Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-07 / 291. szám
Kf>ri T? 4 T) Úíárl ajtó előtt Jövőre tovább javul a falusi szolgáltatás Befejezték az idei export-gyártást Berobog az autóbusz a zagyvapálfalvi felüljárónál létesített vég- és induló állomásra. Többen vágunk rá, és váróhelyiség hiányában to- porgunk a szabadban. Egy asszony kisgyermeket tart a karján, takargatja, védi a hidegtől. Tehát beérkezett a helyi járat farmotoros autóbusza. Leszálltak az utasok. Odahúzódunk, szállnánk fel, de az ajtó. becsukódik az orrunk előtt. Bent meleg van, látszik a párás ablakon. Kint fázunk. Várjuk, hogy az ajtó nyíljék, A kalauz édesen cseveg a ko- l iivezetővel. Időnként átnéznek rajtunk, mint a levegőn. Számukra nem vagyunk ott. Mormoljuk az imát különböző nyelven, már kinek milyen a vallása. Szezám, nyilj ki! — suttogjak a varázsigét. de az ajtó nem nyílik ki. Az istennek sem. Be kell látnunk, mi vagyunk ezért a fene nagy farmotoros jószágért, és nem ö ériünk. A jegy áráért, a 3,30-ért örüljünk, ha felvesz majd■ Lehet hogy rendelet tiltja az ajtó nyitását, vagy féltik a berendezést? — morfondírozunk magunkban. A további elmélkedésre azonban már nines idó. Kitárni az a jtó s szól a kalauz. — Tessék kérem! Igyekezzünk a felszállással, indul a kocsi! Igyekszünk is, mert bent mégiscsak melegebb van mint a váróhelyiség nélküli szeles megállónál. Először flít hittem egyedülálló kirívó példa ez, de később meggyőződtem, hogy állandó gyakorlat. Ezen a helyen fagyoskodnak az utasok a meleg autóbusz bezárt ajtaja előtt. Gyakorlat, amíg.-- Igen, amíg az AKÖV illetékes dolgozói rá nem jönnek: ha nekik jól esik a zárt hely, akkor nem illő ezt a kedvezményt az utasoktól megvonni. Igaz, ez már egy kicsit emberség dolga. B. J. A nógrádi falvak lakóinak sokszor távolra kell utazniok, hogy megjavittathassák ruháikat, új frizurát készítsen a fodrász, megreperálja a lábbelit a cipész. A javítás, az utazási költséggel drágul és sok az elvesztegetett idő. A KISZÖV a helyzetből adódóan jövőre számos községben ktsz-részlegeket nyit. Pásztón női, Rétságon és Nagyorosziban pedig férfi szabóság nyílik. Bőrruházati és mértékutáni szabóság kezdi meg munkáját Nádújfalun. Érsekvadkerten motor- és kerékpárjavításokkal foglalkoznak, újabb órajavító műhely létesül Mátranovákon, Balassagyarmaton és Pásztón. Szécsényben egy építőipari ktsz alakul, ez látja el majd a lakosság részére történő szolgáltatásoka t. Tíz községben nyitnak új fodrász szaküzletet. Diósjenőn. Drégelypalánkon, Nagyorosziban és Szirákon fényképész szövetkezet kezdi meg a működését. Az új részlegek felállítása lehetővé teszi, hogy tovább növekedjék a termelési érték, mintegy 3 és fél millió forinttal. A KISZÖV-nek az a kérése, hogy az említett községekben, s ott ahol új1 részlegek nyílnak, nyújtson segítséget a tanács helyiségek biztosításához. „Vendégek“ Borsosberényben Egy hétig „vendégeskedtek” a rétsági járás termelőszövetkezeteinek növénytermesztési brigádvezetői a Bor- sosberényi Állami Gazdaságban. Továbbképzésen vettek részt a mezőgazdáság „művezetői”. Az egy hét alatt megismerkedtek a termelésben kikísérletezett és már bevált új agrotechnikai módszerekkel. Az előadásokat jól felkészült szakemberek tartották. A tanfolyamon a brigádvezetők megvitatták a hideglevegős szénaszárítás, a kukorica gazdaságos tőszám- növelésének, a műtrágyák felhasználásának leghatásosabb módszereit. Sokat vitatkoztak az erő- és munkagépek legcélszerűbb alkalmazásának szervezési módszereiről is. Az előadásokon és konzultációkon kívül naponta szakfilmeket vetítettek a hallgatóknak. Törik a kukoricát, szántanak a szccsényi járásban Sok gondot okozott az idei Őszön a kukorica betakarítása a szécsényi járás termelőszövetkezeteiben is. Az eső, a korán jött hó valamennyi gazdaság határában akadályozta a munkát. Hanem azért a mintegy négy és félezer hold kukorica termését csak betakarították a tagok. A termés nagy része már górékban vagy a különböző szükségtároló helyeken van. Csupán a karancssági egyesült termelőszövetkezetben dolgoznak még a tagok az utolsó holdak betakarításán. Ha áz idő engedi, dolgoznak a szántótraktorok is a járás közös gazdaságaiban. Eddig mintegy hatezer holdon végezték el a mélyszántást. A munkát egészen addig folytatják, amíg ki nem fagynak a földből az ekék. JÓ nagyobb Kevés termelőszövetkezet dicsekedhet ojyan állattenyésztési eredményekkel, mint a tolmácsi közös gazdaság. Különösen a hizlalásban érnek el évről-évre kiváló sikereket. A rétsági járásban, de már a megyében is jó márka a tolmácsi sertés. Az idén kétszázötven hízó eladását tervezték, s kötelezettségüknek már mardéktalanul eleget tettek. A napokban szállították el az utolsó jószágokat az állatforgalmi vállalathoz. A tolmácsiak átlag hét hónap alatt hizlalják a sertéseket, s az ideieket 115—118 kiMár a következő évre dolgoznak a bányagépgyáriak A vasút mellett összerakva állnak a vörösre festett vasszerkezetek. Ponyvát húztak rájuk, hogy védjék az időjárástól. Indiába készül a szállítmány, és 34 vagonra lesz szükség, hogy berakhassák. A Zagyvapálfaivai Bányagépgyár idei utolsó export-szállítmánya lesz ez. — Az idén 13 millió 300 ezer forint értékű exporttervet kaptunk. A gyártással már november 20-án végeztünk. A MERT átvétel folyik — újságolja Németh Endre termelési osztályvezető. • A régi bányaműhelyből kialakított gépgyárral szemben a belföldi igények is nagyok. Csak az elismerés nan ttján lehet szólni a gyár kollektívájáról. A zsúfoltság, a megfelelő körülmények hiánya ellenére is olyan munkát végzett, amiről a MERT átvevői a kővetkező bizonyítványt állították ki: — Az itt gyártott vasszerkezetek, szerelvények és alkatrészek precízek, méretpontosak. — Nem is volt reklamáció az idén, amit nem kis büszkeséggel könyvelhetnek el a bányagépgyáriak. Az idén exporttervükben szerepelt Csehszlovákia részére kaparókocsik és szállítószalag-berendezések gyártása, lós súllyal adták át. Mivel súlyosabbak voltak a tervezettnél. jövedelmük 70 ezer forinttal növekedett. A hízott sertésekért négyszázkilencven- ezer forintot kapott a szövetkezet. Dicséretes eredményt értek el a szarvasmarha hizlalásában is. Az idén harminchat hízott marhát adtak át az állatforgalmi vállalatnak. Ezek között a legtöbb extrém minőségű volt, s értük csaknem ötvenezer forinttal kaptak többet a tervezettnél. Sokat fejlődött Tolmácson az idén a tehenészet is. A jó hasonlókat Lengyelországnak is készítettek. A legnagyobb rendelés Indiából érkezett. Az orisszai ércelőkészítömű- höz és erőműhöz gyártottak szalagberendezéseket. Év elején a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat és az Országos Bányagépgyár^ó Vállalat közölte a zagyvapálfalvai- akkal, mire lenne szükségük és mikorra. A zagyvapálfal- vaiak is elmondták mi kell nekik. Az oriszai export olyan görgőket kívánt, amelyeknek az előállításához nem volt alkalmas gépük. ígéretet kaptak, de a szükséges gépek csak másfélhónapos késéssel érkeztek meg. Gondot okozott a forgácsoló kapacitás szűkössége is. Változtattak tehát a konstrukción, a technológián: öntés helyett sajtolással készítettek alkatrészeket. A lassú előkészítést később a gyártás során kellett pótolni. Sok gondot okozott ez. Most így Utólag már könnyű értékelni, mit jelentett a négy lakatos-brigád együttműködése, amelyek Surányi Imre, Parádi Gyula. Uramecz József és Hegyi Tibor vezetésével gyakran kényszerültek a állomány és a lelkiismeretes gondozás eredményeként október végéig teljesítették a tejtermelési tervet. Kilencszáz ezer liter helyett október 31-ig már 904 ezer liter tejet szállítottak. Terven felül még 25— 27 ezer liter tej leadásával számolnak. Kielégítik a helyi igényeket is. A tervfeldatokon túlmenően 29 hízott sertést értékesítenek a szabadpiacon. Ezzel sokat segítenek a falubeli szükségletek fedezésében, de jól jár a termelőszövetkezet is, mert a szabadpiaci eladásból származó bevétel meghaladja a kilencvenezer forintot. munka átszervezésére. Hozzájuk hasonlóan dolgoztak a forgácsolók, a görgőüzem és a kovácsolóműhely is. Előfordult, hogy egyszer lényegesen több volt a hegesztő — máskor meg a lakatosmunka. Itt mutatkozott meg a haszna igazán a több szakmának. Ebijen a gyárban ugyanis szép számmal dolgoznak olyanok, akik két vagy több szakmával rendelkeznek. Az átcsoportosításnak nem volt akadálya. Az embereket nemcsak az ígéret, hanem a jövő reménye is ösztönözte. Köztudomású, hogy rövidesen megkezdik, az új, modern bányagépgyár építését Salgótarjánban. A hírnevet, az új gyár számára a régi üzemben kell megteremteni. Ami tőlük tellett megtették. A késői kezdés ellenére időben elkészült, de sajnos még ma is csaknem teljes egészében ott áll az indiai szállítmány. Raktározási lehetőségük korlátozott. Jelenleg többségében szabad ég alatt ponyvával letakarva tárolják az exportot is. Nehéz a festés, a kezelés, többször kisebb javításokba szorul az áru a sok mozgatás miatt. Az esztétikai követelményeknek csak nagy áldozat árán tudnak eleget tenni. A szál- lfcás késedelmessége mindenképpen káros a bányagépgyár számára, Á gondokon mégis úrrá lesznek. Ahogy befejezték az idei export gyártását, már hozzákezdtek a jövő évi előkészítéshez. A Haldex lengyel-magyar közös vállalat számára készítenek szalagberendezéseket. Ezeket februárban kell szállítaniuk. Az anyag darabolását végzik, de már a gyártást is megkezdték. A végleges . exportig}:v még nem ismeretes, de az biztos, hogy folytatódik az indiai export és tárgyalások folynak Egyiptommal is. Ebben a gyárban tekintélye van az exportnak. Ez elsősorban a kiváló munkásgárda érdeme, amelyik bebizonyította, hogy a kedvezőtlen körülmények között is lehet értékeset alkotni. állattenyésztés, jövedelem Tolmácson Hetvenöt éve bontott zászlót a Magyarországi Szociáldemokrata Párt A MAGYAR MUNKÁSMOZGALOM több mint két évtizedes harca eredményeként — 1890. december 7-én — ült össze a Magyarországi Szociáldemokrata Párt alakuló kongresszusa. Ezzel zászlót bontott a magyar proletariátus leendő szocialista tömegpártja, s nevében is kifejezte, hogy csatlakozik a nemzetközi munkásosztály forradalmi hadseregéhez, a II. In- ternacionáléhoz. A megemlékezést nemcsak a jubiláns évforduló indokolja. Mai szocialista forradalmunk történelmileg első lépéseit tette akkor a magyar munkásosztály. Forradalmi tömegpárt létrehozásának, szervezésének feladata állt a magyar proletariátus előtt, s ezt a feladatát az MSZDP 1918-ig többé-kevés- bé teljesítette. A századforduló utáni elméletiideológiai tevékenységében eluralkodott opportunizmus, a magyarországi sajátos helyzet követelményeinek fel nem ismerése, az ideológiai munka nagy jelentőségét illetően ma is sok tanulsággal szolgál számunkra. Az MSZDP forradalmi, szocialista pártként alakult. Történelmi szerepét azonban éppen a forradalmi elmélettől történt eltávolodása miatt nem tudta betölteni. Az imperializmus magyarországi sajátosságaiból eredően rendkívül bonyolultan nyilvánultak meg a jelenségek, amelyekre csak ténylegesen forradalmi párt adhatott volna helyes elméleti értékelést. A gazdasági életben már a kapitalizmus az uralkodó, a politikai hatalom viszont a feudális nagybirtokosság, és az egyházi főurak kezében van. Az MSZDP — amelynek el kellett volna igazodnia a sajátos magyar viszonyok között — még csak szervezettségével, „élcsapat” jellegével sem dicsekedhetett ebben az időben. A párt és a szakszervezet összefonódására utalnék ebben a vonatkozásban. Rendkívül erős béklyója lett a forradalmi elméleti kibontakozásnak az a tényező is, hogy a párt 1890 december 7-i alakuló kongresszusán elfogadott „Elvi nyilatkozat” — amelyen nevelkedett a mozgalom — nem a magyarországi belső helyzet elemzésére, hanem az Osztrák Szociáldemokrata Párt egy évvel előbb tartott hainfeldi kongresszusán elfogadott program szószerinti átvételére támaszkodott. A TÁRSADALMI ÉS OSZTÁLY- VISZONYOKAT tovább bonyolította, hogy a századforduló nagy világgazdasági, túltermelési válsága, nem kerülte el Magyarországot sem. Terheit az uralkodó osztályok a proletáriátusra hárították. Akik dolgozhattak, azoknak 12—14 órás műszakot kellett teljesíteniük. Ugyanakkor rendkívüli módon megnövelték a munka intenzitását is. A kohászatban például 50 százalékkal, a bányászatban is hasonlóan nőtt az egy főre eső termelés, annak ellenére, hogy a XX. század első négy esztendejében állótőke befektetést nem eszközöltek. A parasztság sorsát jellemezve a családtól, a hazától elvándorló tízezrek láttán írta Ady: „Menekül az ínség Szökve, bukdácsolva.. A tőke és a munka ellentéte — noha már a XIX. század utolsó negyedében is élesen megnyilvánult — az 1900-as években teljes mélységében kibontakozott Hogy a szociáldemokrata párt megértette-e ezeket a történelmi, társadalmi kérdéseket, erre mindenekelőtt az 1903. április 12—14-én tartott X. kongresszus, és az ott elfogadott új program elemzése alapján találjuk meg a választ. Ezúttal azonban csak egyetlen feladat az agrárkérdés vonatkozásában követném nyomon a párt elméleti tevékenységét. Már a program szerkezete is előrelépést jelentett, amennyiben három önállónak mondható részből: elméleti bevezetőből, maximális, és minimális programból állt. Az elméleti bevezetőben a MSZDP elhatárolta magát Bernstein revizionista nézeteitől, amelyek a század- fordulóra már ideológiai irányzattá váltak a nemzetközi munkásmozgalomban. Ez a magyarországi helyzet ismerete alapján érthető volt. A PROLETARIÁTUS ELNYOMO- RODÁSÁT, a tőke mezőgazdaságbeli koncentrációját, vagy a válság létét a százezernyi munkanélküli, s a tőkés mezőgazdaság kialakulását kísérő tíz és tízezernyi földnélkülivé lett parasztcsalád láttán az MSZDP légopportunistább vezetői sem merték tagadni. A program elméleti bevezetője a7 „Elvi nyilatkozatnál” pontosabban foglalta össze a kapitalista rendszer lényegét s kiemelte, hogy a munkás- osztály „a politikai hatalom meghódításával” érheti el a magántulajdon felszámolását. Igaz, hogy 1903-ban közvetlen feladatként a polgári demokratikus forradalom feltételei érlelődtek Magyarországon. A kongresszus azonban az agrárkérdés jelentőségét sem értette meg, mivel a kautskysta irányzatot magáévá téve az egész magyar mezőgazdaságot tőkés gazdaságként értelmezte. Ebből eredt, hogy a feudális földbirtokrendszer megszüntetésével nem is foglalkoztak. Így a nagybirtok általában megfogalmazott megszüntetése, a magántulajdon felszámolásának fogalmába tartozott. Mivel pedig ez a „távoli jövő feladataiként szerepelt, nem válhatott a program a munkás-paraszt szövetség alapjává. Az agrárkérdés helytelen értelmezését, a radikális földreform figyelmen kívül hagyását annál is súlyosabb hibaként értékelhetjük, mert az 1890-es évek második felében — pontosabban 1897 szeptemberében. — éppen az agrárkérdésben tanúsított megalkuvás következtében szakadt el önálló Független Szocialista Párt néven a Várko- nyi vezette parasztmozgalom az MSZDP-től. Sőt a pártszakadáson túl már megfogalmazást nyert és Vár- konyiék programjába került a parasztság évszázados óhaja, a földosztás is. pedig az agrárkérdés nem csupán a magyar paraszt, hanem a szlovák, a horvát, a román és a német nemzetiségű falusi proletár és szegényparaszt óhajaként is napirenden maradt 1848 óta. így az agrárkérdés és a nemzetiségi probléma szorosan összefüggött, s ennek felismerése nagy jelentőségű lehetett volna a forradalmi cselekvés számára. A hatalom követelését illetően a szocializmus közvetlen igenléséről a párt vezetése visszalépett, a polgári demokratikus követelésre, az agrárkérdésben azonban továbbra is szocialista jellegű maradt. Elméletének ez az ellentmondásossága nem forradalmasíthatta a parasztságot. Egyféle problémát ismert csak fel, nem látta a nemzetiségi proletárt. Osztályharcot is csak egyfélét tart napirenden, az ipari proletariátus harcát Az MSZDP ideológiai felfogásában történt változás abban is felismerhető, hogy a politikai hatalom „meghódításának” legfőbb eszközeként az általános választójog kapott elsőbbséget, s ez jellemezte végig az MSZDP politikáját. Az általános választójognak a párt legfőbb követeléseként való előtérbe állítása a szocializmusba történő „békés belenövés” programját fémjelezte. Az opportunizmus reformizmussá lett, s ebben sűrűsödnek össze az MSZDP századforduló utáni ideológiai felfogásában történt változások. A reformizmusnak az MSZDP vezetésén belül a jobboldal volt a képviselője. A fokozatosan kialakult baloldali ellenzék fellépése, és a proletariátus tömegmozgalmai azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a marxista elmélettől eltérő reformista ideológia nem az egész párt, hanem a jobboldali vezetés bűnéül róható fel, noha ez a politika kétségkívül jelentősen éreztette hatását a párt soraiban is. NEM VELETLEN, hogy az 1905— 1906-os belső kormányválság és a nemzetközi munkásmozgalom nyújtotta kedvező lehetőségek — 1919-ig, az új forradalmi párt létrejöttéig — kihasználatlanul maradtak. Az MSZDP e két évtizeden át alkalmazott taktikája, és annak alapi ját képező ideológiai tevékenysége arról tanúskodik, hogy az elméleti munka és a napi tevékenység soha ei nem választható kapcsolatban vannak egymással, hogy a konkrét' helyzet alapos elemzésén, és ismeretén kell kialakulnia a forradalmi munkáspárt programjának. Nagy Ferenc
