Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-12 / 270. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek Indonéziai helyzetkép További hajsza a kommunisták ellen AZ MSZMP NÓGRÁO MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVF. 270. SZÁM Ara: 50 FILLÉR 1965. NOVEMBER 12. PÉNTEK Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Csütörtök délelőtt 11 óra­kor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Kál­lai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Je­nő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, továbbá a Politi­kai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplo­máciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos ve­zetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt képvise­lőkről: Rónai Sándorról, Sza­kosíts Árpádról, Kossá Ist­vánról, Bakos Istvánról, és dr. Szabó Pál Zoltánról. Az országgyűlés néma felállással adózott az elhunyt képviselők emlékének, s nevüket jegy­zőkönyvben örökítette meg. Vass Istvánná ezután arról tájékoztatta az országgyűlést, hogy a legutóbbi ülésszak óta a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az alkotmány 20. pa­ragrafusa alapján gyakorolta jogkörét és az ennek megfele­lően alkotott törvényerejű rendeletéiről, az egyes határo­zatairól szóló jelentést a kép­viselők között szétosztotta. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését jóváhagyó­lag tudomásul vette. Vass Istvánná ezután bejelentette, hogy a megüresedett kép­viselői helyekre a Veszprém megyei választókerületből Al­brecht József és Frankó Jó- zsefné, a Heves megyei vá­lasztókerületből Horváth Fe­renc. a Szolnok megyei vá­lasztókerületből Molnár György, a Baranya megyei választókerületből Matakovics Jánosné, a Borsod megyei vá­lasztókerületből pedig dr. Papp Lajos soron következő pótképviselőket hívta be. Be­jelentette továbbá, hogy Ró­nai Sándor és Szakasits Ár­pád elhalálozásával az Elnöki Tanácsban két hely megürese­dett. Az MSZMP Központi Bi­zottságától és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa el­nökségétől javaslat érkezett a megüresedett helyek betölté­sére. Dr. Pesta László jegy­ző ismertette a javaslatot, amely indítványozza, hogy az országgyűlés Kádár Jánost és dr. Erdei Ferenc képviselőket válassza az Elnöki Tanács tagjává. A javaslatot az or­szággyűlés egyhangúlag elfo­gadta. Az elnöklő Vass Istvánné bejelentette azt is, hogy a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöksége javaslatot nyújtott be a Legfelsőbb Bí­róság népi ülnökeinek meg­választására. A jelöltek név­jegyzékét a képviselők kö­zött szétosztotta. Az ország- gyűlés a javaslatot elfogadta és a jelölteket a Legfelsőbb Bíróság népi ülnökeivé válasz­totta meg. Ezután dr. Pesta László jegyző ismertette az interpel­lációra jelentkezett képvise­lők névsorát, az interpellá­ciók tárgyát, majd Vass Ist­vánné indítványára az or­szággyűlés elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát A napi­rend a következő: 1. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 2. Ilku Pál művelődésügyi miniszter beszámolója az ok­tatási reformtörvény végrehaj­tásának tapasztalatairól és to­vábbi feladatairól, 3. a Legfelsőbb Bíróság el­nökének beszámolója, 4. interpellációk. Ezután napirend szerint Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára ismertette az Elnöki Tanács két ülésszak között végzett munkájáról szóló be­számolót. Az országgyűlés az Elnöki Tanács munkájáról szóló be­számolót egyhangúlag tudo­másul vette. Ezután Ilku Pál művelődésügyi miniszter emelkedett szólásra. sőoktatósra és a kultúrára for­dított összegek évente mint­egy 12 százalékkal nőttek, te­hát ténylegesen gyorsabban, mint a nemzeti jövedelem. Ez igen örvendetes, és kormá­nyunk megkülönböztetett gon­doskodását mutatja. A rá­fordításoknak több mint két­harmada a közoktatás és a felsőoktatás céljait szolgálja. Ez tette lehetővé mintegy 3580 általános iskolai tante­rem és 530 műhelyterem, va­lamint 760 középiskolai tante­rem építését. A fejlesztés értékét növeli, hogy az a társadalom igen je­lentős segítségével valósult meg. A tantermek 29 száza­lékát, a tanműhelyek 92 szá­zalékát építették helyi erőfor­rásokból. A helyi erőforrások kiaknázása ezután is sok le­hetőséget nyújt, de úgy kell gazdálkodnunk, hogy a beru­házások megkezdéséhez még több esetben adhassunk köz­ponti támogatást. Az új tan­termekből, sajnos 2150-nel az elavultakat kellett pótolnunk, s így csak 1415 szolgálta a tényleges fejlesztést. Ma 31 570 általános iskolai tanter­münkben 44 473 tanulócsoport dolgozik, azaz 100 tanteremre 141 osztály jut. Ez az 1.41-es arány a váltakozó tanítás mértékét mutatja. A három millió koldus Ma­gyarországában a 14 évesek­nek csupán húsz százaléka járt iskolába. Most viszont oktatás terén, kultúrában, mű­veltségben a legfejlettebb ka­pitalista országokkal is ve­tekszünk, sőt megelőzzük őket. A politechnikai oktatsis sikere Ilku Pál beszámolója Ilku Pál bevezetőben em­lékeztetett arra, hogy az or­szággyűlés húsz évvel ezelőtt alkotta meg hazánk első szo­cialista oktatási törvényét, majd megállapította, hogy köznevelésünk fejlődését vizsgálva határozottan kiraj­zolódik az előrehaladás né­hány jellemző vonása. — Azt ugyan nem mondhat­juk, hogy már megvalósítot­tuk a szocialista munkais­kolát, de azt igen, hogy a gyakorlati foglalkozások, a fizikai munka, vagy a terme­lési gyakorlatok minden is­kolai fokon polgárjogot nyer­tek, javult a tanulóifjúságnak a termelői pályák, fizikai munka iránti érdeklődése. Nem számoltuk még fel tel­jesen a tanulók túlterhelését, de sokat tettünk csökkentése érdekében. Az előbbiekben az oktatási reform három alapelvének érvényesülésére próbáltam rámutatni. Hallhatók ma olyan nézetek is, hogy baj van a reformmal, válságba került a reform, vagy éppen, hogy napirenden lenne „a reform reformja”. Mj ebben az igazság? Bár vannak bi­zonyos végrehajtási problé­mák (ezekről is esik majd szó), de a reform alapelvei változatlanul helyesek, s ezek valóra váltásában jelentős eredményeket értünk el. Az élet igazolta minden fontos elvünket és lényeges célki­tűzésünket. Elsők között a világon A munkára nevelés — a formák és a tartalom szük­séges korrekciójáról most egyelőre nem beszélve —, mint elv helyes, és továbbra is megmarad. Köszönjük azt a sok munkát üzemieknek, pedagógusoknak, amit a mun­kára nevelés érdekében, a ter­vek kidolgozásában és a gya­korlatban nyújtottak, mind­azoknak, akik vállalták a har­cot, a nehézségeket, akik nem kímélték erejüket, idejüket, s ha kell. szabadidejüket sem — mondott®, majd az oktatás számszerű eredményéről szólt. Hangsúlyozta, hogy a hat éves korú gyermekek 98,6 százaléka beiratkozik az általános iskola első osztályába, s 16 éves ko­rára — a 10 éves tankötele­zettség végére — 90 százalé­kuk el is végzi a nyolc osz­tályt. E vonatkozásban is vi­lágviszonylatban az elsők kö­zött állunk.’ Ezt bizonyítják az UNESCO összehasonlító sta­tisztikái is. A második 5 éves terv idő­szakában a közoktatásra, a fel­Ilku Pál a továbbiakban az egyes iskolatípusok néhány legfontosabb kérdésével fog­lalkozott. Rámutatott, hogy ez évben emlékeztünk meg a 8 osztályos általános iskola meg­teremtésének 20. évfordulójá­ról. Az általános iskola egész iskolarendszerünk szilárd és biztos alapja. Az 5—8. osztály­ba járó tanulók 90,7 százaléka részesült szakrendszerű okta­tásban. Az igazsághoz azon­ban az is hozzátartozik, hogy száz tanórából ma még csak mintegy hatvanat tartanak meg szaktanárok. Szakrend­szerű oktatásunk továbbfej­lesztésének egyik legfonto­sabb eszköze és módszere a pedagógusok letelepítése a községekbe és kisvárosokba További feltétele a körzeti is­kolai hálózat bővítése. A gyakorlati foglalkozást, amit ma többnyire politechni­kának neveznek, a szülők túl­nyomó többsége örömmel üd­vözli. A politechnikai oktatás gyorsan elterjedt, a csaknem 2700 nagy létszámmal dolgo­zó általános iskolából mintegy 2600-ban megvalósult. A töb­biben is hamarosan meg kell teremtenünk a politechnikai oktatás feltételeit — mon­dotta, majd hozzátette, hogy a jövőben tervszerűen tovább kell építenünk az általános iskolai tantermeket, hogy csökkenthessük a kétműsza- kos oktatást. Jelentősen fejlődött az el­múlt öt esztendőben napközi otthon-hálózatunk is. Míg az 1960/61. tanévben kereken 110 000 gyerek volt napközi otthonban,^ addig ebben a tanévben már több mint 175 ezer gyerek számára biztosí­tottunk ott helyet. Mindemel­lett, különösen a falvakban, jelentősebben kell fejleszte­nünk az idényjellegű napkö­zik hálózatát, hogy a mező­gazdasági munkaidőben az anyák jobban bekapcsolódhas­sanak a termelő munkába. Pályaválasztás és középiskola A pályaválasztás gondjával a 14 éves korosztály kerül először szembe. A szakmun­kástanuló-iskolák első évfo­lyamos tanulóinak a száma 1960 óta állandóan emelKe- dik. 1960-ban 52 000-en, 1965- ben már 64 000-en jelentkez­tek szakmunkástanulónak. Ezen a területen is találkoz­tunk azonban érthető, de nem elfogadható törekvések­kel — mondotta és emlékez­tetett arra, hogy az úgyne­(folytatás a 3. oldalon.) DJAKARTA (MTI) Mint már jelentettük, Dja- kartában szerdán nyilvános­ságra hozták a különleges állapot megszüntetését ki­mondó határozatot. Röviddel ezután rádióbeszédet mondott Wirahadikusuman vezérőr­nagy, a djakartai helyőrség parancsnoka és sietett kije­lenteni; ..A rögtönbiráskodás meg­szüntetése ellenére a had­sereg ingadozás nélkül tovább folytatja az állam­apparátus megtisztításál kommunistáktól és olyan elemektől, akik támogat­ták a Szeptember 30. mozgalmat." Sjaichu. az indonéz parla­ment elnökhelyettese a Hő­sök Napja alkalmából tartott beszédében azt bizonygatta, hogy In­donézia belső nehézségek­kel fogja szembetalálni magát mindaddig, amíg az IKP „nem lesz halott.” A hadsereg folytatja kom­munisták és más baloldali személyek üldözését az egész ország területén. A közép- jávai Bojolali városából súlyos feszültségről érkeznek je­lentések azután, hogy a múlt hét vé­gén megöltek két ejtőernyőst a piactéren. A hadsereg kor­dont vont a piactér köré és több tucat személyt tartóz­tatott le. Az Antara jelentése sze­rint Közép-Jáván, Kudus vá­rosában 140 személyt vettek őrizetbe. EHSZ-közgyülés: Biztonsági Tanács: A Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítá­sáról folyó vitában a szerda esti ülésen a tanzániai meg­bízott hangoztatta, hogy első­sorban az ENSZ érdeke kíván­ja meg Kína ENSZ-beli jo­gainak helyreállítását. Cáfol­ta azokat a képtelen érveket, amelyekkel az amerikai meg­bízott akarja megakadályozni az igazság érvényesülését. Az Egyesült Államokat ebben az esetben nem az ENSZ alapokmánya vezeti, hanem kizárólag a Kínai Népköztár­sasággal szemben táplált vak gyűlölete. A kérdést — mon­dotta — egyszerű szótöbbség­gel kell eldönteni, mivel nem új tagállam felvételéről van szó. A kenyai megbízott azt fej­tegette, hogy több államot ki kellene zárni az ENSZ-ből a más országok belügyeibe való beavatkozásért, az alkotmány elveinek megsértéséért, ha ezekkel az államokkal szem­ben ugyanolyan ismérveket alkalmaznának, mint amilye­neket az Egyesült Államok akar a közgyűlésre kényszerí­teni Kínával kapcsolatban. A Fülöp-szigetek küldötte élesen ellenezte a kínai man­dátum megváltoztatását, és követelte, hogy a kérdést két­harmados többséggel döntsék el. A Biztonsági Tanács foly­tatta a portugál gyarmatok kérdésének megvitatását. Szerdán Tanzania küldötte hangoztatta, hogy mindaddig nem fejeződik be Angola, Mo­cambique és Portugál-Guinea népének harca, amíg a portu­Kína felvételének vitája A portugál gyarmatok ügye gál gyarmatosítókat ki nem űzik Afrikából. Felhívta a ta­nácsot, alkalmazzon szankció­kat Portugália ellen. Nyikolaj Fedorenko szovjet küldött hangoztatta, hogy a Biztonsági Tanács 1963 július 31-i határozatát durván meg­sértve. a NATO-hatalmak to­vábbra is hatalmas katonai és gazdasági segélyt nyújtanak Portugáliának. Fedorenko követelte, hogy a Biztonsági Tanács folyamod­jék az alapokmánnyal össz­hangban az összes lehetséges gazdasági, politikai és más szankciókhoz Portugália ellen. Ugyancsak követelte, hogy az ENSZ tevékenyebben segítse elő az összes, még meglevő gyarmati rendszerek felszá­molását. A Bizionsági Tanács azt sem nézheti ölbe tett kéz­zel, hogy egyes NATO-hatal­mak bűnrészesek Lisszabon gyarmati politikájában — mondotta. Äz J;,lő üveggyár üvegfestó üzemében dolgozik Nagy joz iariu szociaus.a ií jús ,i export brigádja. Nagy súlyt h elyeznek a továbbtanulásra. A brigád az üzemben dolgozó betanított munkások közül nyolc dolgozót patronál. Képünkön Nagy József brigádve­zető, Paulik Mátyásné és Go dó Katalin. Rhodesia kimondta di elszakadást SALISBURY (MTI) A rhodesiai kormány csütör­tökön kimondta Nagy-Britann- niától történő elszakadását és a közép-afrikai angol korona- gyarmatot egyoldalúan füg­getlennek nyílvánította ki. A kormány-nyilatkozatról beszámoló UPI első gyorshíré­ben arról tájékoztat, hogy Smith kijelentette: „Rhodesia késedelem nélkül” független- ’ séget követel s hogy a köve­telés „kétségkívül jogos”. Smith kijelentette, hogy Rhodesiai hűséges volt és ma­rad a trónhoz. Nagy hangon kijelentette: nem hiszi, hogy a belföldön és külföldön jelzett súlyos következmények megvalósul­nak. Smith nyugalomra intette a lakosságot és támogatást kért. Közölte, hogy az ezután már független Rhodesia megtartja a brit zászlót és a himnuszt. Közvetlenül a deklaráció elhangzása után Sir Humph­rey Gibbs rhodesiai főkor- mányzó nyilatkozatot tett közzé: tájékoztatta az ország népét, hogy a királynő rende­letére Smithet és miniszter- társait elmozdította tisztségé- bőL Megfigyelők szerint a fő­kormányzó utasításának vég­rehajtására gyakorlatilag sem­miféle lehetőség nincs. Salisbury-ból érkezett leg­újabb jelentés szerint a Smith- kormány bevezette a sajtó- cenzúrát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom