Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-24 / 306. szám
4 !fö<"rP A 15 Í9R5. december 24. péntek. Üzenetváltás a tenderrel CQ CQ CQ de har... CQ CQ CQ de har... — hangzik a morse finom, halk rezgéssel a M: nyár Tengerhajózási Rt. budapesti székhazának rádióközpontjából. Wéhán/y pillanat és a parányi szobában a 400-as típusú kommunikációs rövid- hullámú rádió adó-vevő készülék máris kontaktust teremt a Földközi tengeren állomásozó 10 magyar tengerjáró hajóval. A Badacsony, a Csepel, a Hazám, a dunamenti Galacon, ■ Balaton Izmirben, a Dunaújváros Antályában — Törökország déli részén —, a Szeded a viharos Alexandriában, a Székesfehérvár Latakián, a Tihany Piraeuson és a Tokaj Otrantóbam. az olasz csizma sarkán, az Újpest pedig indulásra készen várja vételre az otthon üzenetét. S a fenéi jdsms köenapi nyelvre lefordítva ennyit jelent: — Figyelem! Mbndenkhsek móló köotemér.y következik! A fiatal és csinos Aradi Bmőné — keresztnevén Marika — fürge ujjal ördöngős ügyességgel közvetítik a morse nemzetközi jelzéseit: tá tá ti ti táti tátiti ti tá __és az ü zenet száll az éter h.udám- kosszán: — Minden kiim lévő hajósnak kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag boldog új esztendőt kívánunk.. Jó hajózást! Szerencsés utat! Az ember nem is gondolná. hogy egy ilyen kis szobácskába mint ez, egy egész Földközi tenger „belefér”. Szinte varázslatnak tűnik, hogy az Apáczai Csere János utcai kis forgalmi szoba hívására néhány pillanat múlva az Antályában állomásozó Dunaújváros tengerjáró hajó adását hallhatjuk. A „helyszíni közvetítés” — nyugodtan nevezhetjük annak — így hangzik: Bessenyői János, a hajó •Metrikusa a rádió mellett. — „Itt Antályában nem is gondolja az ember, hogy december közepén járunk. Verőfényes időben állunk a festői kikötő előtt. A viharos napok után egy kis nyugalom van. Utunk végcélja Trieszt. A hajó valószínűleg ott vagy Rijekán tölti az ünnepeket. A körülményekhez képest igyekszünk az otthoni meleg hangulatot valamelyest pótolni. Mi pedig, akik hazalátogatunk néhány napra, visszatérve magunkkal hozunk valamit az otthon hangulatából. Ebből élünk aztán újra néhány hónapig. így készülünk az ünnepekre. A tengerészeknek talán ez jelenti a legnagyobb izgalmat”. ti óra 46 perc ... Újabb hívást jelez a készülék. Néhány kölcsönös jelzés, mely a tudomásulvételt, a megtalált kapcsolatot jelenti és máris egy újabb hajó, a Szeged motoros tengerjáró jelentkezik: ^Alexandriában vagyunk. A berakodást tegnap este fejeztük be. Most a külső kikötőben horgonyzunk, mert a nagy kikötőt lezárták a vihar miatt. Reméljük, holnap már kifuthatunk. Innen Ua- takiába, majd Triesztbe megyünk. Talán szilveszterre ismét kikötőben leszünk. Mindezt végleg természetesen a viharos időjárás dönti majd el A hajó valamennyi tagja köszönti családját és üzeni, hogy az ünnepeken gondolatban együtt lesznek szeretteikkel.” A Székesfehérvár 17 órakor szintén a viharos tengerről küldi üzenetét: — Latakián vagyunk. Berakodnánk, de olyan erős szélvihar van, hogy az egész kikötőben szünetel a munka. Az ünnepi készülődést az üdvözlő-lapok vásárlása jelenti, mivel ez az utolsó hely, ahonnan jókívánságainkat még ünnep előtt továbbíthatjuk. A tengeri üzenetváltást a telefon berregése töri meg. Brindza Emma — a másik rádiós — nyúl a kagylóért. Szigorú arcára hamar mosolyt varázsol a felismerés. Érezni, hogy kedves ismerős jelentkezett. — Pillanat. Kérlek várjál, hozom a papírt, ceruzát. Miközben óvatosam leteszi a telefonkagylót — elmondja, hogy Lados Antalné Szek- szárdról üzen tengeren hajózó férjének. Így megy ez nap, mint nap. Üzenetek jönnek, mennek. Ez a szűk kis helyiség köt össze városokat., tengereket — s ami a legfontosabb: embereket, érzelmeket. ▼ajek Judit MYLÉNE DEMONGEOT KjäSggMMKgmi Női főszereplője a Fanto- mas c. filmnek, partnere: Louis de FUNES a közkedvelt francia komikus. A filmet az ünnepek alatt vetíti a salgótarjáni filmszínház. Lüh*. Aradi Ernöné a távíró készüléknél. A Bessenyei család levelet ír — apunak. Miklós: XVTL A szokásos kihattság ölál- kodta körül Szabados Váljék házát. Senki nem volt otthon, csak a lány. Zsupán éppen most fejezte be a vizitet. Nem mondott semmit. A minden vizsgálat alkalmával kijáró kedvessége is hiányzott. Izgatottság vibrált benne, kissé furcsán viselkedett. Halkan szólt a lányhoz: — öltözz fel! — indult ki a házból. — Rendes ruhába V. — kérdezte csodálkozva a lány. — Rendes ruhába!... Zsupán az udvarra lépett. Valósággal rárobbant a nyári napfény. Ismerkedőén nézett körül, mintha most járt volna itt először. Enyhe szédülettel támolygott a gémes- kúthoz, vizet húzott magának, mohón ivott. Pacallá ázott mellén, az ing, cipője csatakos lett, de mit törődött most ezzel. Diadalmas pillanatokat élt át. Amikor a tanácstalan, rosszat gyanító Vali megjelent az udvaron, hosszan és hitetlenkedve nézte. Boldog megrendültséggel, nagyon egyszerűen mondta: — Meggyógyultál! Vali majdnem összeesett az örömtől. Tétován meg is ingott. de aztán határozottan repült az orvos nyakába. Valósággal fojtogatta Zsupánt és nagy ragaszkodásában csókolta az arcát, ahol érte. — Sándor bácsi... Drága, egyetlen Sándor bácsi... — mondogatta, miközben hangosan sírt. Zsupán egyre zavartabban védekezett a roham ellen, míg végre megértette, hogy Vali szeretetnyilvánítása több a hálánál. Gyengéden bár, de határozottan józanságra intette a lányt. — Na ... Valika ... Nézz rám! De a lány ezt nem merte megtenni közelről, örömmámora hirtelen elcsitult. komoly és zavart lett. Elhúzódott az orvostól, távolabbról nézett vele szembe. — Menjünk el... vigyen el valahova! — könyörgött. Az orvos csodálkozva meresztette a szemét — Itt mindenki ismer. Félreértik. Vali mintha nem is hallotta volna. — Messzire vigyen. Egy idegen városba, ahol soha se jártam. Menni akarok. Élni... élni... — és küzdött a sírással, de már nem any- nyira az örömtől, mint inkább a keserű dactól. Sürgetve. türelmetlenül, majdnem parancsolóan nézett az orvosra. Zsupánt szíven ütötte a bizonyosság, hogy a lány szerelmes belé. Gondterhelten tétovázott, alig titkolt ijedelemmel fürkészte a lányt. Mégis eltökélten egyezett bele: — Hát menjünk! Sokáig utaztak', aztán eléjük tárult az élénk, frissen tatarozott barokk városka, szokatlan színekkel és nyugodt emberekkel. Az orvos, meg a lány önmaguknak is idegenül, kamaszos feszélye- zettséggel, de vidáman nézelődtek a városkában. Egymásra csak kapkodva, némi zavarral mertek pillantani, noha a zavarnak mindkettőjüknél más-más volt az oka. Őszintén örültek, de a viselkedésükbe belevegyült valami elkerülhetetlen mesterkéltség. Vali naív, lelkendező érdeklődését megragadta az egyik gazdagon díszített, zárt. sarokerkély. — Jé, ott lehet jó! Mint a páholy! — Az is — bólintott az orvos. — Az új házakon nincs ilyen. — Fölösleges. — Hát régen miért nem volt az? — Más szokásuk volt az embereknek. Szerették lakásba zárni az asszonyokat, de építettek nekik ilyen páholyablakot, hogy lássanak valamit a világból — Ennyire féltették a nőket?! — érdeklődött nevetve a lány. — Talán nem is egészen ok nélkül. Akkoriban nagy ázsiója volt az erénynek. — És most? ... — Kapásból nehéz felelni — nevetett az orvos is. — Manapság is szép az erény, csak más róla a vélemény — mókázott Zsupán, s komoly-tréfásán tette hozzá: — szerencsére a nők javára! — Osztom a véleményed! — hallátszott egy harsány hang és abban a pillanatban egy tenyér csattant Zsupán vállán. Az orvos meghökkent, szinte levegőt is elfelejtett venni. Homok Lajos, a sógor meredt rá széles vigyorral. Agyarainak patkója szemtelenül előtolakodott feszes ajkai közül. Zsupán azonnal hűvösen reagált a meglepő találkozásra. — Miért osztanád? A szorzás jobban illik hozzád. Egyébként, hogy kerülsz ide? — Elhozott a Lajhár — közölte változatlan szeretet- reméltósággal a sógor, és könnyed karlendítéssel mutatott batárszerű, régitípusú Chevrolettjére, amely a közelben várakozott és tetőre szerelt csomagtartóján a vásározáshoz szükséges kellékek tornyosultak: lécek, ládák, ponyvába burkolt csomagok. — Vásár volt ebben a romantikus városban. Ide húzott a szívem. — Homok Lajos máris megejtő pillantásokkal bűvölte Valit, miközben Zsupánhoz beszélt. — Meglepően hasonló az ízlésünk. Érdekes, neked is ez a város tetszik. (folytatjuk) Irodalmi sorozat az öblösüveggyári művelődési házban A Salgótarjáni Öblösüveggyár Művelődési Házának könyvtára az utóbbi időben a kölcsönzésen túl is igen eredményesen dolgozik. Az olvasómozgalom szélesítésére a a könyvbarátok köré tömörült csoport már eddig is több irodalmi est szervezésére vállalkozott s az új esztendőre tervbe vette rendszeres ankétok és író-olvasó találkozók rendezését. Az irodalmi ismeretterjesztés keretében szó lesz többek között Mikszáth Kálmán és Móricz Zsigmond munkásságáról, a kritikai realizmusról. Az előadásokat az írókhoz kapcsolódó, vagy műveikből készült filmek egészítik ki. A tervek szerint márciusban fiatal magyar költőket hív vendégül a művelődési otthon, akikkel az ifjúsági klubban tart író-ovasó találkozót. Pesti előadóművészekkel kerül sor a továbbiakban egy Radnóti-estre, Jókait, mint nagy mesélőnket mutatja be a könyvbarát csoport Tavasz Magyarországon címmel pedig Garai Gábor és Váci Mihály költői estjét rendezi meg. Helyet kapnak az ismertető sorozatban a- mai magyar prózaírók is. Űj könyv VASZILIJ JAN őrtüzek a pusztán VasziíiJ Jan történelmi regénye arról szói, hogyan tört be az i.e. IV. században Nagy Sándor se. rege Közép.Ázsiá ba és milyen hősi harcot vívtak a szabadság, szerető népek az idegen hódítókkal. A könyv szereplői Nagy Sándor, és harcosai. Dareiosz király és a perzsa „fönemesség, a szogdok és a szkíták, a Szovjetunió közép-ázsiai köztársaságait manapság benépesítő népek távoli ősei. E könyv a hasonló című, először 1932-ben közzétett regény új, átdolgozott és bővített változata. Szerzője, Vaszilij Jan nagy tudása, dús élettapasztalata, a regényben leírt helyeken te« utazásainak gazdag élményei, a közép-ázsiai népek történelmének, életmódjának és szokásainak alapos Ismerete révén sikerrel vállalkozhatott arra, hogy feltámassza és hitelesen ábrázolja á sok évszázaddal ezelőtt letűnt életet. FIGYELEM! A Balassagyarmati Bútorgyár megnyitotta üveg és képkereteső részegét, amely Balassagyarmaton és a járásban végez szolgáltatást vállalatok és magánosok részére. Telefon hívásra házhoz megyünk! Telefon: 552. ÉPÜLET ÉS HÁZTARTÁSI BIZTOSÍTÁS tűz, villámcsapás, robbanó*, földrengés, szélvihar, betöréseslopás, csőrepedés, üveg- és szavatossági kórok esetére. A biztosítás érvényes a biztosított és a vele közös háztartásban ,élö hozzátartozók balesetére is (kivéve a gépiármövek vezetése és a foglalkozás folytatása közben történt balesetet). Egy- vagy kétszobás lakóépület évi biztosítási díja 120 fi (nagyobb lakóépületé 150 Ft).
