Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-18 / 275. szám

1065. november ÍR. csütörtök. V r' n 3 Kár! Foga van az Időnek. Ke­ményre fagyott. A hő fehérre festette a tájat. Az autó szele lesöpri az utat, helyet csinál ^az újabb hópihéknek. Az út mellett szépen Össze­rakott salakblokkok. A tete­jén egy ember igazgatja a szalmát. Az asszony szárkévét nyújt fel. Takargatják, mint kincset. Óvnák esőtől, hótól, fagytól, mintha a betonnak erre különösebb szüksége len­ne. Házat építenek a tavasszal. Kincs ez a holt anyag, ve­rejtékkel szerezték, azért van ekkora becsülete. Az úton embereket kerü­lünk el. összehúzták magu­kon a kabátot, védekeznek a hideg ellen. Elhagyjuk a fa­lut. gyönyörködünk a tájban. Kőkút puszta mellett valami feltűnik. Ládák. Sorba rakva és szét­szórtan, de valamennyiben sárgarépa. Annak Idején el­vetették, egyelték, kapálták. Egész évben babusgatták. Most felszedték, ládákba rak­ták már néhány napja. Aztán ott hagyták. letakaratlanul. Relecsípett a fagy, szemfedőt borított rá a hő. A fákról éktelen károgással varjú sereg röppen fel. Kár! Kár! Kár! Igen. Valóban kár!!! (— bodó —) Eredményes együttműködés Majdnem kilenc millióval csökkentek a felesleges készletek Anyag- és áruforgalmi ősz- tol tett a már ismert inkur- talyunk év eleje óta dolgozik rencia hasznosítására. EnneK azon, hogy gyárunk kihasznál- köszönhetően újabb öt miliő, hassa az „amnesztia rende- forint értékű áru került a let” által biztosított lehetősé- termelés vérkeringésébe, geket. Mint ismeretes, ez a Vagyis az eddig nyilvántar- rendelkezés lehetővé teszi a tott 12 millió 700 ezer forint felesleges készletek anyagi értékű felesleges készletből a hátrányok nélkül való értéke- mai napig 8 millió 622 eze sítését. Nos, az év első hét forint értékű, nálunk má hónapjában kimutatott 10 nem használható áru került millió 460 ezer forintot kép- másutt felhasználásra, viselő felesleges árukból, _ , , . . anyagokból, alkatrészekből 3 *z az^ történt így. meri millió 900 ezer forintnyit hasz- a Ellenőrzési Csoport es nosított anyag- és áruforgal- f beisb fllenórzes felhasznál - mi osztályunk: ennek egy ré- ta a a szakma, es vrzs­szét saját termékeink előál- falab tapasztalatokat ame- Iításához használtuk fel. je- lyeket eIozo. munkájuk so- jentős részét más vállalatok- ran «ereztek Jól osztottak fel nak adtuk el egymás kozott a vizsgálandó területet, jó kapcsolatot te- Az értékesítési tevékenysé- remtettek az ügyintézéssel get lassúnak találtuk, sőt bi- megbízott vállalati szervekkel, zonyosra vettük: mód van to- szakértőként azokat vonták vábbi elfekvő készletek fel- be a munkába, akik egy-egy tárására. Segítségül hívtuk a területen a legjáratosabbak. vállalatunknál tevékenykedő javaslataik a vállalat ve- népi ellenőrzési csoportot, zet<5jt újabb keztjeményezé- akik a belső ellenőrökkel sekre ösztönözték. Napvilágot együtt tovább folytatták a látott pé]dáui az az intézke­megkezdett munkát. désünk, mely anyagilag is Közös brigádot alakítottak, érdekeltté teszi a különböző Ez a kollektíva, hat hét alatt osztályokat a felesleges kész- csaknem 2 millió 240 ezer fo- letek értékesítésében. Október rint értékű elfekvő készletet végéig háromszor fizettünk tárt fel, Illetve több javasla- ki ilyen címen jelentős össze­get. A téli oktatás előtt Befejeződött a téli oktatási előadók, tsZ’bzakemberek háromnapos tanácskozása Eresztvényben A hét elején háromnapos, fiatalok szakmai képzésének bentlakásos tanfolyamra hív- egyik fő célja a tsz-tagság tak össze Eresztvénybe a Já- megfiatalítása szakmát értő, rási szakoktatási előadókat, és ifjú mezőgazdasági szakmun- azokat a termelőszövetkezeti kásokkal. Ennek érdekében szakembereket, akik részt olyan Irányban kell a felvé- vesznek a mezőgazdasági ta- teleket módosítani, hogy a nulók gyakorlati oktatásában, szakosításnak megfelelő szak- A megyei tanács mezőgazda- mákba szerződtessenek fiata- sági osztálya a tanfolyamot lókat. Ezzel egyidejűleg a azért szervezte, hogy megfele- végzett szakmunkások hasz- lően előkészítsék a téli fel- nos foglalkoztatása is megöl­nőtt szakmunkásképzést, és dódik. a mezőgazdasági tanulók jö- Napirenden szerepelt a vőévl szerződtetését. felnőtt szakmunkás képzés is. A tanfolyam előadója Tóth A központi, bentlakásos tan- István. á balassagyarmati folyamokon kívül a járások a szakmunkásképző iskoia igaz- tél folyamán az idén is meg- gatója volt, aki előbb az ifjú szervezik járásonként és szakmunkások helyzetéről és községenként a szakmunkás- az oktatás feladatairól tájé- képző iskola különböző évfo- koztatta a megjelenteket. A lyamait. I A vizsgálat tapasztalatai egyéb más tanulságokkal is szolgáltak. Bebizonyosodott, hogy jól döntöttünk, amikor az említett két szerv együtt­működését kértük e fontos munkához. S a jövőben sem fogunk idegenkedni a népi el­lenőrök és belső ellenőreink együttműködésétől. A két szerv kapcsolatát még szoro­sabbra fűzzük, hogy az ebből származó előnyöket minél ha­marabb és minél hatéko­nyabban gyümöcsöztethessük gazdasági tevékenységünkben. Antal Gyula igazgató, Acélárugyár 99 Mi a kedvenc itala...?“ Szécsényben van a megye legnagyobb szeszfőzdéje és ebben dolgozik a megye legrégibb szeszfőzője: Bablena La- jós. 1955-től megszakítás nélkül veszi át Szécsény és kör- nyékének gazdáitól a híres szécsényi pálinka nyersanyagát: a szilvát. Mert ebben a fözdében csak szilvát főznek. Fa- radhatatlanul őrködik a renden. mert mint mondja: „A szeszfőzdében legfontosabb a rend, a józan munka." — Mennyi a szeszfőzde terve? — Évi 13 500 hektoliter pálinka. — Teljesítik? — Már november végére. — Életében sok pálinkát főzött-e már? _ Ha tóba fognák egy kisebb hajó úszhatna rajta. — Ebből mennyit ivott meg? _ Egy literes üveg nem telne meg vele. — Aíi a kedvenc itala? — A jó, friss hidegvíz. A napokban két idegen ember állított be a szeszfőz­débe. Bablena mogorva arcú, szigorú ember. Ránézett a jövevényekre, aztán az „Idegeneknek belépni tilos!” táb­lára tekintett. A jövevények megértették. Egy félstampedli italt kértek, és ígérték, hogy távoznak. A főzde vezetője teljesítette kívánságukat, mire azok elmentek. Néhány nap múlva levél érkezett Budapestről a li- kőrkészitő vállalattól, amelyben értesítik a főzde vezető­jét, hogy az egész évi főzetet megvásárolják, szállítsa azt haladéktalanul az egri feldolgozóba. A szállítmány elment. A napokban többféle minőségű kóstolót is küldtek. Valamennyit külföldre szállítják. így lett a szécsényi szeszfőzde föztje az európai nagy­városok likőrje és a tengerentúl kedvenc itala. De azért hú marad a szécsényi szilvapálinkához is. Mert Szécsény környékéről viszont ezért szekereznek ide nap mint nap hosszú sorban a gazdanmberek. — B — Kukorica-mentő Látogatás egy most induló üzemben Természetes, rendes, szabá- bádogtábla jelezte a kukorica Róka József még hozzátet- -yos évben is különös aggó- származási helyét: Üj Kalász te: dá.ssal figyeli a tsz-gazda a Tsz, Varsány. Többen körüi­kukorica érését, a termés vették a szállítmányt és ki- Van olyan cső, hogy akár a tanulását, nemhogy az idei- váncsian álldogáltak a be- f°zni lehetne. I\i.7. hasonló, változékony, ki- járatnál. »zarmthatatlan időjárásban _ nedves — mondta Mennyi a víztartalom? minden nap meglepetésekkel „.nY;_ís ‘ru J szolgált, es eső, dér, fagy,, ko- ^ idősebb férti — de nem helyiséggel bel­havazás keresztezte a ió- annyira, mint a csitanake. . ® ■ iái navazas Keresztezte a jo z ’ valaha Jebb- téglafalakkal vedve /an számításokat. A májusi JN,em emieKszem, nogy \aiana ok a szárítás lea­és -1 nyári esők mée a bíza- is ilyen nedves kukoricát ta- megtaláltuk a szárítás leg­es a nyatí esők meg a oiza ....... fontosabb gépét, az ugyneve­kodást táplálták, ősz közeled- karitottunk volna be. zett Farmert is, amelynek tág íen azonban kétségessé vált. Zömök, középkorú férfi gyomrában óránként harminc hogy beérhet idejében az vette at a SZáiiftmányt. Dóla mázsa morzsolt kukorica sza- tígyóbkent szépnek ígérkező pdinak hívják. Egyébként a badul meg a fölösleges ned- ,‘,-S'..?rre,~,^rus ,oktobel patvarci és a nógrádgárdonyi vességtől. a, f'ődekre es a de- terményraktárak tartoznak , ru atas ismét úrrá lett a szí- hozzó de a kukorica szárJté- - Mikor kezdik az uzemel­veken. Most mar a letört es g. idénvre átvezényelték ide, tetóst? meg töretlen kukonca egy örhalomba a szécsényi rakta- _ Kedden vagy szerdán masztta* alá^akár*1^ akár ro88aI’ özvtgy Bartus Mihá,.v- Három járás szövetkezeteiből , asztja dia. akar jo, aka n£va] együtt. S minthogy az számítunk nversanvaera gv.ngebb a termes, a kukon- üzpm vczetóje ezen a napon SZdmitunk nyersanyagra. ca vjztartalma a legtöbb eset- ^ppen szabadnapos volt, két- Időközben kiürült a varsa- oon rendkívül nagy. Fennal tőjükre hárult mind az át- nyi tsz két vontatója. Az üres a romlás veszélye, s a mar v£tel, mind a próbaüzernelte- szállítóeszközök visszarnérése- megtermett, letört, lehántott tés előkészítése. hez hívták Dóla Pált. így a kukorica megőrzése, megmen- szárító-üzem irodába már . - ^ — Az lden a huzat is na- Bartusné kísért el, hogy meg­tese is szokatlan gondot okoz. . . , . , . .. , .. ... , , gyobb mennyiségben szántót- mutassa, milyen eszközökkel A kukorica szárításra szó- tűk a szokottnál — mondta, mérik a behozott kukorica _ , , . , , víztartalmat, rul. S a tsz-ek, amelyek hiz- De a kukoricával különösen lalóshoz, abrakcseréhez nem gond lesz. Üveget vett elő. nélkülözhetik az új termést, a Gn bon af el vásárló és Egy a hat közül „ Áldozatra mutatott, ahol _ Minden kukori. Feldől- szellőztető rácsok közt mint- caszallltmanybűl - mutatta -- ■mzó Vállalattól várják a se- egy ketvagonnyi csoveskuko- mintát pecsételünk. Ilyen títséget. rica hevert- üvegekben őrizzük .a minta­— Legalább a fele víz. A kat Utána nyomban meg- csitári Március 21 Tsz-ből ér- vizsgáljuk a víztartalmat is. kezett. Már üzentünk, hogy . .. . . . jöjjenek át válogatni. Olyan A víztartalom mérésé ha­A vállalatnak sok termény- vizes, hogy a daráló sem vi- ä^k^A^oÄ^ku- raktára és mindössze hat szá- szl' koncából egy kisebb mennyi­rítóüzeme van. A hat közül Egy másik raktárhelyiségbe séget egyszerű mákdarálón az egyikbe, az őrhalmi szári- mentünk át, ahol Stern Ró- átengednek és a darából pa- tó-üzembe látogattunk el. A bért és Róka József, a két fia- mérnek A tiz grammnyi da- szárító-üzem éppen a gépek tál gépész a morzsoló gépe- rát különleges, kis szárító­kipróbálására készült. két működtette. gépbe helyezik, amelyben 130 fokos hőmérséklet alatt tart­A hatalmas, drótfalú rak- — Egy műszak alatt 60—70 ják egy teljes órán át. Egy tárhelyiség előtt két trak- mázsát kellene lemorzsol- °ra múlva visszamérik a már száraz darát és megkapják a torvontatású pótkocsiról rak- nunk. Most ötven mázsát is ták le a telt, nagy kukorica- nehezen visz le a két gép — csöveket. A pótkocsik oldalán mondta Stern. A% elsőség visszanyerhető A mizserfai Gyula akna- Ebben az üzemben a gé- |A közvetlen felügyelet mun- üzem az idén kétszer is el- pesitésnek határt szabnak a kaján javítani kell. A mun- nyerte a tröszt legjobb ak- lehetőségek. Meglevő gépei- kahelyi vezetők közül néme- naüzeme címet, ami húsz- két mégis jól hasznosították, lyek még mindig felülről húszezer forint jutalommal Géppel 670 vagonnal raktak várják az intézkedést. Nem Járt. Nem kis eredmény ez, fel és 772 vagonnal szállítót- ritkán elfeledkeznek a bíz­tak el többet a tervezettnél, tonságról, annak megterem- A Mizserfai Bányaüzem tését kizárólag a fenntartók- párt végrehajtó bizottsága tó) várják. Van olyan szem- fenntartás. Visszafejtő bányái- legutóbb megtárgyalta Gyula lélet is, mely szerint min- ban a korszerű művelési aknaüzem helyzetét és meg- denért az aknász felel, módszerek alkalmazására állapította, hogy a jó ered- Az üzemben szépszómmal nincs mód. A hagyományos mények mögött a műszaki, dclgoznak szocialista brigá- módszerekkel is sikerült azon- gazdasági és mozgalmi veze- dók és oroszlánrészük van eredményeket tés jó összhangja rejlik- Az ez elért eredményekben. hiszen itt is van gond elég: a főtenyomás, talpduzzadás miatt nagy erőt köt le a ban kedvező elérniük, a tervet túlteljesí­teniük. Háromnegyedév utóbbi időben tapasztalható kommunisták példamutatása a vezetők nagyobb önállósó- is érvényesül. Az alap tehát „ ga. Jobban támaszkodnak a megvan ahhoz, hogy még . rytöbb f'olS°zók véleményére, akik nagyobb ütemben haladjanak »Inet a két bá- gYakran s^^éget adnak a előre a fejlődés útján és visz­2 rvörtl ak- gondok megoldásához. Van szahódítsók az első helyet, Ä fnöeiFelö niTriol azonban ™ég lehetőség a amit legutóbb a ÄmÄJiro“ Melyed e^kf^ jaVÍtóSára’ naiak nyertek eL gőzöl. A fűtőérték tervet Gyu­lán átlagosan 188, György ak­nán 116 kalóriával teljesítet­ték túl- Érdemes az önkölt­séget is megemlíteni: Gyu­lán, 21, György aknán 8,86 forinttal volt kevesebb a ter­vezettnél. Az eredmények mögött sok munka van. A minőség pél­dául hosszú időn keresztül állandó beszédtéma volt és bizony előfordult, hogy egyes csapatoknál adminisztratív eszközökhöz nyúltak a veze­tők. Gyors, hatásos intézke­déseket is tettek a cél ér­dekében. A tapasztalatok alapján, a fejtési mezők mé­reteit például csökkentették. Ez látszólag ellentétes a fej­lődéssel. viszont a nyomás- viszonyokat figyelembe véve, fenntartási munkát, anyagot sikerült megtakarítani a le­fejtés idejének rövidítésével. A fenntartás szervezettebb, célirányosabb lett, amin még az is javított, hogy hat-ti- zennégy emberből álló fenn­tartó csoportokat szerveztek. Plzzel a módszerrel egyébként sikerült a fenntartási teljesít­ményeket növelni és így több energiát a szenelésre fordí­tani. amit legutóbb a Katalin ak- B. J. Gondos építkezés a szécsényi járásban A termelőszövetkezetekben millió forintot nem tudnak íuivó építkezések legutóbbi felhasználni ebben az évben, értékelése szerint a szécsényi Ez a pénz sem maradt volna járásban a legjobb a helyzet, meg — ami egyébként a jö- Máv az élőkészítés idején vöre nézve elveszett —. ha az megnyilvánult a szécsényiek év közben minden építőanya­gondos munkája, és gondosság got hiánytalanul beszereztek mutatkozott az egész éven át. volna. De olyan esetek is elő- E megállapítás ellenére is fordultak. hogy a varsányi azt mondja a járási tanács vastetős istállóhoz azért nem (mezőgazdasági osztályvezető- kaptak .vasanyagot a nyáron. hogy lesz azért néhány mert kellett a camping épít- jövőre áthúzódó építkezés is. kezesekhez. Hzeknek egy részét még egy Előfordult azonban olyan kicsit több igyekezettel, kő- eset is a járásban, mint az riiltekintéssel az idén be le- egyházasgergei, ahol csaknem hetett volna fejezni. három éve építenek egy szóz­A szécsényi járás gazdasá- tizennéev férőhelyes növen- aai tízmillió forintot kaptak dékistállót Ennek az áthúzó- az államtól az idén, építkezés- dósa kétszázezer forintot vett re. S mivel ennek a munká- el az idei keretből. Valószínű nak a hatékonyságát aszerint ilyen és ehhez hasonló esetek mérik, hogy hol, mennyi pénzt elkerülésére gondolt az osz­, v„„.uí, _ „ - tályvezető. amikor még egy költöttek el a keretből, a szé- kic,ive| több eondossé3ró, be. csényiek jól állnak. A számi- szétt. S ezt érdemes megszív­tások szerint körülbelül fél- lelni. kukorica víztartalmát. — A varsányiak kukoricá­ján még Szécsényben elvé­geztem a víztartalom mérését — mondta Bartusné. — Negy­venkét százalékosnak talál­tuk. Most a csitári kukoricát veszem vizsgálat alá. Egy brigád késsen áll. Kis idő múlva a gépészek is megjelentek az irodán, őket is érdekelte, milyen szá­zalékarányt mutat ki a „labo­ráns.” A morzsolás ugyanis a nagy nedvességtartalom miatt oly vontatottan, lassan ha­lad. hogy az már veszélyezteti a Farmer, a szárítógép folya­matos működését. — Nagy forgalomra számí­tunk — mondta Stern Ró­bert. Éppen ezért felké­szültünk az éjjel-nappali üze­melésre. Egy szárítóbrigád már munkára készen áll. A morzsolásban sem lesz fenn­akadás. — A terményraktárakban 36 százalékos víztartalom fö­lött nem veszünk át kukori­cát — magyarázta ismét Bar­tusné. — így azután sok ku­korica kerül a szárítókba. A tsz-ek pedig sürgetik a szári tást. Kell az abrak és a keve­rőüzemek Is csak száraz ku­koricát fogadnak el a takar­mánykeverékért cserébe. — A szárítással sem lehet sokáig várni — fűzte hozzá Rót-n József —, mert az ilyen 0í.dvns kukoriea hamar rom­lik. penészedik Az őrhalmi szárítóüzem dolgozói és szakvezetői azon­ban jól felkészültek a vár ható nagy munkára. Eltökélt szándékuk, hogy az ázott, nedves kukoricát veszteség nélkül megmentik. Jól tud­ják, hogy közvetve az ország a megye jobb húsellátása függ gondos munkájuktól. Lakos György *

Next

/
Oldalképek
Tartalom