Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)
1965-11-14 / 272. szám
1 n Nrtanín 1065. rnvpmhpr 14., vasárnap. Hetvenre megindul az első szakasz — Harminc méterrel a föld alatt — Két atmoszféra nyomás Lefelé száll a kas, tíz emelet mélybe, a föld gyomra felé. Elhagyjuk a csatornák szintjét, majd az elektromos kábelek szövevényét keresztezi az alászálló lift. Tizennégyen vagyunk, a lentieket váltó brigád, Kövi József osztályvezető és az újságíró. Az acélsisakok alatt markáns férfiarcok. Ismét egy műszak, ki tuuja már hányadik 1950 ,óta? Kint napsütés; itt a mélyben örökös félhomály, csak a lármák fénye világít. A hőmérséklet állandó: télen-nyá- ron 14—15 Celsius fok. Nem rohammunkával, de a tervek szerint, jó iramban, méterről méterre hosszabbodik az alagút. A víz mindenütt beszivárogna, befolyna a munkahelyekre, ha az 1,8—2,5 atmoszféra túlnyomás vissza nem tartaná. A munkahelyek így szárazak, de: nem könnyű itt dolgozni. Mielőtt bárki is lejutna ide, zsilipelésen kell átesnie. Ülünk a vashengerben és fokozatosan ugyanolyan .. „Zsilipelés” előtti utolsó pillanat. Bezáródik az ajtó, s a bentülök felkészülnek a túlnyomásos munkahelyre való kilépésre nyomású lesz a levegő itt, mint a munkahelyen. Az oda vezető ajtó a nyomás-kiegyenlítődés után automatikusan nyílik. Elindulunk, az Astoria-szál- ló alatt járunk. A fejtőkalapácsok zajától alig érteni a kísérő szavait. A két vonal- alagút több mint hatvan százaléka elkészült már. Valamennyi állomás helye végleges és építésük is megkezdődött Milyen lesz a budapesti metró? Teljes forgalmi hossza 10,1 kilométer. A Népstadiont köti össze — a legforgalmasabb pontokat érintve keresztülhaladva a város szíve alatt — a Déli-pályaudvarral. Az utat 17 perc alatt szaladja végig a szerelvény, óránkénti maximális sebessége eléri a 90 kilométert Az alagutak átlagos mélysége a föld felszínétől számítva, átlagban meghaladja a 30 métert A szerelvény négy motorkocsiból áll. Pótkocsi nincs. A szovjet gyártmányú szerelvények hossza 20 méter, s egv- szerre 800 utast szállítanak. A kocsik két percenként követik egymást. A vonalalag- utak, ahol a sínpályák fekszenek, 5,1 méter átmérőjűek. Az állomásoké ennél jóval szélesebb, eléri a 8,5 métert, tehát elegendő terület áll a özönség rendelkezésére, a ki- .s beszállás gyors és zavartalan lebonyolításához. Hogy jutnak majd le a mélybe? A mozgólépcsős-sorokkal ez csak másodpercek kérdése. A mozgólépcsőket a forgalom irányának megfelelően működtetik majd: ha lefelé több az utas, akkor két lépcsősor halad az alagutakhoz és egy a kijáratokhoz, ha szükséges, megfordítva. Az építkezés egyik nagy gondját a mozgólépcsők ferde alagútjainak megépítése okozta. Az útburkolat alatt talajvíz akadályozza a munkát, ezért szellemes műszaki megoldást alkalmaztak: hatalmas, sok ezer tonnás vasszekrényeket süllyesztettek le, túl a talajvízszinten, és ekkor már akadálytalanul folytathatták a fúrást. Az építkezés szinte falja a különböző anyagokat. Érzékeltetésképpen néhány adat: 81 ezer tonna cement vár még beépítésre, 8400 tonna betonacél, 7200 tonna vaslemez, 20 000 köbméter faanyag, 12 000 öntöttvas elem kerül még a föld alá. Eddig már több mint félmillió köbméter földet termeltek ki, és mire befejeződik a munka, túlhaladják az egymilliót is. Egy munkahelyről napi 80—100 csille földet szállít fel a lift. — Vigyázzon! — mondja kísérőm. — Itt véget ért a palló, óvatosan lépjen! — Hol vagyunk? — A Deák-téren, valahol a főkapitányság alatt. Fejünk felett autók suhannak, villamosok dübörögnek Itt lent csak a kompresszorok zaja verődik vissza megsokszorozódott erővel alagútról- alagútra. Bizony, nem könnyű a munkájuk, olykor akrobatikái köve« telő helyzetben dolgoznak a hegesztők Kövi József építési-osztályvezető biztonságosan halad: 15 éve járja naponta az alag- utakat. Kőművesként került a földalattihoz, a munka mellett tanult. Most végzős mérnökhallgató. Fölösleges kérdés, szereti-e a metrót, mert ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az itt töltött másfél évtized. Az építők mindennapi kemény, áldozatos és kockázatos munkája eredményeként 1970- ben kigördül a Népstadion végállomásáról az első szerelvény és néhány perc alatt 800 utast repít a Deák-térig. Regős István Ez még csak vázlat, az öt-alagutas megállóhely kiképzéséről, de az Astoria-szálló alatt már befejezéshez közeledik az építése Vasárnapi fejtörő Húsz esztendővel ezelőtt a londoni Albert Hollban gyűltek össze a haladó fiatalok képviselői, s megalakították a Demokratikus Ifjúsági Világszövetséget. A világ ifjúságának milliói nevében írt ki áltványuk egyik mondatát közöljük rejtvényünk vízszintes 1. és 43., függőleges 1. és vízszintes 76. soraiban. VÍZSZINTES: 1. A fősor kezdete. 11. Lábát előrébb rakja. 12. Ilyen csiga is van. 13. Rejt. 14. Személynévmás. 16. Gyorsan eszik. 18. A.E.R. 19. A morse hosszú jelzése. 20. Ritka női név. 22. A DÍVSZ elnökének vezetékneve. 25. Testrész. 26. Billiárd-kellék. 27. Szamárhang (ék hiba). 28. Olasz- országi folyó. 29. Régi mértékegységként is használt kosár. 30. Kevert — sál. 31. Kisebb a pataknál. 33. Római 505 35. Szilaj. 36. Z.T. 37. Papírra iegyez. 38, Énekhang 40. Névelő. 42. Ismert balettáncos névjegye. 43. A vízszintes 1. folytatása. 46. Mutató szó. 48. Német — csillag. 49. Félig — Anna. 50. Tüzet fogott-e? 53. Helyhatározó- szó. 55. Számnév. 56. A kereket fogja össze. 57. Híres őrvezető; film is készült róla.— kimondva. 59. Feltételes kötőszó. 60. Kevert — zár. 61. Előd. 62. Hajdú —Bihar megyei kisközség. 63. Termelőszövetkezetéről híres község Tolna megyében 65. O. T. 66. Jugoszláv folyó. 68. Tüzelőanyag. 70. Dunántúli megyeszékhely 71. Meny asszony. 73. Ebben a városban ült össze legutóbb a DÍVSZ végrehajtó bizottsága. 76. A függőleges 1. folytatáFÜGGOLEGES: 1. A vízszintes 43. folytatása. 2. Rendfokozat is lehet. 3. Konyhafőnök. 4. Rokonom. 5. A sziámiak így hívják a folyót. 6. Az USA egyik szövetségi állama. 7. Téli sport 8. Ez évi 9. Város a Búg folyó partján. 10. D. G. 15. Hangosan szól. 17. Lejegyez 18. A katód ellentétes oldala. 19. Befed. 21. Végnélkül — fürdenek benne (névelővel). 23. Folyó a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. 24. Fordítva — a kimondott Ludolf-féle szám. 25. Egyik épitő vállalat rövidítése. 31. Felfog. 32. Kertbe kihelyezi. 34. Kenyérre kenik. 37. Becézett női név. 38. Fiú- név. 39. Villamossági cikk márka (utolsó betű hiányzik). 41. A bajos dolog rövid meghatározása. 44. Félig — üsző!. 45. T. N. 47. Az ilyen ló húz a legjobban. 49. Földmunkával foglalkozó mérnök. 51. Kimondott mássalhangzó. 52. Vidám színházi előadás. 54. Vadon termő növény. 55. Hiányos fez. 58. Ital — finomkodva mondva. 59. Testrész. 82. így is nevezhetnénk a kutya nyakörvét. 64. Két kimondott mássalhangzó. 66. Hogyan kérdésre felel. 67. Fiatal állat, amelyet a combjából készült sült tesz nevezetessé. 69. N. C. K. 7Ő. G. E. 71. Fél ajtó 72. Vissza —kicsinyítő képző. 74. Franciaországi sziget a Breton-szorosban. 75. A. T. BEKÜLDENDŐ: Vízszintes 1. és 43., függőleges 1. és vízszintes 76. sorok megfejtése. A november 7-i , kereszt- rejtvény helyes megfejtése: Emlékezünk rád,, fénylő Auróra a hajnalunk kezdődött meg veled. A békéről, a földről, Szmolnij, dekrétum. 4, Téli palota. Könyvjutalmat nyertek: Szentes Sándomé Mátraszől- lős. Tóth Károly Kisterenye, Csirke Péterné Salgótarján. A könyveket postán küldjük el. Beküldési határidő november 17. 1970-ben már itt száguldanak a szerelvények (MTI Foto, Lajos felv.) Fény — méterszámra Az újfajta fényforrás „Tape- Lite” magyarul „fényszalag”. Az elektroluminescencia elvére épül, mely szerint ha foszfort két vezető elektromos terébe helyezünk, fény jön létre. A foszforréteget alnmínium- főliára viszik fel és az elektromos vezetővel együtt átlátszó műanyag védőrétegbe ágyazzák. A szalag legkisebb vastagsága egy milliméter, a legnagyobb szélessége 30 centiméter, hossza pedig akár 30—40 méter lehet. Élettartama 3 500 üzemóra körül van. Fényerőssége ekkor a felére csökken. A szalagok semmi hőt nem fejlesztenek. A fényszalagot egyelőre reklám-, dekorációs- és közlekedési célokra használják, de — szakemberek véleménye szerint — rövidesen a hagyományos fényforrások versenytársa lehet. imHtnmmiuiitMtiiHiMnitiHiHHnHmmiimHiiuiMtiiiiniiiitifiiHHiinimiMMiimimiiiiHiiiimtiHtimiHiiuiwiiwtiiiiHiMiHiiiiiHuiHiHttnffiiiiHiiiiiMiiHi Az űrkutatással kapcsolatban egyre többször merül fel az a kérdés, hogy távoli égitesteken lehet-e élet? Az űrhajók jelzőberendezései egyelőre nem tudnak felelni erre a kérdésre, de értékes adatokat szolgáltatnak már arra vonatkozóan, hogy milyenek a hőfnérsékleti viszonyok, milyen az égitest esetleges légköre, van-e vize stb. A jövő űrhajói és űrhajósai fognak csak pontos választ adni arra a kérdésre, vajon van-e élet például a Marson. De ha ma azt kérdezzük a biológusoktól, lehet-e élet a Marson, semmi esetre sem lesz a válaszuk egyértelmű tagadás, sőt. Nem is egy olyan lesz, aki határozott igennel felel a kérdésre. Sanford Siegel amerikai biológus pedig bizonyítékokkal is szolgál. Igen érdekes mzs- gálatokat végzett, amelyeknek eredménye az volt, hogy az élő anyag sokkalta rugalmasabban tud alkalmazkodni a külső körülmények megváltozásához, mint korábban feltételezték. Sanford Siegel hórom kísérletsőrt hajtott végre, amelyek az élő anyag alkalmazkodási készségét bizonyították. Az első kísérletsornál élő szervezeteket heLEHET-E ÉLET a Marson? lyezett át merőben más körülmények közé, mint amilyenek közt a Földön éltek, illetve élnek. így például sivatagi növényeket víz alatt tartott és a növények hosz- szú ideig életben maradtak. A második kísérletsor alkalmával földi élőlényeket az űr határán lévő életkörülmények közé helyezett. A Földön általában 6000 méternél magasabban nem él tartósan semmiféle élőlény. Siegel olyan fettételeket idézett elő laboratóriumban, amilyenek a tenger szintje feletti 12 000 illetve 17 000 méter magasságban vannak. Egy tarantellát — pók-féle — helyezett a 12 000 méteres magasságnak megfelelő légritka térbe és a vők nemcsak, hogy nem pusztult el, hanem élénkebb is volt, mint a tenger szintjével azonos életkörülmények között. A 17 000 méteres magasságnak megfelelő térbe teknősöket helyezett s ezek tizennégy hétig életben maradtak. A harmadik kísérlet- sorhoz a földi légkörtől teljességgel eltérő „marsbeli" légkört állított elő: nitrogént, némi széndioxidot és egész csekély mennyiségű oxigént és argont kevert össze és ennek a „légkörnek a nyomását a földi tengerszinti nyomás egy századáig csökkentette. Ebben a földitől teljesen eltérő légkörben egyes növények egy évig is életben maradtak- Lisztkukacok tíz hétig bírták ki ugyanilyen életkörülmények között. Egy táptalajon élő egysejtű túltett mindezek. Metán, ammónia és oxigén keverékébe helyezte — ilyen lehetett valaha a Föld légköre is — s az egysejtű növekedni kezdett. Siegel véleménye szerint elképzelhető, hogy a Marson ilyesféle a légkör. És nézete szerint, az élet akárhol is indul meg, a környezet — még ha olyan szokatlan is — erőinek hatására fejlődik és változik. Kísérletei — ha végleges választ nem is adnak arra a kérdésre, hogy lehetséges-e élet a Marson, minden esetre igen jelentősek az élő anyag hallatlan alkalmazkodóképességének bizonyítására. K. I. Barangolás a földalatti alagútjaiban
