Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-20 / 277. szám

2 T96ö november 20. szomfial amerikai zászlóalj megsemmisüli Szakadatlanul támadnak a partizánok SAIGON (MTI) Malinovszkij napiparancsa A szovjet rakétttcsagatok és tüzérség napja alkalmiból Malinovszkij marsall honvéd rte Imi miniszter napiparan­csot adott ki. Megállapítja: » szovjet fegyveres erők a leg­korszerűbb védelmi eszközök­kel rendelkeznek és a szocia­lista testvérországok hadsere­geivel együtt éberen őrködnek a szovjet haza és a szocialista közösséghez tartozó többi or­szág biztonsága fölött. A rakéta-csapatok és a tü­zérség személyi állománya ké­szen áll, hogy bármely pilla­natban megsemmisítő csapást mérjen az agresszorra, ha tá­madásra merészkedik szovjet hazánk ellen — hangzik a napiparancs. Az ünnep tiszteletére pén­teken diszsortüzek dördültek el Moszkvában, a szovjet köz­társaságok fővárosában és a hős városokban. Felújultak a harcok India és Pakisztán között A harcok még csütörtökön este is folytak India és pa­kisztáni csapatok között Ra­jasthan indiai állam területén. A harcok központja Sudhewa- la és Ghotaru, két elszigetelt őrállás volt 16 kilométernyire indiai területen belül. Az in­diai hadügyminisztérium szó­vivőjének közlése szerint Sudhewalából a pakisztánia­kat kiszoritották. Visszafoglal­ták az Indiaiak a Miajlar-l hadállást is. A Szudáni KP bírósághoz fordul A Szudáni Kommunista Párt Központi Bizottsága a legfelsőbb bíróság elé vitte a kormánynak és a törvényhozó gyűlésnek azt az alkotmányel­lenes kísérletét, hogy betiltsa a pártot)- A kommunista pár­tot a tárgyaláson az alkotmá- nyozó gyűlés kommunista képviselői fogják képviselni. Az ügy tárgyalását november 20-ra tűzték ki. Plei Me körzetében, a kam­bodzsai határ közelében to­vább folynak a csatározások a La Drang völgyből visszaszo­rult amerikaiak és a szabad­ságharcosok között. Az AP jelentése szerint a több napos csatában teljesen kifáradt amerikai gyalogosokat újabb és újabb támadások érik. A péntekre virradó éjszaka a partizánok gránátokkal és ké­zi tűzfegyverekkel lőtték az arnerikának három előretolt fő állását. A szorult helyzet­ben levő amerikaiak segítsé­gére a körzetbe vezényelték a dél-vietnami kojmánycsapa- tok egyik zászlóalját. A dél-vietnami szabadság- harcosok „felszabadulás” hír- ügynökségének jelentése sze­rint a Plei Me környéki har­cokban november 12-e és 15-e között legalább há­rom amerikai század tel­jesen megsemmisült. November 15-én véget ért Dél-Vietnamban az amerikai imperializmus elleni gyűlölet hónapja, amelyet a DNFF hirdetett meg. Ebből az alka­A rhodesiai fehér telepesek elbocsátásokkal próbálják megfélemlíteni azokat az afri­kai dolgozókat, akik munka­beszüntetéssel tiltakoznak a függetlenség egyoldalú kikiál­tása ellen- Bulawayo városá­ban az egyik szövőgyárban 350 afrikai munkásnak mond­tak fel és három másik tex­tilgyár tulajdonosai is elbo­csátásokra készülnek. A munkáltatók megfenye­gették a vasúti alkalmazotta­kat is, hogy ezrével teszik utcára őket, ha sztrájkolnak. A megfélemlítés azonban nem járt eredménnyel, mert csü­lomból november 15-re vir­radó éjszakán Saigon utcáin a DNFF Anierika-eilenes röpcédu­lái jelentek meg és sok házra kitűzték a DNFF lobogóját. Az amerikaiak dél-vietnami veszteségei egyre nőnek. Washingtonban újabb veszte- seglistát adtak ki, amely a hétfőn éjféllel záródott hétre vonatkozik, s így már részben magában foglalja a Plei Me körzetében folyó súlyos har­cok áldozatait is. A közlemény szerint a szóban forgó héten 108 amerikai katona vesztette életét a dél-vietnami harcme­zőkön, ami több, mint az ame­rikaiak vietnami háborújának megkezdése óta bármelyik hé­ten. Hivatalos adatok szerint ugyanezen a héten 358 ameri­kai sebesült meg. Egy kambodzsai hírügynök­ség jelentése szerint a saigoni kormány csapa­tai az elmúlt két hétben öt fegyveres provokációt hajtottak végre kambod­zsai terület ellen. Néhány nappal ezelőtt a sai­goni kormány vádolta a ha­társértéssel Kambodzsát törtökön Bulawayóban két­ezernél több afrikai munkás lépett sztrájkba. Az európai lakosság köré­ben sem teljes az egyetértés mert sokan szakad árnak te­kintik Smith kormányát, s nem hajlandók hűséget es­küdni neki. Ezek továbbra is azt vallják, hogy Angliának tartoznak engedelmességgel. A Londonból keltezett hír­A Pravda Indonéziáról MOSZKVA (TASZSZ) A Pravda pénteki számában I. Alekszandrov rámutat ar­ia, hogy az amerikai reakci­ós sajtó kárörömmel ír az In­donéziában folyó kommunis­taellenes Kampányról és ezzel voltaképpen nyílt támogatás­ban részesíti, sőt egyenesen uszítja az ottani jobboldali elemeket. Az Egyesült Álla­mok húsz év óta töpreng azon. hogyan „menthetné meg” Indonéziát a kommunis­ta veszélytől. A cél érdekében sokmillió dolláros áldozattól sem riad vissza. A próbálko­zások azonban éveken át ku­darcot vallottak. A kudarc oka Sukarno elnök Nagakom politkáiának sikeres alkalma­zása volt. — Napjaink Indonéziai ese­ményei — folytatja a cikkíró — újabb reményeket keltet­tek az imperialista körökben. A kommunisták ellen Indított terrorhadjáratban nyugaton újabb lehetőségeket látnak imperialista terveik megvaló­sításához. — Nyugaton nemcsak kár­örömet éreznek amiatt, hogy Indonéziában kegyetlenül ül­dözik a kommunistákat, ha­nem e fejleményeken felbáto­rodva most már arra számí­tanak, hogy más ázsiai és af­rikai országokban is kommu- nisíaellenes hisztériát kelthet­nek. ügynökségi jelentések elmond­ják, hogy Erzsébet királynő csütörtökön kitüntette Gibbs rhodesiai angol főkormány­zót, mert „hűséges volt a monarchiához”- A képviselő­házban a három nagy párt vezetői nyilatkozatot adtak ki, amelyben elismerésüket fe­jezték ki a Smith kormány­nyal dacoló Gibbs főkormány­zó iránt. Ilntuno alezredest kihallgatják Fokozódik a megfélemlítés Rhodesiában A királynő kitüntette a főkormánysót SALISBURY (MTI) Tárgyalnak az AÁSz külügyminiszterei RIO DE JANEIRO (MTI) álláspontot foglal el Mexikó Az AÄSZ külügyminiszterei- az állandó amerikaközl fegy­nek értekezlete csütörtökön veres erők megteremtésének este plenáris Ülést tartott. A kérdésében. A beszélgetés miniszterek jóváhagyták után Mexikó képviselője meg­Cunha brazíliai külügyminisz- erősítette kormányának az temek az értekezlet elnökének említett tervvel szemben ta- megválasztását, majd elvben núsltott ellenállását, megállapodtak abban, hogy Az a csütörtökön hozott tanácskozásuk november 30-ig döntés, hogy a tanácskozás tart. időtartamát megrövidítik és Móra az Amerikai Államok december 3-a helyett már Szervezetének főtitkára java- november 30-án befejezik — solta a szervezet meglevő le- az AFP szerint — azt bizo- hetőségeinek jobb kihasználá- nyitja, hogy a küldöttséget az sát. A csütörtöki ülésen két AÁSZ „működésének" bebizo- határozati javaslat került a* nyitása után igyekeznek minél értekezlet elé, az egyiket Cos- hamarabb hazamenteni, ta Rica terjesztette elő, s ben- A francia hírügynökség sze­ne azt indítványozta, hogy a rint az amerikai kontinens tagországok előbb kérjék ki országainak gazdasági szolida- egymás véleményét, mielőtt ritásával foglalkozó vita lesz valamely kormányt elismer, az egyik legérdekesebb téma. nek, a másik határozati javas- Chile, Mexikó, Uruguay és lat az emberi jogok védelmé- nyilvánvalóan több más őr­ről szól, s előterjesztője Uru- szag is úgy vélekedik, hogy guay volt. az Egyesült Államoknak na­Az értekezlettel párhuzamo- gyobb mértékű gazdasági szo- san a tagországok miniszterei üdaritást kellene tanúsítania külön-külön is tanácskoznak kevésbé fejlett partnerei iránt egymással. Így például Rusk Ezek az országok azt követe- a mexikói külügyminiszterre] ük, hogy kössék meg „a gaz­folytatott beszélgetésében azt dasági segélynyújtás amerika- igyekezett kipuhatolni, milyen közi szerződését”. Djakarta, Indonézia: Untung alezredest az októberi állam - csinykísérlet egyik vezetőjét megbilincselve viszik kihall­gatásra a börtönben. ( A képet november 17~ón bocsátot­ták a sajtó rendelkezésére.) (Rádiótelefoto — MTI Kiilföl di Képszolgálat) Húsz évvel Nürnberg után RKNDSQURGBAN 1965 őszén a vplt SS-ek éppen azon a napon követelték „jo­gaikat”, sőt „erkölcsi rehabi­litációjukat”, amikor 20 év­vel korábban Nürnbergben megkezdődött a hitlerista há­borús bűnösök pere. Nem minden háborús bűnösé, mert a náci-fasizmus gonosztettei­ben résztvett bűnözők nagy többsége vagy soha, vagy csak esztendőkkel később került bírái elé. Éppen most, húsz évvel a háború befejezése után folyik Stuttgartban a Tarnopol-kör- nyéki emberirtó-különítmé- nyek pere; az egyik vádlott minden megrendülés nélkül számolt be arról, hogy álmá­ban sem várta a felelősségre- vonást, húsz éve békében él mint élelmiszerkereskedő egy n) ugatnémet kisvárosban. Nemrég ért véget Frankfurt­ban az auschwitzi gyilkosok pere.. Ott is kiderült, hogy a vádlottak nyugodtan élhettek Nyugat-Németországban, az egyik mészáros, a másik nőor­vos, a harmadik köztisztelet­ben álló gyógyszerész volt és egy kozmetikai gyár tulajdo­nosa. Az általuk meggyilkol­tak száma mintegy négymil­lió volt; de miután Bonn mai törvényei szerint Nyugat- Németországban nincs halál- büntetés, az elitéltek bevonul­tak a börtönbe és várják a mielőbbi elbocsátást — ügy­védeik úgy nyilatkoztak, hogy „a bosszúállás ideje lejárt”, a gyilkosoknak tehát „joguk van” szabadlábra kerülni. PEDIG HÜSZ ESZTENDŐ­VEL EZELŐTT a nürnbergi nemzetközi katonai törvény­szék tárgyalásainak kezdetén azt gondolhatta a világ; az emberi történelem legiszo­nyúbb rémtetteinek elköve­tői mind méltó büntetést kap­nak. Ám ha a főbűnösök egy részét el is ítélték, ki is vé­gezték, az emberiség ellen el­követett bűnökben bűnösök közül nem kevés szabadon jár, sőt, nyudíjat kap go- nosztetteiért. Csak kettő a sokezer közül: Lammerding SS-tiszt, aki Oraduorsur- Clane francia falucska lakói­rak meggyilkolására adott parancsot, ma magas tiszti nyugdíjat élvez; Globke volt államtitkár, aki mint a faji törvények egyik alkotója, a gyilkosságok „jogi megalapo­zója” volt, többesztendős Adenauer-melletti tevékeny- kedése után úgy szerepel a bonni közéletben, mint a be­csület nyugdíjas bajnoka. Nürnbergibe, ma, húsz év­vel a per kezdete után emlé­kezni és emlékeztetni kell. A történelemben 1945-ben elő­ször fordult elő, hogy a bűnó-, sök — ha csak egy részük is megbűnhödtek. Apáink még emlékeznek rá ,hogy az első világháború idején mily sokszor emlegették: a háború kirobbantásában és a francia, belga, lengyel, orosz földön elkövetett gonosztettekért majd felelősségre vonják II. Vilmos császárt De a Hohen- zellem-uralkodó, ha trón- fosztottan is, nyugodtan élt hollandiai házában, fát vágott reggelente — és táviratban üdvözölte Hitlert., Az igaz­ság az, hogy a második vi­lágháború idején a náci go­nosztevők is ebben remény­kedtek: akad majd villa, ten­gerparti üdülő, ahol rablott kincsekből élve büntetlenül emlékezhetnek majd vissza Európa leigázására, mégha el­bukik is a vérben és szenny­ben fogant III. Birodalom. A nürnbergi Ítélet után, nem sokkal a bűnösök megbünteté­se után már akadtak olyan emberek, akik „túlzottnak" találták a náci gonosztevőkre kimondott ítéletet, Robert Taft, az Egyesült Államok szenátora volt az a férfiú, aki hamarosan kibökte: „Ame­rika még sokáig sajnálni fogja a nürnbergi ítélet vég­rehajtását-” TAFT SZAVA az első voü; követte sok más hasonló nyi­latkozat. Egy éve sincs, hogy egy amerikai történész, Hog- gan. egy olyan könyvet írt — a kötet Ny ugat-Németország- ban több díjat kapott — amelyben „bizonyítja”, hogy nem Hitler, hanem angol, francia és lengyel politiku­sok robbantották ki a má­sodik világháborút és hogy a tömeggyilkosságok sora csatt „túlkapás” volt. Az idei nyu­gatnémet választásokon dz egyik jobboldali párt szóno­kai már a nagy nyilvánosság etott beszéltek így Nürnberg- ről, mint „sürgősen jóváteen- dő tévedésről” és az idézett rendburgi SS-találkozón akadt olyan szónok, aki kiszámí­totta, mennyi „elmaradt zsold” jár az Európát végig­dúló és az elmúlt húsz év- ben „szolgálaton kívüli” volt SS-legényeknek. Húsz esztendeje, amikor Nürnberben a nemzetközi ka­tonai bíróság ügyészei sorra elmondták beszédeiket, egy tiszt így fejezte be beszéde egyik részét: „Ha a német militarizmus újra felüti a fejét, nem feltétlenül szüksé­ges, hogy ezt a nácizmus égi­sze alatt tegye. A német mi­litaristák hajlandók összekötni sorsukat uarkivel, vagy bármelyik párttal, amennyi­ben ígéretet kapnak a német véderő feltámasztására.” A tiszt amerikai egyenruhát vi­selt: Taylor tábornok volt, » vád amerikai képviselője. Nürnberg és a nürnbergi amerikai vádbeszéd figyel­meztető azoknak a tenge­rentúli köröknek a számára, amelyek úgy képzelik: Euró­pa belenyugodhat, hogy a már megteremtett, amerikai fegy­verrel állig felfegyverzett Bundeswehr még az atom­fegyver ravaszához is közel­nyújthatja a kezét. Az MLF- terv, a bonni állam kerülő úton történő atomfelfegyver - zése olyan súlyos veszedelem amellyel teljes joggal szegül szembe nemcsak a szocialista közösség, hanem nagyon sok polgári politikus is Európá­ban. Nürnberg históriai emlékez­tető. Ám aki a történelem tanulságait nem sajátítja el. a nemzetközi politikában is botladozhat. Nürnberg — ha felemás módon is — ítéletet mondott a német militariz­mus, a fasizmus, a háború bűnösei felett és nemzetközi jogi megalapozást adott an­nak, hogy bármikor felelős­ségre vonhassa az emberiség azokat, akik új veszélyekbe, új háborúkba taszítják! ÉS HA TAYLÓR TÄBOH­NOK szavaira, a mai nyugat németországi politikai poron­don ágáló és az atomfegyver után nyulkáló politikusokra gondolunk — egyszerre meg értjük, hogy miért nem hall­gatják ma szívesen még csak a felidézését sem a húsz év­vel ezelőtti nürnbergi pernek sem a bonni államban, sem ennek az államnak washing­toni protektorai körében. G. M 4 Salgótarjáni Állami Áruház „Korszerű otthon kiállítást“ rendes a József Attila Kultúrotthonban, BEMUTATÁSRA KERÜL\EK: Modern lakószobák, szőnyegek, függönyök, és terítési bemutató! 4 kiállítás november 18-tól 25-ig minden nap 10 órától I8-ig tart nyitva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom