Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-04 / 264. szám

d, N-* " i)("/-r'’)?r 4. csütörtök. n Csak egy telefonbejelentés Minden hibaforrást felderít a posta rádió- és televízió zavarvizsgáló szolgálata ■ ■■ — Halló! Zavarbejelentő? csövek, villany kávédarálók, — Igen. Mi a panasza? — Fehér csík szalad a kép­ernyőn. Időnként a kép is szétesik. Szíveskedjenek ki­vizsgálni. A címet felírják, átadják az egyik kéttagú csoportnak, az előjegyzésbe veszi, és két héten belül sor kerül a pa­nasz kivizsgálására. — Recseg-ropog a rádióm. Lehetetlen a műsorvétel... — Napok óta ugrál a kép... Írják, jegyzik a címeket, és a televízió-, rádiókészülé­kek hibáira \ panaszkodókat sorra felkeresik a Posta Rá­dió- és Televízió Műszaki Igazgatóság zavarvizsgáló szolgálatának technikusai, műszerészei, akik járják a városok utcáit, a falvakat, tanyákat, hogy díjtalanul nyomozzák ki az előfizetők porszívók, villany pénztárgé­pek, villany játékok, a kis- és nagyfeszültségű villamos távvezetékek, kozmetikai be­rendezések, orvosi besugár­zók, ipari és házi haszná­latú nagyfrekvenciás beren­dezések, sőt még a televí­ziókészülékek is gyakran za­varják a rádióvételt, amikor a készülékben keletkező nagy­feszültség a világítási veze­téken terjedve jut a rádió- készülékbe. A zavarforrásokat ország­szerte korszerű műszerek se­gítségével „fedezik fel” a za­varvizsgáló üzemek munka­társai. A vételzavaró hang, vagy jel a képernyőn elárul­ja a zavaró készülék fajtá­ját, de a hely után kutatni kell. Aztán kiderül, hogy az egyik üzlet neonja vibrál, levél- vagy telefonbejelenté- vagy a Közért pénztárgépén seinek okait. Itt a rádió re- lsibás a zavarszűrő. Ilyenkor cseg, vagy sípol, ott a kép az is megállapítható a rádió­ugrál, vagy szálkássá válik, ból, hány tételt blokkolnak, amott búgó hang sérti a fü­leket. — A tiszta hangot, a jó képet számtalan zavarforrás teheti tönkre — mondják az igazgatóságon a szakembe­rek. — Ilyenek a hibás fény­a képernyőkön pedig szalad az a bizonyos fehér csík, és a kép esetenként szétesik. „Leleplezhetik”, mint zavar­forrást, a szomszéd porszívó­ját, vagy egy üzem műanyag­hegesztőjét is. Gyakran okoz­Eredményes tapasztalatcsere A ZIM Salgótarjáni Gyár­egységének öntödei szocialis­ta brigádvezetői is részt vet­tek azon a. tapasztalatcserén, amelyet a Zománcipari Mű­vek vezérigazgatósága a ha­táskörébe tartozó öntödék szocialista brigádjai számára rendezett Kecskeméten ok­tóber végén. A találkozón megjelent a ZIM vezérigaz­gatója is. A tapasztalatcserén a szo­cialista brigádok életét, te­vékenységét érintő általános kérdések — a minőség meg­javítása, a szocialista brigá­dok nagyobb megbecsülése stb. — megjavítása mellett, terítékre kerültek konkrét problémák is. Egyebek kö­zött a Lampart képviselői el­mondták, hogy az utóbbi időben az autóklávokba, és más vegyipari berendezések­be beépített, s a Tűzehely- gyárban előállított — önt- vényalkatrészek! minősége romlik. A salgótarjáni öntö­dében máris vizsgálják a jo­gos kifogásokat előidéző hi­bákat, s a kijavítás módját. A találkozón egyébként el­határozták, hogy a ZIM gyár­egysége szocialista brigádja­inak találkozóit renszeressé teszik, hatékonyságuk érde­kében pedig szakmák szerint szervezik. A következő tapasztalat- csere színhelyéül Salgótarjánt javasolták. A jubiláns eredményei fél évtized tükrében Megyeszerte hirdetik a pia- ja, eddig minden évben ott kátok, hogy megyénk egyik volt a megyei kulturális legrégibb irodalmi jellegű szemle soraiban, s szavalói együttese, a balassagyarmati ebben az esztendőben is négy Madách Imre Irodalmi Szín- aranyéremmel gyarapították pad most ünnepelte fennállá- jó hírnevüket, sának 5. évfordulóját. Az együttest az öt év so­A november 19-én, 20-án rán. Versényi György dr. és 21-én sorrakerülő ünnepsé- Szabó Károly és dr. Kalas gek, a Megyei Irodalmi Szín- Géza irányította. Az alapító padi Napok előtt érdekes tagok közül jelenleg is lelke- visszapillantást vetni az együt- sen munkálkodik az irodalmi tes fél évtizedes eredményei- színpad életében Havassy Já- re. A lelkes együttes az el- nosné, Csikász István, Ko- telt időben 21 bemutatót, ősz- vács Nándor, Dorotkin Kata- szesen 51 előadást tartott, na- lin, Zeke Lajos, Bökényi Er- gyobbára Nógrádban, de zsi, Merczel Erzsébet, Szél többször a szomszédos me- Imre. Felföldi László és Pong- gyékben is. Előadásait több rác Géza. mint tízezer néző tekintette meg. A Madách Imre Irodal­mi Színpad eredményei kö­zött sorakozik, hogy két ízben részt vett a televízió Ki Mit Tud vetélkedőjén, kamera elé került pantomim-csoport­nak bosszúságot a hibás kis- és nagyfeszültségű távveze­tékek, a vízszívó motorok a rádióhallgatóknak és a tv- nézőknek. Ilyenkor a hibás távvezetéket megjavíttatják, a vízszívó motort pedig za­varszűrővel szereltetik fel. A benzinmotoros gépkocsik, motorkerékpárok gyújtógyer­tyáinak szikrázása okozta rádió- és tv-zavar sem sze­rez éppen örömet a rádió- és tv-tulajdonosoknak. Ezek megakadályozására az ipar megkezdte a megfelelő za­varszűrők gyártását, az év végétől pedig már az egész országban ellenőrzik ilyen szempontból is a gépkocsikat, motorkerékpárokat. Postatörvény védi a rádió- és tv-készülékek műsorainak zavartalan vétrfét. Ennek megszegői ellen — amennyi­ben a felszólítás utáni 15 na­pon belül nem szereltetik fel hibás készülékeikre a zavar­szűrő felszerelést — sza­bálysértési eljárást indítanak. A szabálysértési eljárások száma évente általában eléri a 110—130-at. A zavarvizs­gáló üzemek a múlt évben mintegy 13 ezer panaszbe­jelentéssel foglalkoztak az országban, több mint a felé­vel vidéken. — A hiba mindig a má­sok készülékében van ? — kérdezzük néhány sokat ta­pasztalt zavarvizsgáló szak­embertől. — Szó sincs róla — fe­lelik. — Gyakran megtörté­nik, hogy helyben fedezzük fel a bajt. A megugró kép oka lehet például az anten­na levezető kábelének lap­pangó szakadása. — A rádió recsegését okoz­hatja a tulajdonos lazán fel­szerelt villanycsengője, vagy a hibás csatlakozó is — mondják a rádiósok. — Eze­ken az apróságokon azonnal segítünk. Segítőkészségük, előzékeny­ségük és alaposságuk már közismert. Mint jó_ orvos a pácienst, olyan lelkiismerete­sen vizsgálják a beteg ké­szülékeket. És néhány nap múlva visszatérnek, hogy el­lenőrizzék a diagnózis he­lyességét, miután meghagy­ják a panaszosnak, figyelje készülékét: ismétlődik-e a jelenség? A szomszédokhoz is benéznek, és ha hasonló a panasz, ez már nagy segít­ség a baj megállapításánál. Az elektromos készülékeket a kereskedelem már kivétel nélkül zavarszűrő berende­zéssel árusítja, a vételzavart leginkább _ a régebbi szűrő nélküli készülékek okozzák. A zavarvizsgáló üzemek sze­relést is vállalnak: a múlt évben mintegy kilencezer za­varszűrőt szereltek fel az or­szágban. A fővároson kívül Pécsett, Veszprémben. Mis­kolcon, Debrecenben és Hód­mezővásárhelyen működnek rádió-, és televízió zavar­vizsgáló üzemek. V. A. ELETEM LEGNAGYOBB VÁGYA TELJESÜLT. Képesítés nélküli nevelők — gondjaikról — A rétsági járás 28 általános iskolájában a nevelők tizenöt százaléka (azaz 30 nevelő) képesítés nélküli — mon­dotta a minap a járási tanács művelődésügyi osztályának vezetője. Majd így folytatta: — Természetesen valameny- nyien tanulnak. Tanulmányaik során 4-es (tehát: jó) tanul­mányi átlagot érnek el. Gondjaink persze vannak. Az al­só tagozatos nevelők továbbtanulásával kevesebb. Ok az esztergomi Felsőfokú Tanítóképző Intézet levelező tagozatá­nak hallgatói. Kéthavonként egy alkalommal három napot töltenek Esztergomban. Hogy ott milyen segítséget kapnak tanulmányaikhoz, a vizsgákra való felkészüléshez, mond­ják el ők. Általában nem panaszkodnak. Több a probléma azokkal, akik az egri Tanárképző Főiskola levelező hallga­tói. Miért? Messze vannak a konzultációs központok. Hogy értem ezt? A központokban (Hatvan, Salgótarján, Nagybá- tony, Pásztó) minden második héten tartanak egy napos foglalkozásokat, s o közlekedési nehézségek miatt a neve­lők nem mindig tudják beosztani idejüket. Hatvanban pél­dául szombaton tartják a konzultációs foglalkozást, a hall­gatók az utazás fáradságait vasárnap kipihenik. Salgótarján is könnyebben megközelíthető. Nagybátonyban és Pásztón viszont a foglalkozások hétközben: hétfőn, vagy szerdán zajlanak, s bizony akad, aki éjfél körül, vagy éppen más­nap hajnalban vetődik haza, s alvás nélkül tanít. Lássunk néhány más véleményt is, beszéljenek gond­jaikról a legilletékesebbek, maguk a nevelők. szerepelnek. Tánczos Margit (Nézsa, általános iskola) — Ebben az iskolában hár­man vagyunk képesítés nél­küliek, rajtam kívül Radics Gusztávné és Kovács István, ők most nincsenek itt Én harmadik osztályosokat taní­tok. Balassagyarmaton érett­ségiztem 1963-ban, két éve tanítok itt. Minden túlzás nél- juk szerezni a jegyzeteket, kül állíthatom, boldog va- könyveket, a tanulás min- gyök. Miért? Hát azért, mert denképpen nehezebb. Ezek- szeretek tanítani. Azért per­ben ugyanis latin kifejezések sze gond is akad, s ez — ne csodálkozzék — nem a férj- hezmenés. Esztergomban ta­nulok levelezőként, nincs anatómia-fiziológia jegyzet. A tanulással különben nincsen baj, a munkámmal is elége­dettek az idősebb kollégák. Bármelyikük szívesen segít, ha valamilyen probléma adó­dik. Reggel 5-kor kelek, Nóg- rádkövesdről járok Nézsára. Közeli Ferencné (Rétság, általános iskola) — Az 1964—65-ös tanévben kezdtem tanítani, életem leg­nagyobb vágya teljesült ez­zel. Az alsó tagozatban taní­tok, az esztergomi tanítókép­ző intézet első éves hallgató­ja vagyok. A vizsgákra való felkészüléshez szerintem két havonként elég a három nap: ez alkalmakkor kimerítő tá­jékoztatást kapunk a fel­Holló 1st vénné (Rétság, általános iskola) Bander Margit Emlékkiállítás Nógrád megye munkásmozgalmi nagyjairól A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulója alkalmából november 6-án munkásmozgalmi kiállítás nyílik Salgótarjánban, a me­gyei tanács első emeleti fo­lyosó-csarnokában. A kiállítás tablósorozata a megyei munkásmozgalom tör­ténetének nyolc kiemelkedő harcosát mutatja be. Fényké­pek, dokumentumok tükré­ben megismerkedhetünk Szal- vai Mihály, Hajek Dezső, Tóth-Bucsoki István, Kakuk József, Lovász József, Furák Téréz, Murár Lajos és dr. Vass Gyula életével, a kom­munista és munkásmozgalom­ban végzett tevékenységével. Az íróasztal cso­dálatos dolog, nem holt fa, nem bú­tordarab, hanem va­rázslatos tulajdon­sággal rendelkező valami, amely oly­kor pillanatok alatt megváltoztatja an­nak az embernek a jellemét, aki mögé­je ül. A jó barátból némelykor gőgös ve­zető lesz, a jó em­berből rossz, a szí­vélyességet ridegség­gé formálja. Itt van például Murányi, aki régeb­ben jó barátom volt. Sokáig nem láttam, és amikor újra talál­koztunk. alelőadó volt a Vegyesfor­galomnál. Amikor elmondtam neki, hogy unokahúgom pont a Vegyesforgal­mihoz akar kerülni, megígérte, hogy be­szél a főelőadóval, az nagyon jóba van az igazgatóval, és remé­lt hogy lesz a .dolog­ból valami. Ű na­V A R A Z S — Az egri Tanárképző Fő­iskola földrajz-rajz szaká­nak levelező hallgatója va­gyok, első éves. Földrajz kon­______ _ zultációra Nagybátonyba, k észülés módszereit illetően rajzra Salgótarjánba járok, (Nógrádsáp, általános iskola) Is. Más gond van. Idén új utóbbival nincs problémám. tárgyat vezettek be, az is- Nagybátonyba nehezebben ju- — Az egri Tanárképző Fő­kolaegészségtanon kívül az tok el- Hajnali három után iskola másodéves hallgatója anatómia-fiziológia tárgyból kelek a konzultációs napokon, vagyok. Tavaly Egerbe jur­is vizsgáznunk kell. Ehhez gyorsvonattal megyek, ezt ki ,'<^n Salgótarjánba já­viszont sem jegyzet, sem más ... _, ... rok konzultációra. Sajnos, a k önyv nincsen. Az iskolában s nzetik, mégis egy órái közlekedés nagyon rossz, del- azt mondták: a felkészüléshez kések a foglalkozásokról, után 2 órakor ott kell hagy- használhatjuk az ápolónőkép- Egyébként óvónői képesíté- nőm a foglalkozást, s éppen a ző intézetben forgalomban sem van, most heti négy órá- fontosabb tárgyakat (logika. . . . . ’ , . , marxizmus, földrajz, törte­iévé könyveket, vagy kér- ban tarnte* rajzot a hetedik neiem) nem hallgathatom vé­jünk jegyzeteket orvostan- és a nyolcadik osztályokban, gig. Szerdán van a konzultá- 1 hallgatóktól. Ha meg is tud- Könnyebbség, hogy az esti ció, hajnali 4-kor kelek. Tör­egyetemet is elvégeztem, ^nelem, földrajz a szakom, . ,,, ^ 7 történelmet meg nem tanítok, marxizmusból tehat mar nem Alsópetényi vagyok, hetenként kell újra vizsgáznom. egyszer látogatok haza. gyón igyekszik majd. Harmadnap közölte, hogy a főelőadó ki­esett az igazgató ke­gyéből és rettenete­sen sajnálja, de ő, aki olyan kis pont, nem tehet semmit. Egy idő múlva unokahúgom elpana­szolta, hogy még mindig a régi helyén van és változatlanul szeretne a Vegyes­forgalminál dolgoz­ni. Újságolta azt is, hogy Murányi bará­tom egy év alatt szé­dületes karriert fu­tott be. Előbb főelő­adó, majd igazgató- helyettes lett. két he­te pedig ő a Ve- gyesforgalmi igazga­tója. Rohantam Murá­nyihoz, de csak a tit­kárnőig jutottam el. Bejelentett, majd sajnálkozva közpite, hogy az igazgató eb­ben a hónapban nem fogadhat. Három hét múlva jelentkezzem telefonon, akkor ta­lán adhat terminust. Erre írtam neki egy érzelmes, szem­rehányó levelet, hi­vatkoztam gyermek­korunkra, fiatal éve­inkre, kirándulása­inkra és későbbi ba­rátságunkra is. Murányi azt vála­szolta, pontosabban válaszoltatta, hogy bármennyire sajnál­ja, de ebben az év­ben egy perc időt sem tud számomra biztosítani. Lett vol­na úgyan öt szabad perce novemberben, de azt is fontosabb ügyre kellett beüte­meznie. Próbáljam meg egy-két év múl­va. — javasolta. Tegnapelőtt a Fi- lodendron eszpresszó­ban találkoztam Mu­rányival. Legnagyobb csodálkozásomra megölelt, megcsókolt és határtalan örömé­nek adott kifejezést, hogy ilyen régi jó baráttal, mint én, be­szélgethet. Elmond­ta, hogy megfúrták és áthelyezték a se­gédhivatalba. Azután megkérdet­te: — Mi van az uno­kahúgoddal? — Még mindig a régi helyén van. Sajnálkozva je­lentette ki: — Milyen kár, hogy a segédhivatal­ba kerültem és sem­mit sem tehetek az érdekében. A mos­tani igazgató azelőtt rendes ember volt, de képzeld, most vissza se köszön. Mióta az én volt író­asztalomnál ül, az a randa alak még a legjobb barátját sem akarja megismerni. Palásti László Pár éve, a Művelődésügyi Minisztérium kezdeményeze - se nyomán hozták létre Nógrád megyében is a konzultá­ciós központokat az egri Tanárképző Főiskola levelező hall­gatói részére. A főiskolához öt konzultációs körzet (Borsod- Abauj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Heves- és Nógrád megye) tartozik. A Nógrád megyei hallgatók (köz­tük a rétsági járásban élők is) tanulmányi előmenetele a főiskola tanárai szerint jó. A foglalkozások „menetrendjei" ellenőrzik és a konzultálok igényeinek megfelelően ala­kítják. Minden igényt persze lehetetlen kielégíteni, mégis talán érdemes lenne megnézni, nem lehetne-e valami mó­don „közelebb” vinni ezeket a központokat a rétsági kon­zultálókhoz is? (Esetleg valamiféle kisebb-nagyobb „menet- rendváltoztatással”). A rétsági járás iskoláiban tanítói ké­pesítés nélküli nevelőknek ezzel sokat segítenénk. Tóth Elemér FIGYELEM! FIGYELEM! Gén erátorsalak minden mennyiségben díjtalanul kap­ható a Salgótarjáni öblösüveggyár Rákóczi úti salak­tárolójából. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom