vertig (Miskolci VSC), Zöldi (SZEAC), Virágh (B. Spartacus). Csepel: Galambos (Ferencváros). Dinopulosz (Ganz- MÁVAG), Zimonyi (Egyetértés), Matulai (EVTK). özd: Borbély (Újpesti Dózsa), Bozó (Vasas), ősi (Vasas), Nagykaposi (Debreceni VSC). Bekő (Láng), Dorog: imri (Debreceni VSC) Dóczi (Hl. kér. TTVE). Stahl (B. Spartacus). Várszegi (Kőbányai Dózsa), Dévity (Sárisáp). Dunaújváros: Aczel (Ferencváros), Nagy (Újpesti Dózsa), Borsányi II (Újpesti Dózsa), Czigler (Székesfehérvári VT Vasas). Diósgyőri VTK: Fékét« (Miskolci VSC), Papp (Békéscsabai Előre), Szurgent (Békéscsabai Előre), Hajas (Borsodi Bányász). Tehát a Vasashoz, a Ferencvároshoz, a Salgótarjánhoz a Csepelhez, a Dunaújvároshoz és a Diósgyőrhöz 4—4 játékost igazoltak a többi egyesülethez ötöt. Á kishartyáni fiatalok sikere :*&#*&**Tff ..MILLIÓS TÁBORA VÁM A BIZTOSÍTÁSI ÉS ÖNSEGÉLYZŐ CSOPORTNAK A Salgótarjáni Járási Asztalitenisz Szövetség rendezésében vasárnap Salgótarjánban, a Közgazdasági Technikum tornatermében ifjúsági, serdülő és úttörő korcsoportban lányok és fiúk részvételével asztalitenisz ellenőrző versenyeket rendeztek, A vetélkedő igen jól sikerült, annak ellenére, hogy néhány neves sportkör, mint Nagybátony, Mátranovák, Somoskőújfalu slb. nem indította... Jüaialjait. A verseny-,’ — várhatóan -*r. fölényes kis» hartyáni' győzelemmel ért véget. Eredmények: fiúk. Ifjúsági: 1. Mester Ferenc (Kishartyán) a döntőben 2:l-re mérkőzött, a második helyezett Gál László (Kishartyán) ellen. 3. Bábel Gusztáv (Rónabánya.) Fiúk, serdülő: 1. Márton Győző (Kishartyán) a döntőben biztosan, 2:0-ra mérkőzött a második helyezett Földi György (Zagyvaróna) ellen. 3. Sági Gábor (Jobbágyi. Fiúk, úttörő: 1. Bábel György (Rónabánya) a döntőben 2:l-re győzött a második Perez Zoltán (Rónabánya) ellenében. 3, Antal Jó- .van.) Lányok'- 1. Simon Máris (Zagyvaróna). A verseny legnagyobb meglepetését szerezte, a döntőben 3:t-re győzött a 15 éves, országos bajnokságon is eredményesen szerepelt Várszegi Mária (Kishartyán) ellen. 3. Antal Mária Kishartyán.) RÖPLABDA: Ifjúsági ellenőrző verseny Salgótarjánban A Salgótarján városi és járási TS rendezésében Salgótarjánban, a Gépipari Technikum tornatermében ifjúsági ellenőrié és kiválasztó röplabda versenyt rendeztek, amelyen öt lány és négy fiú csapat indult. A kétszer tizenöt perces mérkőzésen a következő eredmények születtek: Lányok: Madách Gimnázium—Rónabánya 31:24, Kisterenye—St. MŰM 29:18, ‘Kistoronyé—Közgazdasági Technikum 29:24, Madaeli Gimnázium— Kisterenye 34:24, Rónabánya— Közgazdasági Technikum 24:14. Fiúk: Közgazdasági Technikum—Madách ( Gimnázium 37:20, Kistere- nyei Gimnázium—Kisterenyei MÁV 19:39, Kiáterenyel Gimnázium— ./.gazdasági Technikum 31:21, Kisterenyei MÁV—Madách Gimnázium 33:26. A bizottság visszautasította három játékos kérelmét. Nem Igazolta át Józsát a Csepelbe, Földit a Dunaújvárosba, és Rutkalt a Diósgyőrbe. Az MLSZ elnöksége a vizsgálat befejezéséig függőben hagyta Korsós (Győri ETO), Szűcs L. (Dorog) és Havasi (FTC) átigazolási ügyét. Amint az átigazolási bizottság minden körülményt mega vizsgál, javaslatát beterjeszti az MLSZ elnöksége elé, amely véglegesen dönt a három labdarúgó ügyében. ■v..: ;,:V. Egy azonban bizonyos; Ha- I vasi már Salgótarjánban tar- 1 tózkodik, s amennyiben az átigazolás számára nem lesz kedvező, úgy kivárja a hat hónapot, Gerencsér Miklós: Ne hagyja az utolsó napokra! Nem romlő tartalmú csomagját már most adja postára! A karácsonyi torlódás így nem késlelteti a kézbesítést! VJH. Tulajdonképpen semmi keresni valója itt, sőt utál idejönni, az akkumulátor csak felszínes alibi, mással Is el- küldhette volna. Mégis hajtja valami kívül szeszélyes, hévül következetes, már-már végzetes szórakozottság. Mint aki véletlenül tévedt ide, bizonytalanul beóvatoskodik Dr. Jász Tiborék fényűző lakásába. Megáll a hall ajtajában, bekérni el. A halion túl hatalmas balkon, kilátással a festői dimbes-dombos tájra. A kollega felesége, egy hivalkodóan elegáns, de már öregedő hölgy hisztériába hajló örömmel fedezi fel a jövevényt, s felborzolva maga körül az Elida illatfelhőt eléje viharzik csipkemintái és horgolőfonalai közül. Kitüntető szívélyességgel sürgeti: — Csakhogy nálunk, aranyos Sándorka! Jöjjön már, na jöjjön! — Köszönöm, Erika, de csak egy percre. Meghoztam Tibor akkumulát or j át. — Az most nem fontos. Üljön már le — sürgölődik negédesen a háziasszony. — Hozok egy kávét. Isteni nes- caffe. Most kaptam Montreá!- ból. Tudja, a sógornőm küldte. Beszéltem már róluk, 56- ban hajóztak át. Négyszáz kanadai dollárt keresnek havonta. Van fogalma, hogy mennyi pénz az? Az orvos szórakozottan mosolyog . — Odaát kevés. Tibor többet kero». — Hát istenem, még azt se? Legalább forintja legyen az embernek ebben a Tanganyi- kában. Jaj, még nem is mutattam. — Boldogan odatartja gyűrűs kezét Zsupán arca elé. — Indiai gyűrű, egy maharadzsa kincstárából. Igaz, csak féldrágakő van benne, de kalandos múltja lehet. Szankszrit eredetű. Nagyon izgatja a fantáziámát. A hogy fecseg, fecseg, de Zsupán mór egy szavát sem hallja. Keserűen figyel a saját gondolataira. — Ezt Is megértem. Szasz- krit gyűrűt láthatok Tanga- nyikában. Itt ragyog egy tibeti imamalom fonnyadt új- ján és nekem fogalmam sincs, hogy mivégre hagyom rohanni a drága időt ezek között a szörnyű idegenek között.,. Csakugyan úgy érzi most, hogy valami jóvátehetetlen félreértés áldozata. Valóban nincs semmi létjogosultsága az idealizmusnak? Valóban Dr. Jász Tibornak lenne igaza, aki az élő emberben csak a biológiai halmazállapotot látja, és minden tragédiát egyszerű kóresetnek tekint? Ül a fotel mélyén, s igyekszik, hogy barátságtalan gondolatai mögül udvarias képpel meredjen a vendégszerető háziasszonyra. • Egy csoport ünneplőbe öltözött fiatalember ragyogott az Orvostudományi Egyetem kapujában. Úgy tekintettek ki az utcára, mintha egy diadalmas hajó fedélzetéről pillantották volna meg az ígéret földjét. Friss diplomájukat a hónuk alatt szorongatták. Ka- maszos jó kedvük megillető* döttséggé lágyult, ahogy elal- vás előtt összenéztek. — Hát akkor... ki merre, srácok? — kérdezte az egyik. Megszokott kérdés volt ez, öt éven át naponta, gépiesen ismétlődött, de most egyszerre rájöttek: most hangzott el utoljára. Zsupán tétován dobolt a kartonhengeren. — Még nem tudom... — Én tudom! — kiáltott közbe a társaság egyetlen bajuszos tagja, aki legkevésbé mutatott hajlandóságot a meg- hatódásra. — Gyerünk egy konyakra ide a Deákba. El kell búcsúzni Miss Andaxin- tóL — Szegény presszósnő — morfondírozott az egyik szemüveges, satnya alakú cimbora. — Nem ejtem többé zavarba az oroszlánpillantásommal. Nevetve tolongtak a preszszó felé. Zsupánt váratlanul a nevén szólították. — Sándor! — megfordult, s a professzorával találta magát szemben. — Egy pillanat... — Jó napot kívánok! Tessék parancsolni, professzor úr — lepődött meg az újdonsült orvos. A professzor egészen szükségtelenül a zsebébe nyúlt, majd rövid tétovázás után a fiatal ember szemébe nézett. — Én nem felejtettem el. Ezen az ünnepélyes napon is figyelmeztetőm, hogy a tudósok között lesz a helye Talán nem is olyan sokára ... Zsupán elszégyellte magát, lélekjelenlétéből alig futotta néhány értelmes szór^. — Köszönöm... De ez olyan szép lenne, hogy nehéz elképzelni ... — Átlagon felüli tehetség, átlagon felüli szorgalom. Csak ez kell hozzá — jelentette ki tanóros szabatossággal a professzor. Valahogy el kellett oszlatnia a maga és az újdonsült orvos megilletődöttségét. — Akár az anatómiát választja, akár a hormonkutatást, véleményem szerint mindkettőben egyforma esélyei vannak. A közeli napokban keressen fel az intézetemben. — Köszönöm... — háláko- dott Zsupán és a kitűnő vélemény annyira meghatotta, hogy jóformán félálomban vette tudomásul a búcsúzko- dó professzor nagyonis józan figyelmeztetését: — Magas jövedelmet persze nem ígérhetek. Az az érzésem, hogy anyagi téren egy ideig hátrányban lesz osztálytársaival szemben. De megéri. (Folytatjuk.)
