Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)

1965-12-09 / 293. szám

I'M!*!, P, NOR R At) 1 Az Országos Népművelési Tanács munkájáról A zenei nevelés és a filmesztétika Segítenek a Hazafias Népfront és a Néhány hete megalakult az Országos Népművelési Ta­nács. Feladatát a tömegkul­turális munka rendelkezésre álló szellemi és anyagi erők jobb, hatékonyabb kihaszná­lásában, illetve olyan tervek és javaslatok kidolgozásában jelölték meg, amelyek köz­vetlenül segíthetik ezt a munkát Az Országos Tanács alaku­ló ülését sokirányú tevékeny­ség követte. Ennek a mun­kának részleteiről és a Me­gyei Népművelési Tanácsok megalakulásáról kértünk tá­jékoztatást a Művelődésügyi Minisztérium Közművelődési Főosztályán. — Az aktív munka meg­kezdődött — közölték a fő­osztályon. — Decemberben megalakult két szakbizottság. Az egyik gazdasági ügyekkel, a másik a művészeti nevelés kérdéseivel foglalkozik. A gazdasági kérdések nem ké­pezhetik másodrendű részét a művelődési munkának. Saj­nos sok példát lehetne em­líteni, hogy a kulturális ala­pot hányán, és hányszor „for­gatták" meggondolotlanul, il­letéktelenül ! — AHlyen intézkedéseket lei. vdnnak. tenni e gyakqrlat megakadd lyosásdra T — A Tanács javasolni fog­ja: ezentúl a beruházási és felújítási keretek felhaszná­lását társadalmilag ellenőriz­zék. A pénzösszeg indokolat­lan és nem rendeltetésének megfelelő felhasználása nem megengedhető, s ha szüksé­ges, megfelelő szankciókat is alkalmazni kell azok ellen, akik a szabályt megsértik. — Ami pedig a művészeti bizottságot illeti: nem a mű­vészeti nevelés minden terü­letét kívánja átalakítani a tanács, hanem kiragad két területet — nevezetesen a ze­nei nevelést, és a filmeszté­tikát, — és azt tűzi célul, hogy — hivatásos művészek segítségével — ezen a két te­rületen gyors változásokat ér­jenek el. A zenei-ízlés sok problémát tartogat. Például határainkon túl is híres és népszerű kórusművészetünk, Mégsem lehetünk elégedettek, hiszen fejlett kórusművésze­tünknek Idehaza alig van közönsége. Pezsgő életet aka­runk teremteni kórusaink kö­rül, annál is inkább, hiszen pz az egyik legelterjedtebb formája a tömegkulturális munkának: több száz kórus működik országszerte. — A filmművészettel nap- ról-napra óriási tömegek ta­lálkoznak, Ennek a legna­gyobb hatású művészetnek be­fogadása mégsem egyenletes. Zömükben csak a szórakozta­tó filmeknek van közönségsi­kerük, * **ek a filmek, ame­lyek súlyosabb mondanivaló­val is hozza kívánnak járul­ni az emberek fejlődéséhez, TIT szervezetei nem találnak kellő fogadta­tásra. A napokban megala­kult a Filmklubok Országos Szövetségének szervezőbizott­sága, és hamarosan hozzákez­denek a rendszeres munkához. Sokat várunk ettől a szövet­ségtől: olyan filmsorozatokat állítanak majd össze, amelyek például egy-egy ország film- történetével, vagy egy-egy je­lentősebb filmstílus kialakulá­sával ismertetnek meg. Az Országot Népművelési Tanács tehát megkezdte mun­káját. Mi a helyzet vidéken? — Országszerte igen nagy érdeklődéssel fogadták az Or­szágos Népművelési Tanács megalakulását, sokat várnak ettől a társadalmi szervtől. A megyékben már megalakult, Illetve Zalában a következő hetekben alakul meg a Me­gyei Népművelési Tanács. Tagjai sorában az MSZMP, a Hazafias Népfront, a SZOT képviselői, könyvtári igazga­tok, a moziüzemi vállalat ve zetői, a helyőrségi tisztiklu­bok parancsnokai stb. rövi­den: a legszélesebb rétegek képviselői foglalnak helyet. A megyei anyagokat a Ha­zafias Népfront megyei, illet­ve a TIT megyei szervei ké­szítik elő. Az Országos Népművelési Tanács tehát megtette az első, igen fontos lépéseket, hogy a tömegkulturális munka szer­vezettebb, hatékonyabb le­gyen. B. T. D/l eg fiatalodott külső, műszaki újd Kiállták a minőségi próbát az új autótípusok Minden forgalomba kerülő iparcikket a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézet labo­ratóriumaiban vesznek ala­pos vizsgálat alá, mielőtt azok az üzletekbe kerülnének. A vizsgálat-sorozatot nem kerü­lik el a motorkerékpárok és a személygépkocsik sem. Az intézet udvarán mostanában a járműosztály szakemberei öt személyautót készítenek elő a napi vizsgálatokra. Az öt kiesitípus nem ismeretlen a magyar közönség előtt: rész­ben a Budaposti Nemzetközi Vásáron, részben a tv adósaí- , ban találkoztak velük, sőt a Skoda—1000—MB-ből időköz­ben forgalomba kerültek az első darabok is. Az öt kocsit — a Wartburg—1000—312-t és a Trabant-automatát, a Sko­da—1000—MB-t, a Moszkvics- 408-t és a ZAZ—905—A-t (Za- porozsec) — elkísértük, hogy a visegrádi várba vezető új úton kipróbáljuk a sebességü­ket, a hegymászóképességüket, azt, hogyan veszik a kanyart, egyszóval; hogy közelebbi is­meretségbe kerüljünk az új kocsikkal. A kocsikat az in­tézet járműosztályának veze­tője Barabás Béla mérnök mutatta be. Ismerkedésünket kezdjük az egyik legérdeke­sebb típussal. Hosszú évek kísérletezése után született meg a szovjet gyártmányú Zaporozsec. Ter­vezői igénytelen, a rossz uta­kat is bíró kis-kocsinak szán­ták. Érdekessége a fűtőkészü­lék, amellyel indulás előtt a legnagyobb hidegben le bemelegíthető léghűtéses motorja és az Utastere. Rugózása elől tor­ziós acélrúd, hátul spirál rendszerű. A 4 hengeres far­motor 887 köbcentiméteres es 27 lóerős. Legnagyobb sebes­ségi 100 km/ó, és mindössze 7,5 liter üzemanyagot fo­gyaszt 100 km-re. Hazai ára 60 ezer forint lesz. Külsőben nem változott, de szerkezetében sok újat tartal­maz a Wartburg—1000—312. Előző típusaival összehasonlít­va szinte megfiatalodott a Wartburg. Motorja halk Járá­sú és a független, spirál ru- gózású kerékfelfüggesztés a „legrázósabb" utakat is kisi­mítja. Motorja változatlanul 45 lóerős. A kerekek is ki­sebbek — 13 collosak — let­tek az új Wartburgnál. Két típusa kapható majd, 05 ezer és 73 ezer forintért. Teljesen új külsőt kapott a Moszkvics A 408-as típus 2 és 4 lámpás változatban készül, hozzánk az előbbi kerül. Négy henge­res, 1357 köbcentiméteres mu torja 55 lóerős és 120 km/ó sebességet biztosít az 5 ülé­ses kocsinak. Az új Moszk­vicsnak elkészültek már com­bi és áruszállító változatai is 402, illetve 433-as típusjel­zéssel. A Moszkvics—408-as 75 ezer forintért kerül forga­lomba. Még nem tudni, mikor kez­dik nálunk árusítani az auto­mata Trabantokat. Vezetője lábbal csak két pedált kezel — a gázt és a féket. A ten­gelykapcsolót egy szellemes elektro-hidraullkus automati­ka irányítja. Egyelőre csak a normal Trabant—601-esek kerülnek forgalomba, válto­zatlanul 46 ezer forintért. Utoljára hagytuk a Skoda— 1000—MB-t. Ebből már több fut a hazai utakon. Az arány­lag kényelmes, 4 üléses ko­csinak 988 köbcentiméteres, 45 lóerős, négy hengeres mo­tor az erőforrása. Sok ötlet teszi kényelmessé a kocsiban az utazást. Ezek közé tartozik az automata In­dító, amely a motor hőfoká­nak megfelelően állítja a gá- zositót. A 120 km/ó legnagyobb sebességű kocsit 72 ezer fo­rintért árusítja a Merkur Vállalat A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet szakemberei különböző műszerekkel ellen­őrizték a kocsik gyorsítóké­pességét, üzemanyagfogyasz­tását, hangszigetelését, fékei­nek hatásfokát és egyéb tu­lajdonságait Megállapították, hogy — általában — a kapott