Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-29 / 309. szám
1965 december 19, szerd* N ó fí R A D El^százalékoi előnyt Mit jelent gazdának lenni? szereztek Jövőre még több árut exportálnak A hideghengerműben szembetűnő a zsúfoltság. Egymást érik az acélszalaggyűrűk. Az egyik húsz kilót nyom, a másik viszont két mázsás is lehet. Forgatás után papírba és jutavászonba csomagolják többnyire géppel. Az üzemrész a kikészítő brigád birodalma. Itt gyűjtik össze az árut, amely csomagolás után az exportraktárba kerül, onnan pedig a vagonba. — Amikor nálunk járt Kádár elvtárs, megígértük: ötszáz tonnával túlteljesítjük éves export-tervünket. Megtetéztük — újságolta Gál László, alapszervi titkár, az egyik legjobb exportbrigád vezetője. Nem sokkal később magához hívja, Bertók Istvánt, az alap- szervéSSft exportfelelősét és tőle kérdezi: — Hol tartunk most? Bertók István egy füzetet vesz elő, pár pillanatig számol: — Eddig 716 tonna áru van készen. Az év végéig 1000-1200 tonna többletünk lesz. Úgy mondja, mintha a világ legtermészetesebb dolgáról lenne szó. A brigád már negyedszer esélyes a szocialista címre. Az idén gyakran hallattak magukról. Tavasszal ők sürgették legjobban az import csomagológépek üzembehelyezését. Beállításukkal a kézi munka nagy részét sikerült gépesíteni. Előfordult, hogy az áru- szállítás akadozott, ök rögtön sorompóba álltak. Átszervezték a brigád munkáját, még éjszaka is dolgoztak. Ilyenkor nemcsak az árut csomagolták, hanem segítettek a vagonbe- rakóknak is. Emlékszem, hogy az év elején sokkal többen voltak. Most viszont kevesebben vannak. Mi az oka ennek? — kérdem Gál Lászlót. — Valóban 64 tagú volt a brigád, most meg csak negyvenen vagyunk. — Kevesebb lett talán a munka? — Nem. Történt azonban néhány említésreméltó dolog. A gépesítés során új munka- szervezést vezettünk be, amelynek következtében több ember munkája „feleslegessé” vált. Ezeket más munkaterületre osztották be. Aztán kérésünkre szeptemberben bevezették a normát. Szükség volt erre. Kiszámoltuk, hogy a munkához viszonyítva aránytalanságok vannak a keresetnél. Volt, aki 6 forintért végezte ugyanazt amelyet más 8-ért. A munkatársak sem egyformák. Van, akinek vérében van az igyekezet, a másik meg kényelmeskedik. Ezért kértük a norma bevezetését. Azóta újabb embereket tudtunk más munkára állítani — válaszolja Gál László. Később pedig így magyarázza a változást: — A teljesítmények olyany- nyira megnövekedtek, hogy a szeptemberben bevezetett normát novemberben újra felül kellett vizsgálni és hozzáigazítani a változáshoz. Már ekkor Társadalmi munka falun (JEGYZET A SZOVJETUNIÓBÓL,.) Tatária egyik falujában. Novaja Cilna-ban, elkéstek az iskola tatarozásával. Elérkezett az iskolaév kezdete, s az évközben összetorlódott egyéb munkák miatt ez a feladat megoldatlan maradt. Amikor a falu társadalmi bizottsága megállapította ezt a tényt, azonnal „riadót" fújt. Segítséget. kért a társadalmi aktivistáktól, a kolhoz vezetőségétől, s a falu lakosságától. Munkájukért nem kapnak fizetést: ellenszolgáltatás nélkül dolgoznak. Fizettségük a lakosság támogatása és elismerése. Tatárai falvaiban jelenleg 800 falubizottság működik. E bizottságok taglétszáma meghaladja a 40 000 főt. Így lettek a társadalmi munkások a falu gondos gazdái. (—) kiderült: jól jártak a brigádtagok, de nem fizetett rá az üzem sem. Az alacsonyabb keresetűek fizetése a teljesítményektől függően havonta 300-400 forinttal emelkedett, s növekedett a korábban jól kereső brigád tagoké is. Míg beszélgetünk, az egyik brigádtag mikrométert vesz elő. Ellenőrzi az anyag vastagságát. Ennek kapcsán kerül szóba a következő: — Megvalósítottuk az ön- meózást. Az előmunkásokat mikrométerekkel láttuk el, és így mindig ellenőrizni tudjuk a vastagságot. Csak olyan árut csomagolunk be, ami hibátlan. Kényesek a vevők. India például különleges csomagolást igényelt, olyat, amit korábban nem ismertünk. Ha csak ez a kívánságuk? — gondoltuk, akkor megpróbáljuk. Sikerült. Azóta India állandó vásárlónk. A daru gyűrűket emel, tovább szállítja, majd a régiek helyére újak kerülnek. A gépek között sok az anyag. Jó lenne, ha a körollót kivinnék az exportraktárhoz. Ott kellene dolgozni és kikészíteni. Kevesebb időbe telne az anyagmozgatás, csomagolás után nem törne az áru, rögtön vagonba lehetne rakni. Rengeteg munkát, pénzt tudnánk így megtakarítani — magyarázza Gál László. — Mit szólnak hozzá az illetékesek? Egyetértenek velünk, reméljük, ha holnap nem is, de rövidesen megvalósul elképzelésünk. A brigádtól való búcsúzás után a diszpécser irodában Vonsik László, az örökmozgó fődiszpécser még sok mindenről tájékoztat. Elmondja, hog* a Salgótarjáni Acélárugyár a jövő évi exportmegrendelésekre már eddig 220 tonna árut elszállított. Ez egyszázalékos előnyt jelent. Biztosították az átmenethez szükséges feltételeket. Jövőre még több árut küldenek külföldre. Főleg a hideghengermű dolgozóira vár az ideinél is nagyobb feladat. Bodó János tJJRA MEG ÜJRA hangoztatjuk azt az alapszabályban is rögzített, sarkalatos tételt, hogy a termelőszövetkezetek gazdái a tagok. Nem az elnöké, nem a vezetőségé, nem ezé vagy azé a hivatalé, szervé, tehát a nagyüzemi társas gazdaság, hanem a benne tömörült embereké. De mit is jelent ez azok szempontjából, akik nem viselnek tiszteséget, nincsenek vezető beosztásban? Érdemes erről is beszélni, mert tapasztalható, hogy sokan egyoldalúan értelmezik a termelőszövetkezeti tagok szerepét. Terényben a szövetkezeti vezetők mondták, hogy a tagokat semmi más nem érdekli, csak a jövedelem. Hiába próbálják rávenni őket, hogy törődjenek a közös ügyekkel, nem sikerül. S ha megkérdezik tőlük, miért nem mutatnak nagyobb érdeklődést a szövetkezeti gazdálkodás fontos kérdései iránt, ikkor rendszerint így felelnek: „azért van elnök, agronómus, főkönyvelő, vezetőség, hogy irányítsa a szövetkezetét. Az ő kötelességük gondoskodni arról, hogy rendben menjen minden, jó legyen a részesedés, a jövedelem.” A közügyek iránt a tsz-ek- ben helyenként megmutatkozó érdektelenség, közömbösség egyik oka feltétlenül az, hogy vannak olyan tagok, akik nem veszik figyelembe: a jogok mellett kötelezettségek is léteznek. Az ilyen emberek meglehetősen furcsán értelmezik azt, hogy ők a gazdái a szövetkezetnek. Gazdáknak tartják magukat abban az értelemben, hogy minden jövedelem az Övék. Hivatkoznak gazda mivoltukra akkor is, ha több munkaegység jóváírását, nagyobb részesedést követelnek valamilyen munka elvégzéséért. S figyelemre méltó, hogy sokszor nem a legszorgalmasabb, nem a leglel- kiismeretesebb termelőszövetkezeti tagok hangja a legerősebb. A követelődzők között elsősorban azokat találjuk, akik nem tolonganak, ha munkáról van szó. S az ő magatartásuk károsan hat a közösségi széliemre, gátolja az egészséges légkör kibontakozását, s nem egy esetben csökkenti a jól dolgozó termelőszövetkezeti tagok aktivitását is. II gyilkos nem menekülhet Egy nap a „magyar Yard-on" — A beszédes mikroszkóp A kolhoz azonnal fogatokat biztosított az építőanyag szállításához. És nemcsak az aktivisták láttak munkához, hanem lényegében a falu egész lakossága tett valamit a tatarozásért. Mindent elkövettek, hogy az oktatási évből lehetőleg órákat se igen veszítsenek a gyerekek. A közös erőfeszítés bámulatos rövid idő alatt teljes eredménnyel végződött. A társadalmi bizottság tevékenységének köre egyre szélesedik: a bizottság törődik az építkezések különféle kérdéseivel, a kolhozparasztok egészségvédelmével, a falu közéleti aktivitásának fejlesztésével. A nyugdíjügyek elintézése, a parasztok segítése terményeik értékesítése, tanácsadás százféle más problémáit illetően — mind-mind elképzelhetetlen a társadalmi bizottság közreműködése nélkül. Tatáriában mindenütt megalakultak már és működnek a társadalmi bizottságok. Elsősorban a központoktól legtávolabbi településeken kezdtek dolgozni a bizottságok, » a helyi szovjetek nagyszerű segítői lettek. Jogukban áll összejöveteleket rendezni, ellenőrizni határozataik végrehajtását, ügyelni a törvényesség és a jogrend betartására. A falubizottságok tagjai között vannak kolhozparasztak, tanítók és nyugdíjasok. Nem volt még bűnügy megyénkben, amelynek nyomozása iránt annyira érdeklődtek volna olvasóink, mint a balassagyarmati emberölés fejleményei iránt. A felháborodás szülte jogos kíváncsiságot óhajtottuk kielégíteni azzal, hogy felkerestük az Országos Rendőrfőkapitányság bűnügyi laboratóriumát. Özvegy Balogh Istvánná gyilkosa: Vadas Jenő ügyében a megyei rendőrfőkapitányság dr. Földes Vilmos kandidátust, igazságügyi orvosszakértő rendőralezredest kérte — s kapta — szakértőül. Dr. Földes Vilmos volt az egyik szakértő a sámsonházai Gyurik Miklós ügyében is. Akkor az Akácfa utcai áldozat vérének a gyilkos nyakkendőjére hullott egyetlen csepp j ét vetették vizsgálat alá. Most több anyag áll a szakértők rendelkezésére. .. A kandidátus asszisztensnője hatalmas csomagot bontogat. Télikabát, nadrág, szeny- nyes férfinemű, gyalupadon használatos satuvas kerül elő belőle. A holmi tisztétlanságá- val éles ellentétben: a bűnügyi laboratórium — a „magyar Scotland Yard” — minden műszere, de még a padlója is ragyog a tisztaságtól. A szürke férfifelöltő bal alsó sarkában alig látható szennyeződés. Az asszisztensnő éles pengével vágja fel a szövetet, alatta szitavásznon mélybordó színű folt sötétlik. — Valószínűleg vér, — szól dr. Földes Vilmos. — S minden valószínűség szerint emberi vér. Mindjárt meglátjuk. Nyúl-vérsavó a Petri-csészében Kicsiny üvegt&lcán, az úgynevezett Petri-csészében a táptalajon nyúl-vérsavót helyeznek el. Ugyanoda kerül egy darabka a kimetszett szövetből. Néhány órával később félholdszerű fonna képződik a csésze alján. A vér tehát: embervér. Ha valamely körülmény arra utalt volna, hogy a ruhadarab állati vérrel szeny- nyezett, úgy annak megfelelően előkészített nyúl-vérsavót cseppentettek volna a Petri- csészébe. — A tudomány segítségével még azt is megtudjuk állapítani, nőnek, férfinek vére-e a vizsgálati anyag, — említi a kandidátus, aki éppen bűnügyi munkásságáért kapta e magas tudományos fokozatot. — A Nógrád megyei nyomozóhatóság mind az áldozat, mind a gyanúsított véréből küldött vizsgálati anyagot. Az elemzés cáfolhatatlanul megállapítja:’ a Vadas Jenő ruházatán talált vér az áldozat vére. A teljes bizonyosság érdekében a vizsgálatot mik- ros-spektroszkóppal Is megismétlik. A kivetített színkép sárga és zöld mezejében ugyanott helyezkedik el a vérre utaló két elnyelési csík... A laboratórium egy másik helyiségében ekkorra vizsgálatra készen állnak az áldozat fejbőréből hétezred milliméter vékonyságban készített metszetek. A kilencszázszoros nagyítású mikroszkóp okulárja még a nem-szakemberhek Is sokat elárul. A sebszélek egy része éles, mintha pengével metszették volna azokat; másutt úgynevezett - szővethi- dak láthatók. Ezek olyankor keletkeznek, ha a gyilkos tompa eszközt használ. Arra a kérdésre, hogy Vadas Jenő többfajta eszközzel mérte-e áldozata fejére a súlyos ütéseket: az igazságügyi orvosszakértők és a nyomozók a későbbiekben együtt adnak majd választ. Kié a hajszál? A mikroszkóp mindenkor hűséges segítője a bűnüldözés tudományos munkatársainak. Most is ennek segítségével éllapítják meg: Vadas Jenő ruházatán áldozatának néhány, velőállománnyal bíró hajszála tapadt, özvegy Balogh Istvánná ruhadarabjain nincs nyoma Vadas Jenő velőállományt nem tartalmazó hajszálainak. A vizsgálat egy pillanatra megszakad: a könyvtáros jelenti, hogy megérkezett az újabb szakkönyv-száilítmány. MINDENEKÉI,ÖTT a közös munkában rendszeresen résztvevőknek érdeke, hogy a tsz valamennyi tagja csakugyan gondos gazdaként vegye ki részét a munkából. Annak idején, amikor a termelőszövetkezeti tagok még egyénileg gazdálkodtak, nemcsak arra volt gondjuk, hogy minél többet kivegyenek a gazdaságból. Jó1! tudták, és tudják ma is, hogy a biztonságos gazdálkodáshoz nélkülözhetetlenek a kellő anyagi feltételek. A néhány holdas parasztembernek is megvoltak a maga rendszeresen visszatérő kiadásai, kellett gondoskodnia különféle szerszámokról, vetőmagról, növényvédőszerről és így tovább. Nem lehet újság a parasztembernek az sem, hogy tartalékolni kell, mégpedig minél többet, annál jobb, mert bekövetkezhetnek kellemetlen meglepetések, amelyek csökkentik a jövedelmet. Kézenfekvő, hogy így van ez a termelő- szövetkezetben is. Ezért értelmetlen dolog, ha valaki azt követeli, ne valósítsanak meg ésszerű beruházásokat, ne tartalékoljanak, hanem osszanak ki mindent, nem gondolva a holnapra. A jó gazdát egyebek között arról lőhetett megismerni, hogy rend és tisztaság volt az udvarán, az istállóban, idejében és gondosan elvégezte a soron következő munkákat, vigyázott a legkisebb értékre is, ahogyan annak idején mondták: még egy szeget sem hagyott kárba veszni. Ez a gondosság, az akkori takarékosság feltétlenül szükséges a termelőszövetkezetekben Is. Az, hogy most több ezer holdas szocialista nagyüzemek vannak a valamikori kisblrto- kok helyén, semmiképpen sem jelenti, nem jelentheti ezeknek a tiszteletre méltó tulajdonságoknak a háttérbe szorítását . azok, akik keveset vagy nem eléggé lelkiismeretesen dolgoznak, csak saját maguknak okoznak kárt. Az ő hanyagságuk, mulasztásaik miatt esetleg igen jelentékeny bevételektől esik el a termelőszövetkezet. Ha gazosabbak a ka- pásnövényk, kisebb lesz a termés, ha gondozatlanok az állatok, csökken a hozam, ha pazarolják a takarmányt drágább a hizlalás. Mindez károsan befolyásolja a termelőszövetkezet jövedelmét, s természetesen csökkenti a tagok között szétosztható részesedést is. Mégpedig azokét is, akik egész éven át családjukkal együtt példamutatóan, lelkiismeretesen dolgoztak. Teljesen érthető tehát, ha a szövetkezet józanul gondolkodó, a közös ügyekért felelősséget érző tagjai megkövetelik a vezetőségtől Is azoknak a felelősségre vonását, akik hátráltatják a termelőszövetkezet erősödését, a tagság boldogulását. SZOKTAK MONDANI, hogy a termelőszövetkezetek gazdálkodása ma már sokrétű és bonyolult, a tsz működésének az áttekintése olyan felkészültséget igényel, hogy az iskolázatlan tagok nem is tudnak érdemlegesen beleszólni a legfontosabb kérdések eldöntésébe. Kétségtelen, hogy a főagronómus, vagy a főkönyvelő, tarthat olyan tájékoztatót, beszámolót a tagságnak, amiből nem sokat ért a hallgatóság. Valóban nem minden termelőszövetkezeti tag van tisztában azzal, miképpen számítják ki a különféle takarmányok fehérje értékét, mit jelent a halmozott brutto termelési értéke, vagy a redukált szántó. Mégsem igaz, hogy nem lehet bevonni a tagokat a nagyüzemi gazdálkodás legfőbb kérdéseinek a megvitatásába. Minden termelőszövetkezetGAZDÁNAK, JO GAZDÁNAK lenni egyebek között azt is jelenti, hogy a mindennapi munkában igyekszünk elejét venni a pazarlásnak, megszüntetjük a fegyelmezetlenséget, a közös vagyon herdálását Nemcsak joga, hanem mindenekelőtt saját érdekében való kötelessége is ez a szövetkezet valamennyi tagjának, jóléte, megélhetése függ attól, mennyire eredményes a gazdálkodás. S nem igaz, hogy Hétezer forint értékű orosz-, angol- és németnyelvű szakkönyv, — újabb fegyverei a bűnözés elleni harc arzenáljának. A hangosan kimondott gondolathoz dr. Földes Vilmos kandidátusnak akad hozzáfűzni valója: — És az ártatlan, vagy akár kevésbé vétkes emberek védelmének! A mi feladatunk nemcsak a bűnösség bizonyításának elősegítése, de az ártatlanságénak is. Nem is oly rég volt egy érdekes esetem.. Több személy ököllel, botokkal megtámadott valakit, aki valamivel később fejsérülésébe belehalt. Kit«l származott a halálos ütés? A Mlkrotom- mal készített metszetet vizsgálva a sejtek között egészen parányi fatöredékre bukkantunk. A további vizsgálat során megállapítottuk, hogy az fenyőfából származik. Mivel pedig a rendőrség által lefoglalt, különböző anyagú botok mindegyikéből tudta a nyomozó hatóság, hogy a gyanúsítottak közül melyiké, — már nem volt nehéz a tettes személyére következtetni. A bűnügyi laboratórium nagy szaktudású, sokmlllió forintot érő felszereléssel ellátott gárdájának tevékenysége ma már ezreléknyi lehetőséget sem hagy nyitva arra, hogy a gyilkos — vagy más bűncselekmény elkövetője — megmenekülhessen a felelősségre vonástól. A büntetés mértékét természetesen a bíróság szabja meg, a törvénynek és az emberek igazságérzetének egyaránt megfelelően. — b. z. — ben van lehetőség arra, hogy feltárják az összefüggéseket az ország, a termelőszövetkezet és a tsz-tag érdekei között. Jó, ha közérthető nyelven magyarázzák meg a vezetők^ hogy szerintük miért és mit kellene tenni az eredményesebb gazdálkodás érdekében. S ne csak ezt mondják el, hanem kérjenek véleményt a tagoktól is. Lehet, hogy ezek nem újszerűek, nem nagy horderejűek, sőt az is előfordulhat, hogy nem helyesek. Ez sem ok azonban arra, hogy az elnök, vagy a szakemberek a tagok megkérdezése nélkül döntsenek, határozzanak. Ha így tennének, akkor ők maguk hátráltatnák azt a folyamatot, amelynek eredményeként a tagok felelősségteljesen gondolkodó, jó gazdáivá lesznek a szövetkezetnek. Olyan emberekké, akik egyaránt fontosnak tartják a jogokat és a kötelességeket, s minden tehetségükkel, erejükkel a szövetkezet felvirágoztatásán fáradoznak. M. Z. Gondoskodnak az idős emberekről Balassagyarmat szociálpolitikai helyzetét vitatta meg legutóbbi ülésén az MSZMP városi végrehajtó bizottsága. Amint azt Terényi György- né, a városi tanács szociálpolitikai előadója elmondotta, a társadalmi szervek, a Nőtanács, a KISZ egyre nagyobb segítséget adnak a gondozásra szoruló öregek, betegek, munkaképtelenek ellátásához, gondozásához. A város szociális otthonában jelenleg 230 idős férfit és nőt gondoznak. A végrehajtó bizottsági ülésen többek között foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy a városban létrehozzák az öregek napközi otthonát. Szóba került az is. hogy Nógrádgárdonyban szanatóriumban egy szoba, bocsájtanak az idős, beteg gondozottak rendelkezésére! s gondoskodnak ápolásukról, gyógyításukról.
