Nógrád. 1965. november (21. évfolyam. 262-285. szám)

1965-11-25 / 281. szám

1965 nov'”r!‘hf'r 25. cc’'' ;'-tnk NÖGRÁD A legelőgazdálkodás kérdései megyénkben Érdemének megfelelően Az elmúlt évtizedek során megyénk rét- és legelő te­rülete fokozatosan csökkent, romlott. A még jelenleg is alacsony terméshozamok oka elsősorban a gyepgazdálko­dásban évtizedek óta elkö­vetett agrotechnikai és hasz­nosítási hibákra vezethető vissza. A gyepgazdálkodás fejlesztésének ütemét akadá­lyozta a rétek és legelők el­aprózottsága. Annak ellenére, hogy a nagyüzemi gazdálko­dás kedvező feltételeket biz­tosít a rét- és legelőgazdál­kodás megjavítására, számot­tevő javulás mégsem történt. Ennek egyik oka, hogy a mezőgazdasági üzemek, a rendelkezésükre álló gépeket és eszközöket, a műtrágyát, az öntözést stb. elsősorban a szántóföldi és más növé­nyek termelésének fejleszté­sére használták fel. Pedig számos hazai és külföldi eredmény azt mutatja, hogy a rét- és legelőgazdálkodás­ra fordított összeg jövedel­mező beruházásnak bizonyult. Tenni kell A megye összes területé­nek mintegy 20 százaléka, csaknem 62 500 hold a rét­es a legelő, amely megle­hetősen elhanyagolt állapot­ban van, pedig döntő fontos­ságú az állatok takarmányo- zasa szempontjából. Állatál­lományunk nyári és téli ta­karmányellátásában az ala­csony hozamok miatt nincs a területének megfelelő je­lentősége. Hiszen a megye évi szálastakarmány hiánya mintegy 800—1000 vagon. A legelő zöldfüve és a rét szénája nélkül elképzelhetet­len egészséges tenyészálla­tok felnevelése és olcsó álla­ti termékek előállítása. A megye összes rét terüle- le. 22 406 hold, amelyből jó: 4139 hold; közepes: 9358 hold; gyenge: 8243 hold, le­geltetésre alkalmatlan: 666 hold. Mivel a rétek nagy észét időszakosan, kisebb ré­szét pedig szinte állandóan víz borítja a gyep összeté­tele nem megfelelő a gazda­ságilag értéktelen savanyú füvek nagyarányú elterjedé­se miatt. A rétek fűhozama alacsony, szénaértékben ki­fejezve mintegy 13—14 má- isa, s a minősége sem meg­felelő. A megye legelőterülete: 40 175 hold. ebből jó mi­nőségű: 992 hold; közepes minőségű: 8192 hold; gyenge minőségű 27 675 hold; legel­tetésre alkalmatlan: 3316 hold. A legelő területe 85—90 százaléka (37—38 ezer hold) lejtős, dombos, hegyes. Az erózió kártétele igen nagy. Nyáron aszályos években a növények vízellátása nincs biztosítva, a gyep szinte „ki­ég”. A lejtés miatt legtöbb helyen a gépi ápolás lehe­tetlen. A legelők fűhozama is igen alacsony, mintegy öt­hat mázsa holdanként. A fen­ti számadatokból is kitűnik, hogy igen sok még a tenni­való a rét- és legelőgazdál­kodás területén. Gazdaságaink általában nem fordítanak érdemének megfelelő gondot gyepterüle­teikre. Sok szakvezető úgy gondolja, hogy a rétek, le­gelők — ellentétben a szán­tóval — akkor is teremnek valamit, ha azzal semmit sem tesznek. A gyenge ho­zam az időjárással könnyen nagyarázható és a termés- kiesés nem érzékelhető, nem mérhető le olyan mértékben, mint más művelési ágaknál. Nagyon jó, ha a pillangósok vetésterülete növekszik, de az állattenyésztés szakszerű fejlesztésével az egyre foko­zódó takarmányhiányt csak a rétek, legelők javításával lehet megoldani. Az évente következetesen visszatérő szá- iastakarmány hiánya nem egy esetben állatállományunk kényszerű csökkentéséhez ve­hetett A takarmányínség el­lensúlyozására ajánlott siló- kukorica termesztése sem fo­kozható korlátlanul. Indokolatlan a természetes gyepek törése szántóföldi szá­lastakarmány, különösen si­lótakarmány