Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-26 / 282. szám

1965. november 26., péntek N (VG R \ r> \ .4 JSógrtíd munka- és üzemszervezési ankétián hangsait el A mában meglátni a holnapot III. 1 tekintély alapja a tudás Fokozódik a tanulási kedv Katalin-aknán Egv-egv aktíva felelős csa­patáért, azért, hogy a minősé­Adóüá^ot törlesfieiick Téli felkészülés a Kisterenyei Gépállomáson Csaknem 16 millió forint mezőgazdasági termelési hitel két hónap alatt A balesetek alakulása vi­szont nem Uielegitő. Ez egy­ben felhívja a figyelmet arra, hogy a jövőben több energiát kell fordítani a nevelő-felvi ■ lágosító munkában a balese­tek megelőzésére. Mindennapos agitació, fog­lalkozás az emberek gondjai­val, örömeivel. tekintélyt szerzett a pártszervezetnek. Ez a tekintély azonban köte­lez is. Mindenek előtt a jövő­ben több figyelmet kell for­dítani a kommunisták politi­kai és szakmai felkészültségé­re. Ez vezette a pártvezetősé­get, amikor 1965-ben a tava- lvinál jóval több párttagot szervezett be a politikai ok­tatásba.. Megélénkült a szak­mai oktatás, sokan tanulnak állami iskolákban is... A bá­nyánál lévő 19 analfabéta kö­zül tíz jelentkezett tanfolyam­ra. A nagybátonyi bányaüzem kommunistái jó úton járnak, amikor a fejlődés alapját az emberek képzettségének a fo­kozásában látják. B. J. lik a feladatokat a dolgozók­kal, hogy mindenki tisztán lássa beosztását, munkakörét, feladatait. A decemberi feladatok jó is gazdaságos teljesítése ér­dekében megfelelő összegű prémiumot tűz ki az állomás: a prémiumfeltételek a minő­séget helyezik előtérbe. Eredményes év Máró László egy év óta dolgozik a Kisterenyei Gép­állomáson és mint főmérnök úgy látja, hogy a kollektíva meg tud birkózni a tenni­valókkal, és a tavalyi sok bírálat után ezúttal elisme­rést is fognak kapni. Ter­mészetesen, ha a megfelelő előkészületek 14tán a külön­böző javításokat valóban köz- megelégedésre hajtják vég­re. Hozzá kell tenni az ed­dig elmondottakhoz, hogy mind a termelésben, mind a költséggazdálkodásban jó eredményt értek el az idén a kisterenyei dolgozók: Tavaly a Kisterenyei Gép­állomás nagy adóssággal zár­ta az évet. Műszakilag fel­készületlenül kezdtek a téli javítási munkákhoz, és je­lentős veszteségről számolt be az évvégi mérleg. Idén a megye gépállomásai közül a legjobb gazdasági eredmény­ről ők adhatnak számot. Vár­ható, hogy a jóirányú vál­tozás a téli gépjavítások ide- is éreztetni fo"1« hatását. Sarkadi Ernő VARGA GYULA osztály- vezető, Gerlei Andorral el­lentétben azt állította: az üzem- és munkaszervezőnek az elfogadott intézkedéseket ellenőrizni kell. Elmondta, hogy egyik vizsgálat után az igazgató végrehajtási utasí­tást adott ki. Ellenőrzésével a: üzem munkaszervezési osz­tályát bízta meg. Erre az aktusra egy hónap múlva ke­lőit sor. Kiderült, hogy az illetékes még át sem olvas­ta az igazgatói utasítást. Er­re mondta Gerlei Andor a következőket: Erre eddig még mi nem gondoltunk. Beval­lom nem is volt nagyon szán­dékunkban, hogy beavatkoz­zunk az ellenőrzésbe. Hár­man vagyunk a csoportban, tőlünk csak a munkatervbe vett témák feldolgozását kér­ték számon. Az előző tanul­mányok sorsáról viszont sen­ki sem érdeklődött. A má­sik pedig az, hogy a Bányá­szati Kutató Intézet egyik nálunk járt munkatársa arra a megyjegyzésünkre, hogy mi nem akarunk a beveze­téssel kapcsolatos ellenőrző munkába bekapcsolódni, azt válaszolta: — A ti feladato­tok csak a döntés előkészí­tése. Most