adatok megegyeznek a gyá­rak által közöltekkel és így semmi akadálya, hogy ha­zánkban is forgalomba ke­rüljenek a KGST-országok legújabb személyautói. Tamás György H etek óta nagy a szi- ráki rendőrőrs forgal­ma; tanúkihallgatás tanúkihallgatást követ. Olyan ügyben folyik a nyomozás, amit igen szégyell a falu minden jóérzésű lakosa: a községi tanács-vb volt tit­kára, Bessenyei Béla súlyo­san megkárosította a társa­dalmi tulajdont. Az a vizs­gálat, amelyet a megyei ta­nács-vb pénzügyi osztályának utasítására a salgótarjáni já­rási tanács-vb pénzügyi osz­tálya revizorai tartottak, több mint kilencvenezer forint hi­ányt mutatott ki. Valóban ennyit, többet-e, vagy kevesebbet sikkasztott a volt titkár, mi módon kö­vethette el bűncselekményei­nek sorozatát — most ezt nyomozzák. Az, hogy a kár több-tízezer forintra rúg, már nem vitás. Mi arra kerestünk v’álaszt a faluban, hogyan juthatott idáig Bessenyei Bé­la, a község pénzügyi si­kereiért ebben az évben meg­jutalmazott vb-titkár. — Bessenyei Bélát, túlzás nélkül mondhatom, járás- szerte tisztelték. Sokan em­lékeztek az ellenforradalmi időkben tanúsított helytállá­sára; egy másik községben, Ahol a jövő szakmunkásai! nevelik Fennállásának tizenötödik évfordulóját ünnepelte nem­rég méltó keretek között a nagybátonyi vájártanuló in­tézet. A jubileum ünnepélyes­ségét i fokozta, hogy akkor tarthatta kollégium-avatóját is. Teljesítette a KISZ Köz­ponti Bizottsága, a Munka­ügyi- és a Nehézipari Mi­nisztérium közös feltételeit. Hogy nem volt könnyű dol­guk a nagybátonyiaknak, azt bizonyítja a következő: az ipari tanuló intésetek közül az országban kevés dicsekedhet ezzel a kitüntetéssel. A nagy- bátonyiak igen. Ott díszeleg a vörös zászló a kollégium elő­csarnokában. Hantos Sándor igazgató nem kis büszkeséggel újságolja: a tizenöt óv alatt 1340 szakmun­kást neveltek Nagybátonyban. Mennyivel más ez a nevelés, mint "égen volt. Akkor a bá­nyász hosszú éveket töltött földalatti munkával, mire tanfolyamra kerülhetett, vá­járrá lépett elő. Ma az intézet tanulói há­rom év alatt gyarapítják ál­talános műveltségüket, elsa­játítják a bonyolult szakmai ismereteket. A tanárok, okta­tók fáradozásának megvan a gyümölcse. Jelenleg 345 az in­tézet tanulóinak tanulmányi átlaga. Tavaly az országos ta­nulmányt versenyben első he­lyezést értek el. Mozgalmas az iskola dél­után is. Az egyik teremben technikus-jelöltek tanulnak. Újabban ugyanis esti és leve­lező tagozaton technikumi képzés is folyik. A testvér in­tézményben az iskola jelenle­gi növendékei közül többen folytathatják majd tanulmá­nyaikat. Jól felszerelt tante­rem szolgálja az elméleti ok­tatás céljait, ezenkívül gaz­dag fizikai-kémiai, elektro- technikai-géptani szertáruk van. Az otthonban a délelőtti tanhányai gyakorlat után a könyvek, rajztáblák fölé ha­jolva „dolgoznak" a növendé­kek. Hét nappali szoba, és 13 jól felszerelt lakószoba áll rendelkezésükre. Tanulás köz­ben is közöttük vannak a tanárok, nevelők, segítenek, ha valaki rászorul. Az idén három évfolya­mon, öt szakmában 387 szak­munkásjelölt készül az életre, a munkára, esetleg a tovább­tanulásra. Útjukat 54 oktató- nevelő egyengeti. Az intézetnek jó a híre. A nógrádi bányák mellett a du­nántúli üzemek is várják vég­zett növendékeiket. A három év tanulmányai egész életre szólnak, összegezett tartalma: a munkában való helytállás, a kulturáltság, az igényesség önmagukkal szemben is. Ezt adja útravalóul a bizonyít­vány mellé az intézet. B. 3. Elsodorta az s a járási tanácsnál viselt tisztségeire, — így Szirák köz­ség tanácsa végrehajtó bizott­ságának elnöke. — A járási tanácsról nem jöhetett úgy gépkocsi Szirákra, hogy uta­sai közül egy-kettő harsány szervusszal ne toppant vol­na be a titkárhoz. Imponált nekünk a felsőbb szervek ve­zetőinek, munkatársainak szí­vélyes, közvetlen baráti kö­szöntése, amellyel titkárun­kat üdvözölték. — Az életmódja is Impo­nált? A falubeliek már ré­gebben beszéltek arról, meny­nyit költ a presszóban, az italboltban a gépkocsin járó vb-titkár, — jegyezzük meg. — Nekünk úgy mondta: csa­ládi örökséghez jutott, — viszonozza a járási pártbizott­ság instruktora. — Azt is tudtuk, hogy családjának oly­kor nagyobb csomagot visz haza, de lényegében az egész keresetével maga gazdálko­dik. — Fél-Szirák suttogta, hogy a volt titkár autójába alko- nyattájt idegen nők ültek be. Lehetett ennek alapja? Az A bizalom mércéje Ma már senki | sem fogadja el azt a régi felfogást, hogy a hivatalhoz a teremtő megadja a szük­séges észt is, de arról még mindig sokan megfeledkez­nek: a rátermettség önmagá­ban édes-kevés ahhoz, hogy valaki jó vezető legyen. A szellemi képességek, a fel- készültség, sőt még a rutin, a tapasztalat sem minden, sok más kell még ahhoz, amit úgy nevezünk: a veze­tés művészete. A sok közül most csak egyről essék szó, — talán az összes között a leg­fontosabbról nincs — a vezetők és a beosztottak közötti biza­lomról. Ritka kincs és nem alakul ki magától. Nem el­határozás, vagy ügyeskedés kérdése. Nincs rá recept — nem is lehet, hiszen gyak­ran többszáz vagy többezer emberről van szó, és ők sem külön-külön, hanem együt­tesen alakítják ki a bizalom légkörét — az egyetlen ve­zető iránt, A szigorú, következetes, ke­mény kezű vezető is lehet népszerű; a bizalom nem zár­ja ki, sőt feltételezi a követ­kezetességet és a rendet. Pon­tosan akkor támadnak ba­jok egy-egy kollektívában, ha a vezető hol hideget, hol me­leget fúj — ahogy mondani szokták vagyis ha egy­szer megbocsát, másszor meg­büntet ugyanazért a hibáért, Különösen akkor okoz ez gon­dot, ha a különbségtétel em­berekhez igazodik, ha kiala­kul a benfentesek. a liblin- gek köre, akikre más sza­bályok és kötelezettségek ér­vényesek, mint az üzem, vagy a hivatal többi dolgozójára. Ne is csodálkozzon senki, ha ilyen kivételezés után meg­indul a susmus, a „folyosó agitáció", és elkezdik talál­gatni, vajon miért elnéző az igazgató x-el, miért tesz ki­vételt a főmérnök y-nal? Ahol pedig felüti fejét a plety­ka, az intrika, ott a bizalom — a vezetők, és az egymás iránti is — egycsapásra meg­szűnik, és ez jelentős bajok forrása lesz. Gvakori hiba | az is, hogy bár a vezetőknek általában mindenkiről meg­alapozott véleményük van, ezt azonban gondosan véka alá rejtik, elhallgatják, vagy ha szólnak is róla, nem az érintett előtt. Nem könnyű persze mindent szemtől-szem- be mondani, az igazság — még a megalapozott igazság is gyakran fáj, a nyíltan elmon­dott bírálatot nem mindig fogadják szívesen, a megbí­rált beosztottal esetleg vitat­kozni kell stb. Mégiscsak más megoldás, mert a biza­lom légköre elképzelhetetlen a vélemények őszinte, nyílt kimondása nélkül. Ne is várjon bizalmat mun­katársaitól az a vezető, aki szigorúan, keményen minden esetben megbírálja a hibát elkövetőket, maga viszont semmiképpen sem tudja el­viselni, ha beosztottai meg­bírálják. Még rosszabb a „bicik­liző” vezető — itt-ott még van belőlük —, aki, ahogy a szólás tartja; lefelé tapos, fölfelé hajlong. Igenis, van­nak esetek, amikor a gyár, a hivatal, a kollektíva érdeké­ben ellent kell mondani a felsőbb szerv vagy képvise­lője véleményének, előfordul­hat, hogy a tényleges érde­ket meg kell védeni a vélt