Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-28 / 284. szám

1965. november ?8. vasárrop.

VÓPiR A ö

7

OkiaM§i törvényünk vé^rHiajtása,

további feladatniuk

OKTATÄSI reformtörvényünket az országgyűlés 1961- ben fogadta el. A törvény elfogadása társadalmi rendszerünk, kultúrforradalmunk fejlődésének szükségszerűségéből fakadt, közoktatásunk fejlődésének jelentős állomása. Az új elvek vitájában, kidolgozásában megyénk lakossága nagy aktivitással vett részt. Ez az érdeklődés. aktivitás kedvezően érezteti hatását közoktatásügyünk fejlődésében.

Az országgyűlési beszámolót, vitát nagy várakozás előzte meg, különösen a pedagógusok és művelődésügyi vezetők, szülők részéről. Az a vélemény jellemző: helyes volt megtárgyalni az oktatási törvény végrehajtásának helyzetét Egyrészt azért, hogy országos tapasztalatok alapján lássuk; az eltelt négy év gyakorlata mennyiben igazolta a törvény helyességét, milyen új kérdéseket vet fel, és melyek azok a területek, amelyeket tovább kell fejleszteni, másrészt azért, hogy választ kapjunk azokra a kérdésekre, hogy mennyire általánosak azok a problémák, amelyek megyénkben felmerültek, és helyesek-e ezek megoldására tett javaslataink.

Párt- és állami szerveink, a művelődésügy dolgozói tisztában vannak azzal, hogy a törvény megvalósítása hosszabb időt igényel, fokozatosan több lépcsőben van lehetőség a törvény alapján bevezetni az új dokumentumokat, kialakítani az iskolatípusokat és az egyes iskolatípusoknak megfelelő tárgyi és személyi feltételeket. Jól eső érzés, hogy megyénk párt- és állami vezető szervei ezt reálisan, helyesen ítélik meg, s ennek megfelelően szabták meg a feladatokat.

A GYAKORLAT igazolta — mint az országgyűlés vitája is megállapította —, hogy az oktatási törvény alapelvei, célkitűzési helyesek. Szorosabbá vált a kapcsolat az élet és az iskola között, az iskola mindinkább a gyakorlati életre; munkára készíti elő a tanulókat. A fizikai munka megbecsülése, megszerettetése ma minden iskolánk célkitűzései között szerepel. Természetesen ez nemcsak az iskola feladata. Ma még nagyon sok szülő, sőt a középiskolát végzett fiatal is úgy gondolkodik, hogy hiába végezte el a középiskolát, mert fizikai munkás anélkül is lehetett volna. Természetesen nem kis gond a tanulók pályaválasztásának eldöntése, és a végzett fiatalok továbbtanulása, illetve munkába állítása. Különösen a gimnáziumot végzett leánygyerekek elhelyezése jelent nagy gondot. A tanulók felkészítése az életre természetesen nemcsak a munkára (fizikai és szellemi munkára egv- aránt) való felkészítésben jut kifejezésre. Az új Tanterv és Utasítás célkitűzéseinek, az oktatási és nevelési célok megvalósításának egész komplexuma, valamint a társadalom fokozottabb, tervszerű segítése. okos megjegyzései, bírálata az iskolai oktató, nevelő munkához jelenti az iskola és az élet szorosabb kapcsolatát. Megyénk iskoláinak többsége helyesen értelmezi ezt az elvet, ennek szellemében végzi tevékenységét. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy jelentősen csökkent az üzemek, intézmények segítő munkája e cél megvalósításához. Ma már mind nehezebb az igényeknek megfelelő bázis-üzemet biztosítani egy-egy szakközépiskolának. a tárgyi feltételek megteremtésében kevesebb segítséget kapunk. A hűség kedvéért azt is el kell mondani, hogy iskoláink vezetőinek igéírta: Géczi János, a Nógrád megyei Tanács-vb elnökhelyettese

nyei sem olyan intenzívek, s munka tervezésében, az okia- Nagyon nagy gondunk, hogy néhány probléma jelentkezik tó, nevelő munka során, az az utóbbi évek fejlődése elle- ennek az elvnek értelmezésé- iskolán belüli élet rnegszerve- nére is alacsony (46,9 száza- vel, különösen a középisko- zésében nagyobb helyet kap lék) a szaktanárok által le- lában. A párt- és állami szer- célul tűzött a nevelő munka adott szakórák aránya. A terA középfokú oktatás hálózatának bővítése szükséget, volt, azonban nagy gond az. hogy működéséhez nem tudtuk a betervezett tárgyi és

vek fokozottabb tevékenysége megvalósítása. Azonban mégis mészettudományos tárgyak és személyi feltételeket biztosít;

ellenére sem sikerült olyan az az igazság, hogy ebben tárgyi feltételeket teremte- nem tudtunk kellően előreha- nünk, amelyeket e helyes elv ladni. Munkája értékelésénél megvalósításához optimáli- elég sokszor mondja el egy- san elképzeltünk. Azonban az egy nevelő, hogy a tananyagot elv helyes és e tárgyi feltété- sikerült megtanítanom. Ebből lek megteremtésére kell irá- látszik, hogy a nevelési terv- nyítani a figyelmet, különö- ben megfogalmazott célkitűaz orosz nyelv tanításához különösen kevés a szaktanai- A gyakorlati foglalkozásban túlzott az ipari, és alacsony a mezőgazdasági aránya. Ezekből

ni. Javít ezen a helyzeten tervezett új oktatási intézmények közeli beindulása.

Másrészt gyorsabban kell a

sen a távlati szakember szűk- zések tudatos elemzése hiány- hogy alacsony színvonalú séglet biztosítása érdekében, zik. A nevelési célt vagy nem tárgyak tanítása: és nagy

Helyes az az alapelv is, is tervezi meg, vagy elhanyaamely korszerűbb műveltséget gólja megvalósítását, vagy

követel az iskolától. E terüle- előfordul ellenkező, formális nul mányi

ten az új dokumentumok, re- aktualizálás, amely a témaform-tankönyvek bevezetése, körtől, vagy a konkrét témáaz azokhoz kiadott házikönv- tói teljesen független. Az is- vezésére felhívni a pedagógu- vek sok segítséget adnak pe- kola egesz eleteben nem terdagógusainknak. Szülők, pe- vezik elég tudatosan az ifjúdagógusok, tanulók az új sági szervezetek, a KISZ- és tankönyvet szívesen fogadták, úttörő szervezetek nevelési

Egy-két tankönyv kivételével tevékenységét. A különböző

ismeretanyagot nevelési tényezők összehango- figye- lása több iskolánknál hiányzik. Ez sokszor az igazgatók, az új tankönyvek adta leheGyors ütemben növeltük a középfokú beiskolázást. Ma foglalkozás már az általános iskolát vég- következik. zettek 73 százaléka tanul nappali tagozaton, középfokú oktatásban. Ebből a hagyományos szakmunkásképző iskokülönbség egyes iskolák ta- iára 36,7 százalék jut. Ezt az színvonala között, arányt tovább kell növelnünk,

korszerűbb

tartalmaznak, jobban lembe veszik a tanulók életkori sajátosságait, gyakorla- tiasabbak, esztétikusabbak. A pedagógusok többsége ezeket ségével függ össze, a dokumentumokat, tankönyveket jól hasznosítja. Természetesen

tanárok. tanítók ideológiai tőségeket sem tudják kihasz- bizonytalanságával, közömbös- nálni teljes mértékben iskoláink jelentős részében. A AZ ISKOLATÖRVÉNY vég- korszerű pedagógiai módsze- nagyobb probléma rehajtásában a leggyorsabb rek kutatása, terjesztése, a előrehaladás az általános iskolánál van. Ez évben a

van azoknál a könyveknél, amelyek terjedelme, kifejezés- módja nem veszi figyelembe törvény eléggé a tanulók adottságait, harmadik

Itt több segítséget kell adni gyünk. A legfontosabb doku

mert itt kedvezőbb feltételek- , , , . ,, , kel rendelkezünk, és a szükszaktanari kepesites megszer- séglet is nyilvánvaióbb. Jelen.

leg a középiskolai tanulók 35 sokat, és több szaktanárt kell százaléka jár szakközépisko- a megyében letelepíteni. Egye- lába illetve technikumba. Ked- __ .. ^ vezobb az arany az első os2lore a 30 Tanterv es Utasítás, tólyba beiratkozottaknál, ahol a nevelési terv, a rendtartás már a tanulók fele szakközépkövetelményeinek megfelelően iskolás, illetve technikus. Az

arány javítására törekedni kell, azonban csak akkor léphetünk1 előbbre, ha a feltételeket, elsősorban a bázisüzemeket, a tanulók elhelyezését biztosítani tudjuk, mert ez néhány .jelenleg működő osztály esetében most is problematikus. Feltétlenül szükséa pedagógusoknak, tanulóknak mentumok, a legtöbb reform

szakismeretek és politikai

megvalósításának ideológiai műveltség növelése “es, hogy összehangoltabb, lépcsőjében va- szükséges a törvény tartalmi céljainak gyorsabb megválósegítséget adjunk a szakközépiskolák kialakításához, ésAz utóbbi években köteles gyermekeknek

eltelt oktatási tulajdonságok kialakításához, tudunk véleAz iskolatörvény megvalósításának legproblematikusabb területe a középfokú oktatás.

a tancsaknem 100 százaléka jár isko- A törvény két középiskolai lilába: növekszik a 14, illetve a pust határozott el, ugyanakegyaránt. A pedagógusok to- tankönyv már az iskolában, a vábbképzésében még gondol- gyerekek kezében van, né kodnunk kell azon, hogy a hányról ,™ár Tanterv es Útmutatás celkitű- ményt mondani zéseinek megfelelően a tankönyv anyagának korszerűbb elsajátítása érdekében milyen segítséget adjunk. Az új tankönyvek új nevelési el.iáráso- 16 éves korig a VIII. osztályt kor jelenleg még három inukat, módszereket kívánnak és szettek szama. ködik (a gimnázium, a szakerre fel kell készíteni neve- Még mindig kevés az óvodai középiskola és szaktechnikum), tóink nagy többségét. előképzésben lévők aránya. Az országgyűlés vitája alapAz glso osztályban lényegesen .. . . °

TOVÁBBRA IS fontos kevesebben buknak meg, mint Jan fokozatosan alakul at a alapelv az, mely nevelő mun- azelőtt, számuk azonban meg- kánk hatékonyságának nőve- növekedett a második osztálylését tűzi ki célul. Ez az alap- ban, és továbbra is gond az

sításához, a világnézeti neve- működési feltételeinek meg- lés, a kommunista erkölcsi teremtéséhez. Meg keíl vizsgálni a meglévő középiskolák tárgyi, személyi ellátottságát, az oktató-nevelő munka színvonalát.

A következő években nem várható a középiskolákba felvehető tanulók számának növelése. Ugyanakkor jelentős az a döntés, hogy a fiatalok a szakmunkástanuló iskola elvégzése után lehetőséget kapnak a termelő munka megszakítása nélkül középiskolai tanulmányok folytatására.

Minden középiskolai típusban szükséges az oktató-neelv nagyon szorosan kapcso- ötödik osztályban a magas {eszítéseket tettünk a^közép- lódik a Központi Bizottság bukási arány, ideológiai irányelveinek megszaktechnikum szakközépiskolává.

MEGYÉNKBEN nagy erőfokú oktatás hálózatának bő- A felsőtagozatos tanulók 84 vítésére. Létrehoztunk az álvitása, elsősorban a korszerű gyakorlati oktatás, a tér-r\ leiSUUi&UiCcibUS bdii uiwn. 01 vncöcic. ucucauituim ctz, c11valósításához, s ez egész tár- szazaiéka részesül szakrend- talános iskolákban közös igaz- . . .. . ' '

sadalmunk fejlődése szempontjából előtérbe került.

Az általános és középiskolákban a nevelési célok magnyelvi tárgyak területén. Ennek személyi, tárgyi, továbbképzési konzekvenciáit nagyon

szerű oktatásban. A meglévő gatású gimnáziumot, illet- körzeti központi iskolák tár- ve szakközépiskolát, gimnágyi és személyi feltételeit vál- ziumainkban szakközépisko- komolyan kell vennünk, tozatlanul javítani kell,' az lai osztályokat indítottunk, a valósításához kiadott nevelési újabb körzetesítésnél tárgyi és szakmunkásképző intézetben A FELSŐFOKÚ felvételi programot nagy vita előzte személyi, közlekedési, anyagi szakközépiskolai osztály is rendszer helyesnek bizonyult, meg. A segédanyag funkcióját feltételek megteremtésénél helyet kapott a közgazdasági továbbfejlesztésével azonban a nevelési terv betölti. A ko- körültekintőbbeknek kell len- technikumot szakközépiskolá- nagyobb feladatok hárulnak a rábbi évekhez viszonyítva a nünk. vá alakítjuk át. középiskolákra. Jelentős gonMagyar filmrendezők a hollywoodi Bábelben

lVf integy ötven esztendős a magyar filmgyártás Bár az első világháború előtt dr. Janovics Jer.ő, a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója érdeklődni kezdett a film iránt, és a párizsi Pathé-cég támogatásával forgatott is néhány filmet, a folyamatos magyar filmgyártás azonban csak későbbi keletű. 1915-től kezdve fejlődött nálunk komolyabb művészeti ággá a film és teremtette meg az érvényesülés lehetőségét az első magyar filmrendezői nemzedéknek.

Ebből az első filmrendezői generációból a Tanácsköztársaság bukása után — a Hort- hy-terror elől — sokan menekültek külföldre és közülük hárman meghódították a nemzetközi filmvilágot, művészi hírnévre tettek szert a filmgyártás fellegvárában, a holly- woody Bábelben.

Kertész Mihály volt a legidősebb a három fiatalember között. 38 magyar filmet forgatott. színművek, regények filmt eldogozásait, de mást is akart. Nagyhatású, nagyszabású filmekben látta az igazi mozisikert. Bécsben a legnagyobb osztrák filmgyárnak, a Saschának lett a rendezője.

Sodorna és Gomorrha, A rabszolgakirálynő, Sámson és Delila — a gyors egymásutánban elkészült filmjei hívták fel rá az amerikai filmgyárosok figyelmét, és Hollywoodba került. Ott Michael Curtiz néven rendezett filmjei elsősorban az izgalomkeltésre és a közönség lenyűgözésére törekedtek. Errol Flynnt, a nagy kalandor-hőst ő vitte filmre és sok más, később világhírűvé lett sztár nála indult.

Kertész Mihálynál sokkal jelentősebb művészi értéket teremtett a másik kivándorolt magyar rendező: Fejős Pál. A legnagyobb itthoni alkotása Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének megfilmesítése volt. Nem a külsőségekre építette a forgató- könyvet, hanem a gondolatokat vitte vászonra. — A film sajnos megbukott. Bécsbe ment, majd Amerikába vándorolt, ahol orvosi diplomát szerzett. Ezután visszatért a filmhez. Megtakarított pénzevei megcsinálta Az utolsó pillanat című filmjét, amely egy öngyilkos perceit idézte fel. Pszichológiailag és irodalmi- lag kitűnő alkotásnak bizonyult. Carl Laemmle, az akkori filmvilág egyik hatalmassága — szerződtette Fejőst, aki két-három igen értékes realista filmet forgatott.

Amerikai sikerei birtokában hazajött, megcsinálta a Tavaszi zápor című filmjét, amely Magyarországon ugyan megbukott, de Marie címmel a a filmtörténelem egyik klasz- szikus alkotásaként könyvelték el. Fejős nem a szavakra, hanem a zenére fektette a hangsúlyt, mert művészi felfogása szerint az igazi hangulatot, a „levegőt”, a zenei hanghatásokkal lehet érzékeltetni. Fejős még egyszer próbálkozott itthon, azután, újra külföldre ment. ahol azonban néhány film forgatása után végleg a tudományos pályát választotta: egyetemi tanár

lett New Yorkban. De filmjeiről nem feledkezik meg egyetlen filmtörténeti könyv sem

\ harmadik budapesti fiatalembert, Korda Sándort az üzlet és a művészet ötletes, merész egyeztető- jeként tartották számon. Az angol filmgyártás megteremtése jutalmául haroneti rangot knvott az angol királynőtől.

Korda teli volt ötletekkel, kezdeményező energiával. A mai magyar filmgyártás fellegvárát, a zuglói műteremte- lepet, az általa létrehozott Corvin-filmgyár alapította. Korda már magyarországi működése során haladó írókkal dolgozott, a magyar irodalom remekeiből készített filmeket és amikor kijutott Bécsen Berlinen, Pánson keresztül Hollywoodba, ott is haladó honfitársaival íratta a forgatókönyveket.

S hogy Korda Sándor, a későbbi Sir Alexander, tevékenysége mit jelentett a nemzetközi művészetnek? Felszabadította az angol nyelvterületet az amerikai filmiparosok monopolisztikus törekvései alól, felfedezte és szerepeket adott Anglia legjobb színészeinek, Laurence Olivier- nek, Charles Laugtonnak. Robert Danatonak, bekapcsolta az európai filmgyártásba Chaplin, Douglas Fiarbanks és Mary Pickford filmgyárát a Uni- tc* 4 rtist céget.

1 aurence Olivier, a világ- hírű angol színész Forda sírjánál mondotta:

— Bölcs volt, és kedves Korda Sándor — virtuózként — gondolataival, műveivel az egész világot szolgálta.

Radó István

dot kell fordítani a tanulókkal való differenciáltabb fogadkozásra. különösen a fizikai dolgozók tehetsége^ gyermekeivel. A szilárd ismeretek mellett a magatartás, a hiva- tásszerelet kialakítására is nagyon ügyelni kell. Fokozottabban kell segíteni a tanulók pályaválasztását. A megyében is gyorsabban kell létrehozni, elsősorban a természettudományi tagozatos osztályokat. A felsőfokú továbbképzés és a megye szakemberszükségleteinek gyorsabb biztosítása érdekében nem mondhatunk le egy felsőfokú oktatási intézmény létesítéséről.

Az oktatási törvény megvalósításában rendkívül nagy érdeme van a becsületes, lelkiismeretesen dolgozó pedagógusoknak. Nevelőink többsége nagy felelősséggel mondja el véleményét az iskolai oktató- nevelő munka kérdéséről, ‘ a mindennapi munkában szerényen, hozzáértéssel dolgozik, tanul az iskolán belül és az iskolán kivül. Vannak ugyanakkor olyan pedagógusok is, akik közömbösek, ,.ta* nítgatnak”, mindig csak a hi* bákat látják, úgy ítélik meg, hogy iskolatörvényünk csődbe jutott, nem törődnek politikaiideológiai, szakmai, pedagógiai továbbképzésükkel, az ifjúság nevelésének kérdéseivel, reakciós nézeteket juttatnak kifejezésre.

Továbbra is a pedagógusoknak azt a rétegét kell szélesíteni^ amelynek tagjai nagy felelősséggel, hozzáértéssel tevékenykednek mindennapi munkájukban. Az eddigieknél is átgondoltabb harcot kel! folytatni a különböző téves nézetekkel, gyakorlattal

szemben. A kormány látja, hogy javítani kell a pedagógusok élet- és munkakörülményeit. Azt a hathatós intézkedést. amelyet a pedagógus lakásprobléma megoldására hoztak, a pedagógusok nagy többsége elismeréssel fogadja. Hasonlóan jó hatást vált ki valamennyiükben a közeli bérrendezés kilátása is. Ugyanakkor e kérdésben is vannak cinikus, pesszimista nyilatkozatok, vannak akik úgy próbálják demoralizálni a pedagógusok hangulatát, hogv nem hiszik el a bejelentést, csak ígérgetésnek tartják, vagy csupán jelentéktelen, néha pedig túl magas emelésről beszélnek. Azt hiszem, azt a józan, mértéktartó véleményt kell elfogadni, amely cazdasági helyzetünkhöz, más dolgozó kategóriákhoz viszonyítva fogja fel a bérrendezés jövőbeni megoldását. Jelentős szerepet szánunk az iskolatörvény végrehajtásában a létrehozandó Oktatási Tanácsnak, amelynek az anyagi, személyi, tárgyi erők koncentrálása, a helyi szükségletnek megfelelő beiskolázás kialakítása, a társadalmi szerek '— KISZ, szakszervezet, nőtanács — és gazdasági vezetők tevékenységének koordinálásában, a pedagógusok között a munka arányosabb elosztásában jelentős szerepe lesz. Tovább kell fokozni a lakosság, a szülők érdeklődését iskolatörvényünk végrehajtásának segítésére.

A TÖRVÉNY céljainak megvalósítása, a tartalmi kérdések előtérbe kerülése, néhány vitás kérdés kidolgozása igen nagy munkát követel a párt-, az állami, és a társadalmi szervektől, pedagógusoktól, megyénk lakosságától. E feladat végrehajtásával jelentősen hozzájárulunk társadalmunk fejlődéséhez, ideológiai életünk, ifjúságunk eszmei fejlődéséhez, a műveltség növeléséhez.