Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-28 / 308. szám
4 NflGRÍD 1965 december 28 kedd. Kötelező az MNK a megyei I. osztályú labdarúgó csapatoknak Űj bajnoki rendszer a megyei NB-s együttesek tartaiékcscpatainak A Nógrád megyei Labdarúgó Szövetség elnökségének ez évi utolsó ülésén két érdekes kérdést tárgyaltak. Az egyik, a Magyar Népköztársasági Kupa megyei selejtezőjének megkezdése, a másik a megyei NB-s együttesek tartalékcsapatainak foglalkoztatása. Az elnökség úgy döntött, hogy Nógrád megyében a Magyar Népköztársasági Kupa megyei selejtezőjére március első hetében kerül sor. Amíg tavaly a megyei I. osztályban szereplő csapatok jelentkezés alapján indultak, addig jövőre kötelezővé tették részvételüket. Így feltétlen színvonalemelkedés várható, hiszen 16 együttes neve már eleve adott. Az alacsonyabb osztályú bajnokságokból jelentkeÖkölvívós Minősítő versenyek A Magyar ökölvívó Szövetség úgy tervezi, hogy az NB I. osztályú csapatok versenyzői részére január második felétől, február 27-ig, hetenként minősítő versenyeket rendez Budapesten. Tatabányán és Gyöngyösön. Ezeken legalább két alkalommal részt kell venni azoknak az ökölvívóknak, akiket az I. osztályú egyesületek a CSB-n szerepeltetni akarnak. Mint ismeretes a szabálymódosítás értelmében csak az a versenyző indulhat a CSB-n. aki rendelkezik az új minősítéssel. Párizs nem rendez olimpiát Párizs városa nem kéri az 1972. évi nyári olimpiai játékok rendezési jogát — így döntött a francia főváros tanácsa a kormány javaslatára. Párizs városának ugyanis a tömegsport fejlesztési programja rovására kellene saját költségvetéséből fedeznie az olimpia megrendezésével járó rendkívüli kiadásokat. A francia kormány az anyagi okok mellett azzal Is érvelt, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és Kanada, amelyek ugyancsak igényt tartanak az olimpia rendezésére, barátságtalan gesztusként foghatnák fel Párizs (ahol már volt olimpia) jelentkezését. zés alapján szerepelhetnek a csapatok a kupában. A továbbjutás a következőképpen történik. Ha alacsonyabb osztályú csapat magasabb osztályban szereplővel játszik, akkor az alacsonyabb osztályú csapat a pályaválasztó. Döntetlen esetén az alacsonyabb besorolási együttes jut tovább. Egyenlő osztályban játszó csapatoknál sorsolással döntik el a pályaválasztó jogot és a vendégcsapat döntetlen esetén tovább megy. A megyei Labdarúgó Szövetség elnökségének döntése helyes volt. Tavaly 19 megyei együttes játszott az MNK-ban, közülük 10 a megyei I. osztályból jelentkezett. A döntés értelmében jövőre több csapat részvételével számolhatunk, s ez színvonalemelkedést jelenthet. Sokáig problémát okozott a megyei NB-s együttesek tartalékcsapatainak foglalkoztaA Labdarúgó NB I-ben a harmincadik idény fejeződött be. A harminc bajnokság közül hatot a Ferencváros, ötöt a Bp. Honvéd és az MTK (ill. Hungária), négyet az Újpesti Dózsa (Újpest), a Csepel és a Vasas, egyet a Nagyváradi AC és a Győri Vasas ETO nyert. A harminc bajnokságban a vidéki csapatok közül a következők szerepeltek legtöbbször. Huszonkétszer: a Salgótarjáni BTC. Hússzor: a Szombathelyi Haladás, tizenkilencszer: a Dorogi Bányász, tizennyolcszor: a Győri Vasas ETO. tizenhatszar: a Diósgyőri VTK, tizenkétszer: a Tatabányai Bányász. A Dorog és a Tatabánya csak a felszabadulás után szerepelt az NB I-ben. A vidéki városok közül a legtöbb sportkörrel a Szeged jelentkezett az NB I-ben: Szeged FC, Szegedi AK, Szegedi tása. Most ez a kérdés is megoldódik. A Nógrád megyei Labdarúgó Szövetség és a Heves megyei Labdarúgó Szövetség több tárgyalást folytatott azért, hogy a két megye NB-s együtteseinek tarta'lékcsapa- tai egy bajnokságban szerepeljenek. A tárgyalások eredményesek voltak. Úgy tervezik, hogy az SKSE II., a Nagybátony XI., a Zp. Építők II., a Mizserfai Bányász II., a Kisterenyei Bányász II. és az SBTC harmadik csapata indulnak Nógrád- ból, míg Heves megyéből, a Petőfibánya II., a Hatvani Kinizsi és a Hatvani MÁV tartalékcsapata, valamint egy Gyöngyösi tartalékegyüttes. (Gyöngyösön, mint hírlik a Honvéd és a Spartacus fúziónál.) A tartalékbajnokság mellett az NB-s együttesek ifjúsági csapatait is hasonló bajnoki rendszerben foglalkoztatják. VSE, Tisza, Szegedi Honvéd, Szegedi Petőfi, Szegedi Haladás. Pécsről három sportkör szerepelt az NB I-ben: Pécsi VSK, Pécs—Baranya, Pécsi Dózsa. Vannak olyan vidéki városok, ahol valaha NB I-es labdarúgó csapat volt. Ilyenek: Tokod, Békéscsaba, Nagykanizsa, Pereces. TOTÓ eredmények 1. Atalanta—Catania 3:2 1 2. Brescia—Juventus 4:0 1 3. Cagliari—Lanerossi 3:0 1 4. Fiorentina—Róma 0:1 2 5. Foggia—Varese 0:0 x 0. Inter.-Bologna 0:0 x 7. Lazio—Napoli 2:1 1 8. Spal—Sampdoria 1:1 x 9. Torino—Milan 0:1 2 10. Trani—Mantova 1:0 1 11. Padova—Venezia 1:2 2 12. Livorno—Potenza 0:0 x 13. Modena—As Reggina 1:0 1 plusz 1 mérkőzés 14. Reggiana—Alessandria 1:2 2 Melyik csapat volt a legtöbbszer bajnok? SOROKBAN Ma 17 órai kezdettel villámversenyt rendez az Acélárugyári Művelődési Házban az SKSE sakkszakosztálya. Ez lesz az utolsó versenye. A versenyen az SBTC, az SKSE, és az St. ZIM legjobb gyorsjátékosai indulnak. A Kisterenyei Bányász Sportkörnél két új szakosztály létrehozását tervezik. A következő évben már indulnak a különböző bajnokságokban a Kisterenyei Bányász sakkozói és természetjárói.) Tegnap úttörő-vivők részvételével országos verseny kezdődött Budapesten. A verseny három napig tart. Salgótarjánból egy leány és egy fiú csapat indul a háromnapos viadalon. A salgótarjáni úttörők az egyéni és a csapat versenyeken is szerepelnek. Szerdán 17 órakor tartja vezetőségválasztó közgyűlését a Rétsági Honvéd Vörös Csillag SE. A sportkör eredményes munkát végzett. Labdarúgó csapatuk megyei bajnokságot nyert és bekerült az NB Hiba. Jól szerepeltek az ökölvívók is a területi versenyeken. A szécsényi járási TS elnöksége egy beadványt küldött a megyei TS elnökségéhez. Ebben kéri a labdarúgó megyei B osztály nyugati csoportjának felülvizsgálását, mivel a járásból szereplő csapatok anyagi kiadása meglehetősen nagy. A kérés alapján vizsgálat kezdődik. Gerencsér Miklós ivéfívüí XIX. — Csókolom, Sándor bácsi, — köszönt a lány tisztelettel, örvendezve, de a hangjában csipetnyi gúny és csipetnyi szégyenkezés érződött. — Szervusz ... szervusztok — köszönt az orvos, de inkább kérdezett a hangsúlyával. Homok Lajos elégtétellel nyugtázta sógora meglepettségét. Mint afféle minden helyzethez gyorsan alkalmazkodó ember, társalgó stílusban kezdett beszélni, — Valikénak már állása van. Ezt nem dicsekvésből, hanem csak a megnyugtatás kedvéért mondom. Jövő héten munkába állhat a Vetőmagvizsgáló Intézetnél. Utána jön a tanulás. Érettségizni kell. Igaz, Valika. — Lali bácsi biztat, hogy érettségizzek le — újságolta a lány. Zsupán csak hűledezett. — Helyes ... helyes ... — Elvégre már elmúlt tizennyolc éves. Akármilyen fiatal, az idő neki sem könyörül — bölcselkedett Homok. — Ha rajtam múlna, minden fiatalt köteleznék az érettségire. — Ez is helyes — hagyta rá gépiesen Zsupán. De a tekintetén látszott, hogy valamit még sem tart helyesnek. A sógor észrevette, igyekezett eloszlatni az aggodalmat. — Ne gondolj rosszra. Azt hiszed, egyedül a te kiváltságod az önzetlenség? Valikéért nem kell aggódni! Felnőtt ember. Zsupán hanyagul rászólt. — Ne mosakodj! — Ismerem a gyanakvásodat. Azt hiszed, hogy csak te akarhatsz jót valakinek — lendült támadásba Homok, de kedélyeskedve. — Ne mosakodj! — ismételte Zsupán. Vali türelmetlenül szólt rájuk. — Maguk mindig veszekednek. — Na, további jó mulatást, — köszönt el gyorsan Zsupán. Már indult, amikor Vali hirtelen elszomorodott és utána kiáltott. — Sándor bácsi! Vigyen magával... — Szó sem lehet róla, — avatkozott közbe erélyesen Homok. — Még dolgunk van. Valamit el kell intézni az állással kapcsolatban. Szinte magával sodorta a lányt a járókelők tömegében. Zsupán homlokát ráncolva nézett utánuk. Mostanában gyakran előtűnik az a nyári utcakép. De most ősz van, magányos a park, csapzottan ácsorognak jázminbokrai, cipruscserjéi, platánóriásai. Zsupán egyedül ül a pádon. Nem érzi jól magát. Csavarog tovább, siet az emberek közé. A város mozija előtt már egészen más. Nagy tömeg várja az előadás kezdetét. Jegyet vált a Sintér Hannes-re, reménykedve sodródik a so- kadalomban, de nyugtalanul tapasztalja, hogy hiába, itt is egyedül van. Leül a nézőtérre, figyeli az előadást, erőlködve igyekszik magát összeszedni. Hasztalan. A filmet nem látja, hiába nézi. Sintér Hannes vitatkozik cimboráival, majd harcbaszállnak a ritterekkel, minden azonban kusza villanásokká zagy- vávlódik, közömbös messzeségbe hátrál a mozivászon. Zsupán viharosan csengetett a sógorék lakásán. Kató nyitott ajtót. Rémületre dermedt, ahogy meglátta bátyját. Az orvos rá se hederített húgára, félresodorta, rohant be a lakásba. Homok Lajos éppen a portékáit szortírozta. Fej kendők, pulóverek, nylon esőkabátok, apró divatcikkek garmadái sorakoztak a padlón, s a kereskedő valami leltárfélét készített. Elmélyült munkájából kizökkentette a dúlt orvos megjelenése. — Tudod, hogy mi történt? ... — kérdezte Zsupán fehéren, halkan, végsőkig ajzott zaklatottsággal. Homokot meglegyintette a rémület. Szintén elfehéredett, zavarodottan hátrált, fölrúgta az egyik árukupacot. — Nekem semmi közöm hozzá ... — védekezett. — Tudod, hogy majdnem három évig küzdöttem azért a gyermekért? — emelte fel a hangját az orvos. Kató teljesen tájékozotlanul, de annál idegesebb kíváncsisággal állt a háttérben. — Miről van szó?! — kérdezte. — A bátyádnak elment az esze! — kezdte visszanyerni önuralmát Homok. — Képes lenne megrágalmazni!... — Ö, te büdös szemét! — öntötte el az indulat Zsupánt. — A harminc éves háborúban sem voltak ilyen mar- talócok. Nem elég, hogy rabolsz, ráadásul gyilkolsz is? Az emberek életére esküdtem fel, de téged elevenen fölboncolnálak. Hogy merted megölni azt a lányt? .. . — Miféle lányt?! — sikol- tott közbe hisztérikusan Kató. — Nézd meg a te pompás Lalikádat — mutatott Zsupán a menekülő sógorra. — Egy herélnivaló kéjenc. Jódolgában szűz lányokon kell keresztül gázolnia. És te vele élsz, mert nincsenek erkölcsi ambícióid. — Örült... őrült... — nyöszörögte Homok és kimenekült a lakásból. Zsupán utánalendült. A lépcsőházban beérte. Homok egy utolsó kísérletet lett lecsillapítására. — De kérlek, hallgass meg... a szerelembe nem szokás belehalni ... Zsupán már nem méltatta több szóra. Rávetette magát, püfölte, ahol érte. Homok hátrált előle, az orvos pedig pofozta lefelé emeletről emeletre. (folytatjuk) Egy ssínielőadás és tanulságai Hagyomány már az Öblös- üveggyán Művelődési Otthonban, hogy karácsonykor saját színiátszóik produkciójával szórakoztatják közönségüket Az idén Dunai Ferenc A nadrág című szatíráját tűzték műsorra Oó Lajos rendezésében. A vezetés hibáit, a szexuál- és munkaerkölcs visszásságait kipellengérező darab a Vígszínház néhány évvel előbbi előadásából már közismert a közönség nagy része előtt, de ma is aktuális humora, pezsgő szellemessége eleven erő- "el hatott az üzemi művelődési otthon színpadán is. A műsorválasztás nem marasztalható tehát el, még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy a remekül megformált, de bonyolult jellemű figurák hű megjelenítéséhez nem kis színpadi gyakorlat szükséges. Ráadásul a konfliktus szinte csészében viharos dialógusokon keresztül bontakozik ki. ami a szereplők, — különösen a két főszereplő feladatát rendkívüli mértékben megnehezíti. Az együttes a nehéz feladatot, ha nem is maradéktalanul, de az amatőr színjátszás átlagos vonalán megoldotta. Az író mondanivalója egy rutinos rendező keze nyomán ütat talált a közönséghez. Ezt az utat a szereplők — Putnok Éva, Kiss Pál, Simon Imréné, Molnár Ernő, Benedek Mária és Somogyi Ferenc — elsősorban lelkesedésükkel tették járhatóvá. Az előadás azonban másféle gondolatokat is ébresztett a népműveléssel hivatásszerűen foglalkozó nézőben. Bizonyította, hogy a műkedvelő mozgalom társadalmi, művészeti funkciói az elmúlt években jelentősen módosultak. Csökkent a hivatásos művészek produkcióit helyettesítő szerepük, mivel a lakosság jelentős része — a mozi, a rádió. a magnetofon és elsősorban a televízió révén hozzájuthat a művészi alkotásokhoz. Egészen biztos például, hogy a TV Ludas Matyi kabaréja, amelynek közvetítése egybeesett A nadrág bemutatójával, sokakat visszatartott az utóbbi megtekintésétől, annak ellenére, hogy a televíziós előadás csak közvetett élményben részesíti nézőit és passzív műélvezetre kényszerít. De csupán az Ismeretbefogadás nem elegendő a legtöbb ember számára, ezért nem támaszkodhatunk a lövőben sem csak az úgynevezett gépi kultúra termékeire. Ezt példázza az öblös- üveggyári színjátszók ügyszeretete is, amely egyáltalán nem elszigetelt jelenség. A jelenlegi változásokat és igényeket figyelembe véve azt monahat.iuk, hogy az öntevékeny művészeti mozgalomnak továbbra is fontos szerepe van a tömegek ízlésnevelésében, az alkotási vágy felkeltésében. a tehetségek kibontakoztatásában. A játékos, szórakoztatva művelő, nevelő társas foglalkozásoknak "cell alkalmat biztosítani. A műkedvelő csoportok tevékenységét szorosabban kell kapcsolni a népművelés egyéb eszközeihez, jobban elő kell készíteni a közönséggel való találkozást, körültekintőbben kell megválasztani a bemutatók időpontját. Nagyobb szerepet kell adni az elmélyült, önművelést biztosító szakköröknek, és az olyan műértésre nevelő formáknak, mint a művész-közönség találkozók, filmklubok, színházbarátok köre stb. Különös figyelemmel kell tehát fejleszteni azokat a népművelési formákat, módszereket, ahol a résztvevők társadalmi aktivitása, művészi, technikai és bizonyos értelemben vett tudományos alkotóképessége is leginkább kibontakozhat. A fentiekkel összefügg a* öntevékeny művészi mozgalom másik problémája is, hogy tudniillik addig hiába törekszünk a műkedvelés nevelő jellegének erősítésére, amíg maguk a mozgalomban tevékenykedők is elemi képzésre szorulnak. Ugyanez vonatkozik a művészeti szakemberekre is. Az egyes művészeti ágak művelőinek az ágazat legalapvetőbb törvény- szerűségeit ismemiök kell* hiszen ez a minimum, enél- kül produkciójuk nem érdemli meg a bizalmat, önámításnak hat. A művelődési otthonok vezetőinek arra kell törekedniük, hogy olyan csoportot foglalkoztassanak a műfaj helyes megválasztásával, amelynek sikeréért legalább egy közigazgatási egységen belül ne kelljen konkurencia harcot vívni más intézményekkel. A profilírozás rendkívül nagy szerepet játszik ezen a területen is. Visszatérve az öblösüveggyári színjátszók produkciójára — ismerve a szakköri tagok adottságait — a város érdekei azt kívánnák meg. hogy elsősorban a zenés, táncos, kabaré-esztrád jellegű műsorokat mutatnák be, megteremtve ezzel ennek a műfajnak az állandó helyi bázispontját. Csongrády Béla Megjelent a Tűzrendészeti és Biztonsági Szabványok Gyűjteménye 2310 oldal. Ara kötve: 347,— Ft Beszerezhető vagy megrendelhető a SZABVÁNYBOLT-ban Budapest, V.r István tér 4. szám FIGYELEM! A Balassagyarmati Bútorgyár megnyitotta üveg és képkeretein részlegét, amely Balassagyarmaton és a járásba» | végez szolgáltatást vállalatok és magánosok részére. Telefon hívásra házhoz megyünk! Telefon: 557.