mégis azt mon­dom: eddigi álláspontunk nem volt helyes. Vita folyt a tekintetben is, hogy a munka- és üzemszer­vezési tervek bekerüljenek-e a vállalat komplex műszaki fejlesztési tervébe. Pálfalvai Kálmán gépészmérnök, a Salgótarjáni Bányagépgyár­ból, a ötvözetgyár és a je­lenlevő városi, megyei párt­bizottság képviselőjének is az volt a határozott vélemé­nye, hogy igen. Mert az üzem- és munkaszervezés feladata szervesen kapcsolódik a mű­szaki fejlesztéshez, feladata kettős: a régi technikai adott­ságok még jobb kihasználá­sa, valamint az új technika adta előnyök gyors kamatoz­tatása, a szervezők szemszö­géből és eszével. De nemcsak az éves, ha­nem a távlati terveknél, s főleg a beruházásoknál van erre nagy szükség. Mert, ha annak idején megkérdezik a szervezőket, akkor ma a hideghengerműben nem kel­lene azon morfondírozni, ho­gyan mérlegeljék az árut, amikor egyik folyamatból át­kerül a másikba? Herold István, a Magyar Be­ruházási Bank Nógrád me­gyei fiókjának helyettes ve­zetője ennek kapcsán kifej­tak a hivatalban, beosztot­ták maguk között a folyosókat, a szobá­kat, a WC-ket, a seprű­ket. Megosztották egymással gondjaikat, uzsonnájukat. Négyórás elfoglaltságuk volt, munka után meghívták egy­mást a sarki presszóba. Szimplát ittak és a presszót is úgy hívták: Szimpla. Az éle­tük is szimpla volt, így azu­tán minden stílszerűen tör­tént, ebben a mulatósban. A kicsike kávét jó sokáig itták, sok volt a mondanivalójuk. Az életükben nem volt nagyregény, a mások életéről beszéltek, a szobák urairól, akikre takarítottak. — Sok volt a ruzsos csikk a hamutartóban M. elvtársnál. Az a nyavalvás nő nem hagy­ja békén. Meglátjátok lebuk­tatja azt az aranyos embert. Gyerekek, hogy az milyen rendes ember. Ha korán be­jön. mindig megkínál valami­vel. — A Margit szerelmese — vetette közbe az egyik és ke­iét foehfias szája elé kapta, nác harminc éve ígv nevetett, t harmadik átvette tőle a zót K. elvtársnál mét? a fiié­in vöknek is pálinkaszaguk ,, >n. Es az a rengeteg nohár. ’p«. szemét. amit otthagv- maeuk után. Ez koms- V* csinál a hivatalból. Te­n iái feleszik. Es müven rva. ho"v lenézi az ember*' tanítónő, mi az neki? Sem­tette: A mi tapasztalataink is. megerősítik azt a helyes véleményt, hogy az üzem- és munkaszervező elképzelése, minden esetben szerepeljen a beruházásoknál. Ez sza­munkra olyan előnyt jelent, hogy a beruházások egyezte­tésénél nem kell huszonöt i.elyre szaladgálni. S HOGY MENNYIRE fon- los az üzemszervező tevé­kenysége, milyen sokirányba kell dolgoznia, azt Gerlei An­dor szavai bizonyítják: nem­rég azzal bíztak meg ben­nünket, hogy vizsgáljuk meg, miért magasak az anyag­mozgatási költségek. Amikor hozzá kezdtünk a munká­hoz akkor láttuk igazán, mi­lyen szerteágazó, bonyolult feladat ez, mennyi, eddig nem ismert új terület feltérképe­zését jelenti, mennyi körül­ményt, jelenséget kell mér­legelni amíg megszületik a döntés. Tőlünk viszont első­sorban azt kérik számon, ami már holnap, vagy holnap után megtakarítást hoz. — Sajnos sokan vannak, akik csak így fogják fel ezt a tevékenységet, vagyis a máért odaadják a holnapot — jegyezte meg Trizna Já­nos. — Ezért van az, hogy az igazgató, főmérnökök egyi- ke-másika, csak nagyvonalak­ba foglalkozik a távlatokkal, elmerülnek a napi gondok­ban. Pedig az új és régi tech­nika, minduntalan szüli a korszerűbb üzem és munka- szervezési elképzeléseket, megoldásokat, — hangsúlyoz­ta Molnár István. — Elképzelhetetlen a ve­zetés színvonalának emelésé­ben — egészítette ki Trizna János. Varga Gyula osztály- vezető az alábbiakra hívta fel a figyelmet: a szervezési munkának az is értéket ad, hogy rengeteg munka fek­szik benne. Éppen ezért olyan körültekintéssel kell összeál­lítani a javaslatokat, az in­tézkedési elképzeléseket, hogy az mindenütt megállja a he­lyét Ez azt jelenti, hogy a szervezőnek ismernie kell azt a területet, ahol szervez. S ami igen fontos: ha nem tud vitatkozni, akkor nem tud jól szervezni sem. AZ IGAZSÁG kedvéért te­gyük hozzá. Egyes gazdasá­gi vezetők akkor sem tud­mi! Pedig lehet, az ő anyja is az volt, ITa másnaposán jön be. veri a faromat, pedig az anyja lehetnék. K. elvtárs! Nem elvtárs az, ez gané! Cafrangos gané. Ilyenkor ijedten szétnéznék, összébb bújnak, istenkísértés­nek érzik ezt beszédet, De Ilona a legszókimondóbb kö­zöttük. Nem hagyja abba: — Minek sunyítotok? Én nem sumákotok, és neki is megmondom... Soha sem mond meg senki­nek semmit, de olyan jólesik ezt hinni. Ha az emberhez rossz az élet. legalább egymás között merjen szólni. Rózsa minden szobában szerelmi regényt sejt. ötven éves, lány. Naív, jó lélek. Tiszta, sokat ad külsejére. A többiek már megszokták, szeretik. — Bejött reggel S. elvtárs. azt mondta nekem kezét csó­kolom Rózsa... És. hogy csi­nos vagyok! Nincs még egy ilyen jó ember a házban. Minden nő odavan érte, sze­relmesek. Én nem mutatom, hogy nekem is tetszik, öreg is vagyok hozzá... Csúf is. Meghatódnak formált ke­zek szeretettel tapogatják Ró­zsa hátát. Rózsa kér a nák bővíteni az üzem- és munkaszervezők létszámát, ha akarnák, mert felsőbb szerveik nem engedélyezik. Bonyolítja a helyzetet, hogy az ipari üzemek átszervezése során új helyzet alakult ki. Ennek megfelelően az össze­vont vállalatok központjá­ban a tábornoki kar már együtt van, hiáViyzik azonban a hadsereg. És bizony sok­szor a fenti intézkedések sein szolgálják az előrehaladást. Ezt bizonyítja a Tűzhelygyár példája. Tavaly felsőbb in­tézkedésre a TMK lakatos részleg létszámát 40 fővel csökkentették. Az idei év be­bizonyította, hogy ez a in­tézkedés elhamarkodott volt. A létszám jórészét vissza kell adni. Az Acélárugyárat és a Nóg- "ádi Szénbányászati Trösztöt kivéve a megye jelentősebb üzemeiben ma még egy dol­gozó foglalkozik ezzel a fon­tos munkával egyéb más te­endő elvégzése mellett, bár a rendelkezések azt írják elő, hogy 500 fő után be le­het állítani egy üzemszerve­zőt. Mivel ezzel a lehetőséggel nem élnek mindenütt, nem csodálkozhatunk azon, ha részben papíron maradnak azok az előremutató pártha­tározatok, amelyek ráirányít­ják a figyelmet a fejlődés szempontjából e nélkülözhe­tetlen munkaterületre. Nem ok nélkül fejtegette Molnár István, hogy a mun­ka- és üzemszervezést köz­üggyé kell tenni, a fizikai munkástól kezdve az igaz­gatóig. A pontosság kedvéért még Varga Gyula osztályve­zető szavait idézem: legyen közügy, de ne úgy, hogy min­denki azt szervezzen amit akar, hanem ebben a mun­kában is legyen meg az elő­relátás, és a szervezettség. AZ ELŐBB ELMONDOTT tények, jelenségek önmagu­kért beszélnek. Aki csak egy kicsit is figyelmesen olvasta a cikksorozatot, világossá vált előtte: Az a vezető, aki a munka- és üzemszervezést nem úgy fogja fel, mint ve­zetői tevékenységének, irányí­tó munkájának szerves ré­szét, az bizony a mában nem látja meg a holnapot. Vége pincértől nyolcuknak négy üveg Kinizsit, pedig itt egy üveg 7,90- Most sem­mi sem drága, mert a leiké­ről van szó. Igaz, nem mond­ták a többiek, hogy nem csúf, de nem is nevették ki. A sörtől egy kissé hango­sak lesznek. Margit nem bír­ja az italt. sír. Két fia van. A harmadik meghalt. Pedig az volt a legjobbszívű gyerek. Ha élne az az egy. segítené őt. Nem hagyná dolgozni, klo- zetot pucolni. — Ezt már zo­kogva mondja. Mindannyian könnyeznek. sanyarú életük múlásán, melynek hátralévő napjait apatikusan morzsol- gatják. A pincér odajön és azt mondja: „Csendesebben, asz- szonyok.” — Ez olyan, mint Csüprögi ■— mondja az egyik szipogva és ettől vidámak lesznek. A könnyek méa csillognak a fá­radt szemekben, de a vérte- len ajkak már mosolyra tor­zulnak. — A kis hülye. Kétezer fo rintért vigyáz ránk. — Sakkozik munkaidőben — Amikor a főnök rajta­kapta. azt mondta, onnét a klubszobából jobban tud ben­nünket figyelni. Katalin akna háromnegyed- éves tervmutatóit kevés kivé­tellel túlteljesítette. Többet termelt, nagyobb termelé­kenységgel dolgozott és a mi­nőség is jobb volt az elő­irányzottnál. A bánya jövőjé­re is gondoltak, hiszen a kor­szerű biztosítási és a fővágat- hajtási tervet csaknem a két­szeresére teljesítették. A nagybátonyi bányaüzem párt végrehajtó bizottsága ezt is értékelte, amikor legutóbb napirendre tűzte az akna pártalapszervezeté.’ek munká­ját. Mégpedig abból a szem pontból, hogv a kommunis­ták érdeme is a jó termelési eredmény. A párt-vb megál­lapította: a gazdasási moz­galmi vezetés kapcsolata jó. A munka során ugyan van­nak viták, de mindig pártsze­rű keretek között. A közös cél érdekében mozgósít a pártszervezet, de támogatja a gazdasági vezetést is, ha az fegyelmezésre kényszerül egyesekkel szemben. A megye három gépállo­másán, és három gépjaví­tó állomásán nagy feladatok megoldására készülnek. December elsejével vala­mennyi állomáson megkezdő­dik a szalagszerű téli gépjaví­tás. A Kisterenyei Gépállomá­son Máró László főmérnök számolt be a téli javítási munkák előkészületeiről. Intézkedési terv Tavaly, mint elmondotta, az állomás felkészülése koránt­sem volt ilyen előrehaladott, és ez a javítások ütemén is erősen érződött. Az állomások vezetői le­szűrték a tanulságot: most, egy héttel az indulás előtt a legtöbb munkafeltételt már biztosították. Idejében számbavették a várható javítási igényeket. Ezzel a munka tervszerűbb lesz. Megfelelő intézkedési terv készült, amely az erő- és munkagépek javítását úgy ütemezi, hogy a tavaszi mun­kákhoz szükséges traktorok, eszközök megfelelőképpen ki­javítva, idejében rendelkezés­re álljanak. A javítást négy csoport végzi. Az egyik csoportban a — Azt mondta, túl sok szappan és mosópor fogy az utóbbi időben, itt valami nem stimmel. — De a főnök jól letolta. — Meg is ittuk a levét. — Odajött hozzám és azzal a hülye képével nagy fontos­kodva rám nézett, és azt mondta: „Asszonyok maguk­ra panasz van. jelzések érkez­tek, hogv lógnak.” — Jelzések?!... Hogy oda ne rohanjak. — Aztán bejött hajnalban, emlékeztek. Kikutatta a szatyrainkat. hogy nincs-e benne szappan. Adtam én ne­ki szappant. Bekentem a szo­bája előtt a parkettot finom puha szappannal. Nem sajnál­tam tőle. Ha úgyis fogy...? Akkorát esett a lelkem, két napig fogta a fenekét. — Képzeld. hozzám jött panaszkodni, hogy nem tud kimenni a tréningre, még szellemeskedett -is, azt mond­ta, hogy a jó csődör vagy megvakul, vagy megsántul. — Csüprögi, a csődör! — ezen mindannyian jót nevet­tek. ___ Upm haj lelkem — gon­n ClIÍ "ú'jdoltam, leg­alább kétezerért nem ülsz egész nap a sakktábla nel - lett. Ránéztek a pincérre. tek. felvették szegényes mi tyerk óinkat. s nehéz járásuk­kal elindultak az ajtó felé. gi követelményeknek eleget tegyen, a technológiai legyei­met betartsa. Ügyel arra, hogy a dolgozók észrevételeit, javaslatait összegyűjtsék, to­vábbítsák a vezetőséghez. A jó eredmények elérésé­ben igen nasy szerepe van a a szocialista munkaverseny­nek, amelyben a dolgozók 90 százaléka részt vesz. Több olyan szocialista brigád van, mint Kupi Józsefé, Laczkó Gézáé, Barta B- Istváné, Pri bisán Jánosé, akik jóval túl­teljesítették az előirányzatot és jó minőségű munkát vé­geztek. Ugyanez vonatkozik a két ■ szállító KISZ brigádra. Vannak azonban elmaradó brigádok is. Ebből a pártszer­vezet vezetőség egyebek kö­zött azt a következtetést von­ta le. hogv a patronálók mun­káját hatékonyabbá kell ten­ni. A patronálók közül néhá- nvan még külön választják a politikai és a gazdasági mun­kát. holott a kettő egymástól elválaszthatatlan. főjavításra váró gépek ke­rülnek, ezeket új módon, sza- lagszerűen javítják. A másik csoport az erőgépek karban­tartását végzi, a harmadik a munkagépekét, míg a ka- rancskeszi telephelyen a ne­gyedik csoportot a munka­gépek javításával bízták meg. A javítási munkákban 42 szakmunkás és 20 traktoros vesz részt. Korszerű körülmények A téli gépjavításra az igé­nyelt munka elvégzéséhez 27 750 óra szükséges. Decem­berre feszített tervet készí­tettek: ugyanis ebben az idő­szakban 39 traktor javítá­sát kell biztosítani, melyből tír gép főjavítást kap. Javult a technikai felké­szültség is. Elkészült a lu- gosmosó, amely az alkatré­szek tisztítását gyorsabbá és alaposabbá teszi. Üzembehe­lyezik a fékpadot, melynek segítségével minden motort kipróbálnak, lemérik telje­sítőképességét. Az elkészült gépeket önál­lósított minőségi ellenőr ve­szi át, aki teljes felelősség­gel tartozik az általa átvett gépek minőségéért és köz­vetlenül az igazgatónak van alárendelve. Javultak a szociális kö­rülmények. Korszerű fjirdő, öltöző és pihenő helyiség szolgál tisztálkodásra és a vi­déki dolgozók elszállásolásá­ra. Az állomás vezetői ezen a héten részletesen megbeszé­Az Országos Takarékpénz­tár és a SZŐ VOSZ szeptem­berben vezette be az új hi­telformát, a háztáji termelés növelését elősegítő mezőgaz­dasági hitelt. Az OTP hitele­zési főcsztályának tájékozta­tása szerint az első hónapban 400 kérelemre hárommillió forintot folyósítottak. Októ­berben megnégyszereződött ez a mezőgazdasági hitel-forga­lom, 1960 kérelmező 12,8 mil­lió forintot vett fel. A legtöbb kölcsönt, 444 igénylőnek 2,2 millió forintot, Szabolcs megyében adták ki. Hajdú megyében 297 kérel­mező 2 millió forintot kapott, míg Békés megyében 248 ház­táji gazdaság fejlesztésére igé­nyeltek és utaltak ki 2,1 mil­lió forintot. Vidéken a kölcsönök több­ségét szőlő és egyéb gyümöl­csös telepítésére, tenyészállat- vásárlásra, méhészkedésre, sertéshizlalásra adták. A fő­városban ugyancsak gyümöl­csös telepítésére, zöldségter­mesztésre, baromfitenyésztői­re, ólak vásárlására folyósí­tották a hitelek nagy részét. Az érdeklődők nagy száma arra enged következtetni, hogy a tavaszra megélénkül a forgalom. Az OTP egyébként nem zárta le a mezőgazdasági hitelkereteket. A télen is fel­használható beruházásokra ezután is folyamatosan adnak mezőgazdasági kölcsönt Venesz Károly A takaritónökNfsíri'1ví. Suha Andor: TAKARÍTÓNŐK

Next

/
Oldalképek
Tartalom