termesztés cél­jából. Pedig Cereden és több más termelőszövetkezetben is elkövették ezt a hibát, s a saját kárukon tapasztal­ják, hegy helytelenül jártak el s most ismét legelősítik, újratelepítik a feltört terüle­tet, természetesen igen nagy költséggel. Törésre ugyanis a legjobb talajú gyepek len­nének megfelelők azok, ame­lyeken kellő munkával a leg­jobb szálastakarmány állít­ható elő. A rossz talajú gye­pek törése értelmetlen vol­na mert javítás nélkül szán­tóföldi művelésre is alkal­matlanok, javítás után pe­dig jobbak gyepnek, mint szántónak. A szarvasmarha- a.lomány szükséges tömeg­takarmány igényét túlnyomó­részben szántóföldi takar­mánytermesztéssel igyeksze­nek biztosítani. Ennek ered­ményeként túlságosan nagy területet foglalnak el a ta­karmánytermesztéssel, igy nem marad elég terület az árujellegű növények, valamint az abraktakarmány-félék (ku­korica árpa, zab stb.) szá­mára. Ugyanakkor jelentős kiterjedésű rét-, legelő terü­letek gondozatlanok. Műtrágyával vagy anélkül ? A mezőgazdaság szocialista átszervezése most már mind sürgetőbben veti fel a rét­es legelőgazdálkodás helyes iiányban történő megváltoz­tatását. A jövőben a szálas­takarmánnyal való ellátás egyik legjelentősebb forrása kell, hogy legyen a rét- és legelő terület. Államunk je­lentős anyagi támogatást nyújt a rét- és legelőgazdál­kodás megjavításához. Egyre növekszik a talajjavításra és a vízgazdálkodás megjavításá­ra, a felújításra felhasznál­ható beruházások összege. Lényegesen emelkedik a mű­trágya, elsősorban a nitro­gén ellátottság. Ezek mind olyan eszközök, melyek ki­emelik a legelőgazdálkodást a hullámvölgyből. Az eredményes legelőgaz­dálkodás egyik legfontosabb feltétele a termést növelő módszerek együttes alkalma­zása, valamint a gyepterüle­tek leggazdaságosabb hasz­nosítása,. illetve a legkorsze­rűbb legeltetési módok meg­valósítása. Ez csak a ren­delkezésünkre álló anyagi eszközök szakszerű és kon­centrált felhasználásával le- r.etséges. Egyes gazdaságok­ban például Somoskőújfalun és Lucfalván kezdik felis­merni a gyepgazdálkodás jelentőségét, s próbálnak él­ni is az adott lehetőségek­kel. Tudvalevő, hogy a já­rási szervek külön műtrá­gya keretet biztosítanak a rétekre és a legelőkre. Saj­nos azt a legtöbb esetben nem a rendeltetésének megfelelő­en használják fel. A rétsági járási tanács mezőgazdasági osztálya, megvizsgálta a já­rás termelőszövetkezeteiben a rétek és legelők ápolását, javítását. Az ellenőrzés meg­állapította, hogy a járás mint­egy hét termelőszövetkezeté­hen, a bánki Üj Tavasz, a borsosberényi Haladás, a diósjenői Üj barázda, a fel­sőpetényi Szabad Föld, a nagyoroszi Egyetértés, a nóg­rádi Béke, a romhányi II. Rákóczi Tsz-ben műtrágyá­zás egyáltalán nem történt, pedig mintegy 100—120 má­zsa nitrogén és 60 mázsa foszfor műtrágyát minden gazdaságnak biztosítottak. Viszont a legéndi Ady Endre Termelőszövetkezet összes le­gelő műtrágyázását elvégezte. A járás ‘ által kiutalt 90 má­zsa nitrogén és 60 mázsa foszfor műtrágya kereten fe­lül 26,5 mázsával több nit­rogén műtrágyát szórtak ki. A tavasz folyamán 30 hold legelőn irtották ki a bokro­kat és 60 hold réten a KISZ fiatalok bevonásával végez­ték el az ápolási munkákat, így a járás rétjeire és le­gelőire biztosított 1800 má­zsa nitrogén műtrágyából csak 993 mázsát használtak fel. Mechanikai gyomirtást szinte valamennyi termelő­szövetkezetnél végeztek, ami igen örvendetes fejlődés. Segítsenek a kiszesek Gyepterületeink megyeszerte igen elgyomosodtak, különö­sen most, hogy