Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)

1965-12-07 / 291. szám

Kf>ri T? 4 T) Úíárl ajtó előtt Jövőre tovább javul a falusi szolgáltatás Befejezték az idei export-gyártást Berobog az autóbusz a zagyvapálfalvi felüljárónál lé­tesített vég- és induló állo­másra. Többen vágunk rá, és váróhelyiség hiányában to- porgunk a szabadban. Egy asszony kisgyermeket tart a karján, takargatja, védi a hi­degtől. Tehát beérkezett a helyi já­rat farmotoros autóbusza. Le­szálltak az utasok. Odahúzó­dunk, szállnánk fel, de az ajtó. becsukódik az orrunk előtt. Bent meleg van, látszik a párás ablakon. Kint fázunk. Várjuk, hogy az ajtó nyíljék, A kalauz édesen cseveg a ko- l iivezetővel. Időnként átnéz­nek rajtunk, mint a levegőn. Számukra nem vagyunk ott. Mormoljuk az imát külön­böző nyelven, már kinek mi­lyen a vallása. Szezám, nyilj ki! — suttog­jak a varázsigét. de az ajtó nem nyílik ki. Az istennek sem. Be kell látnunk, mi vagyunk ezért a fene nagy farmotoros jószágért, és nem ö ériünk. A jegy áráért, a 3,30-ért örül­jünk, ha felvesz majd■ Le­het hogy rendelet tiltja az ajtó nyitását, vagy féltik a berendezést? — morfondíro­zunk magunkban. A további elmélkedésre azonban már nines idó. Ki­tárni az a jtó s szól a kalauz. — Tessék kérem! Igyekez­zünk a felszállással, indul a kocsi! Igyekszünk is, mert bent mégiscsak melegebb van mint a váróhelyiség nélküli szeles megállónál. Először flít hittem egyedül­álló kirívó példa ez, de ké­sőbb meggyőződtem, hogy ál­landó gyakorlat. Ezen a he­lyen fagyoskodnak az utasok a meleg autóbusz bezárt ajta­ja előtt. Gyakorlat, amíg.-- Igen, amíg az AKÖV illetékes dolgozói rá nem jönnek: ha nekik jól esik a zárt hely, akkor nem illő ezt a kedvez­ményt az utasoktól megvonni. Igaz, ez már egy kicsit ember­ség dolga. B. J. A nógrádi falvak lakóinak sokszor távolra kell utazniok, hogy megjavittathassák ruhái­kat, új frizurát készítsen a fodrász, megreperálja a láb­belit a cipész. A javítás, az utazási költséggel drágul és sok az elvesztegetett idő. A KISZÖV a helyzetből adódóan jövőre számos köz­ségben ktsz-részlegeket nyit. Pásztón női, Rétságon és Nagyorosziban pedig férfi sza­bóság nyílik. Bőrruházati és mértékutáni szabóság kezdi meg munkáját Nádújfalun. Érsekvadkerten motor- és ke­rékpárjavításokkal foglalkoz­nak, újabb órajavító műhely létesül Mátranovákon, Balas­sagyarmaton és Pásztón. Szécsényben egy építőipari ktsz alakul, ez látja el majd a lakosság részére történő szolgáltatásoka t. Tíz községben nyitnak új fodrász szaküzletet. Diósjenőn. Drégelypalánkon, Nagyoroszi­ban és Szirákon fényképész szövetkezet kezdi meg a mű­ködését. Az új részlegek felállítása lehetővé teszi, hogy tovább növekedjék a termelési érték, mintegy 3 és fél millió forint­tal. A KISZÖV-nek az a ké­rése, hogy az említett közsé­gekben, s ott ahol új1 részlegek nyílnak, nyújtson segítséget a tanács helyiségek biztosításá­hoz. „Vendégek“ Borsosberényben Egy hétig „vendégeskedtek” a rétsági járás termelőszövet­kezeteinek növénytermesz­tési brigádvezetői a Bor- sosberényi Állami Gazda­ságban. Továbbképzésen vet­tek részt a mezőgazdáság „művezetői”. Az egy hét alatt megismerkedtek a termelés­ben kikísérletezett és már bevált új agrotechnikai mód­szerekkel. Az előadásokat jól felkészült szakemberek tar­tották. A tanfolyamon a bri­gádvezetők megvitatták a hi­deglevegős szénaszárítás, a kukorica gazdaságos tőszám- növelésének, a műtrágyák fel­használásának leghatásosabb módszereit. Sokat vitatkoztak az erő- és munkagépek leg­célszerűbb alkalmazásának szervezési módszereiről is. Az előadásokon és konzultá­ciókon kívül naponta szakfil­meket vetítettek a hallga­tóknak. Törik a kukoricát, szántanak a szccsényi járásban Sok gondot okozott az idei Őszön a kukorica betakarítása a szécsényi járás termelőszö­vetkezeteiben is. Az eső, a korán jött hó valamennyi gazdaság határában akadá­lyozta a munkát. Hanem azért a mintegy négy és fél­ezer hold kukorica termését csak betakarították a tagok. A termés nagy része már górékban vagy a különböző szükségtároló helyeken van. Csupán a karancssági egye­sült termelőszövetkezetben dolgoznak még a tagok az utolsó holdak betakarításán. Ha áz idő engedi, dolgoz­nak a szántótraktorok is a járás közös gazdaságaiban. Eddig mintegy hatezer holdon végezték el a mélyszántást. A munkát egészen addig folytatják, amíg ki nem fagynak a földből az ekék. JÓ nagyobb Kevés termelőszövetkezet dicsekedhet ojyan állatte­nyésztési eredményekkel, mint a tolmácsi közös gazdaság. Különösen a hizlalásban ér­nek el évről-évre kiváló sike­reket. A rétsági járásban, de már a megyében is jó márka a tolmácsi sertés. Az idén kétszázötven hízó eladását tervezték, s kötelezettségüknek már mardéktalanul eleget tet­tek. A napokban szállították el az utolsó jószágokat az ál­latforgalmi vállalathoz. A tolmácsiak átlag hét hó­nap alatt hizlalják a sertése­ket, s az ideieket 115—118 ki­Már a következő évre dolgoznak a bányagépgyáriak A vasút mellett összerakva állnak a vörösre festett vas­szerkezetek. Ponyvát húztak rájuk, hogy védjék az időjá­rástól. Indiába készül a szál­lítmány, és 34 vagonra lesz szükség, hogy berakhassák. A Zagyvapálfaivai Bányagép­gyár idei utolsó export-szál­lítmánya lesz ez. — Az idén 13 millió 300 ezer forint értékű export­tervet kaptunk. A gyártással már november 20-án végez­tünk. A MERT átvétel folyik — újságolja Németh Endre termelési osztályvezető. • A régi bányaműhelyből kialakított gépgyárral szem­ben a belföldi igények is na­gyok. Csak az elismerés nan tt­ján lehet szólni a gyár kol­lektívájáról. A zsúfoltság, a megfelelő körülmények hiá­nya ellenére is olyan munkát végzett, amiről a MERT át­vevői a kővetkező bizonyít­ványt állították ki: — Az itt gyártott vasszer­kezetek, szerelvények és al­katrészek precízek, méret­pontosak. — Nem is volt rek­lamáció az idén, amit nem kis büszkeséggel könyvelhet­nek el a bányagépgyáriak. Az idén exporttervükben szerepelt Csehszlovákia részé­re kaparókocsik és szállító­szalag-berendezések gyártása, lós súllyal adták át. Mivel súlyosabbak voltak a terve­zettnél. jövedelmük 70 ezer forinttal növekedett. A hízott sertésekért négyszázkilencven- ezer forintot kapott a szövet­kezet. Dicséretes eredményt értek el a szarvasmarha hizlalásá­ban is. Az idén harminchat hízott marhát adtak át az állat­forgalmi vállalatnak. Ezek kö­zött a legtöbb extrém minősé­gű volt, s értük csaknem öt­venezer forinttal kaptak töb­bet a tervezettnél. Sokat fejlődött Tolmácson az idén a tehenészet is. A jó hasonlókat Lengyelországnak is készítettek. A legnagyobb rendelés Indiából érkezett. Az orisszai ércelőkészítömű- höz és erőműhöz gyártottak szalagberendezéseket. Év elején a NIKEX Külke­reskedelmi Vállalat és az Or­szágos Bányagépgyár^ó Válla­lat közölte a zagyvapálfalvai- akkal, mire lenne szükségük és mikorra. A zagyvapálfal- vaiak is elmondták mi kell nekik. Az oriszai export olyan görgőket kívánt, ame­lyeknek az előállításához nem volt alkalmas gépük. ígéretet kaptak, de a szükséges gépek csak másfélhónapos késéssel érkeztek meg. Gondot okozott a forgácso­ló kapacitás szűkössége is. Változtattak tehát a konst­rukción, a technológián: ön­tés helyett sajtolással készí­tettek alkatrészeket. A lassú előkészítést később a gyártás során kellett pótol­ni. Sok gondot okozott ez. Most így Utólag már könnyű értékelni, mit jelentett a négy lakatos-brigád együttműködé­se, amelyek Surányi Imre, Parádi Gyula. Uramecz Jó­zsef és Hegyi Tibor vezetésé­vel gyakran kényszerültek a állomány és a lelkiismeretes gondozás eredményeként ok­tóber végéig teljesítették a tej­termelési tervet. Kilencszáz ezer liter helyett október 31-ig már 904 ezer liter tejet szállí­tottak. Terven felül még 25— 27 ezer liter tej leadásával számolnak. Kielégítik a helyi igényeket is. A tervfeldatokon túlme­nően 29 hízott sertést értékesí­tenek a szabadpiacon. Ezzel sokat segítenek a falubeli szükségletek fedezésében, de jól jár a termelőszövetkezet is, mert a szabadpiaci eladás­ból származó bevétel megha­ladja a kilencvenezer forintot. munka átszervezésére. Hoz­zájuk hasonlóan dolgoztak a forgácsolók, a görgőüzem és a kovácsolóműhely is. Elő­fordult, hogy egyszer lénye­gesen több volt a hegesztő — máskor meg a lakatosmun­ka. Itt mutatkozott meg a haszna igazán a több szak­mának. Ebijen a gyárban ugyanis szép számmal dolgoz­nak olyanok, akik két vagy több szakmával rendelkeznek. Az átcsoportosításnak nem volt akadálya. Az embereket nemcsak az ígéret, hanem a jövő remé­nye is ösztönözte. Köztudo­mású, hogy rövidesen meg­kezdik, az új, modern bá­nyagépgyár építését Salgótar­jánban. A hírnevet, az új gyár számára a régi üzemben kell megteremteni. Ami tő­lük tellett megtették. A ké­sői kezdés ellenére időben elkészült, de sajnos még ma is csaknem teljes egészében ott áll az indiai szállítmány. Raktározási lehetőségük korlátozott. Jelenleg többsé­gében szabad ég alatt pony­vával letakarva tárolják az exportot is. Nehéz a festés, a kezelés, többször kisebb ja­vításokba szorul az áru a sok mozgatás miatt. Az esz­tétikai követelményeknek csak nagy áldozat árán tudnak eleget tenni. A szál- lfcás késedelmessége minden­képpen káros a bányagép­gyár számára, Á gondokon mégis úrrá lesznek. Ahogy befejezték az idei export gyártását, már hozzákezdtek a jövő évi elő­készítéshez. A Haldex len­gyel-magyar közös vállalat számára készítenek szalagbe­rendezéseket. Ezeket február­ban kell szállítaniuk. Az anyag darabolását végzik, de már a gyártást is megkezd­ték. A végleges . exportig}:v még nem ismeretes, de az biztos, hogy folytatódik az indiai export és tárgyalások folynak Egyiptommal is. Eb­ben a gyárban tekintélye van az exportnak. Ez elsősor­ban a kiváló munkásgárda érdeme, amelyik bebizonyí­totta, hogy a kedvezőtlen kö­rülmények között is lehet ér­tékeset alkotni. állattenyésztés, jövedelem Tolmácson Hetvenöt éve bontott zászlót a Magyarországi Szociáldemokrata Párt A MAGYAR MUNKÁSMOZ­GALOM több mint két évtizedes harca eredményeként — 1890. de­cember 7-én — ült össze a Ma­gyarországi Szociáldemokrata Párt alakuló kongresszusa. Ezzel zász­lót bontott a magyar proletariátus leendő szocialista tömegpártja, s nevében is kifejezte, hogy csatla­kozik a nemzetközi munkásosztály forradalmi hadseregéhez, a II. In- ternacionáléhoz. A megemlékezést nemcsak a ju­biláns évforduló indokolja. Mai szocialista forradalmunk történel­mileg első lépéseit tette akkor a magyar munkásosztály. Forradal­mi tömegpárt létrehozásának, szer­vezésének feladata állt a magyar proletariátus előtt, s ezt a felada­tát az MSZDP 1918-ig többé-kevés- bé teljesítette. A századforduló utáni elméleti­ideológiai tevékenységében elural­kodott opportunizmus, a magyaror­szági sajátos helyzet követelményei­nek fel nem ismerése, az ideológiai munka nagy jelentőségét illetően ma is sok tanulsággal szolgál szá­munkra. Az MSZDP forradalmi, szocia­lista pártként alakult. Történelmi szerepét azonban éppen a forradal­mi elmélettől történt eltávolodása miatt nem tudta betölteni. Az imperializmus magyarországi sajátosságaiból eredően rendkívül bonyolultan nyilvánultak meg a jelenségek, amelyekre csak tényle­gesen forradalmi párt adhatott volna helyes elméleti értékelést. A gazdasági életben már a kapitaliz­mus az uralkodó, a politikai ha­talom viszont a feudális nagybir­tokosság, és az egyházi főurak kezé­ben van. Az MSZDP — amelynek el kellett volna igazodnia a sajátos magyar viszonyok között — még csak szervezettségével, „élcsapat” jellegével sem dicsekedhetett ebben az időben. A párt és a szakszerve­zet összefonódására utalnék ebben a vonatkozásban. Rendkívül erős béklyója lett a forradalmi elméleti kibontakozásnak az a tényező is, hogy a párt 1890 december 7-i alakuló kongresszusán elfogadott „Elvi nyilatkozat” — amelyen nevelkedett a mozgalom — nem a magyarországi belső helyzet elemzésére, hanem az Osztrák Szo­ciáldemokrata Párt egy évvel előbb tartott hainfeldi kongresszusán elfo­gadott program szószerinti átvételé­re támaszkodott. A TÁRSADALMI ÉS OSZTÁLY- VISZONYOKAT tovább bonyolítot­ta, hogy a századforduló nagy vi­lággazdasági, túltermelési válsága, nem kerülte el Magyarországot sem. Terheit az uralkodó osztályok a proletáriátusra hárították. Akik dol­gozhattak, azoknak 12—14 órás mű­szakot kellett teljesíteniük. Ugyan­akkor rendkívüli módon megnövel­ték a munka intenzitását is. A ko­hászatban például 50 százalékkal, a bányászatban is hasonlóan nőtt az egy főre eső termelés, annak elle­nére, hogy a XX. század első négy esztendejében állótőke befektetést nem eszközöltek. A parasztság sorsát jellemezve a családtól, a hazától elvándorló tíz­ezrek láttán írta Ady: „Menekül az ínség Szökve, bukdácsolva.. A tőke és a munka ellentéte — noha már a XIX. század utolsó ne­gyedében is élesen megnyilvánult — az 1900-as években teljes mélységé­ben kibontakozott Hogy a szociáldemokrata párt megértette-e ezeket a történelmi, társadalmi kérdéseket, erre minde­nekelőtt az 1903. április 12—14-én tartott X. kongresszus, és az ott el­fogadott új program elemzése alap­ján találjuk meg a választ. Ezúttal azonban csak egyetlen feladat az agrárkérdés vonatkozásában követ­ném nyomon a párt elméleti tevé­kenységét. Már a program szerkezete is elő­relépést jelentett, amennyiben há­rom önállónak mondható részből: elméleti bevezetőből, maximális, és minimális programból állt. Az elméleti bevezetőben a MSZDP elhatárolta magát Bernstein revizio­nista nézeteitől, amelyek a század- fordulóra már ideológiai irányzattá váltak a nemzetközi munkásmozga­lomban. Ez a magyarországi hely­zet ismerete alapján érthető volt. A PROLETARIÁTUS ELNYOMO- RODÁSÁT, a tőke mezőgazdaságbeli koncentrációját, vagy a válság lé­tét a százezernyi munkanélküli, s a tőkés mezőgazdaság kialakulását kísérő tíz és tízezernyi földnélkülivé lett parasztcsalád láttán az MSZDP légopportunistább vezetői sem mer­ték tagadni. A program elméleti bevezetője a7 „Elvi nyilatkozatnál” pontosabban foglalta össze a kapitalista rendszer lényegét s kiemelte, hogy a munkás- osztály „a politikai hatalom meghó­dításával” érheti el a magántulaj­don felszámolását. Igaz, hogy 1903-ban közvetlen fel­adatként a polgári demokratikus forradalom feltételei érlelődtek Ma­gyarországon. A kongresszus azon­ban az agrárkérdés jelentőségét sem értette meg, mivel a kautskysta irányzatot magáévá téve az egész magyar mezőgazdaságot tőkés gaz­daságként értelmezte. Ebből eredt, hogy a feudális föld­birtokrendszer megszüntetésével nem is foglalkoztak. Így a nagybir­tok általában megfogalmazott meg­szüntetése, a magántulajdon felszá­molásának fogalmába tartozott. Mi­vel pedig ez a „távoli jövő felada­taiként szerepelt, nem válhatott a program a munkás-paraszt szövet­ség alapjává. Az agrárkérdés helytelen értel­mezését, a radikális földreform fi­gyelmen kívül hagyását annál is súlyosabb hibaként értékelhetjük, mert az 1890-es évek második felé­ben — pontosabban 1897 szeptem­berében. — éppen az agrárkérdés­ben tanúsított megalkuvás követ­keztében szakadt el önálló Függet­len Szocialista Párt néven a Várko- nyi vezette parasztmozgalom az MSZDP-től. Sőt a pártszakadáson túl már megfogalmazást nyert és Vár- konyiék programjába került a pa­rasztság évszázados óhaja, a föld­osztás is. pedig az agrárkérdés nem csupán a magyar paraszt, hanem a szlovák, a horvát, a román és a né­met nemzetiségű falusi proletár és szegényparaszt óhajaként is napi­renden maradt 1848 óta. így az ag­rárkérdés és a nemzetiségi probléma szorosan összefüggött, s ennek fel­ismerése nagy jelentőségű lehetett volna a forradalmi cselekvés számá­ra. A hatalom követelését illetően a szocializmus közvetlen igenléséről a párt vezetése visszalépett, a polgá­ri demokratikus követelésre, az ag­rárkérdésben azonban továbbra is szocialista jellegű maradt. Elméle­tének ez az ellentmondásossága nem forradalmasíthatta a parasztságot. Egyféle problémát ismert csak fel, nem látta a nemzetiségi prole­tárt. Osztályharcot is csak egyfélét tart napirenden, az ipari proleta­riátus harcát Az MSZDP ideológiai felfogásában történt változás abban is felismer­hető, hogy a politikai hatalom „meghódításának” legfőbb eszköze­ként az általános választójog kapott elsőbbséget, s ez jellemezte végig az MSZDP politikáját. Az általános választójognak a párt legfőbb követeléseként való előtérbe állítása a szocializmusba történő „békés belenövés” prog­ramját fémjelezte. Az opportunizmus reformizmussá lett, s ebben sűrűsödnek össze az MSZDP századforduló utáni ideoló­giai felfogásában történt változások. A reformizmusnak az MSZDP ve­zetésén belül a jobboldal volt a képviselője. A fokozatosan kialakult baloldali ellenzék fellépése, és a proletariátus tömegmozgalmai azon­ban arra is figyelmeztetnek, hogy a marxista elmélettől eltérő re­formista ideológia nem az egész párt, hanem a jobboldali vezetés bűnéül róható fel, noha ez a poli­tika kétségkívül jelentősen éreztette hatását a párt soraiban is. NEM VELETLEN, hogy az 1905— 1906-os belső kormányválság és a nemzetközi munkásmozgalom nyúj­totta kedvező lehetőségek — 1919-ig, az új forradalmi párt létrejöttéig — kihasználatlanul maradtak. Az MSZDP e két évtizeden át al­kalmazott taktikája, és annak alapi ját képező ideológiai tevékenysége arról tanúskodik, hogy az elméleti munka és a napi tevékenység soha ei nem választható kapcsolatban vannak egymással, hogy a konkrét' helyzet alapos elemzésén, és isme­retén kell kialakulnia a forradal­mi munkáspárt programjának. Nagy Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom