Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-13 / 271. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXI. ÉVF. 271. SZÁM Ára: 50 FILLÉR 1965. NOVEMBER 13., SZOMBAT Az országgyűlés ülés® Az országgyűlés pénteken Sándor, Komócsin Zoltán, középfokú műveltséget, általá- folytatta a vitát az oktatási Szirmai István, az MSZMP ,nos szakmai ismereteket sze­reformtörvény végrehajtásé- Politikai Bizottságának nak tapasztalatairól, s a to­vábbi feladatokról. Az ülésen részt vett Do­bi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, tag­jai, valamint a Politikai Bi­zottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az ülést Pólyák János, az Kádár János, a Magyar Szó- országgyűlés alelnöke nyitotta cialista Munkáspárt Központi meg- A vitában elsőnek Cse­terki Lajos, az MSZMP Poli- Bizottságanak első titkára, tikai Bizottságának póttagja, Apró Antal, Biszku Béla, Te- a Központi Bizottság titkára hér Lajos, Fock Jenő, Gáspár szólalt feL. Cseterki Lajos beszéde zépiskolai végzettség”. Az érettségi számunkra a na­gyobb tudást, a szélesebb kö­rű műveltséget jelenti. Az a tény, hogy ez a külön vizs­ga a fiatalok különleges és fölösleges megterhelését je­lenti, az érettségi eltörlésé­nek kezdeményezésére ösz­nulás egyik legelterjedtebb tönöz bennünket. Természe rezzen, amelyek birtokában, iskolái elvégzése után, a ter­melőmunkába azonnal be­kapcsolódhat. Ezt a célt szol­gálják a szakközépiskolák. — mondotta. A munka mellett továbbta­Cseterki Lajos bevezető­ben hangsúlyozta, hogy az oktatási törvény végrehajtá­sa során az elmúlt négy év­ben sokoldalú és nagyon fon­tos tapasztalatokat szerez­tünk. Az oktatási reform céljai az oktatás minden területén új , lendületet adtak. Emelkedett az oktató- és nevelőmunka hatékonysága, szellemében Iáink, gimnáziumaink felada­ta, hogy olyan technikai is­mereteket adjanak, olyan készségeket fejlesszenek ki és olyan gyakorlati oktatást biztosítsanak, amelyre min­denkinek szüksége lesz, az élet bármely területén dol­gozzon is. A munka és a tanulás egy­ségét mi úgy értelmezzük, A reform hogy az iskola az életre ne­elkészült tan- veljen. könyvek, tantervek és neve- Korszerű technikai és szak- lési tervek először oktatás- maj ismeretek elsajátítása ügyünk történetében az isko- rnellett derék, becsületes ál­lai munka mindkét oldalát: az oktatást és a nevelést egy­ségbe foglalják. Felhívta a társadalom figyelmét a kor­szerű műveltség és szakkép­zettség megszerzésének fon­tosságára. E ténynek jelen­tős szerepe van abban, hogy az iskolarendszerben tanulók száma nagymértékben meg­növekedett. A gyakorlat bebi­zonyította az oktatási reform alapelveinek helyességét — mondotta a szónok. Vannak oktatási formák, amelyek javításra, vagy to­vábbfejlesztésre szorulnak. Ilyen módosításra szorul az egyetemi felvétel előtti gya­korlati munka, vagy a gim­náziumi 5 plusz 1-es rendszer­ben a szakmai előképzés. Az ifjúság munkára nevelése he­lyes elv, — mindenki öröm­mel üdvözölte. De ez a helyes elv a minisztérium értelmezé­sében leszűkült, és a gyakor­lati végrehajtás a Művelődés- ügyi Minisztérium kezéből ki­csúszott. A termelő, az alkotó mun­ka megismerése, és az abban való részvétel nagy hatást gyakorol az ifjúság szemléié­formája az esti- és levelező oktatás, mely a felszabadulás óta jelentősen hozzájárult az elmúlt rendszer bűneinek jó­vátételéhez. Tehetséges, szor­galmas munkás- és paraszt embereknek adott módot arra, hogy élete derekán teljesed­jék ifjúkori álma: technikus­sá, mérnökké, tanítóvá, ta­nárrá képezze magát. Ez az oktatási rendszer történelmi hivatását teljesítette. Fejlő­désünk jelen szakaszában új tartalmakat kell kapjon: a termelőmunkában dolgozók továbbképzésének feladatát kell, hogy betöltse. Az iskolai és iskolán kívüli oktatást szélesebben kell ér­telmeznünk. Ügy gondoljuk, eljött az ideje annak is, hogy Magyarországon az oktatással összefüggő évszázados „papír­szemléletet” félretegyük, ez­zel is növelve a tudás érté­két A fejlődés követelménye Fejlődésünk már ma meg­követeli. de holnapunk szét kell feszítse, és szét fogja fe­lampolgárokká szeretnénk nevelni gyermekeinket. Azt akarjuk, hogy közösségi ér­zésű emberekké váljanak, akik szeretik népünket, szere­tik az embereket, bátrak és munkaszere tőek. Cseterki Lajos beszédében foglalkozott a továbbtanulás lehetőségével és annak ér­__________________ t elmezésével. Szólt a háború terű a csak iskolai keretek - előtti helyzetről és emlékezte- való gondolkodást. Olyan tett rá, hogy akkor a mostani gyakorlatot kell kialakítanunk, általános iskolai végzettség- amely a tényleges tudás alap- nek megfelelő szintet csak a ján mindenkinek lehetővé te- tanulók mintegy húsz száza- szj; hogy bármely iskolán fel- léka érhette el, mert a mos- vételre jelentkezhessen, a meg­tolta életkörülmények miatt felelő tudás bizonyítása esetén már gyermekkorban dől- felvehessék, illetve képesítést gozni kényszerült. kaphasson, függetlenül attól: Ma népi államunk az isko- tudását hol és hogyan szerez- láztatási költségek nagy több- te, szervezett oktatásban-e ségét fedezi, a tanulást és to- vagy iskolán kívül. vábbtanulást ösztöndíjakkal és más formában is segíti — mondotta. A munkáshatalom nagy eredménye, hogy az általános iskolát ma a tanköteles gyer­mekek 90 százaléka eredmé­nyesen fejezi be és az általá­nos iskolát végzettek mintegy 80 százaléka tanul tovább va­lamilyen középfokú oktatási téré. Ezért általános isko- intézményben. Az iskolai és iskolán kívüli oktatás űj értelmezése A felnövekvő nemzedék Minisztérium életbe léptetett ilyen nagy százalékának to- néhány intézkedést, de azok vábbtanulása azt bizonyítja, sokszor meg nem értés, vagy ma már nem arról van szó, más akadály miatt nem vol­hogy tanuljanak-e gyerme­keink az általános iskola után, hanem arról. hogy mit, s hogyan tanulja­nak. Ezért fokozott kötelessé­günk, hogy a továbbtanulás, tak elég hatékonyak. Pl. középiskolák belső arányát a szakközépiskolák javára nem változtatták meg. Szakmunkásképző intéze­teink az eddigieknél nagyobb Ezt az elvet ' gyakorlattá kell tennünk. Az oktatási re­formtörvény feladatunkká is teszi ezt azzal a céllal, hogy minden iskolatípusból bizto­sítanunk kell az utat az egye­temekhez és főiskolákhoz. Szükséges ennek bátor és kö­vetkezetes végrehajtása. Ez nem azt jelentené, hogy az egyetemi felvétel, vagy az oklevél, a diplomamegszer­zés követelményeit csökkent­jük. Ellenkezőleg: növelni akarjuk. Az oklevélnek és a diplomának éppen az legyen az óriási jelentősége, hogy tényleges tudást igazoljon. Csak addig „papír”, amíg nincsen mögötte tényleges szakismeret, megfelelő fel- készültség. Ügy gondoljuk, hogy ennek az elvnek az ér­vényesülése oktatásunkban segít, például az érettségihez a hozzátapadt, meg nem felelő a pályaválasztás kérdéseit figyelmet érdemelnek, mert alaposan megvizsgáljuk. E az új munkásnemzedéket, a vizsgálódás kiindulópontja szakképzett fiatal mezőgazda­nézetek oszlásában, sőt ne­hány éven belül elvezet az érettségi vizsga felülvizsgálá­sához is. A múltban, amikor egy sor hivatal betöltését közép­iskolai végzettséghez kötötték, az érettségi társadalmi ran­csak az lehet, hogy hazánk- sági dolgozókat nevelik. Egy got jelentett, az úgynevezett ban milyen társadalmi, gaz­dasági. kulturális feladato­kat kell végrehajtaniok a fel­növekvő nemzedékeknek. Hogyan oldhatjuk meg, hogy a továbbtanulásban a társadalom és az egyén ér­deke minél jobb összhangban legyen? Oktatási reformtörvényünk az olyan iskolatípusok to­vábbfejlesztését határozta meg, amelyek befejezése le­hetővé teszi az ismeretek azonnali hasznosítását. Ennek ország erejét a termelés fej­lettsége, a technikai eszközök, a dolgozók képzettsége és mű­veltségi szintje adja. Ha emellett még azt is figye­lembe vesszük, hogy a mi tár­sadalmunk népünk munká­,úri középosztály” presztízse érdekeit védte meg az érett­ségi bizonyítvánnyal. Meg­felelő származás és társadal­mi kapcsolatok esetén a hi­vatalszerzés eszköze volt, be­fejezett végzettséget nyú.i­jára épül, teljesen érthető, ha tott. Ezzel szemben az érettsé- hangsúlyozzuk: a mi társa- gi ma már a befejezettségnek dalműnk mindig értékelni és csak illúzióját keltheti, hiszen becsülni fogja a közvetlenül csak közbülső állomás az egyef termelőmunkát végző embert, térni tanulás, illetve a munká- az anyagi és szellemi javak ba állás között. Az érettségi előállítóját. bizonyítvány ma társadalmi Hogy a középiskolai tanuló- rangot nem jelent., teljesen tesen nem volna helyes el­hamarkodottan intézkedni. Ezért javasoljuk a Műve- lődésügyi Minisztériumnak: a redagógusok, a tudományos dolgozók, a szülők meghall­gatása és véleménye után döntse el: fenntartsuk e az érettségit, vagy nem? A gimnáziumot végzettek száma természetesen mindig több lesz,-mint az egyetemek­re és főiskolákra felvehetőké is mindig lesznek olyanok, — még eredményes felvételi vizsga esetén is — akik nem vehetők fel. Szükségünk van e kérdésben is a szülők segít­ségére és a reális szemléletre. Azt javasoljuk, hogy minden szülő úgy gondolkodjék és gyermeke arra is számítva kezdje meg gimnáziumi ta­nulmányait, hogy annak be­fejeztével, 18 éves korában kell szakmát választania. Senki se tekintse társadalmi igazságtalanságnak, ha nem vették fel az általa elképzelt főiskolára vagy egyetemre- Az egyetemi és főiskolai fel­vétel vizsgához kötött. Ez a vizsga versenyt jelent, olyan versenyt, amely nem lezárt, mert oktatási rendszerünk if­jaknak és felnőtteknek egy­aránt lehetőséget biztosít tu­dásuk bővítéséhez. Azt hiszem, senki sem gon­dolja, hogy éz a felvételi rendszer abszolút igazságos, de az eddigi vizsgarendszerek közül a legjobban megköze­líti célját. Az a véleményünk és ebben három tanév tapasz­talata erősíti, hogy a felvéte­li rendszert tovább lehet és tovább is kell javítani. A hazafias nevelés két forrása Cseterki Lajos a továbbiak­ban szólt a hazafias nevelés­ről. Hangsúlyozta, az iskola kö­telessége, hogy az ifjúság számára bemutassa és közel hozza elődeink életét, népünk fejlődését, alkotásait és vív­mányait, mindazt, ami múl­túnkat összeköti a társadalmi haladásért, a népek testvéri együttműködéséért folytatott harcunkkal. De a hazaszeretetre neve­lésnek a múlt csak az egyik forrása. Népünknek nemcsak múltja van, hanem jelene és jövője is — hangsúlyozta a szónok. A hazaszeretet mun­kásosztályunk, népünk forra­dalmi harcában, a szocialista Újabh amerikai csapaterősitéseket küldenek Vietnamba Ismét felgyújtotta magát egy fiatal a háború elleni tiltakozásul AUSTIN (MTI) A Johnson elnök texasi bir­tokán folytatott csütörtök es­ti tanácskozások után McNa­mara amerikai hadügyminisz­ter bejelentette, az elnök uta­sította őt, hogy „ a Dél-Viet- namban állomásozó amerikai parancsnok kérésének telje­sítéseként” további amerikai csapatokat küldjön Vietnam­ba, a már ott lévő 160 ezer tőnyi hadsereg megerősítésé­re. A miniszter az újabb egy­ségek létszámát nem volt haj­landó közölni. Tájékozott kö­rökben tudni vélik, hogy a Dél-Vietnamban harcoló amerikai katonák száma hamarosan eléri a 225 000-et. Da Nang és Csu Lai között a tengerpart egy lakatlan ré­szén dél-vietnami kormány­csapatok és amerikai tenge­részgyalogosok partraszallasi műveletet hajtol -t/c végre, mert egy újabb támaszpont létesítése céljából meg akarták tisztítani a területet. Egy amerikai katonai köz­lemény pénteken bejelentet­te, hogy a Bien Hoa-i támasz­pontra 20—25 újabb „Seper Sabre” típusú amerikai va­dászbombázó érkezett. A dél-vietnami hadsereg egy teherautóoszlopa ellen csütörtök délután támadást intéztek a szabadságharcosok a Cap Saint Jacquesba veze­tő úton, Saigontól 60 kilomé­ternyire keletre- A támadást csak a dél-vietnami légierők segítségével tudták elháríta­ni. A kormánycsapatok vesz­teségeiről nem adtak ki jelen­tést NEW YORK Amerikai ügyvédek egy csoportja — a Vietnamban folytatott amerikai politikával foglalkozó ügyvédi bizottság tagjai — New Yorkban me­morandumot adott ki, amely­ben elítéli az amerikaiak viet­nami intervencióját. Csütörtök este Manhattan- ben a „Fiatalok Ligája a há­ború és a fasizmus ellen” nevű szervezet felhívására többszáz személy gyűlt össze az Union Square-en, ahol múlt szombaton öt íiatalem- ber elégette katonai behívó­ját. A tüntetők követelték a vietnami háború megszünte­tését. Egy fiatal anya, a 24 éves Celene Jankowski szerdán es- le az Indiana állambeli Soutú Bend-ben meggyújtotta ru­háit, szintén tűzhalállal tilta­kozva a vietnami háború el­len. Kijelentette: „az egész világ problémái az én problé­máim”. Egyik szomszédja észrevette az égő ruhájú asz- szonyt, segítségére sietett, a <üzet eloltotta, a fiatalasz- szonyt kórházba szállították, állapota nem életveszélyes Celene Jankowski már a ne­gyedik, aki az Egyesült Álla­mokban élő fáklyává akarta változtatni magát a vietnami háború elleni tiltakozásul Pezsgői, farsangi hangulat a fehér telepesek között ■4 rhodesiai kormány első ülése — Stewart JVeic Yorkban — Zambiában szükségállapot A Reuter-iroda jelentése szerint pénteken délelőtt Sa- lisburyben minisztertanácsra gyülekeztek a lázadó rhode- siai kormány tagjai. Rhodesia elszakadásának kikiáltása mi­att az angol kormány Smithet és II miniszterét elmozdította állásából. így bizonyos termékek fejadag rendszerét —, amelyekkel az új helyzet­ben számolniuk kell. A Salisbury-i kabinet ülés megkezdésének időpontjában szállt le a New York-i repü­lőtéren Stewart brit külügy­miniszter gépe. Stewart, Wil­lan Smith egyik kezében egy son brit miniszterelnök utasí- üveg pezsgőt tartott, amelyet tására repült New Yorkba, a Rhodesiái Front Párt vö- hogy részt vegyen a Biztonsági rös-fehér zászlajába csavarták, Tanács rhodesiai vitájában, a másikkal pedig nagy köteg amelyre Anglia kérésére ke­táviratot 'lobogtatott: „Nézzé­tek, miket kaptunk!” — tréfál­kozott az újságírókkal. Ezután a minisztertanácsi ülés meg­kezdődött. Az AP hírügynökség külön­riilt sor. A Wilsan-kormány Stewart washingtoni missziójával, a tessék-lássék gazdasági szank­ciókkal olyan hatást akar el­érni, hogy ne alakuljon kül­a fehér telepesek valóságos farsangi hangulatban dorbé- zolták át az éjszakát. Salisbury főutcáját fehé­rekből összeverődött cso­portok járták, a hangadók a „függetlensé­get” éltették. A város szélén, az afrikaiak által lakott ne­gyedekben azonban, mélysé­ges csönd volt — írja az ame­rikai újságíró. John Wratnaíl pénzügymi­niszter, George Rudland ke­reskedelem és iparügyi mi­niszter már az elszakadás ki­mondásának napján követel- j ték, hogy rendkívüli gazdasá- építésben úi tartalmat kapott. | gi intézkedéseket kell tenni, Hazafiságunknak tehát két mert Rhodesia csak így ma­tudósítójának jelentése szerint földön „száműzött” rhodesiai forrása van: népünk forradal­mi múltja és jelene, amely (folytatás a 3. oldalon) megfelelően a Művelődésügyi ifjúság nagyobb része olyan egyenértékű azzal, hogy „kö­radhat talpon. Az AFP jelen­tése szerint már elő is készítették azokat a gazdasági kor­látozó intézkedéseket — nemzeti kormányzat. Amikor az AP egyik londoni munka­társa ezt a problémát firtat­ta kormánykörökben, a brit kabinet egyik tagja sommásan válaszolt: „a száműzött kormány mi vagyunk”. A Reuter beszámolója sze­rint csütörtökön este Zambiá­ba indult Londonból a Zim­babwe Afrikai Népi Unió Párt egyik magasrangú tiszt­ségviselője. A repülőtéren el­mondotta: utasítjuk híveinket, hogy ezután már erőszakos esz­közöket is használjanak fel igazságos ügyünk vé­delmében. Zambiában Kenneth Kaunda kormánya szükségállapotot hirdetett ki. Kaunda kijelen­tette, ha országa területét tá­madás éri, erővel csap vissza. A rhodesiai kérdés as ENSZ-ben NEW YCDRK (MTI) Amint áz ENSZ-ben isme­retessé vált, hogy a Smith- kormány puccsszerűen kikiál­totta a fehér telepesek füg­getlenségét, azonnal összeült a közgyűlés 4. számú bizott­sága. A gyámsági, illetve ön- kormányzattal nem rendelke­ző területekkel foglalkozó bizottság elé terjesztették sür­gős jelzéssel 47 ország hatá­rozati javaslatát, amely el­ítéli a függetlenség egyoldalú kikiáltását, javasolja a Bizton­sági Tanácsnak, hogy sürgő­sen vitassa meg a Dél-Rhode- siában előállott helyzetet. Az angol kormánynak azt taná­csolja a javaslat, hajtsa végre a közgyűlés és a Biztonsági Tanács korábbi határozatait, amelyek szerint hatályon kí­vül kell helyezni az 1961. évű fajvédő alkotmányt, új alkot- mányozó gyűlést kell össze­hívni az általános szavazójog alapján, szabadon kell bocsá­tani a politikai foglyokat Azimov szovjet küldött több szocialista onszág nevé­ben teljes támogatásáról biz­tosította a 47 afro-ázsiai or­szág határozati javaslatát. Ezt 101 szavazattal 2 (Portugália és a Dél-Afrikai Köztársaság) ellenében el is fogadták, Fél órával később összeült a közgyűlés, amely 107 szava­zattál 2 ellen, egy tartózko­dással megerősítette a 4. szá­mú bizottságban elfogadott határozatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom