Nógrád. 1965. december (21. évfolyam. 286-311. szám)
1965-12-18 / 301. szám
4 NÖGR AD 1ŰR5. 1P. <57nrnV»?)t. AZ OLVASÓK Húsz százalék... Iparkodtam még augusztusban a téli szénszükségletem gondjait elvetni. A nagy kétségek között várt darabos szenet még ebben a hónapban megkaptam. Sajnos szertefoszlott az a reményem, hogy az idejében megrendelt szén talán jobb lesz. Nem volt jobb, sőt sokkal rosszabb annál, mint amit később másoknál láttam. Mintegy 4 és fél mázsa fekete agyagot és követ szedtem ki a 45 mázsa szénből. Ezt két kupacba gyűjtöttem, meghiányoltam a Tűzép illetékes szervénél, mire két- három nap múltán a kiküldött azt meg is tekintette. Sajnos ekkorra már az egyik kupac selejt hiányzott, elvitte a szemeteskocsi. A kiküldött megállapította, hogy a használhatatlan, rossz minőségű szén nem teszi ki a megengedett 20 százalékot, s közölte; semmit sem tehet érdekében. A vízcsap... Nyolc hónapja költöztem öröklakásomba. Még júliusban elromlott a vízcsap, hiába zártam el, csak csordogált tovább. S hogy ne vesszen kárba ez a drága kincs, elzártam a főcsapot. Jelentettem a házmesternek, aki nagy szorgalommal továbbította a panaszt a lakásszövetkezet vezetőségéhez. A vezetőség a többi hibabejelentéssel együtt írásba foglalta panaszom, majd eljuttatta a kivitelező építésvezetőséghez. Mert ugyebár egy évig garantálják az épület használhatóságát. Ezek után úgy éreztem: mindenki megtett mindent, jöhet a szerelő. Sajnos nem ez következett. Eltelt három hónap. Októberben tudatták velem, hogy tartózkodjam otthon, mert jön a bizottság. A meghatározott napon valóban jött egy háromtagú bizottság, s megállapította, jogos volt a felszólamlás, mert a csap valóban rossz. Azt is megállapították, hogy a pakolással van baj. Eltelt két hét, mire újra jött két szakember, ezek megállapították, hogy ehhez mindössze egy darab bőr kell. De megbiztattak: küldik a szerelőt. S valóban elérkezett a sorsdöntő pillanat: tíz perces munkával elkészült a javítás. Tanulság: a garanciális javításokhoz is tegyünk egy kis ésszerűséget! — ás — Mit tehettem „szabál, az szabál”. Törvénytisztelő ember vagyok, iparkodom minden szabálynak a mélyére nézni. Ennek nem tudok a mélyére látni, mert mint minden vállalatnál a bányánál is vannak osztályozok, szénválogatók és minőségi felelősök, akik a bányából kikerülő szén minőségét vannak hivatva biztosítani. És ugyebár az alkalmasnak talált egyedeket átadják a' kereskedelemnek. így áru lesz belőle, de jelen esetben olyan áru, amely 20 százalékkal kevesebb értékű is lehet. A kereskedelem más ágazatában Ilyen nincs. Ha ott — mint tudjuk — valamely áru nem teljes értékű, akkor annak rendje — módja szerint csökkentik az árát. No de mit lehet tenni?.. Engem csupán az tesz büszkévé, hogy az említett haszA parketta... A Főtér 13. jelű épületben lakom. A kivitelező hiányos munkájának — többek között a nedvesen lerakott parketta zsugorodását, pattogását még ez év áprilisában jelentettem. Írásban is tudomására adtam az illetékeseknek, s kértem, hozzák rendbe szobáim parkettáját. Szeptemberben megjelent két szakember egy kőműves és egy parkettázó, akik szépen hozzáláttak a nagyjavításhoz. Négy teljes műszak eltöltése után ihegún- ták a kézi gyalulást és a munkát befejezettnek tekintették. Így maradt két szobám parkettája egyenetlen és színhibás. Az illetékes építés- vezető szerint: áldozni kell ilyenkor valamit, ha szépet szeretne az ember. Félreértés ne essék — nem a templomban. — Így aztán mehettem én ellenőrhöz stb. semmi haszna nem volt. S közben a garanciális szó értelmezésén törtem a fejem, a lépcsőházban felzúgott a parkettacsiszológép. Most már kezdtem gyanítani, hogy a garanciális kifejezés értelmének e részét hiába is keresném az értelmező szótárban. Mégis úgy érzem, jogom van ahhoz, hogy a garanciális idő alatt kérhetem a parketta rendbetételét, hiszen a lakással kapott szolgáltatásokért teljes értékű bért fizetek! M. A. Salgótarján nálhatatlan anyagon túl, még legalább ugyanannyi por, a szénretapadt kővel meg a fuvarértékkel együtt — nyugdíjas létemre — mintegy 250 forint borravalót adtam valakinek, de kinek? B. J. Salgótarján. Cikkünk nyomán Lapunk november 30-i számában: Földbe fagyva, címmel közöltük, hogy a Salgótarjáni Acélárugyár udvarán 3 szivattyú áll fedetlenül. A gyár illetékes vezetői a napokban az alábbi értesítést küldték: „A szivattyúk úgy vannak készítve, hogy a motorok csepegő víz ellen védettek, a szivattyú ki- és beömlő nyílása védőlemezzel le van zárva. A szivattyú és a motor is egy közös vasszerkezet alapon fekszik, tehát különösebb károsodást a szivattyú nem szenvedhet a jelenlegi elhelyezés mellett. Ezektől függetlenül intézkedést tettünk, hogy a 3 darab szivattyút külön gerendákra helyezzék és fedjék be kátránypapírral, hogy a beépítésig esetleg károsodást ne szenvedjenek.” Sötétség Ipolyvecén ... Este hat óra. A Balassagyarmatról érkező vonatról mintegy 40-50 dolgozó és tanuló száll le az ipolyvecei vasútállomáson. Az állomás peronja fényárban úszik. De mi van azon túl? A falu központja felé vezető úton sár, víz, és hogy harmadik rossz is legyen hű társ, a sötétség. A hazafelé tartók így beszélgetnek: Miért pont most nem égnek a villanyok? — szólal meg valaki. Mire egy másik: — majd égnek holnap délelőtt! Ami sok, az mégiscsak sok. Elég elviselni, hogy a legforgalmasabb utcán nem épült még járda, sárban, vízben járunk, s ráadásul már hetek óta este nem égnek a villanyok. Nincs senki, aki intézkedjen! A botorkálás közben így összegezik gondolataikat a járókelők: — Majd csak eszébe jut egyszer valakinek, hogy az utcai lámpáknak éjszaka kell világítaniuk! Reméljük még a tavasz előtt. ' K. L. Szerkesztői üzenetek Pikó Imre művelődési igazgató, (Romhány): Észrevételeivel egyetértünk és módot keresünk sérelmük orvoslására. F. Tibor (Alsópetény): Versírás helyett inkább olvasásra biztatjuk. V. Józsefné (Nagyoroszi): Ha rövidebb terjedelmű műfordításokat küld szívesen foglalkozunk velük. Persze, a közlés Ígéretét nem vállalhatjuk, előbb látnunk kell, miről van szó s milyen fordítói készséggel rendelkezik. B. József (Budapest): Versei sajnos nem nyerték meg tetszésünket. N. Ervinné, (Balassagyarmat): Az iskolai eseményről szóló tudósítást köszönjük, szívesen adtunk hírt róla. A szakköri fotó technikai okokból nem alkalmas közlésre. „Érdemes”? jeligére, (Budapest) : Jeligére leghatározottabban felelhetünk: nem. R. Ottó (Balassagyarmat): Van íráskészsége, egyes részletekben jó megfigyelőre vall „Üjra hatan” c. küldeménye. Erősen romantikus hangvétele azonban sokat elvesz a téma hitelességéből. Szívesen olvassuk újabb küldeményét. T. F. (Szécsény): Levelét — mint kérte — másolatban megküldtük az érintett vállalat vezetőjének. Kértük a szükséges intézkedés megtételét. özv. M. Józsefné (Doroghá za): Verseit szép érzelmek, nemes emberi indulatok fűtik, megírásuk azonban item éri el az indíték szépségét. Nem közölhetők. Sz. P. O. (Salgótarján): ..Aktuális" verse sajnos kivitelében nem szolgál rá a közlésre. * Garanciális morzsák 99 Az utóbbi időben több, szerintem torz, magyal tálán kifeje- zéssel találkoztam a lapok hasábjain. Eszerint az újítási láz betört a nyelvészet berkeibe is, Ezt akkor tapasztaltam először, amikor a palotási VlZTÁROZÖ- ról olvastam. A szó jelentőségét nem ismertem fel mindjárt, csupán tévedésnek véltem, de a szöveg olvasása közben még háromszor szerepelt, s így meggyőződhettem falrengető nagyságáról. Ez igen, - gondoltam - menynyivel szebb ez mint az az elavult víztároló, hiszen Nógrád megye úgyis olyan vízszegény terület, bizonyára azért, mert idáig nem tároztuk, hanem csak tároltuk a vizet. Aztán itt van ez a RÉTEG- GYŰLÉS. Ez már nem is újítás, ez már találmány. Forradalmisá. ga abban rejlik, hogy nem mond semmit. Például: nem a ktsz tagsága gyűlésezik, hanem a ktsz tagsága réteggyűlésezik, vagyis ott van az egész tagság, mégis réteggyűlést tartanak. Érthető, nem? Hogy rosszul hangzik? — És értelmileg teljesen felesleges? - Ugyan, ugyan, ne legyünk szőrnél - (vagy réteg) hasogatók. Nyelvújítás“.. Pár szót még a RÉTEGTALAL. KOZO-ról. Ez a réteggyűjtés továbbfejlesztett típusa, ezt nen) ktsz-tagok, hanem értelmiségiek tartják. Tessék? - Hogy ez sem tetszik? — De kérem, ha a ktsz_ta_ gok réteggyűlésezhetnek, akkor igen is, az értelmiségiek is rétegtalálkozhatnak ! Ezzel a „nyelvújítással” kapcsolatban ide kívánkozik egy anekdota, amely abból a (nem is olyan régi) időből származik, amikor a sütőport és egyéb fűszereket az Élelmiszer-kiszerelő Vállalat hozta forgalomba: Két ember, akik csak futólag ismerik egymást, találkozik:- Hová, hová?- Megyek már lisztet beszerelni.- ???- Mit csodálkozik? - Ha sütőport lehet kiszerelni, akkor lisztet is lehet beszerelni, nem? — Én ugyanis a kenyérgyárban dolgozom! Már pedig a víztározás és a rétegösszejövetelek az élelmiszer-kiszereléssel nagyon közeli rokonságban vannak. Erőltetett, tor*szülött szavak ezek, s jő lenne ha mielőbb méltó helyükre, a fele, désbe merülnének. Tóth Endre Sz. Ferenc (Kisterenye): Szuhai tudósítását köszönjük, sajnálatunkra késedelemmel érkezett, az eseményről röviden már korábban hírt adtunk lapunkban. Várjuk alkalomadtán hasonló tájékoztatóját. „Igényesnek...46 Az utóbbi időben egyre többször találkozunk e megkülönböztető szócskával: igényesnek. Apróhirdetésben kezdődött: Opel Record eladó, csak Igényesnek! Kétszobás családi ház eladó: csak igényesnek! 78 éves csinos özvegy 100 forintos takarékbetéttel férjhez menne: igényeshez. Ezek után úgy gondoltam, hogy ezek olyan értékes dolgok, egyszerű ember, egyszerű dolgozó el sem érheti őket. A vasárnapi Népszabadság egyik hirdetése megcáfolt.' A 9. oldalon ez áll: „Két filmdráma az igényes nézőknek.” Most igyekszem eldönteni, hogy én igényes vagyok-e? 1. A mozijegy ára ezekre is ugyanannyi, mint más előadásra, tehát ki bírom fizetni. 2. Szeretem a drámát, így bízom benne, hogy ez is tetszeni fog. Jó lenne, mire e két darab vászonra kerül, megvizsgálnák minden mozinéző egyéniségét és hivatalos írást adnának ki arról, ki az igényes néző mert lehet, hogy a jegykezelők kérni fogják. Javaslatot teszek továbbá az igényesség fejlesztésére, például a kereskedelem felé: „Fehér kenyér csak igényesnek, míg másoknak jó a sokszor ehetetlen félfehér. 1 Csokoládé csak igényesnek, mások fogyasszanak krumplicukrot. Sertéshús csak igényesnek, mások rágják a fagyasztott marhát.” Lehetne sorolni tovább, de nincs értelme. Vigyázni kell azonban e megkülönböztető szócska használatára. Mező Sándor A szülök felelőssége: Az iskolai felmentés hiányos képzettséget eredményez A dolgozók általános iskolája keretében évről-évre százak szerzik meg az általános műveltséghez szükséges alap- képzettséget. Ezt statisztikai adatok bizonyítják. Ezekből azonban az is kiderül, hogy a végzettek arányában nem csökken az alulképzettek száma. A politikai gazdaságtanból kölcsönvett kifejezéssel élve szinte „újratermelődik” egy réteg, amelyik nem rendelkezik az általános iskolai végzettséggel. Mi az oka vajon ennek, honnan került ki a beiskolázásra várók „rejtett tartaléka”? A kérdés megválaszolása szoros kapcsolatban van az általános iskolák nappali tagozatának néhány problémájával, nevezetesen az iskolába járás alól való felmentéssel. Az 1961. évi III. törvény értelmében a tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti tizenhatodik életévét. Az iskolai Rendtartás 42. paragrafusa viszont úgy rendelkezik, hogy felmenthető a mindennapi iskolába járás alól egy-egy tanév tartamára a tanköteles akkor, ha a 14. életév betöltése után rendkívüli körülményei azt szükségessé teszik. A felmentett tanuló köteles évenként osztályozó vizsgát tenni. A felmentésről az igazgató határoz a szülő igazolt kérésére. így fest a hivatalos rendelkezés. És mit mutat a gyakorlat? Azt, hogy évenként több százan hagyják abba a tanulást tizenhat éves koruk előtt, minden gátló körülménytől függetlenül. Az esetek többségében a szülő és a gyermek közös kérése a felmentés. A legelszomorítóbb az a jelenség, amikor a szülő a kezdeményező fél, és szinte rákényszeríti akaratát a gyerekre — „mit lopja itthon a napot”, „ha buta, akkor fogja meg a kalapácsot”, „én már ebben a korban kerestem”, „nincs nekem pénzem a könyvekre” — és ehhez hasonló megjegyzések kíséretében. A jó szó, a meggyőzés ilyenkor teljesen hiábavaló, a szülői önkény győzedelmeskedik. Az elsődleges felelősség természetesen a szülőt terheli, aki egyrészt nem törődik gyermeke jövőjével, másrészt közömbösen viselkedik a társadalom érdekeivel szemben. Az iskolák igazgatóit nem érheti vád. Eddig is teljes felelősségük tudatában döntöttek ezekben a kérdésekben. A jövőben hasonló körültekintést várunk tőlük és azt, hogy tudatosítsák / a szülőkben a jogszabályokat. Bonyolultabb problémák esetén a szülői munkaközösség véleményét is ki kell kérniük. Amennyiben válaszuk elutasító, semmilyen más szerv nem dönthet másképpen, nincs joguk a törvényerejű rendelet megváltoztatására. Sokat tehetnek e káros jelenség felszámolása érdekében a különböző üzemek, gyárak és vállalatok. Különösen a nagyüzemekbe való felvételeknél hajlamosak a munkaadóik, hogy az iskolai végzettség megkérdezése, valamint az életkorra vonatkozó rendeletek figyelembevétele nélkül alkalmaznak munkavállalókat. Sok szülő az iskolában már arra hivatkozik: el van intézve a gyerek állása, csak a felmentésre kell várni. Egy termelő nagyüzem nem nagyon válogathat a segédmunkára jelentkezők között, de látni kéll, hogy egy fiatalkorú, alulképzett alkalmazásával — bár egy munkaerőt kapnak — saját gondjaikat is növelik; a későbbiekben gondoskodni kell az illető félbeszakadt tanulmányainak folytatásáról a dolgozók általános iskolájában. E jelentős iskolatípus életeleme a tanulók nagy létszáma. Ez a létszám azonban ne úgy legyen magas, hogy azokra a fiatalokra kelljen számítani, akiknek már a mi társadalmunkban kellett volna elvégezniük a nyolc általános iskolát, hanem azok kerüljenek beiskolázásra, akik tanköteles koruk alatt önhibájukon kívül nem tudták befejezni tanulmányaikat. Ha az utóbbiak száma elfogy* nincs szükség utánpótlásra! Csoiit'rády Béla Védjük őket! Belállt a tél, mint minden évben, ahogy azt a természet diktálja. De ki tudja milyen hosszú lesz, milyen kemény. Hasznos madaraink védelméről szólok, a kis énekesekről, melyek a kemény hideg telet is hálunk töltik. Képzeljünk csak el egyetlen téli napot 8-10 fokos metsző hideg széllel, üres gyomorral. Hát még sok esetben napokon át étien, a hidegtől elgémberedve. Lassan lassan annyi ereje sincs, hogy táplálék után tudjon menni. Ezek után nem is jöhet más csak a pusztulás. Ugye milyen egyszerűen hangzik: „a pusztulás.” De tudjuk-e, hogy a kemény hideg telek által kipusztult kicsi énekeseinkkel mit veszítünk? Nem közvetlenül, de közvetve. A szakember, adatokkal bizonyíthatja: milyen értéket hoz csak egyetlen cinke élplemkereső szorgos munkájával. A gyümölcsösökben, szőlőskertekben, mező és erdőgazdaságokban nagy a kicsiny ingyen munkások szerepe. Hasznuk miatt nemcsak a költők dús fantáziája szerint, de a szigorúan bíráló emberek szemében is méltó helyre kerülnének. Nem tudok betelni kedves énekükkel, csodálom szorgalmukat, amellyel a rovarokat, gyommagvakat szedik össze. Hogy ez a csodálatos egyensúly megmaradjon a természetben rajtunk múlik, embereken. Nem is kell áldozatot hozni, s a kemény havas, téli napokon rájuk is gondolnunk, etetnünk őket. Szép lenne, ha minden ház udvarán a legegyszerűbb etetőkön mindig találnának táplálékot életük fenntartására. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, emberek! — védjük hasznos madarainkat! Bartha János erdész Előnyös Hosznos Libára, kacsára, pulyk: kössön szerződést a földművesszövetkezettel! Liba után darabonként 15 kg, pulyka után 5 kg takarmány juttatás, előleg