Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-22 / 304. szám
4 NÖGR A D 1965 decemtrer zz. saerrta 800 előadás Üjabb külföldi útra készül az ország legjobb bányász tánccsoportja Nyolcszázadik előadását tartotta a napokban a Komárom ' megyei Tarjánban a Tatabányai Bányász Együttes. Az együttes 1949-ben alakult, s mindjárt az első években a megyei együttesek között az első helyre került. 1955-ben megkapták a „Szocialista Kultúráért” érdemérmet. 1958-ban a III. Országos Bányász Fesztiválon a „legjobb tánccsoport” címet nyerték el. Az együttes műsoraival felkereste a megye falvait, sikeresen vendégszerepeit az ország nagyvárosaiban, több alkalommal Budapesten, s művészi körúton járt Csehszlovákiában is. Később nagy nemzetközi sikerek következtek: 1962-ben kéthetes dániai vendégszereplés. 1963-ban a nizzai táncfesztiválon a második helyre kerültek, majd olaszországi turnén vettek részt. 1964- ben a nyugatnémetországi Neustadtban a nemzetközi fesztiválon holtversenyben az első helyen végeztek. A 40 tagú együttesben fiatal munkások, bányászok, diákok, háziasszonyok, hivatali dolgozók táncolnak. Az együttes törzsgárdája már esztendők óta együtt szerepel és tudásukat, a tánckar hagyományait, örömmel adják át a kezdő fiataloknak. A bányász táncosok most is szorgalmasan gyakorolnak és készülnek az új feladatokra. A nyáron ismét hosz- szabb külföldi útra, Angliába készülnek. Képeink ízelítőt adnak a kiváló öntevékeny együttes műsorából. G. I. Tardonai leánytanc Szatmári páros. Táncolják: Lajos Mária és Csorba György Moldvai legényes (Kerekes László felvételei) Mindegy? Pályaválasztás előtt A nőkongresszust megelőző tanácskozások egyikén idősebb, sokat dolgozó asszony mondta, amikor társai — ki csendesebb, ki emeltebb hangon — — a bajokat említették, gondokról beszéltek: apró- cseprő, mégis fontos napi ügyekről, s nagy kérdésekről, hogy hol itt, hol ott lobban fel a háborús veszély tüze a világon: „Mindegy, csak nálunk béke legyen”. S az asszony minden bizonnyal három gyermekére, unokáira gondolt, a kis házra, emberére. Az anyai, s hitvesi érzés testvér a békesség iránti vággyal: de testvér kell, hogy legyen az elszántsággal, a gyűlölettel a gonosz, a háború iránt. Az értelem nem mindig bírája az érzéseknek: a „mindegy, csak nálunk béke legyen” ösztönösen született j érzés szavakba öntése, de — el- \ lentmond ennek az értelem.; Nem a szavak kimondójával, szavaival van vitánk. Béke-e a béke, ha a „mindegy” termi meg, ha minden árat megfizetünk érte? A gyermekeit, otthonát védő asszonyt legendás alakká emelte a történelem: a gyengébbként emlegetett nem bátorsága, férfiakat megszégyenítő hősiessége egyben tagadó felett is — nem mindegy! Európát kétszer borította el a háború pokla, s amikor húsz éve múlt — végre fegyverek káoszából kibomlott a béke. milliók siratták szerelteiket. Megtanultuk, mert meg kellett tanulnunk, hogy mit jelent a háború, s mit a béke. És azt is, hogy a béke csak akkor igazán az, ha szabad ország népére ragyog. Üjra értelme lett a tervezésnek, a holnapok elrendezésének, az emberek teremtette Az építőipari szakmunkásképzésről Az építőiparra háruló nagy feladatok maradéktalan megvalósításához jól képzett, kulturált szakemberekre van szükség. A népgazdaság és ezen belül az egyes népgazdasági ágak fejlesztése szoros összefüggésben áll az építőiparral. Az új üzemek építése, a meglévők rekonstrukciója és felújítása éppen úgy az építőipar tevékenységén — mint alaptevékenységen — nyugszik, mint a szocialista mezőgazdaság nagyüzemi épületeinek létesítése. Fontos szerepet tölt be az építőipar a lakosság életszínvonalának emelésében is. A lakáskultúrát fejleszteni államunk csak úgy képes, ha a régi, elavultak helyett korszem, minden igényt kielégítő lakásokat épít, nagy számban. Az építőipar munkáját tükrözi az a sok iskola, óvoda, bölcsőde, kultúrház, könyvtár és kereskedelmi hálózati üzlet, amely az .elmúlt két évtized alatt létesült. Az új orvosi rendelők, gyógyszertárak, szülőotthonok és kórházak száma is többszörösen túlhaladja a felszabadulást megelőző két évtized egészségügyi létesítményeinek szamát. Az építőipar tevékenysége kiterjed a közművek és közlekedési feladatok megvalósítására is. A speciális profilú mélyépítő vállalatok készítik a csatornázási és ivóvízellátási munkákat, míg az út- és hídépítő vállalatok teszik zavartalanná a közúti közlekedést. Az elmondottakon túl számos feladata van még az épí tőiparnak, amelyet hosszasan lehetne sorolni. Egy biztos: a terveket az építőipar csak úgy tudja megvalósítani, ha a szakemberképzésben a jövendő dolgozóit a legkorszerűbb építéstechnikák elsajátításával képezi ki. Korszerű építést azonban gépesítés nélkül nehéz elképzelni. A szakmák fokozott gépesítése — különösen a nehéz fizikai munkát igénylő technológiai folyamatokban — azt követeli meg a szakemberektől, hogy a gépek ismeretét, kezelését még az iskolában elsajátítsák. A fejlett építéstechnikák bevezetése gépek nélkül lehetetlen, itt egy emelésnél sokszor 2—3000 kilogrammos elemet kell helyére i'leszteni. Az építőipar körülbelül 60 szakmából áll. Egy-egy közülük már elvesztette régi előkelő helyét, de ma is nélkülözhetetlen. Az állami és tanácsi építőipar elrendezése bizonyos szakosítás figyelembevételével történt. A magasépítéssel foglalkozók mellett speciális szakipari (burkoló, asztalos, lakatos, kőfaragó, műköves stb. ..) és mélyépítő országos vállalatok alakultak, amelyek a megfelelő profilban az ország egész területén dolgoznak. A megyében lévő két nagy építőipari vállalat — az ÉM. Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat és a Nógrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat — foglalkozik tanulók beiskolázásával. A fiatalok az alábbi szakmákat választhatják: kőműves, ács és állványozó, vasbetonszerelő, bádogos, tetőfedő, épületburkoló, cserépkályhás, épü'et- üvegező, épületasztalos, épületlakatos, víz- és csatornaszerelő, fűtésszerelő, villanyszerelő, szobafestő és mázoló. A szakmunkás bizonyítvány megszerzése után lehetősége van a tanulónak tanulmányai továbbfolytatására technikumban, — vagy amennyiben érettségivel rendelkezik felsőfokú technikumban. Ma már követelmény az egyetemet végzettekkel szemben is, hogy a tanultakat gyakorlatban is elsajátítsák. A megye építési feladatai nagyok. Üj gyárak létesítése, meglévő ipari üzemeink bővítése és korszerűsítése, lakóházak és kapcsolódó létesítményeik megvalósítása a cél. A feladatok végrehajtásának részesévé válni felemelő, jó érzés. A vállalatok várnak minden építőioa'- iránt érdeklődő fiatalt Godó Dezső főtechnológus Téltől őszig tervez a Balassagyarmati Mikszáth Művelődési Ház Népművelési hónap, térzenék, szabadtéri játékok a programban vihar nem szakította szét a családokat, nem dúlta fel az otthonokat: béke volt, s tudtuk — mert akartuk — hogy maradjon is béke. A nyugalom, a hétköznapok gondja, öröme nem egyszer, s nem is egy-két embernél, s nemcsak úőknél, de férfiaknál is elaltatja a figyelmet: csak a maguk kis körét látják, minden más már „messze van”, s ha már messze, könnyen rámondják: mi gondom vele?! Nem gondolnak a történelmi leckékre — kínokkal, szenvedésekkel fizettek elődeink, s magunk is ezért az iskoláért, — a tanulságokra: aki minden árat megfizet, az éppen a legdrágábbat, szabadságát és békéjét vesztheti el! Ahol óhajjá silányul az elszántság, beletörődéssé az akarat, ott mi fogja le a fegyvereket? Aki minden árat megad a békéért, mivel állíthatja meg a támadót? A nőkongresszus igen határozottan elválasztotta az óhajt és az elszántságot, a beletörődést s az akaratot Elvetette a semmit nem érő álláspontot, amelyet a politikai szóhasználat pacifizmusként fogalmaz meg. Sokan értik már pacifizmus és békeharc különbözőségét, mind világosabban látják, melyik hová vezet. És sokan vannak — számuk napról-napra több lesz — akik felismerik: a beletörődés, a „mindegy” nem a harc, hanem a megadás eszköze. A nők között is — s ezt éppen a nőkongresszust előkészítő tanácskozások bizonyították — mind többen lesznek olyanok, akik férfitársaik oldalán — éppen gyermekeik, szeretteik érdekében cserélik fel a „mindegy” álláspontját, a harcot tudatosan vállalók ,határozott nézeteivel. S úgy vívják ezt a harcot, ahogyan csak nők képesek: a féltés és elszántság, a szeretet és a gyűlölet nemes ötvözetével szívükben. A Balassagyarmati Mikszáth Művelődési Ház ez év őszén komoly felkészüléssel kezdett munkához s az eltelt hónapokban szép eredményeket ért el az ismeretterjesztésben, de különféle kulturális megmozdulásaival is. A művelődési ház a téli, tavaszi és nyári időszak terveit is jóelőre elkészítette, így a korábbi éveknél tervszerűbben és következetesebben végezheti feladatait. Az otthonban jelenleg felújításokat végeznek és szilveszterre megszépült helyiségek várják a vendégeket. Az új év elején két szakkörrel bővül a művelődési ház munkája. Jónás György tanár vezetésével drótplasztikai szakkört hívnak létre, Csikász István tanár pedig gyermek rajzszakkört indít. A járási népművelési és kulturális élet fejlesztésére áprilisban népművelési hónapot rendez a művelődési ház, melynek keretében a körzeti művelődési otthonokban módszertani bemutatókra, ankétokra, mintakiállításokra, ismeretterjesztő előadásokra és művészeti rendezvényekre kerül sor. Már tervezik Balassagyarmaton a nyár szabadtéri programjait is. A parkszínpadon fellép az immár európai hírű pécsi balett, budapesti és vidéki színházak vendégszerepeinek, ŐRI műsorokat mutatnak be. Minden második héten hanglemezről és különböző együttesek közreműködésével térzenét terveznek a Palóc Múzeurr >rké- lyéről. Ezek keretében Liszt, Erkel, Bartók, Kodály, valamint külföldi klasszikus és modern szerzők műveit élvezheti a hallgatóság. A tervek szerint a nyár három hónapjában minden héten lesz valamilyen vonzó, érdekes eseménye a szabadtéri színpadnak, illetve a múzeumtérnek. Az őszi tervek legfigyelemreméltóbb elgondolása, hogy a Mikszáth Művelődési Házban ismét megrendezik a megyei irodalmi színpadok találkozóját. fl legködösebb magyar város Budapest j Űj könyv | Térkép a honi ködökről December az év legködösebb hónapja. A statisztika szerint Budapesten és a Mátrában az év utolsó hónapjában 12—14 napon észlelnek ködöt, amivel mindinkább többet törődünk, mert nagyon zavarja a közlekedést. Most már a Meteorológiai Intézet is szerkeszt ködtérképet, amelyekről jónéhány érdekességet olvashatunk le. Eszerint Magyarországon legritkábban Győr környékén telepszik meg a köd, pedig azt hinnénk, hogy a sok folyó városában könnyen keletkezik ez a tejfehér, szürke pára. Ügy látszik, ezen a vidéken kedvező a széláramlás. Ritkán észlelnek ködöt a Kisalföldön, a Duna—Tisza közén, s a Tiszántúl déli felén. Ezzel szemben évente több mint százszor burkolódzik ködfelhőbe a Bükk-hegység és végig a Duna-völgyére is igen gyakran ráül a köd. A legködösebb város: Budapest. Ennek is megvan a magyarázata. Rendkívül szennyezett a levegője és a levegőben lebegő szénszemecskék — mint kicsapódási magvak — elősegítik a ködképződést. Ezért keletkezik olyan könnyen ködkúp a főváros felett. Éves átlagban Budapesten 44, Sopronban 33, Győrött 16, Szombathelyen 31. Keszthelyen 28, Nagykanizsán 38, Pécsett 32, Kalocsán 29, Nagykőrösön 28, Budapest Szabadsághegyen 61, Kékestetőn 110, Miskolcon 40, Nyíregyházán 35, Debrecenben 29, Túrkevén 35, Békéscsabán 31, Szegeden 37 a ködös napok száma. Érthetően nem nagyon rajongunk a ködért, azért mi még nem nagyon panaszkodhatunk. Minél nyugatabbra megyünk, annál több a ködös napok száma. Berlinben 47, Bécsben 54, Hamburgban 66 napon át mértek ködöt, a rekordot — az eddig ismert adatok szerint — a magasan fekvő Fichtelberg tartja, 236 nappal. Hamarosan módosulhat ez a statisztika. Éppen, mert olyan fontos tényező lett a közlekedésben, a világon mindenütt gondosabban mérik, vizsgálják a ködöt, nálunk is javul a megfigyelő-szolgálat és nyomában új térkép készül a honi ködökről. Illyés Gyula: Dőlt vitorla Könyvben még ki nem adott, új verseit gyűjtötte össze a „Dőlt vitorlá"-ban Illyés Gyula. A közelmúlt évek lírai termését, amely tartalmilag, s formáját, tekintve is töretlen folytatása és továbbépítése a nép sorsával és a nép ügyéért való elkötelezettség illyesi költészetének. „Ügy állj elő, hogy nem az, mit te írnál: as lesz a mű, mit néped diktál” — palija az új kötet ars poeticája gyanánt egyik versében, s az olvasó látni fogja, hogy csakugyan az fogalmazódik itt meg most is, amit a közösség' lelke diktál, „a szépet, a jót, az igazat méltóképpen, cifraság és nagyképűség nélkül, könnyedén, lelki-szol-"', dpn műbe tömörítve”. S h^gv ez'a mondanivaló terme ' -s otthonra lel Illyés költői 11- lágában, annak egyszerű magyarázata éppen ebben a k- ' tői magatartásban rejlik: ’Illyés, mint Petőfi, a költői hivatást közösségi funkcióira tartja, s még a XX. századi líra új útjait folytató, modern költői vállalkozásaiban, e kötet prózaverseiben is a kor egyéni és közösségi létének természetéről ad feledhetetlen és éppen egyszerűségében bűbájjal teljes. költői szépségű képet. SZÉPIRODALMI KIADÓ í* ■ 1