érdekekkel szemben. A be­osztottak éles szemmel figye­lik, mit tesz ilyenkor az Igaz­gató, van-e bátorsága és ge­rince, hogy klálljon a jó ügy mellett. Van egy terület, ahol kü­lönösen vigyázni kell, mert ha itt elvéti a vezető, ak­kor igen nehéz lesz visz- szabillentenie a megingott bi­zalmat. A vezetői példamu­tatás ez. Erre Is van egy találó mondás: aki bort iszik, ne prédikáljon vizet. Leegy­szerűsítenénk a dolgot, ha például a mérnöktől olyas­féle példamutatást követet­nénk, hogy fogja meg a la­pát nyelét és segítsen a ku­bikosoknak. A példamutatást elsősorban és mindenek előtt saját munkájában várják el tőle munkatársat. Ha ebben precíz, pontos és Igényes, ak­kor mindenkitől elvárhatja, hogy munkáját — tehát a kubikos n földmunkát, a gép­kezelő a gépkarbantartást, a könyvelő a nyilvántartást - jól végezze, pontosan és igé­nyesen. A nagyobb ielelÖ8ség| természetesen nagyobb hatás­kört, több jogot is jelent, de ezt sohasem szabad össze­téveszteni az egyéni, emberi­erkölcsi magatartással, amely­ben éppen fordítva: a ve­zetőktől általában többet vár­nak, mint az egyszerű mun­kástól vagy beosztottól. Utol­jára hagytam, már csak fontossága miatt is a biza­lom megteremtésének és megőrzésének olyan eszközét, mint a szigorú és következe­tes ellenőrzés. Téved, aki azt hiszi, hogy a bizalom egy­ben az ellenőrzés hiányát je­lenti. Az a vezető, aki rosz- szul értelmezett tapintatból, a bizalmat féltve elhanya­golja az ellenőrzést, lényegé­ben felelőtlenül vezet, és ép­pen azzal veszíti el a bizal­mat, hogy rossz gazdának bi­zonyul, mert nem vigyáz a közvagyonra, nem ellenőrzi a kiadott munkát, nem tart­ja kézben az általa vezetett intézményt. Az ész, a rátermettség nem minden; a jó vezetőnek ah­hoz is értenie kell, hogy meg­teremtse és megőrizze a biza­lom légkörét. Vasvári Ferenc úrhatnámság emberek nem nézték jószem­mel Bessenyei életmódját. Esett erről szó a helyi párt- szervezetben? A községi pártszervezet tit­kára eddig szótlanul hall­gatta a beszélgetést. Most folytott indulattal kitör: — A taggyűlésen nem. Én magam próbáltam beszélni vele; lehurrogott. — Hozzám napokig nem szólt, amikor sejttettem, hogy ez az életmód nem vezethet jóra, — így a járási instruk­tor. — Az a harminc revizori nap, amelyet a járási el­lenőrök töltöttek nálunk vizs­gálattal. Bessenyei Béla te­kintélyét erősítette, — teszi hozzá az elnök. — A felül­vizsgálat jó munkáról, helyt­állásról tanúskodott.., El­ismerem: magam is hibáz­tam, amikor eltűrtem, hogy közvetlen munkatársam ne engedjen betekinteni a köz­ség pénzügyeibe. Egy pillanatig sem lehet vitás, hogy a történtekért elsősorban az előzetes letar­tóztatásban levő Bessenyei Bélát terheli a felelősség. A bíróság feladata megítélni, milyen súlyú büntetés alkal­mas Bessenyei Béla megjaví­tására, visszatartására a jö­vőben hasonló bűncselekmé­nyektől. A büntetés kiállása után kell gondoskodni arról, hogy a bíróság által megál­lapítandó kártérítést a volt titkár megfizesse. Bessenyei Bélát úrhatnámsága sodorta nehéz helyzetbe; a cechet teljes egészében neki kell áll­nia. Azzal, hogy a volt titkárra a bíróság kiméri a megérde­melt büntetést, az ügynek nem lehet vége. Mulasztásuk súlya arányában felelősség­re kell vonni azokat, akik nemtörődömségből vagy ép­pen gyáva meghunyászko- dásból; a felsőbb vezetők ba­rátja előtt tanúsított elvtelen magalázkodásbó! némák ma­radtak akkor, amikor már látva láttak ezernyi figyel­meztető jelet. A sziráki bűncselekmény­sorozat további fejleményei­nek ismertetésére visszaté­rünk. B. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom