Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)

1965-12-01 / 286. szám

f7or<=*^nbpr 1. S7<arrl*. tíonüín Jó úton fejlődik a vetőmagtermesztés Nógrád megye termelőszö­vetkezeteinek jó része nehéz természeti körülmények kö­zött végzi munkáját. A megye éghajlata hűvös, területe he­gyes, dombos és talaja sok helyen gyenge. Ennek ellené­re a termelő üzemek szívesen vállalkoznak vetőmagtermesz­tésre, és vetőmagtermesztési eredményeik általában meg­felelők. Ez annak tulajdonít­ható, hogy jól felhasználják a rendelkezésre álló lehetősé­geket, és az Országos Vető­magtermeltető és Ellátó Válla lat Pestvidéki Alközpontjá­val olyan munkakapcsolatot alakítottak ki, amelyik mind a két fél számára igen ked­vező. Az FM. Élm. M. 33/1965 sz. utasítása megváltoztatta a termelőszövetkezetek tervezé­si rendszerét, és nagyobb ön­állóságot biztosított számuk­ra. A szerződtetést pedig a vállalatok feladatává tette a tanácsi szervek eddigi befo­lyásoló tevékenységének ki­kapcsolásával. Éppen ezért ez az eddig kialakult jó kapcso­lat fenntartása és továbbfej­lesztése még lényegesebbé válik. Az eddigi tapasztalatok szerint a tsz-ek elsősorban azokkal a vállalatokkal, és azokra a növényféleségekre kötöttek termelési szerződést, ahol egyrészt megtalálták számításaikat, másrészt a szerződés teljesítése során az átvételeknél előforduló vitá­kat méltányosan rendezték. A Pestvidéki Alközpontnak sikerült a termelő egységeket évről évre állandósítani, mely az eredmények növelésének egyik alapvető tényezője, s annak a megértő, egymást se­gítő kapcsolatnak a következ­ménye, mely már korábban is jellemezte az Alközpont és a termelő egységek kapcsola­tát. Ennek során az Alközpont minden rendelkezésre álló módon és eszközzel támogat­ta a termelőegységek vető­magtermelő tevékenységét. Ebből a szempontból különös jelentősége volt és van a termelési felügyelőknek, akik közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a termelőszövetkezetek­kel, közvetlenül ellenőrzik és támogatják a termelést. Meg kell állapítani, hogy kapcsola­tuk a termelőegységekkel elvtársias, nem a mindenáron történő hibakeresés, hanem a termelés érdekében történő segítségnyújtás jellemzi. Ugyanez jellemzi az Alköz­pont többi szakembereinek a tevékenységét is. Szaktanács- adásuk végigkíséri az egész termelést, a táblakiválasztás­tól egészen a szelekcióig és betakarításig. Ezenfelül az Al­központ még további támoga­tást is nyújt a termelőegysé­geknek. Így a vállalat Orszá­gos Központja útján gondos­kodik árról, hogy a szükséges növényvédőszerek idejében a termelőszövetkezetek rendel­kezésére álljanak. Olyan gé­neket szerzett be és bocsát a termelőszövetkezetek rendel­kezésére. melyek munkájukat nagymértékben megkönnyítik, azonban üzemeltetésük egy termelőszövetkezet részére nem lenne gazdaságos. Külö­nösen nagyjelentőségű ez Nógrád megyében, ahol a te­rületi tagozódás miatt a ter­melőegységek viszonylag nem nagyok. Így a bükkönymag i termelő termelőszövetkezetek részére ŐSZ—4,5 típusú szovjet tisztítógépet bocsátott rendelkezésre, mely napon­ként 200—250 q nyersáruból j választja ki a bükkönymagot. Ilyen és más hasonló gépek rendelkezésre bocsátásával az Alközpont elősegítette, hogy a termelőegységek szerződés­ben vállalt kötelezettségeinek időben, jó minőségű maggal tudjanak eleget tenni. Ugyancsak jelentős szerepe volt az Alközpontnak a me- tilbromidos zsizsiktelenítő brigádok szervezésében. A brigádok munkájával lehető­vé vált, hogy a termelőszö­vetkezetek borsótermésüket, gyorsabb ütemben, sterilizál- tan adják át. A vetőmag mi­nőségének további javítása végett az Alközpont jelen­tős lépéseket tett a gumiverő­léces cséplés előfeltételeinek biztosítása céljából. Az Alközpont támogató te­vékenységét, a vetőmagter­mesztés fejlesztését a terme­lőegységek véleményének ki­kérésével, a fejlesztésbe való bevonásával végzik. így a fejlesztési terveket is a ter­melőüzemek szakemberei vé­leményének kikérésével ké­szítették el, és a helyszínen mérték fel ebből a célból a termelőszövetkezetek gépi ka­pacitását, munkaerő helyzetét, termelési lehetőségeit. Az így előkészített javaslatokat ter­jesztették ezután a mezőgaz­dasági osztályok elé. A törzs- gazdaságok beruházási igé­nyeit is felmérték, megtár­gyalták ezekkel a gazdaságok­kal, és az így kialakított ja­vaslatot terjesztik a megyei tanács mezőgazdasági osztá­lya elé. Ezekkel a törzsgazda­ságokkal kialakított igen szo­ros termelési kapcsolatot kí­vánja az Alközpont tovább­fejleszteni azzal, hogy élsŐ- sorban ebben a vonatkozás­ban vette tervbe a több éves termelési szerződések beveze­tését így még szilárdabb alapot kíván biztosítani ezek­nek a termelőüzemeknek szakirányú fejlesztéséhez. Ennek a termelőszövetke­zetet támogató termeltetési politikának a következménye az, hogy a kapcsolatok évről- évre szilárdabbá válnak. Így pl. ez évben a tervterület jó­val nagyobb százalékát sike­rült szerződéssel lekötni, mint az elmúlt év azonos Idősza­káig. Ez az út. mely a tsz termelőüzeme számára a ma­gasabb jövedelmezőséget, a jó fejlődési lehetőségeket bizto­sítja, a helyesen értelmezett termelési kapcsolatok útján, hasznos a népgazdaság ré­szére Is, mert a jobb vető­magellátás biztos alapját ké­pezi. B. Z.(x) ____ O rszágos Vetőmag-termeltető és Ellátó Vállalat. BUDAPESTI ÜEZOO/lZDA^ÁGl gépcyír elfekvő készleteiből a 114/1963 OT—PM utasítás adta kedvezményes beszerzési lehetőségek nyújtásával Kiállításit ési vásári rendez *■., 1965 december 7—10 között Budapest, III., Szentendrei út 207—209 (kultúrházban). A kiállítást és vásárt naponta 9—15 óráig tartjuk nyitva. Értékesítésre kerülnek: mezőgazdasági gépek, futómacskák al­katrészéi. 11L ezek öntvényei, HENGERELT ANYAGOK, SZÍNES FÉMEK, KÖTŐELEMEK, CSAP Agyak, görgös-lancféleségek. elektro­mos ANYAGOK, BOR, TEXTIL és FESTÉK­ANYAGOK stb. A kiválasztott anyagok azonnal megvásárolhatók! Birkózás Miskolcon sem Miskolcon Észak-területi szabadfogású ifjúsági versenyt rendeztek, melyen tíz egyesü­let 112 versenyzője indult. Az SKSE birkózói közül nyolc fiatal szerepelt a versenyen. A salgótarjániak — akik az elmúlt hetekben több kötött­fogású találkozón indultak —, termeit babér gyengén szerepeltek. Nehéz volt az átállás és mindössze Manyasz Elemérnek sikerült a döntőbe jutnia. A 2—3. he­lyért vívott mérkőzésre így sem tudott kiállni, mert a verseny elhúzódott és a salgó­tarjániaknak haza kellett utazniok. Sakk Bp. Elzett—SKSE 7:5 Az NB Il-es Maróczy-csa- patbajnokság ötödik forduló­jában az SKSE váratlan ve­reséget szenvedett Salgótar­jánban a Bp. Elzett csapatá­tól. Kicsit félvállról vették a mérkőzést a hazaiak. A mér­kőzés második órájában öt játszma már befejeződött. Meglepetésre három kulcsem­ber csak döntetlent tudott el­érni. A vereség miatt az SKSE a hatodik helyre esett vissza. A salgótarjániak közül Ba­lázs, Tóth L., és Rozgonyi győzött, Simkó, Tóth J. Hor­váth E., és Tóth P. döntetle­nül mérkőzött. A Keleti cso­port élmezőnye: . Bp. Petőfi 40,5 (1), Csepel 36,5, Szállítók 35,5 (1), Kecs­kemét 34,5 (1), Szegedi Ruha­gyár 31,5 (2), SKSE 31,5. A hatodik fordulóban de­cember 5-én Budapesten a Bp. Postás együttesével mér­kőzik az SKSE. Akik távoznak az SBTC-től Pénteken elnökségi ülésen beszélték meg az SBTC'-nél azoknak a játékosoknak a ké­rését, akik nem kívánnak to­vább az SBTC labdarúgó szakosztályában szerepelni, vagy éppen nem tart igényt rájuk a szakosztály. Két kiváló játékostól bú­csút vettek pénteken. Agócs Lajos és Sándor Gyula sok éven keresztül példás lelkese­déssel szerepelt a fekete-fe­hér színekben. Most búcsúz­nak. Agócs Latos végleg visz- szávonul. a szakosztály mun­kájában azonban részt vesz. Sándor Gyula is abbahagyta a labdarúgást, ám lehet, hogy kis időre, mert a Mizserfai Bányász erősen érdeklődik a hátvéd iránt. A korábban el­távozott Müller Lászlót a Pé­csi BTC kéri. Az SBTC elnök­sége hozzájárul kiadatásához. Schmidt József is eltávozott. Valószínűleg Budapesten sze­repel majd az Egyetértésben. Szabadlistára kerül Pál Ti­bor, Kovács Gyula, Szarvas László, Végvári Attila és Roz- gondi Pál. Mint hírlik Pál és Szarvas a Nagybátqpyi’ Bá­nyászba, míg Kovács és Vég­vári a Kisterenyei Bányász­ba készül. Rozgondi minden valószínűség szerint régi egye­sületébe, az SKSE-be tér visz- sza. Rekord — 100 kilométeren Vasárnap reggel lelkes sportbarátok gyülekeztek a lánehidi 0-kilométerkönél. Innét indult nem mindennapi útjára Schirilla György, aki egy évvel ezelőtt döntötte meg lo­vas Antal országos rekordját 84.5 km-en 6 óra 56 percet futva. Pontosan 8 órakor intett startot a versenybíró, az útirány: a szentendrei országút egészen Dömösig. Az 50-es kilométerkőnél volt a forduló, s a versenyző — az orvosi vizsgálat alapján — különösebb rendellenesség nélkül tel­jesítette a nem mindennapi rekordot. A képen: a start pillanata (Foto: Wormser) Sport és munka A sport nemcsak szóra­koztat, hanem nevel is. Ne­veli a sportolókat és neve­li a — nézőket. Mindenek előtt a munka megbecsülé­sére és szüreteiére. A sportoló és szurkolója szinte napról-napra tapasz talja: az edzés — a munka — miként gyümölcsözik az eredményekben. Az olimpia: és világbajnokok története is igazolja, hogy a siker min dig azoké, akik a hétköz­napokon következetesebben, keményebben és többet ed­zettek, dolgoztak. Szólás­mondás a sportolók és az edzők körében, hogy az „ed­zések verítékcseppjei a ver­senyeken tizedmásodpercek- ben, centiméterekben és gram­mokban jelentkeznek.” A sporttörténelem azonban nemcsak ilyenformán hirdeti a munka fontosságát. Az ed­zésnél, a fizikai tevékeny­ségnél talán még jobban ka­matozik a sportban is a szel­lemi tevékenység. A sport­világ hősei, a megdönthe­tetlennek hitt, bűvös hatá­rok megdöntői elsősorban azok közül kerültek ki, akik nem nyugodtak bele az ed­zések szokott gyakorlatába, hanem töpren k a jobb módszereken és megpróbál­koztak az újítással. Az új magasugró techni­ka kidolgozása és alkalmazá­sa például egyszerre hétköz­napivá tette az eddig kiemel­kedőnek számító kétméteres eredményeket. A kalapácsve­tés rekordja több, mint tíz métert fejlődött, mióta rá­jöttek, hogy négy forgással messzebb lehet dobni a vas­golyót, mint hárommal. Zá­topek és edzője szakított a Nurmi által megalapozott egyenletes iramfutással, he­lyette a gyakori iramváltozta­tásra tért át és erre készült, feL Kuc pedig a közép- és hosszútávfutásban eddig ha­gyományos „óvatos kezdés­nek” mondott nemet és iga­zolta, hogy bátor kezdéssel is lehet, sőt csak Így lehet nagy eredményt elérni. Az új technikák, az új versenyzési és edzésmódsze­rek -alkalmazóinak természe­tesen nemcsak másképpen, hanem mindig többet is kel­lett edzeníük, mint elődjeik­nek. Érdekes ellentmondás, hogy míg maga a sport szinte na­ponta okít a rendszeres és kö­vetkezetes munka fontosságá­ra, addig napjetink sportéle­tében ismételten felvetődik a sport és a termelőmunka összeegyeztethetőségének a problémája. Tanulhat-e, dol­gozhat-e másokkal azonos színvonalon, aki rendszeresen sportol? — így teszik fel a kérdést annak ellenére, hogy élsportban és tömegsportban ezernyi példa bizonyítja: a sport és a termelőmunka, a sport és a tanulás igen­is összegyeztethető. Kétségtelen, hogy az él­sport mai világszínvonala a tehetségen kívül azt is meg­követeli a csúcsokat ostrom­ló versenyzőktől, hogy bizo­nyos alapvető feltételekkel is rendelkezzenek. Álljon ren­delkezésükre megfelelő idő, kellő színvonalú pálya és felszerelés, jó oktató és a fej­lődést serkentő versenytárs, vagy legalábbis a rendszeres nemzetközi versenyzés lehe­tősége. Szocialista államban mindezeket a feltételeket az állam, a társadalom bizto­sítja a sportolóknak külön­böző mértékben, aszerint, hogy milyen színvonalon sportol­nak. A legjobbaknak akiktől várjuk hogy a nemzetközi sportéletben eredményesen képviseljék hazánkat még munkaidőkedvezményt is adunk. Ezzel nincs is baj. A probléma ott kezdődik, hogy r. elég következetes az ' nőrzés: Vajon az él- spe an mindig, következete­sen a sportbeli fejlődés ér- d - ében használják-e fel a -unkaidőkedvezményt? Az élsportolók — de csakis ők — azért kapják ezt, hogy le­gyen idejük az edzésekre, a versenyekre. Ha nem edze­nek, vagy nem versenyeznek, nem jár, nekik is éppen any- nyit kell dolgozniok, mint másoknak. Szokás mondani, hogy az élsport sikerei a sport nép- szerűsödésének a leghatáso­sabb eszközei. Az élsport ha­tósugara széles — és közép­fokon. de még alapfokon is követésre talál. Sok te­kintetben ez helyes is. Nem helyes azonban, ha az alap­fokon sportolók ugyanolyan feltételeket követelnek ma­guknak, mint amilyeneket az élvonalbeliek — kapnak. A sport ugyan nálunk köz­ügy, fontosnak tartjuk, hogy minél többen sportoljanak rendszeresen, de ugyanakkor magánügy is, ami azt jelenti, hogy ki-ki önmagának teszi a legnagyobb szolgálatot, ha életét a sport örömeivel gaz­dagítja. Ebből következik: a sportolás feltételeinek megte­remtéséből is részt kell vál­lalnia mindenkinek, az alap és középfokon sportolóknak elsősorban azzal, hogy sza­badidejükben sportolnak­Sajnos, megtörténik. hogy néhány gólért és néhány pon­tért alap- és középfokon is — törvénytelenül — olyan en­gedményeket tesznek, ame­lyek csak az élenjáróknak, s azoknak is csak bizonyos körülmények között járnak Sportszervezeteink legfonto­sabb feladata, hogy tagjaik­ból becsületes, dolgos, munka- és hazaszerető embereket ne­veljenek. Ezt pedig az egye­sületi és szakosztályi rend­szeres oktató és nevelő mun­kán túl csak azáltal lehet elérni, ha a szorgalmas ta­nulást, a termelőmunkát min­den tagjuktól megkövetelik, és ebben a tekintetben en­gedményt nem tesznek. Ardai Aladár Kotórlabdo A legjobb 16 között az MNK-ban az SKSE A KISTEXT elleni győze- kum elleni mérkőzésre- Így az lem után a legjobb 32 közé esztergomiaknak kellett vol- jutott az SKSE férfi kosár- na megérkezniük vasárnap labda csapata. Vasárnap a Salgótarjánba. Az esztergo- legjobb 16 közé jutásért az miak viszont a játékosok is- OSC-vel kellett Volna mér- kólái elfoglaltságára hivat- kőznie Salgótarjánban, de az kozva lemondták a találko- OSC nem érkezett meg. Nagy zót. A Magyar Kosárlabda volt a találgatás, vajon mi- Szövetség értesítette az ért? Később derült ki, hogy SKSE-t, hogy az együttest to- az NB I-ben kiesésre álló vábbjutottnak tekinti. Így az orvos egyetemista csapat már NB II újonca már a legjobb elozoen sem utazott el az 16 között van a Magyar Nép- Ssztergomi Felsőfokú Techni- köztársasági Kupában. TÉLAPÓ napi nyit vatartás. Közöljük vásárlóinkkal, hogy december 5.-én vasár­nap Salgótarjánban a 201. sz. bolt d. e. 9-15 óráig. (Volt Hangya) az Édességvásár (OTP. mellett) de. 9-13* iráig és délután 16-19 óráig. Balassagyarmaton a 127 sz. bolt (posta mellett) 9- U óráig tart nyitva. AZ ÉDESSÉGVASÄR TÉLAPÓJA VASÄRNAP HÁZ­HOZ SZÁLLÍT Élelmiszer Kisker. Vállalat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom