Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-19 / 302. szám
Világ vroletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP NOGRÁO MEGYfl BIZOTTSÁGA ÉS A.MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVF. 302. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1965. DECEMBER 19., VASÁRNAP Fock Jenő nyilatkozata 3_4 olda]) Pártszervezeteink és a népművelés (7 oldal) Irodalmi melléklet (8„9. 0idaU Családi kör tll. oldal,) Az 1900. évi négigazdasá^i terv Ä kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1966. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy a népgazdaság 1965-ben az MSZMP Központi Bizottságának 1964. decemberi határozatában megjelölt mádon, eredményesen fejlődött. Dolgozó népünk szorgalmas munkájával sikerült teljesíteni, egyes területeken kedvezően túlteljesíteni az 1965. évi népgazdasági terv számos fontos előirányzatát. Az ipari termelés emelkedésének körülbelül 80—90 százaléka a termelékenység növekedéséből származik. A búza termésátlaga, kimagasló volt, a hazai termés maradéktalanul biztosítja az ország kenyerét, a mező- gazdaság egészének termelése azonban nem érte el a tervezettet. A külkereskedelmi forgalom egyenlege valamivel kedvezőbb a tervezettnél. A 42 milliárd forintnyi beruházás nyomán sok új létesítménnyel, géppel gazdagodott az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, fejlődött a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása, nőtt a lakások száma. Az eredmények mellett azonban több területen még csak kezdeti előrehaladás jelentkezik. További erőfeszítéseket kell tenni, hogy azt termeljék, amire a hazai és a külföldi piacon szükség van, a műszaki fejlesztés meggyorsuljon, a termelés gazdaságosabb legyen, a beruházási eszközöket jobban összpontosítsák, a munka- és az üzemszervezés javuljon. Az 1966. évi népgazdasági terv a következő fő célkitűzésekben foglalja össze a harmadik ötéves tervidőszak első évének feladatait: El kell érni, hogy a nemzeti jövedelem, mintegy 4 százalékkal emelkedjék. Ez lehetővé teszi, hogy a lakosság fogyasztása 2,5—3 százaléKkal, az állóalapok (termelési eszközök, lakóházak, oktatási, egészségügyi és hasonló célokat szolgáló épületek és felszerelések, közművek, stb.) bővítésére fordított összeg pedig mintegy 4 százalékkal nőjjön az ez évihez képest. A beruházások jövő évi előirányzata 44—45 milliárd forint, ez az idei várható teljesítésnél 2—3 milliárddal több. A terv a beruházási eszközök további összpontosítását írja elő. 1966-ban mintegy 340 nép- gazdaságilag jelentős beruházást helyeznek üzembe. Ezek között van a Pécsi Erőmű 100 megawattos bővítése, a Borsodi Vegyikombinát kaprolaktám üzeme, a Szegedi Gumigyár, a Szegedi Textilgyár bővítése, a Nagylaki Pozdorja- üzem, a Szolnoki Papírgyár bővítése, a Bajai Hűtőház, több áruház és szálloda. A jövő évi új beruházások a későbbi fejlődés megalapozását szolgálják. Megkezdődik a 400 kilovoltos kooperációs távvezeték építése, a DCM mészüzeme, a Szolnoki Épületelemgyár, a Misikolci Házépítő Kombinát, a Lábatlani Papírgyár, a papírfeldolgozó ipari rekonstrukció, a Nagykőrösi és a Debreceni Konzervgyár, a balatonfüredi és a balatonalmádi szállodák kivitelezése. Jelentős összegek jutnak a közúti járműgyártás fejlesztésére. A tjerv az ipari termelést az idei várható szintnél 4—6 százalékkal magasabban irányozza elő. Az átlagos növekedés ütemét meghaladóan, 10 százalékkal emelkedik a vegyipar, 7 százalékkal a villa- mosenergiaipar és 6 százalékkal a gépipar termelése. A könnyűipar termelése kereken 4 százalékkal, az élelmiszer- iparé 2—3 százalékkal lesz magasabb az ideinél. Az energiahordozók termelésében és felhasználásában emelkedik a gazdaságosabb tüzelőanyagok aránya; mintegy 45 százalékkal nő a földgáz termelése. A lakosság szükségleteinek kielégítésére a belkereskedelem több árut kap. Feladatul tűzi ki a terv. hogy az ioari termelés jobban, rugalmasabban alkalmazkodjék az igényekhez. A belföldi szükségletek kielégítésével együtt nagy gondot kell fordítani arra, hogy az export a jövő évben is tovább növekedjék. így kell biztosítani, hogy a szükséges mennyiségben lehessen beszerezni az emelkedő termeléshez nélkülözhetetlen nyersanyagokat, korszerűbb gépeket és berendezéseket az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a tudományos kutatás, a gyógyítás számára, valamint a Magyarországon nem termelt fogyasztási cikkeket. Mind a hazai, mind a külföldi piac igényeinek jobb kielégítése megköveteli a műszaki színvonal és a technológia folyamatos további fejlesztését, a termékek minőségének és korszerűségének állandó javítását. Mindehhez a terv megfelelő anyagi fedezetet biztosít. Az iparban foglalkoztatottak száma a termelés szükségleteinek megfelelően nő, de a terv továbbra is szigorú takarékosságot követel meg a Jjét- számgazdálkodásban. A termelés emelésének mintegy 80 százalékát a termelékenység növelésével kell biztosítani. Ehhez szükséges, hogy a létszámgazdálkodásban rejlő tartalékokat feltárják, gondos műszaki- és munka- szervezési intézkedésekkel is elősegítsék a termelékenység növekedését, s — az ügyvitel egyszerűsítése, a fölösleges adatkérések megszüntetése útján — csökkentsék az adminisztrációban foglalkoztatott dolgozók számát. A terv biztosítja az ipar anyagellátását, de az anyagokkal — különösképpen pedig az importanyagokkal — a legkörültekintőbben takarékoskodni kell. Továbbra is fontos feladat a felhalmozódott készletek értékesítése és indokolatlan növekedésük megakadályozása. Az eszközök hatékony felhasználásával, a műszaki színvonal fejlesztésével, a gazdasági munka javításával az ipar költségszintjét 1966-ban számottevően csökkenteni kell. Az országos építési terv közel 4 százalékkal magasabb az ideinél. A mezőgazdaság termelésének értéke — a terv szerint — 1966-ban mintegy 5 százalékkal lesz magasabb az ez évinél; ezen belül a növénytermesztés mintegy 8 százalékkal, az állattenyésztés pedig 2 százalékkal nő. A mezőgazdasági előirányzatok biztosítják a lakosság ellátását, emellett lehetővé teszik a mezőgazdasági termékek exportjának növelését. A mezőgazdaság részére a terv — többek között — mintegy 5000 traktort, 1500 gabonakombájnt, 7000 pótkocsit biztosít. Még inkább előtérbe kerül a komplex" fejlesztés; jelentős beruházások szolgálják különösképpen az állattenyésztés, főként a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését, a zöldség- és a gyümölcstároló- és feldolgozó kapacitások bővítését. A hazai termelés növekedése lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaság az ideinél mintegy 5 százalékkal több műtrágyát használjon fel. A felvásárlás a jövő évben — az előirányzatok szerint — mintegy 5 százalékkal haladja meg az ideit. A terv azzal számol, hogy a megfelelő termelési intézkedések eredményeként, normális időjárás esetén, a gyümölcsfelvásárlás mintegy 35—40 százalékkal, a zöldségé pedig megközelítően 30 százalékkal nő. A terv szerint az állatok és állati termékek felvásárlása 2—3 százalékkal emelkedik. Folytatódik az ár- és belvizek elleni védekezés. Tovább építik és erősítik a dunai gátakat. Befejeződik a Zagyva és a Tárná árvízvédelmi töltéseinek építése. Jelentősen javul a Tiszavölgy egyes területeinek vízgazdálkodási helyzete. A közlekedésben az áru- szállítás mintegy 5 százalékkal, a személyszállítás pedig 3,5 százalékkal emelkedik az ez évi teljesítményhez képest. A vasút újabb nagyteljesítményű diesel- és villanymozdonyokat kap. A korszerű vontatás részaránya az idei 35 százalékról 44 százalékra nő. Folytatják a Miskolc— Nyíregyháza közötti vasútvonal villamosítását. Bővül a vasút normál- és speciális teherkocsik, valamint személy- kocsik állománya. Az országos gépjármű közlekedés számára mintegy 3500 tehergépkocsi és 490 autóbusz beszerzését biztosítja a terv. A korábbi évekhez hasonlóan növekszik a ma sángépkor-ik száma. Folytatódik az úthálózat bővítése és korszerűsítése. Fikészül a 7. számú autóút Budapest—Martonvásár közötti szakasza és 420 kilométerrel nő a portalanított utak hossza. A távbeszélőállomások száma kereken 22 ezerrel nő. A hajózás fejlesztését több hajó és uszály beszerzése segíti elő. A külkereskedelmi forgalom 1966-ban mind a szocialista, mind a tőkés országok viszonylatában tovább bővül. A terv előirányzatai szerint a kivitel és a behozatal mintegy 6—8 százalékkal magasabb lesz az ez évinél. A terv 1966-ban is jelentős idegenforgalommal számol, és jó lebonyolítása céljából szállodák és turistaszállók építésére, campingek fejlesztésére, vendéglátóipari és kereskedelmi beruházásokra mintegy 250 millió forintot irányoz elő. A lakosság kommunális-, szociális- és kulturális ellátása 1966-ban tovább javul. Az állami építőipar kivitelezésében több mint 17 ezer, összesen több mint 50 ezer lakás építése fejeződik be. A közmű-beruházások közül elkészül a gyöngyösi, a salgótarjáni, a sátoraljaújhelyi és a debreceni IV. számú vízmű, továbbá a budapesti felszíni vízmű bővítése. Új víz- és csatorna-beruházások kezdődnek Balassagyarmaton, Baján, Kőszegen és Magyaróvárott. A lakosság gázellátásának bővítésére Kecskeméten és Békéscsabán jelentősebb, másutt kisebb beruházások kezdődnek. 1800 óvodai hely, 400-nál több általános iskolai és 215 középiskolai tanterem építése fejeződik be. Megkezdődik 204 általános iskolai és 127 középiskolai tanterem építése. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a megfelelő korú gyermekek közel 50 százaléka óvodába járjon és valamelyest csökkenjen az általános iskolákban a kétműszakos tanítás. Az ez évinél 4000-rel több szakmunkás tanuló kezdheti meg tanulmányait. Az egészségügyi ellátás javítását szolgálja 1200 gyógyintézeti, 800 szociális intézeti és 500 gyermekotthoni ágy létesítése, mintegy 1200 bölcsődei hely építése. Az orvosi körzetek száma 90-nel, a szakorvosi rendelőórák száma napa 1200-zal nő. 1966-ban a munkásoknál és az alkalmazottaknál az egy keresőre jutó reálbér mintegy 1.5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal emelkedik, s ez utóbbihoz hasonlóan nő — megfelelő termés esetén — a parasztság egy főre jutó reálfogyasztása. A Minisztertanács ár- és bérpolitikai, valamint szociális jellegű intézkedésekre is határozatokat hozott. Az intézkedések több célt szolgálnak: növelik az anyagi ösztönzést; egyes fontos termékek termelői árait. közelebb hozzák a tényleges termelési költségekhez; egyes árak emelésével, illetve leszállításával csökkentik a termelői és a fogyasztói árak között fennálló indokolatlan különbségeket; mérséklik a jelenlegi ár- és bérrendszer egyes aránytalanságait; s mindez előmozdítja az ipari és a mezőgazdasági termelés fejlődését. A mezőgazdasági termelés hatékonyabb ösztönzése céljából, továbbá annak előmozdítására, hogy a termelőszövetkezetek saját eszközeikből tudjanak minél több beruházást megvalósítani, 1966. január 1-től fel kell emelni az állatok, egyes állati termékek és egyes növényféleségek fel- vásárlási árát. 1966. február 1-től átlagosan 30 százalékkal emelkedik a sertéshús és átlagosan 50 százalékkal a marhahús ára. ezzel összefüggésben a húskészítmények, továbbá 15—19 százalékkal a tejtermékek fogyasztói ára. Az ezekhez kapcsolódó vendéglátóipari és ■•izernélelmezésd árak magasabbak lesznek. A felvásárlási árak emelése ellenére változatlan marad — a többi között — a kenyér, a lisztféleségek, a rizs, a tej. valamint a cukor fogyasztói ara. 1966. április 1-től — a tüzelési idény befejezése után — átlagban 25 százalékkal felemelik a szilárd tüzelőanyagok (szén, briket, koksz, fa) fogyasztói árát. Emelkedik a központi- és a távfűtés dija. Az intézkedés nyomán a tüzelőanyagok eladásánál jelentkező évi 1,4 milliárd forintos állami támogatás 820 millió forintra csökken. 1966. június 1-től felemelik a városi helyi közlekedésben a jegyek árát, s egyszerűsítik a díjrendszert. Egyedül Budapesten a közlekedés (villamos, autóbusz, HÉV, kishajó) üzemeltetési költsége jelenleg évi 600 millió forinttal meghaladja a bevételt; a díjemelés ezt a dotációt a felére csökkenti. A dolgozók és a tanulók az új díjrendszerben is jelentős kedvezménnyel válthatnak bérletet. ■ A havi 1700 forintot meghaladó keresetek után 1966. február 1-től progresszíven növekvő nyugdíjjárulék kerül bevezetésre. A Minisztertanács határozatának megfelelően a társadalmi közterhek arányosabb elosztása végett 1966-ban, emelni kell a nagyobb jövedelemmel rendelkező kisiparosok, kereskedők és szabadfoglalkozásúak jövedelemadóját. A kormány egyes, régebben ismert bérfeszültségek csökkentése. valamint a kereseti arányok javítása céljából úgy határozott, hogy 1966. február 1-től évi 2 milliárd forintot kell bérek és nyugdíjak emelésére fordítani. A béremelés elosztását a kormány — a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára — a következőképpen határozta meg. Fel kell emelni: Mintegy 300 ezer — főként teljesítménybéres — munkásnál közel 600 millió forinttal a béreket ott, ahol a fokozott fizikai igénybevételt, vagy a munkavégzés egyéb kedvezőtlen feltételeit, a munkánoz szükséges szakképzettséget és gyakorlatot a bérben jobban kifejezésre kell juttatni; a főművezetők és a művezetők bérét (szakképzettségüktől, teljesítményüktől és az általuk irányított területtől függően); az állami vállalati építőiparban a különélési pótlékot, ezenkívül az építkezéseken dolgozók, a termelést irányító munkavezetők részére a munkahelyi pótlékot kell fizetni; a pedagógusok illetményét; egyes kategóriákban az egészségügyi dolgozók bérét; és egyes kategóriákban a belkereskedelmi dolgozók bérét. A 2 milliárdos keretből 150 millió forintot meghaladó ösz- szeget fordítanak arra, hogy február 1-től különböző mértékben, de átlagosan 10 százalékkal növeljék a 750 form-, fon aluli sajátjogú nyugdíjak összegét és a 400 forint a lat-, ti özvegyi nyugdíjakat. Az elhatározott béremelések körülbeliil 800 ezer dolgozót érintenek. A Minisztertanács határozatot hozott arra is, hogy 1966. február 1-től gyermekenként 50 forinttal fel kell emelni a két- és a többgyermekes munkások és alkalmazottak családi pótlékát. Ennek kihatása — a 2 milliárd forinton felül — évi 800 millió forint. 1966. február 1-től a zsún ára 20, a szalonnaféléké pedig — átlagosan — 11 százalékkal csökken. Ugyancsak február 1-től 8—25 százalékkal. együttesen évi 700 millió forintos kihatással le kell szállítani egyes textiláruk és ruházati cikkek árát. Emellett 1966-ban és utána is rendszeresen lesz leszállított áron való árusítás és szezonvégi kiárusítás. Á termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítási ellátását és családi pótlékát közelíteni Kell a munkásokéhoz. Ezek az intézkedések július 1-én lépnek életbe. megvalósításuk évi 250 millió forintot igényel. A felsorolt fogyasztói ár-, bér- és szociális jellegű intézkedések forintkihatása ősz- szességében kiegyenlíti egymást: A fogyasztói árnak és a szolgáltatási díjaknak az előzőkben ismertetett felemelése — számításba véve az elrendelt árcsökkentéseket — ösz- szes kihatásában a lakosság egészének évi kiadásait 2 milliárd 300 millió forinttal növeli, a progresszív nyugdíjjárulék az érintett dolgozók keresetét 700 millió forinttal csökkenti; a jövedelmeket csökkentő intézkedések együttes kihatása tehát 3 i "";árd 50 millió forint. A bérek és a szociális jellegű juttatások végrehajtásra kerülő emelésének jövedelem- növelő együttes kihatása 3 milliárd 50 miliő forint. Az elhatározott intézkedések tehát kihatásukban kiegyenlítik egymást, ezen felül a tervnek megfelelően a bérből és fizetésből élőknél több mint 4 milliárd forinttal növekednek a jövedelmek, így 1966- ban az egy főre jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal emelkedik. Ezen a jövedelem növekedésen belül a jövő évi terv — a február 1-ével megvalósításra kerülő 2 milliárd forintos bér- és nyugdíj emelésen felül — a munkateljesítmények és a foglalkoztatottság magasabb szintjével összhangban, a bérből és fizetésből élő dolgozók keresetét 2,3 milliárd forinttal emeli, ez megfelel az egy keresőre jutó reálbérek mintegy másfél százalékos emelkedésének. A kormány utasította az illetékes minisztereket a jövedelemelvonó és jövedelemnövelő intézkedések bevezetésének teljes részletessíggel történő kidolgozására, valamint arra, hogy ezeket időben hozzák a lakosság tudomására. A Minisztertanács felkéri és felhívja az ország dolgozóit, hogy fegyelmezett és szorgalmas munkával, gondos és takarékos gazdálkodással valósítsák meg a jövő évi nép- gazdasági tervet. Javasoljanak és kezdeményezzenek bátran, tárják fel és hasznosítsák mindenütt a termelékenység növelésében, a költségek csökkentésében, a műszaki fejlesztésben, a munka- és üzemszervezés megjavításában, a beruházások gyors és pontos kivitelezésében és a költségvetési gazdálkodásban fellelhető tartalékokat. Lépjenek fel nyílt bírálattal a gyorsabb fejlődést akadályozó hibákkal és fogyatékosságokkal szemben, ne tűrjék meg sehol a felesleges kiadásokat, a pazarlásokat. Szerezzenek továbbra is érvényt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tavaly decemberi határozatának, amely körültekintő takarékosságra, szilárd munkafegyelemre, ésszerű gazdálkodásra, fokozott felelősségtudattól áthatott tettekre mozgósít. Odaadó munkával érjenek el újabb eredményeket a szocialista építésben, egész népünk jólétének további emelésében.
