Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)

1965-12-30 / 310. szám

vil.ág proletárjai, egyesül 'etek! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI 81ZQTTS Á G A ÉS A MEGYEI TANÁCS 1APJ. XXI. ÉVF. 310. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR 1965. DECEMBER 30., CSÜTÖRTÖK Javítsuk a minőséget, gazdálkodjunk takarékosan A szocialista munkaverseny helyzetéről tárgyalt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa A szocialista munkaverseny helyzetét vizsgálta szerdai ülésén a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. Nádasdi András, az SZMT vezető tit­kára beszámolójában értékel­te az elmúlt időszak eredmé­nyeit — Örvendetes, hogy a me­gye ipara az előzetes adatok szerint az idén csaknem 34 százalékkal termel többet, mint 1960-ban. Üzemeink ex­portja pedig megháromszoro­zódott — mondotta többek között Az ipain termelés emelke­désének 73,6 százaléka a ter­melékenység növekedéséből származott A dolgozók átlag- keresete magasabb a koráb­biaknál. Az ötéves terv idő­szakában a megyében több mint két milliárd forint be­ruházás valósult meg. Az eredmények elérését nagy mértékben segítette a szocialista versenymozgalom. Gyorsította a termelés fejlő­dését, a minőségi és gazdasá­gossági szemlélet térhódítását, a korszerű technológiai mód­szerek elterjesztését. Orosz­lánrész jutott a feladatokból a törzsgárdára. Ma már mint­egy 27 ezer azoknak a szá­ma, akik öt évnél hosszabb ideje egy helyben dolgoznak. Az idén időben hozzáfog­tak a verseny szervezéséhez. Gátolta azonban a munkát, hogy az irányító szervek ké­sőn szabták meg a tervfelada­tokat. Ennek ellenére sikerült biztosítani a vállalások meg­alapozottságát. Fejlődött üzemeinkben a minőségi mozgalom. Az SZMT elnöksége vándorzászlóval ju­talmazta a legjobb ered­ményt elért üzemeket; a Sal­gótarjáni Acélárugyárat, az ötvözetgyárat és a Balassa­gyarmati Bútoripari Vállala­tot. Rajtuk kívül több üzem­ben csökkent a selejt, javult a minőség, növekedett az X. osztályú áruk részaránya A szocialista brigádverseny is jelentősen szélesedett. Ma már 1120 brigádban több mint 11 ezer dolgozó vesz részt a mozgalomban. Az acélárugyári brigádok például az idén kétmillió forint érté­kű anyagot takarítottak meg. A vasipar üzemeiből 150 brigádtag jár technikumba és középiskolába, az építőipar­ban dolgozó Zólyomi József kubikus brigádjának, minden tagja általános iskolában ta­nul. A szakszervezetek úgy is Több mint száz ország küldöttei készülnek Kubába HAVANNA Jusszef Esz Szabad, az ázsiai, afrikai és latin-amerikai né­pek első szolidaritási konfe­renciáját élők'szító bizottság főtitkára kedden Havannába érkezett. Már 50 küldöttség r rtózikodik a kubai főváros­ban, ahol január 3-án kezdi meg munkáját az értekezlet. Több mint 100 ázsiai, afri­kai és latin-amerikai ország • i ntegy 500 küldöttjének meg- ’enésére számítanak az ér­tekezleten. A szolidaritási értekedet előkészítő bizottsága kedden megtartotta elő ülését segítettek, hogy a tavalyi öt helyett az idén tizennyolc he­lyen szerveztek lakóhelyi ok­tatást sajátos tematikával, központi előadókkal. A szocialista brigádok tevé­kenységének támogatása az eredmények ellenére sem ki­elégítő. Sokszor magukra ma­radnak gondjaikkal. Ezt bizo­nyítja az is, hogy a legutóbbi értékelésnél a brigádoknak csak 39 százaléka kapta msg a címet. Volt olyan üzem. mint a Romhányi Cserépkály- hagyár, ahol egy sem tudta teljesíteni vállalását. A jövőben nagy gondot kell fordítani a szocialista brigád­mozgalomra, de sokkal többet az egyéni versenyre is, ami az utóbbi időben háttérbe szo­rult. A szocialista munkaver­seny alapja továbbra is az egyéni verseny. Sok helyen ezt azért nem szorgalmaz­zák, mert könnyebb a kollek­tív verseny értékelése. Sok még a hiányosság a verseny nyilvánosságában is. Rendszertelenek az értékelé­sek, s több helyen még a ver­senytáblákat is leszerelték. A nyilvánosságnak sok eszkö­ze van; kezdve a faliújságtól a termelési tanácskozásokig, csak élni kellene a lehetősé­gekkel — állapították meg az ülésen. Fokozódott a versenyben résztvevők megbecsülése. Az idén 2647 dolgozót tüntettek ki kiváló oklevéllel, illetve jelvénnyel, négyszázzal többet, mint tavaly. De például a Nógrádkövesdi Állami Gazda­ságban egy dolgozót sem tar­tottak méltónak kitüntetésre. A szakszervezet feladata biz­tosítani, hogy az eredmények arányában a megbecsülést is megkapják a dolgozók. A növekvő alkotókészség­ről tanúskodik, az elmúlt öt év alatt beadott 12 ezer újí­tási javaslat, amelyből 8700-at elfogadtak. Alkalmazásukkal 86 millió forintot takarítottak meg. Ma már hóit és félezren foglalkoznak rendszeresen újí­tásokkal, de ha az újítók több segítséget kapnának, s az il­letékesek gyorsítanák az ügy­intézést, az elbírálást, számuk még szaporodna. A jövő évi feladatokról szólva Nádasdi András meg­említette, hogy a tervek nem irányoznak elő nagyobb mér­tékű mennyiségi növekedést, de tartalmukban változnak és teljesítésük nem lesz könnyű. A legfontosabb: a minőség javítása, az első osztályú áruk arányának növelése, a selejt csökkentése és az ésszerű ta­karékosság. A szakszerveze­teknek hatékonyabban kell közreműködniük az éves in­tézkedési tervek elkészítésé­nél és mozgósítani a felada­tok végrehajtására. A terme­lékenység fokozása továbbra is igen fontos, hiszen a ter­melés növelését 80—85 szá­zalékban ily módon kell biz­tosítani. A vállalatok többsége már ismeri a jövő évi tervszá­mokat. Ezekről időben kell tájékoztatni a dolgozókat, hogy versenyvállalásokat tud­janak tenni. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa elhatározta: felhívás­sal fordul a megye dolgozói­hoz, hogy segítsék a jövő évi tervfeladatok megvalósítását. Két úÉjilonság a Exporttervét időben teljesítette a Zagyvapálfalvi Sík­üveggyár. Az üzem új gyártmánya volt ez évben a petri- csésze, amelyből jelentős mennyiség került az országhatá­rokon túlra. Képünkön Róka József az idei utolsó láda exportszállítmányt zárszalagozza az elszállítás előtt. Ujabh tervek a talajvédelemhez Ülést tartott a Nógrád megyei Tanács A Nógrád megyei Tanács. Szoó Béláné, megyei tanácstag elnökletével tegnap Salgótar­jánban, a megyei tanács nagy­termében tartotta ez évi utol­só ülését. Az egésznapos ta­nácskozáson a többi között megvitatták Tóta Ferenc, a végrehajtó bizottság elnökhe­lyettesének előterjesztése alap­ján a vb jelentését a talaj- védelem érdekében végzett te­vékenységről. A kétéves múlt­ra visszatekintő talajvédelem­ben a kezdeti nehézségek el­lenére is szép eredményeket értek el a termelőszövetkeze­tek. A munkálatok nagyrészt a Lókos patak vízgyűjtő te­rületén folynak, s kisebb há­nyadában a megye más vidé­kein. A megyében eddig csak­nem 50 millió forintot kap­tak a közös gazdaságok a ta­lajpusztulás megakadályozá­sára. Legjelentősebb eredmények a rétsági járásban, a kiemelt területen születtek. Eddig 16 500 holdra készült el az üzemi talajvédelmi terv és rövidesen újabb 12 ezer hold­ra biztosítanak terveket a munka folytatásához. Az el­múlt két évben eddig 4 200 holdon hajtottak végre kémi­ai talajjavítást, csaknem 3 ezer holdon altalajlazítást. A patakok és vízfolyások sza­bályozása során hét község ha­tárában teljesen megoldották a vízrendezést, mintegy 200 ezer köbméter föld megmoz­gatásával. A különböző talaj- védelmi — műszaki munkák­ra 4 millió forintot fordítot­tak. Az alapvetően fontos táb- lásítást pedig öt községben si­került befejezni. A talajvídel- mi feladatokat csaknem telje­sen eddig egy községben. Nő­tincsen oldották meg. A tanácsülés határozatot ho­zott, hogy a talajvédelmi munkákat — mint megyénk­ben a mezőgazdasági terme­lés növelésének egyik alap­vető feltételét — a következő években még fokozottabb szak­értelemmel és ellenőrzéssel kell végezni. Ennek érdekében to­vábbi személyi és tárgyi felté­teleket kell biztosítani a ter­melőszövetkezetek, illetve a talajvédelmi munkákat irányí­tó szervek részére. Kaszás Józsefné dr., a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának titkára a megyei ta­nács 11/1963. számú határoza­ta alkalmazásának tapaszta­latairól tájékoztatta a tanács­ülést. Megállapították, hogy a határozat meghozatala óta to­vábbi javulás tapasztalható a tanácsi munka társadalmasí­tásában. A helyi tanácsok szé­lesebb körben vonnak be ál­lami munkák végrehajtásába társadalmi erőket. Viszont az is tény, hogy még mindig nem váltak a testületi szervek munkamódszerévé a határozat célkitűzései. Helyenként még találkozhatunk helytelen szemlélettel, amely fékezi a társadalmi erők gyorsabb és következetesebb bevonását. A megyei tanács megvitatta és jóváhagyta a végrehajtó bizottság 1965. évi tevékeny­ségéről szóló előterjesztést, s a tanács 1966. évi első félévi munkatervét, amelynek elő­adója Bankó János, a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak elnöke volt. Napirenden szerepelt még a megye kétéves népművelési programja; a tűzvédelmi ta­nácsrendelet végrehajtása; a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság 1965. évi tevékenysé­ge és 1966. első félévi mun­katerve. Magyar gépek a most épülő jugoszláv és ghanai gyógyszer-üzentekben Negyvenegy vegyi-gyárat rendelt a Szovjetunió Maliflovszkij beszéde LeiÉgráian Biztosítani kell, hogy a ka­tonai egységek és alegységek még rövidebb idő alatt érjék el a harckészültséget, jobban fel kell készíteni a személyi állományt a tömegpusztító fegyverekkel szemben való védekezésre — mondotta Ma- linovszkij marsall szovjet honvédelmi miniszter abban a beszédében, amelyet a lenin- grádi katonai körzet pártérte­kezletén tartott. Malinovszkij marsall sürget­te a szovjet hadseregben a ha­ditechnikai propaganda meg­javítását, kijelentette, hogy minden tisztnek jól kell is­mernie az atom- és rakéta­fegyverek jellegét és alkal­mazási módját. Hangsúlyozta, hogy tovább kell erősíteni a katonai fegyelmet, kiküszö­bölve a hadseregnél folyó pártmunkából minden forma­lizmust és üres külsőségekre való törekvést. (MTI) A magyar vegyipar fej­lesztését szolgáló beruházások megvalósításában nagy fel­adatok hárulnak a vegyipa­ri .berendezéseket importáló és exportáló külkereskedel­mi vállalatra, a Chemokomp- lex-re, amelynek vezérigaz­gatója, dr. Gyöngyösi István a vállalat ez évi munkájáról és az 1966-os feladatairól az MTI munkatársának a kö­vetkezőket mondotta: — A Chemokomplex első­sorban 1 importáló vállalatnak tekinthető, a baráti országok­ból érkező vegyipari gépek 75 százalékát a Szovjetunió­ból szerezzük be. Ugyanak­kor a Szovjetunióba irányul a vállalat exportjának tete­mes része is. A magyar vegyipari gépgyártás tovább­fejlesztése számára nagyje­lentőségű, hogy a Szovjet­unió a hosszúlejáratú szer­ződésben 1970-ig történő szállítására 41 komplett üzem, festék- és műanyag­gyár teljes felszerelését kö­tötte le. Ez lehetőséget ad arra, hogy vegyipart gépex­portunk megháromszorozód­jék és kialakítsuk azokat a gyártípusokat, amelyeket széleskörű exportra ajánl­hatunk fel a világpiacon — Egy régebbi megállapo­dás alapján az idén szállí­tottuk a ghanai gyógyszer- gyár gépeit, amelyek értéke csaknem félmillió dollár. Ju­goszláviában már szintén szerelik az általunk szállí­tott öt gyógyszerüzemet, amelyekben egyebek között tbc elleni gyógyszereket sztreotomicint, vitamint állí­tanak majd elő. A jövő év­ben jelentősebb szellemi ex­portot bonyolítunk le, tő­lünk rendelték meg az in­diaiak egy nagy aluminium kombináthoz szükséges ba­uxitbánya és évi 200 000 tonna kapacitású timföld­gyár terveit. Hagyományos exportcikkeink a Lampart zománcozott vegyiipari gépei, amelyekből ez évben több mint 4 millió dollár értékűt szállítottunk a szocialista és tőkés országokba. A jövő évben arra törekszünk, hogy további export lehetőségeket kutassunk fel. Ugyanakkor az importfeladatok is nagy­mértékben növekednek, mi­vel az ez évinél 30 száza­lékkal több gép beszerzésé­re kaptunk megbízást. Meggyorsult a hévizek hasznosítása Hazánkban jelenleg csak­nem ötszáz ásvány-, gyógy-, és hévízforrást, illetve kutat tartanak nyilván, s ezek a lelőhelyek naponta 350 000 köbméter vizet adnak. Ezt a kincset azonban nyáron, a főidényben is alig 60 száza­lékban hasznosítjuk, bár az utóbbi években már jelentősen meggyorsult a hévíz-felhasz­nálás. A második ötéves tervben mintegy 70 új tisztasági strandfürdő épült az ország­ban. Ennek túlnyomó részét, 50> hévizforrásra települt für­dőt az utóbbi három évben adtak át. A melegvíznek egyéb irányú hasznosítására, kertészeti melegházak fűtésé­re évente 5-6 hévízkutat fúr­nak, s évi 30 000-40 000 négj - zetméterrel növelik a fűtött melegházi területet. Így mar mintegy 250 000 négyzetméter­nyi területen termelhetnek mezőgazdasági növényeket. síküveggyárliól Az 1966-os évben a Síküveggyár egyik új terméke a dia- pozitív-üveg lesz. Magyarországon először itt sikerült elő­állítani megfelelő vékonyságban. Jövőre tizenkétmillió da­rabot adnak át a kereskedelemnek. Képünkön Németh László üvegvágó a dia-vágáshoz készült asztalnál. Koppány György felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom