Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-03 / 288. szám
«? NÖGR A D 1365. december 3. péntek. Mi történt a Rió de Janeiro-i értekezleten? A nemrég végétért Rio de Janeiro-i értekezletnek nincs sem győztese, sem vesztese — írja a Tanjug Latin-amerikai tudósítója. Az Amerikai Államok Szervezetének ülésén elfogadott dokumentumok csaknem valamennyi részvevő ország álláspontját tükrözik. Ez kompromisszum eredménye, mert csak így lehetett elkerülni a nézetek nyílt ösz- szecsapását. A tudósító felhívja a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok az értekezlet békés befejezése érdekében nem ragaszkodott a „kommunista felforgatás” elméletéhez, pedig az korábban mindig fő- témaként szerepelt. Az értekezlet bizonyos szempontból Chile stratégiai sikerét eredményezte. Elfogadták ugyanis azt a chilei véleményt, hogy az AÁSZ- nak főleg latin-amerikai gazdasági, és szociá'is problémákkal kell foglalkoznia. Ez a szervezet szempontjából fontos változás. Az UPI amerikai hírügynökség ismerteti az Indonéz „legfelsőbb hadműveleti parancsnokság” szerdán kiadott rendeletét, amelynek értelmében különleges katonai bíróság elé állítják mindazokat, akiknek közük volt a Szeptember 30-a mozgalomhoz. Ez a rendelkezés lehetőséget ad a jobboldali katonai vezetőknek a kommunistaellenes hajsza fokozására. Az UPI ennek kapcsán azt a véleményét hangsúlyozza, hogy megnövekedett a hadsereg nyomása a kormányra. Indonéziában csütörtökön hivatalosan Is reagáltak a kínai—indonéz kapcsolatok megromlására és a Kínai Népköztársaság diplomáciai tiltakozásaira. Ismeretes, hogy Kína több jegyzékben is tiltakozott amiatt, hogy Indonéziában Ami az Egyesült Államokat illeti — folytatódik a jelentés — még mindig rendelkezik annyi erővel, hogy befolyása alatt tartsa az Amerikai Államok Szervezetét. Ezúttal azonban az amerikai küldöttek olyan határozott ellenállásba ütköztek, hogy a konferencia megmentése céljából kénytelenek voltak feladni egynéhány alapelvüket. A jelek szerint kudarcot vallott az amerikaközi haderő washingtoni terve. Ez azonban semmi esetre sem azt jelenti, hogy az Egyesült Államok .végérvényesen feladta ezt az elgondolását. A tudósító véleménye szerint az Egyesült Államok ezúttal Latin- Amerikóban minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket tesz. A tények is arra mutatnak, hogy Washington, Vietnam kivételével sehol sem kötelezte el magát annyira, mint Latin-Amerikában, — fejeződik be a jelentés. Kínaellenes incidensekre került sor. Subandrio külügyminiszter csütörtökön reggel sajtó nyilatkozatot adott közre és ebben jelezte, hogy Indonézia a maga belügyinek tekinti, mi történjék az ott élő kínai nemzetiségi polgárokkal. A külügyminiszter rámutatott, hogy voltak sajnálatos események, mert előfordult, hogy indonézek megsértették a kínai diplomáciai képviselet sérthetetlenségét.- Emiatt Sukamo elnök már sajnálkozását fejezte ki és hangot adott reményének, hogy Indonézia és Kína jóviszonya helyreáll. A sajtóközlemény ugyanakkor Kinát is bírálja, mert „kívülről beavatkozik Indonézia belügyelbe”. A külügyminiszter elsősorban a pekingi rádió Indonéziával kapcsolatos állásfoglalását helytelenítette. Mindenfelől — mindenről HÁG A: Luns, holland külügyminiszter szerdán kijelentette, hogy kormánya elveti azt az elgondolást, amelynek értelmében „nukleáris direktóriumot” létesítenének a NATO-n belül, az ENSZ Biztonsági Tanácsához hasonlóan. Luns hangoztatta, hogy véleménye szerint ilyen szervre nincs szükség. RÓMA 1965. első kilenc hónapjában 21 millió külföldi turista járt Olaszországban, közölte Corona idegenforgalmi fniniszter. MOSZKVA: Moszkvában megnyílt a Szocialista Országok Tudományos Akadémiáinak 4. értekezlete, amelyen öttagú magyar tudósküldöttség is részt vesz. Szabó Imre akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesének vezetésével. Az egyhetes tanácskozásról annak végeztével sajtóközleményt adnak ki. LONDON: A vonatok nagy késéssé! közlekednek, több főútvonal járhatatlan, Skócia, York és Derbyshire egy része megközelíthetetlen. összesen 72 megyét sújt az időjárás — Északon a hő, Délen az olvadás okozta áradások. Az utakon szünet nélkül dolgoznak a hókotrók, de az újabb hóviharok ismét betemetik a már megtisztított szakaszokat. A déli megyékben az utak korcsolyapályává változtak a hirtelen olvadás, és újabb fagyok után. DUBLIN: Egy York-i farmon tűz támadt, de a tűzoltók nem tudták áttörni a másfél méteres hóakadályt, s mire órák múlva odaértek, már nem volt mit menteni. Fokosessék o kommunista ellenes hajszát Indonéziában Bírálják Kínát a kialakult helyzetért James Aldridge „Új“ álláspont Afrika Angliában divatos egy régi szokás: a gyerekek örömmel gyakorolják. Végigmennek Londonon egy madár- ijesztővel, s egy-egy pennyt kérnek a járókelőktől. Az így összegyűjtött pénzből pompás tűzijátékot rendeznek. E szokás története régi időkre nyúlik vissza. A madárijesztő Guy Foxot ábrázolja, aki katolikus összeesküvő volt, s 1606-ban fel akarta robbantani a parlamentet. Guy Foxot felakasztották, s az anglikánok azóta minden évben elégetnek egy madár- ijesztőt a történtek emlékezetére . . . A hagyomány történelmi gyökereit nem sokan ismerik, s manapság már senki sem akarja felgyújtani a parlamentet. A mai Angliában különben sincsenek túl sokan azok, akik komolyan veszik a parlamentet. Az angol parlament ódon intézmény: a politikai viták színhelye,^ s sok esetben a legidőszerűbb kérdések megvitatásának küzdőtere volt, de az alsóházban ma folyó vitákban gyakran megkerülik korunk sürgető kérdéseit. Helyesebben szólva felvetik ugyan e kérdéseket, de az ezekről folytatott „vitáknak” nincs különösebb jelentőségük. Az alsóházban egymással szembenálló felek láthatólag már odáig jutottak, hogy nézeteik több tekintetben azonosak, mint amennyiben ellentétesek. S ha vannak is nézet- eltérések azok rendszerint a kérdés legjelentéktelenebb részletére vonatkoznak. Napjaink sürgetően követelik, hogy a parlamentben Anglia egész afrikai politikáját megvitassák. E kérdésben igen sok forog kockán. Minden jel arra mutat, hogy a parlament folyosóin új politikát dolgoznak ki az afrikai kérdésben, s ez az új politika nyilvánvalóan a két párt megegyezésén alapul. Az új politika jellemzője Wilson állásfoglalása Dél- Rhodesia kérdésében, illetve Enoch Powellnek, a konzervatív „árnyékkormány” hadügyminiszterének nemrégiben elhangzott beszéde. Kezdetben úgy látszott, hogy Harold Wilson miniszterelnök az erős kéz politikáját szándékozik folytatni Dél-Rhodesiával szemben. Kiderült azonban, hogy „szilárdsága” védekező jellegű, s a kezdeményezést teljes egészében átengedi a fehér kisebbség képviselőjének, lan Smith dél-rhodesiai miniszterelnöknek. Londonban az utóbbi diktálta a feltételeket Wilsonnak, s aztán visszautazott Salisburyba. Wilsonnak a Nemzetközösség afrikai tagállamaitól kapott éles bírálatai miatt sietve Dél-Rhodé- siába kellett utaznia, a királynő levelével. Salisbury- ban Wilson ismét arra kérte lan Smith-t, változtassa meg azt az elhatározását, hogy egyoldalúan kikiáltja a „függetlenséget”. Az angol miniszterelnök lényegében egyetlen egyszer sem próbálta meg rászorítani a szélsőséges beállítottságú, dél- rhodesiai fehér telepeseket, hogy mondjanak le a fehér kisebbség uralmát hirdető alkotmány örök időkre való fenntartásának igényéről. Mindez akkor történt, amikérdésében kor még a centerbury érsek is az erőszak alkalmazását követelte a dél-rhodesiai fajgyűlölőkkel szemben! A közelmúltban felszólalt Enoch Powell azt hangoztatta, hogy a munkáspárt helytelen politikát folytat a brit érdekek védelmében „Szueztől keletre”. Mint a konzervatív párt képviselője kijelentette, katonai intézkedésekkel nem lehet Anglia oldalára állítani az ázsiai és afrikai országok népeit. Ráadásul Anglia többé-kevésbé visszavonhatatlanul elvesztette „Szueztől keletre” fekvő birtokait. Powell azt javasolta: erőfeszítéseiket arra összpontosítsák, hogy Afrikát az imperializmus támaszpontjává építsék ki „a kommunizmus növekvő befolyásával” szemben Ezzel megvilágította az angol uralkodó osztály gondolkodásának új irányzatát. A munkáspárt vezetői közül sokan nekirontottak Powellnek, s beszéde hasonló hatást keltett konzervatív körökben is. Viszont sem a konzervatív párt új vezetője, Edward Heath, sem maga Wilson nem szólalt fel Powell ellen. Teljesen világos, hogy a két párt vezetői a brit gyarmati politika legfontosabb célpontjainak tekintik Afrika független országait. Már ma is nyilvánvaló, hogy Anglia megpróbál kacérkodni ezekkel az országokkal, ami komoly nyugtalanságot kelt Afrikában. A lord Salisburyhez hasonló, makacs, régi reakciósok, akik mindenkor a nagy afrikai bányavállalatok érdekeit védelmezték, továbbra Is a réTiég mindig: nine« teljes egyetértés Zambia megsegítésére Amerikaiak a helyszínen — A londoni parlament vitázik — Lusakában, Zambia fővárosában Kaunda elnök két és fél órás megbeszélést tartott Arthur Bottomley-val, a Brit Nemzetközösségi ügyek miniszterével. A megbeszélésről közleményt nem adtak ki és a két politikus csütörtökön folytatta a tárgyalásait. Az AP hírügynökség azonban megjegyzi, hogy a két fél még nem ért el teljes megegyezést. Kaunda hozzájárult ahhoz, hogy angol repülőgépek szánjanak le Zambiában. Továbbra is vitás kérdés, kinek a parancsnoksága alatt legyenek a Zambiába küldendő szárazföldi katonák. Az angolok ragaszkodnak hozzá, hogy a kiküldendő zászlóalj angol parancsnokság alatt legyen, Kaunda viszont közös Wilson makacskodik angol—zambiai parancsnokság felállítását kívánja. A Reuter hozzáfűzi, hogy nairobi repülőterén 10 angol vadászbombázó és 12 szállító repülőgép van készenlétben. Egy másik Reuter jelentés arról tudósít, hogy a Lockheed amerikai társaság egyik Hercules C—130 típusú szállító repülőgépe Kenyából útnak indult a zambiai Ndolába. Kipróbálják annak a lehetőségét, hogy légihídat létesítsenek Zambia és a külvilág között arra az esetre, ha Rhodesia megakadályozná a zambiai réz külföldre szállítását, illetve kívülről olaj importálását Zambiába. A Hercules C—1-tí- pusú gép egy rakományra 25 tonna rezet tud elszállítani. Londonban a parlamentben elhangzott nyilatkozata után Wilson angol kormányfő rádió- és televízió beszédet is mondott. A beszédében igyekezett leszerelni az erélyesebb intézkedéseket követelő afrikai országokat, azzal érvelt, hogy Rhodesiában igen robbanékony a helyzet és bármilyen akció lángbaboríthatja a térséget. Ismét leszögezte álláspontját, miszerint Kaunda kérésének Anglia csak úgy tesz eleget, hogy a Zambiába küldendő angol katonaság csupán védelmi feladatokat láthat el. Megnyugtatásul hozzáfűzte, hogy Anglia „nem maradna létlen”, ha Rhodesia elvágná a Kariba duzzasztómű energiavezetékét, „remélem, hogy Smith kormánya teljesen tisztában van ezzel” — mondotta. a Mire készül Afrika rhodesiai kérdésben? December 3-án megkezdi munkáját Addis Abebában az Afrikai Egysógszervezet miniszteri tanácsának rendkívüli értekezlete. Az afrikai miniszterek azt vitatják meg. milyen eszközökhöz folyamodjék a független Afrika annak elérése érdekében, hogy összeomoljon Dél-Rho- desiában a fajgyűlölő Smith- rendszer. Accrái politikai megfigyelők szerint az afrikai miniszterek a következő lehetőségeket vizsgálhatják meg: 1. A Dél-Rhodesiai Nemzeti Felszabadító mozgalom által létrehozott emigráns kormány elismerése. 2. Az afrikai országok azonnali kivonulása a Brit Nemzetközösségből3. Kereskedelmi bojkott alkalmazása Dél-Rhodesia ellen. Az afrikai országok nagy többsége nem bízik az Anglia által kezdeményezett bojkott sikerében. 4. Katonai beavatkozás. Az Afrikai Egységszervezet részéről ez is nehézségekbe ütközik, mert az afrikai országok egy része ellene van a katonai megoldásnak, vagy ha helyesli is azt, úgy véli, hogy ez nem Afrika, hanem Anglia feladata. 5. Gerilla-háború kirobbantása Dél-Rhodesiában. Megfigyelők szerint ez a megoldás kecsegtet legtöbb sikerrelYéget ért a Fehér Ház háromnapos nemzetközi együttműködési konferenciája gi módszerekkel igyekeznek harcolni, s ezért egyetértenek Ian Smith követeléseivel. A lord Salisburynál józanabb politikusok, akiknek ráadásul nincsenek az övéhez hasonló jelentős magánérdekeik Afrikában, egészen komolyan számolnak az afrikai népek nemzeti öntudatának hihetetlenül gyors fejlődésével. Olyan politikát követelnek, amely nem csupán a fehérek „fölényét” védelmezi az afrikai kontinensen, hanem közömbösíti az afrikaiak rokonszenvét a szocia lista országok és általában a szocializmus Irányában. Más szóval, az új álláspont a következőképpen foglalható össze: „Csak hadd legyen Afrika látszólag önálló; kormányozni azért mégis mi fogjuk”. / í Ezek a tünetek nem egyszer megmutatkoztak már az elmúlt tizenöt évben, de -csak most válnak határozott erőfeszítésekké. Most már nemcsak a bányakincsekről van szó, amelyek még mindig az angol részvénytársaságok birtokában vannak, hanem általában Anglia külpolitikájáról a fekete földrészen. Illetve ennek a politikának élet-halál harcáról. Ezért Londonnak változatlanul a következő kettős kérdéssel kellene megbirkóznia: meg kellehe őriznie! Anglia óriási afrikai vagyonát, s ugyanakkor meg kellene akadályoznia a nemkapitalista utat választó afrikai államok egyre erősödő irányzatát. Wilson napjainkban két politikát folytat: egyet az afrikaiak, a másikat a fehérek számára. A kettő pillanatnyilag homlokegyenest ellenkezik egymással; ez a dél-rhodesiai válság lényege. Az angol közmondás szerint a két szék között okvetlenül a földre kerül az ember.. • WASHINGTON (TASZSZ) Szerdán a Fehér Házban befejeződött a nemzetközi együttműködés problémáival foglalkozó háromnapos konferencia. A szerdai ülésen felszólalt Rusk külügyminiszter, aki számos kérdésre válaszolt. Arra a kérdésre, nem volna-e helyes, ha a kormány beszüntetné a VDK bombázását, mivel az ellentmondó azoknak a külpolitikai és erkölcsi elveknek, amelyeket maga a kormány hirdetett ki, és amelyekben számos amerikai polgár hisz, az Egyesült Államok külügyminisztere azt válaszolta, hogy a bombázások beszüntetésének lehetősége nincs kizárva. Válaszának lényegéből azonban következtetni lehet arra az álláspontra, hogy a bombatámadások beszüntetése a másik féltől függ. Rusk azzal vádolta a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, hogy a vietnami problémát erőszak alkalmazásával akarja megoldani. Clark szenátor megkérte a külügyminisztert, fejtse ki a leszerelés problémájára vonatkozó politikai szempontokat. Rusk válaszában megkísérelte a Szovjetunióra hárítani a felelősséget a halogatás miatt, mégpedig azon az alapon, hogy a Szovjetunió nem hajlandó megengedni az ellenőrzést a saját területén. Rusk, az Egyesült Államok és Kuba viszonya rendezésének feltételeként követelte Kubától, hogy szüntesse be a felforgató tevékenységet a nyugati félteke országaiban és szakítsa meg a kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyek nem a nyugati féltekén vannak, vagyis a szocialista országokkal. Négy fogú Dahomey új kormánya Tanirou _ Congacou, daho- mey-i állam- és kormányfő megalakította az új kormányt. A kormánynak csak négy tagja van. Congacou megtartotta magának a külügyi, a belügyi, az igazságügyi és a hadügyi tárcát is, a pénzügyi, a gazdasági, a tervezési és a földművelésügyi miniszter Antoine Boya, a Legfelsőbb Bíróság egyik tanácselnöke lett. A Cotonou-i rádió, amely a kormányalakítást ismertette azt is bejelentette, hogy Por- to-Novoban, az ország fővárosában továbbra is fenntartják a kijárási tilalmat. A rendőrség több letartóztatást eszközölt, a letartóztatottak között két volt szakszervezeti vezető is van. Itt a világegyetem beszél Hozin kapitány riportját közli a Szovjetszkaja Rosszi- ja a szovjet űrhajózás kozmikus rádióközpontjából, amely alig tíz éve működik. Ebből a központból adtak rádióutasításokat a földtől több mint százmillió kilométerre eltávolodott Mars—1 automatikus bolygóközi állomásnak. A fénysebességgel- leadott jel válaszára több mint tíz percet kellett várni, pedig az állomás azonnal válaszolt. A riporter elmondja, hogy ha a naprendszer szélére, például a Plútóra küldenek jeleket, akkor a válasz az óriási távolság miatt több mint egy órát várat magára, jóllehet a jelek másodpercenként 300 000 kilométert tesznek meg. Július 29-én, amikor a Szonda—3, 2,2 millió kilométerre volt a földtől, ez az állomás „kérte ki” tőle a Hold túlsó oldaláról készített fényképeket. Rendszeres a kapcsolat a Vénusz—2 és a Vénusz—3 állomásokkal, de folyik a CTA—102 nevű távoli rejtélyes objektum tanulmányozása is, amely mint ismeretes, közel száznapos periódusokban váltogatja sugárzási intenzitását, és ezért számos találgatás tárgya. Egyesek igen távoli civilizációk üzenetét veszik ki jeleiből. 1 £