ilyen csapadé­kos az esztendő. A tisztítás és gyomirtás gyors és minél na­gyobb területen történő elvég­zéséhez jelentős segítséget tudnak adni a községekben élő fiatalok: KISZ-esek és út­törők. A KISZ Központi Bi­zottsága és a falusi KlSZ-szer- vezetek és úttörő-csapatok fontos feladatává tette, hogy mozgósítsanak minél több fia­talt községük rét- és legelőte­rületeinek megtisztítására. A termelőszövetkezetek vezetői szükség esetén keressék fel a helyi ifjúsági vzetőket és kér­jék a segítségüket. Nemcsak a tisztítás kíván kézi munkaerőt, hanem a trá­gyázás, műtrágyázás is. Kü­lönös jelentősége van ennek a dombos, hegyes legelőkön ahol a gépi műtrágyázás szin­te lehetetlen. A vizenyős fek­vésű rétek és legelők sava­nyú füve értéktelen. Szüksé­ges az ilyen területek vízren­dezése. A KISZ-fiatalok nagy­segítséget adhatnak a belvizek levezetésben, a meglevő víz­folyások, lecsapoló csatornák javítási munkáinak elvégzésé­ben, új árkok építésében, le­gelőink fásításában. Az itt felsorolt feladatok jó elvégzése elősegíti a termés­hozamok emelkedését, anélkül, hogy különösebb beruházást hajtanának végre. Hiszen, ha egyszerű tisztítással, karban­tartással holdanként csak egy mázsa szénatermés növekedést érünk el, a megyének az is több ezer mázsa takarmányt jelent. Pintér Sándor megyei szaktanácsadó Mit hoz a „Villám..." Bánkuti ll.f Nagy Ervin, Wertig és Zöldi az SBTC-nél Akik eltávoznak — Ki lesz az edző? Mi történt Szőkével? Elkészült a téli program — Ki az ötödik? A pályán már véget ért a küzdelem,' nem íg.V az MLSZ- ben. Nevek röpködnek a le­vegőben. Játékosok nyilat­koznak, aláírnak, nem írnak. Melyik csapat kit igazol? Ez a kérdés most. Ez foglalkoz­tatja a szurkoló tábort is. Nem közömbös egyik, együt­tesnek sem. hogyan sikerül az erősítés. Salgótarjánban is nagy az izgalom. Várják az MLSZ döntését, hogy hozzá­járuljon azoknak a játékosok­nak az átigazolásához, akik a jövőben az SBTC-ben kíván­nak szerepelni. Mégis egy más természetű kérdés foglal- koztatia most az SBTC szak­vezetését. amely legalább olyan izgalmas, mint a „ki jön, ki megy”? probléma. Mi van Szőke Istvánnal? Minden valószínűség szerint kapus gondjai lesznek az SBTC-nek. A közelmúltban három sérült játékossal, Kris- kóval, Kováccsal és Szőkével dr. Fábián Zoltán sportorvos Budapestre utazott. Nagy volt a meglepetés, amikor közölték. Szőke csuklóján speciális műtétet, egy csont- átültetést kell végrehajtani. A sérülés régebbi keletű és igen komoly. Elsősorban azért, mert a műtét, valamint a kezelési időszak négy hónapot vesz igénybe. A dolog sajná­latos része. hogy korábban elhanyagolták a kapus sérülé­sét, éppen szereplése miatt. A tartalék együttesnek ugyanis szüksége volt kapuvédőre. A szakosztály vezetés most azt Teke Nem sikerült az NB ll-be jutni az St. Üveggyárnak Szombaton és vasárnap ren­dezte meg a tekeszövetség az 1965. évi osztályozó mérkőzé­seket az NB II-be jutásért. Három városban, Budapesten, Szombathelyen és Szegeden megrendezett mérkőzéseken összesen 24 csapat vett részt. A 19 megyei bajnok mellett 5 fővárosi együttes is indult. A nyolcas csoportokból az első két helyezett szerzett jo­got az 1965. évi NB Il-es baj­nokságban való részvételre. Nógrád megye bajnok csa­pata, az St. Üveggyár Szege­den küzdött a továbbjutásért. A salgótarjáni csapatnak ez volt a harmadik osztályozója. Ebben az évben sem sikerült magasabb osztályba lépni. Ennek oka, hogy a csapat né­hány tagja nem azt a telje­sítményt nyújtotta, melyet vártak tőle. Végeredményben az együttes az 5. helyet sze­rezte meg. A legeredménye­sebb dobónak Márton bizo­nyult 822 fás teljesítménnyel. A szegedi csoport végered­ménye: 1. Szolnoki MÁV 2391+2 425=4 816, 2. Gyulai MEDOSZ 2435+2 322=4 757, 3. Szegedi Helyiipar 2465+2 285=4 750, 4. Elektromos Mű­vek SE 2302+2 385=4 687, 5. St. Üveggyár 2333+2 308=4 641, 6. Egercsehi Bányász 2279+2 315=4 594, 7. Ceglédi MÁV 2204+2 368=4 572, 8. Nyergesujfalui Viscósa 2229+2 332=4 563. A csapatok neve után az el­ső szám a szombati, a máso­dik a vasárnapi, a harmadik pedig az összesített ered­ményt jelenti. A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat folyó év november 27-én műszaki becslést tart Salgótarjánban. írásbeli bejelentéseket kérjük a Ma­gyar Hirdető Vállalat kirendeltsége címére, Salgótar­ján, Karancs utca 6 szám alá beküldeni. Budapesti címünk: Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Válla­lat Budapest, VI. Népköztársaság u 28. Telefon: 127—731. Foglalkozunk használt mezőgazdasági és egyéb gépek, kompresszorok, műszerek stb. eladásá­val, vételével és közvetítésével. A Lókos Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társu­lat Rétság azonnali belépésre keres több éves gyakor­lattal rendelkező agrármérnököt, talajvédelemben jár­tas illetve talajtani kutatók előnyben. Fizetés meg­állapodás szerint. Felvétel esetén útiköltséget térí­tünk. Szállást biztosítunk. tartja legfontosabbnak, hogy minél előbb sor kerüljön a műtétre. A hely már megvan Budapesten. A kórház decem­ber 28-ra várja Szőke Istvánt. Az operáció nem tűr halasz­tást. ezt Fábián Zoltán sport­orvos is megerősítette. Cser­háti József mint ismeretes a Bp. Vasas elleni mérkőzésen megsérült, bár sérülése nem komoly, de ennek ellenére kérdés marad; ki lesz a ka­puvédő? Mindenképpen gon­doskodni kell egy kapusról is. Új nevek az SBTC-ben Az NB I-es együttes jelen­legi játékos gárdája jó. Ezért csak helyeselni tudjuk a szak­osztályvezetés elhatározását, amikor az átigazolásnál olyan játékosok mellett döntött, akik mindenképpen megér­demlik a bizalmat. Közöttük ifjúsági és utánpótlás váloga­tottak találhatók. Még egy nagyon fontos dolog: az iga­zolt játékosok fiatalok. Bán­kuti II. István 20 éves. Wer­tig József 21 éves. Mindketten már Salgótarjánban vannak. Bánkuti II. többszörös ifjúsá­gi válogatott, Budafokról ér­kezett. A válogatottban csa­tárt játszott, de védő felada­tok megoldására is képes. Wertig József a Miskolci VSC-től jött. ő védőjátékos. A napokban várják Szegedről a 18 éves Zöldi Mihály érkezé­sét. Benne a magyar ifjúsági válogatott középcsatárát üd­vözölhetjük. Mint hírlik Sal­gótarjánba tart Tatabányáról a 22 éves Nagy Ervin, aki az őszi mérkőzéseken jó teljesít­ményt nyújtott csapatában. Természetesen az MLSZ még közbeszólhat. Ezért izgalmas a várakozási időszak. Nem túlzás, ha azt, mondjuk, az első olvan erősítéssel találko­zunk ebben az évben, melvet nem előzött meg kapkodás. Hosszabb távról van szó. He­lyesen gombolt a löyőre a szakosztályvezetés. Űffv gon­doljuk a meglévő játékosa­nyag nyugodt éveket biztosít majd az NB I-ben. Akik eltávoznak Minden szakosztály, így nyilván az SBTC is olyan já­tékosokból kívánja felépíteni csapatát, akikre a jelenben és a jövőben is biztosan lehet számítani. Mint hírlik olyan elhatározás született, hogy az erősítések mellett több játé­kostól megválik az SBTC. Többen eltávoznak. Nevek még nincsenek. Pénteken el­nökségi ülésen dől el a távo­zó játékosok névsora. Mészáros József és Szűcs György A napilapok hírül adták, hogy az SBTC új edzője, Mé­száros József lesz. Az őszi sikeres szereplés Szűcs György vitathatatlan érdeme. Miért jön Mészáros és miért megy Szűcs György? Ez a kérdés foglalkoztatja a szur­kolókat. Pró és kontra tart a vita. Különféle híresztelések keltek lábra. Erről a kérdés­ről egyelőre csak annyit, hogy rövidesen visszatérünk lapunk hasábjain a problémá­ra és konkrét tájékoztatást nyújtunk olvasóinknak, Mi lesz télen? December 23-ig edzésben marad a csapat. Hogy ne le­gyen kiesés, levezető edzése­ket végeznek a játékosok. Ja­nuár 4-ig pihenés következik. Ezen a napon szakosztály-ér­tekezlet. majd másnap január 5-én megkezdődik az alapo­zás, minden valószínűség sze­rint Hévízen. A kötelező ta­tai edzőtáborozáson a máso­dik csoporttal kell megjelen­nie az SBTC-nek Ez az alapozás három hétig január 29-től február 19-ig tart. Feb­ruár 19-től egészen március 12-ig az előkészületi mérkőzé­sek egész - sorát játssza majd az SBTC. Ki lesz az ötödik? E2t nagyon jó lenne tudni. Egyelőre titok. Égy játékost még várnak Salgótarjánba. Hogy melyik városból és mi­lyen egyesületből, ezt is ho­mály fedi. Hogy melyik poszt­ra. ezt talán nem. Minden valószínűség szerint egy ka­pusról van szó. Ha neve is­mert lesz. bemutatjuk őt ol­vasóinknak. Szokács László Sakk Salgótarján úttörő bajnoksága A városi úttörőszövetség Salgótarján 1965. évi egyéni úttörő sakk-bajnokságát az Acélárugyári Művelődési Ház KISZ-helyiségében rendezte meg. A versenyen öt iskola szerepelt két-két versenyző­vel. Sajnálatos, hogy a Rá­kóczi úti iskola nem képvi­seltette magát. A versenyt inkább izgalmas, mint színvo­nalas játszmák jellemezték. A küzdelem végig szoros volt. A jólsikerült sakkvetélkedőt Fegyveres Zsigmond vezette. VÉGEREDMÉNY: 1. Kiss Róbert (Bartók Béla u.) 6,5 p. 2. Král Péter (Bartók Béla u.) 6,5 p. 3. Macska János (Zp.) 6 p. 4. Homoga László (Szta- hanov u.) 6 p. 5. Vágvölgyi Ottó (Baglyasalja) 5,5 p. 6. Faragó István (Baglyasalja) 5 p. 7. Fodor Tomás (Csizmadia u.) 3,5 p. 8. Menczel István (Sztahanov u.) 3 p. 9. Godó József (Zp.) 2,5 p 10. Kómár József (Csizmadia u.) 0,5 p. Egyenlő pontszám esetén a Berger—Sonneborg számítás döntött. December 5-én a me­gyei úttörő egyéni bajnoksá­got rendezik meg Salgótarján­ban. Miért szerepeinek mérsékelten az asztaliteniszezők? Kicsit meglepődik az olvasó, amikor az SKSE NB Il-es asztalitenisz csapatáról olvas. Az utóbbi időben mérsékelten szerepelnek a salgótarjániak. Vereséget szenvedtek a Jász­berénytől, a Dunakeszitől, legutóbb Dunaújvárosban is kikaptak. Igaz a Dunaújváro­si Kohász minden valószínű­ség szerint megnyeri az NB Il-es CSB Mechlovits-csoport- jában a bajnokságot, de a 15.5 arányú vereség mégis sú­lyos. Mindössze a Polaneczki I. Polaneczki P. párosnak sikerült győznie, az egyéni találkozó­kon pedig Polaneczki I. (2), Polaneczki P. és Bohati szer­zett győzelmet. Bérezés József edzőhöz for­dultunk mi az oka a gyengébb őszi szereplésnek? Íme a vá­lasz: — Az együttes már nem esik ki, sőt az 5—6. helynél lejjebb sem kerül. A jövőre gondolunk akkor, amikor olyan fiatal versenyzőket sze­repeltetünk, mint Szabados, vagy mint legutóbb a Dunaúj­város ellen Kiss. Tőlük még nem várhatunk eredményt, viszont a rutin megszerzésére nagyon alkalmas a CSB. Az őszi gyengébb szereplés en­nek tudható be. Még annyit: rövidesen hazatér két fiatal versenyzőnk, Ispán Tibor és Ispán Győző. Mindketten ka­tonai szolgálatot teljesítenek. Az ő szereplésükre is sor ke­rül majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom