Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-05 / 234. szám

4 NÓGKAD 1965. október 5. kedd. Nagy a forgalom az ingatlanok cseréjében, eladásában Az ingatlanok adásvételét, lakáscserét az ingatlanke­zelő vállalat külön erre a cél­ra létesített csoportja bonyo­lítja le. A csoport létrehozása azért vált szükségessé, mert az elmúlt években megnőtt az ingatlanok cseréje és adásvétele. Két esztendővel ezelőtt 13 millió forint érté­kű ingatlan adásvételét bo­nyolították le, 1964-ben már 20 millió forint értékű ingat­lan adásvételét. Az előzetes számítások szerint az idén 25 millió forintra emelkedik az adásvételre kerülő ingatla­nok értéke. Mint ismeretes például a földművesszövetkezetek a falvakban nagyarányú bolt­hálózatbővítést folytatnak. Az ehhez szükséges helyiségeket, épületeket az ingatlankezelő közvetítő csoportján ke­resztül biztosítják. Úgyszin­tén a termelőszövetkezetek a szakemberek elhelyezéséhez szükségs lakásokat is ezen az úton vásárolják. Jobbágyiban az idén a községi tanácsok lakást vásároltak, több mint 100 ezer forintos értékben, a jobbágyi kisipari termelőszö­vetkezetnek pedig telket 113 ezer forintért. Pásztó községi tanács 250 ezer forintért vá­sároltatott ingatlant, tüdő­gondozó létesítésére. A palo- tási termelőszövetkezet 125 ezer forint értékű tsz elnö­ki lakás vásárlásával bízta meg a közvetítő csoportot. Lakáscsere igény is egyre emelkedik. Ezt azonban a legkisebb mértékben tudják kielégíteni, ugyanis a leg­többen a régebben épített szoba konyhás mosdófülkés lakásokból szeretnének több­szobás fürdőszobás lakásba költözni. Eddig- megyeszerte mindössze 70 cserét bonyolí­tottak le. Sok az igény Nagy- bátonyból Salgótarjánba való költözésre, amelyet egyéb­ként csak a legszükségesebb és alaposan indokolt esetben engedélyeznek. Emelkedik az ország nagyobb városaiba való költözés igénye. Salgó­tarjánból legtöbben Buci n- pestre, Miskolcra, Debrecen­be igényelnek lakást. A köz­vetítő csoport ezeket a kéré­seket is a lehetőséghez mér­ten igyekszik kielégíteni. Új iskola Mátraverebélyben Az 1965/66-os tanítási év előtt adták át rendeltetésé­nek Mátraverebélyben az új négy tantermes, egyemele­tes iskolát. Az iskola épít­kezéséhez az állami beru­házási összeg mellett jelen­tős volt az a társadalmi munka, amit a szülői mun­kaközösség tagjai, a falu la­kói végeztek, hogy határidő­re elkészüljön a létesítmény. Most újabb vállalkozásba kezdtek a mátraverebélyiek. Mint arról már hírt adtunk, az iskola mellett lévő úgy­nevezett felvonulási épület­ben úttörőotthont létesítenek, az egykori katélykertben pe­dig sportpályát építenek az iskola tanulói és a szülői munkaközösség tagjai. OLDALT: A korszerű iskola előtt ha­talmas udvar biztosítja a gyermekek mozgását az órák szünetében. LENN: A jól világított tantermek­ben egészséges körülmények között tanainak a verebélyi iskolások.' A tervezett 150 helyett 160 millió forint közadakozásból az árvízkárok helyreállítására Néhány napja írta alá Ros­tás István, a Vöröskereszt fő­titkára azt a listát, amelyen a megyei tanácsok illetékesei jelentették, hogy mekkora összegre tartanak igényt az árvíz okozta ingatlankárok helyreállításához. Mint arról a Vöröskereszt illetékesei tájékoztattak: a gyűjtés eredménye minden várakozást felülmúlt. A múlt hét végéig 164 millió forint érkezett társadalmi adakozás­ból, a tervezett 150 millió helyett és ez szükségtelenné tette a nemzetközi gyűjtést. A befolyt pénzösszegből ed­dig már 38 millió forintot vettek igénybe a megyék az ingóságokat ért károk ki- egyenlítésére. A helyi bizott­ságok ezután érkező jogos igényeit még figyelembe tud­ja venni a Vöröskereszt, ugyanis előzetes felmérések alapján körülbelül 45 milliós ingóság kárral számoltak. Az ingatlankárok felméré­se majd minden megyében megtörtént. Ezek alapján a következő kép alakult ki: a legtöbbet szenvedett Vas me­gye 23 678 510 forintra tart igényt. Baranya megye kerek 16 millió forintot kér. A győr-soproniak egénye 9 447 millió forint. Bács-Kiskun mintegy öt és félmillióval kö­vetkezik a listán. Zala me­gyében lassította a felmé-1” és növelte a kárösszeget : alig egy hónapja érkezel újabb árhullám. A mintep’ hárommillió forintos kérésü­ket így is jóváhagyta a Vö­röskereszt országos vezetősé­ge. Hasonló elbírálásban ré­szesült a többi megye is, amelyek egymillió forint alatti összeggel szerepelnek a listán. A szükséges intézke­déseket megtették és ezen a héten előreláthatóan már a megyék rendelkeznek az igé­nyelt összeg felett. Az ingatlankárokra vonat­kozólag a következő gyakor­lati szempontot vették figye­lembe: egy-egy összedőlt há­zat százezer forintos típus­RÁKOCZI Bányatelepen egy­szobás konyhás, előszobás és kinti mellékhelyiséggel , ház el­adó azonnal beköltözhető. Zala. Érdeklődni lehet Kisterenye Hu­nyadi u. 51. ELADÓ családi ház Balassa- gyarmat Vezér utca 27. Érdek­lődni Balassagyarmat, Klapka u. 25. JÖALLAPOTBAN levő olajkály- ha eladó, Érdeklődni az acél­gyári üzemi rendelőben. SALGÓTARJÁN város terüle- tén találtak 1 db használt nylon esőkabátot, melyet a megtalá­ló beszolgáltatott a rendőrségre. A jogos tulajdonosa elvesztett esőkabátját a Városi Rendőrka­pitányságon átveheti. A VÁROS területén találtak 1 db aktatáskát, mely eléggé hasz­nált, 1 db férfi kerékpárt, 1 db műanyag esőkabátot, valamint 2 db papírpénzt. A fenti tárgyak jogos tulaj­donosai kellő igazolás mellett az elveszett tárgyaikat a Városi Rendőrkapitányságon átvehetik, háznak tekintenek. Érmek 50 százalékát térítik meg. In­dokolt esetben — a szociális helyzettől függően — ez az összeg a helyi bizottságok megítélése alapján magasabb is lehet. A Vöröskereszt október vé­gén ad ki összesítő jelentést a gyűjtés végeredményéről, s a pénzösszeg felhasználásának módozatairól. P. P. SZOBA, konyha, kamrás lakas telekkel, kerttel azonnali beköl­tözéssel eladó. Érdeklődni lehet, Salgótarján Május 1 u. 1 alatt hétköznap délután és vasárnap egész nap. A SZÉCSÉNYI tangazdaság azonnali belépésre legalább 5 éves gyakorlattal és középfokú képesítéssel rendelkező olyan mezőgazdasági gépszerelőt keres, aki egyben a csoportvezetői fel­adatot is ellátja. . VÁSÁRTÉRI 1 szoba, konyhás lakásomat elcserélném 2 szobás­ra. „Sokan vegyünk” jeligére Salgótarjáni' Hirdetőben. BÉRCSOPORT vezető lakásvál­toztatás miatt, közgazdasági tech­nikumi érettségivel, 10 éves köny­velői. bérszámfejtési gyakorlattal elhelyezkedne. „adminisztrátor” FÖV. KŐBÁNYÁI Porcelángyár III. sz. telepe Balassagyarmat. Pozsonyi út 30. felvesz 2 fő esz­tergályos és 1 fő szerszám maró szakmunkást. Gyermekszáj — Péter — mondja szigo­rúan az apa —, azt ígérted, hogy hét órára hazajössz, én pedig azt ígértem, hogy jól elpáhollak, ha késel. — Igaz apukám, minthogy azonban én nem tartottam De az ígéretemet, nem kell be­tartanod neked sem. Szinházi esték Majd a papa Tartalmi igényesség dol­gában nem sokat lehet el­mondani Kállai István zenés vígjátékáról. A Majd a pa­pa a budapesti kabarészín­ház után jónéhány esztendős kihagyással jutott el a Dé­ryné Színház színpadára és évadnyitó darabként Nagybá- tonyba. A darab az eltelt idővel nem kapott nemes pa­tinát, csak beszürkült és bo­hózat elemei is meghalvá­nyodtak. Az alapmese érdek­telenebbé vált, kiagyaltabb- nak hat, mint frissiben ha­tott s az egész konstrukció­ból verítékszag árad, amit a színészi játék könnyedsége sem bir feledtetni a néző­vel. Pedig a Déryné Színház együttese jobb ügyhöz méltó buzgalommal fáradozott, hogy némileg igazolja, válószerű­vé munkálja a fonákabbnál fonákabb helyzeteket. Nem a szereplőkön múlott, hogy ez a buzgalom kevés ered­ménnyel járt. Amin nevetni tudtunk, az nagyobbára a színészek komédiázó kedvé­nek érdeme s közülük is legelsősorban a kitűnő Kon­dor Ilié, aki komikai véná­jának minden zsilipjét meg­nyitotta s áradó karikírozó kedvvel remekbe formálta Bori házvezetőnőt. Tetszett APRÓHIRDETÉSEK Nagyobb alkotókedv— A MEDOSZ megyei bizott­sága nemrégen megvizsgálta, hogy egyes gazdaságokban milyen szerepet tölt be az újítómozgalom. Az öt állami gazdaságban, két gépállomá­son, a Cserháti Erdőgazdaság­nál és a mohorai Növényvédő Állomáson lezajlott vizsgálat érdekes eredményeket hozott. Az említett gazdaságokban és állomásokon 1963 óta 62 jelentősebb újítást fogadtak el. Ezeknek az újításoknak a gazdasági eredménye félmil­lió forint. S ebben még nincs is benne az eszmei díjazás­ban részesített újítások, ész- szerűsítések eredménye. Kü­lönösen szép fejlődés tapasz­talható a Pásztói Gépjavító Állomáson, ahol két éve hat, tavaly pedig 11 újítást fogad­tak el, az idén pedig az első félévben már kilenc az elfo­gadott újítások száma. Ja­vult a helyzet a Szécsényí Tangazdaságban is, ahol az említett időszakban 18 újítást, vezettek be eredményesen. Bár az újítómunka szám­szerű fejlődésével is elégedet­tek lehetünk, ez nem fejezi ki még hűségesen a helyzetet Az említett időszakban nem­csak több, hanem értékesebb, jelentősebb újításokkal lehet számolni. Némelyik gazdaság­ban keveset nyújtanak be ugyan, de ezek értékesebbek, nagyobb a megtakarítás, mint­ha jóval több jelentéktele­nebb újítást nyújtottak vol­na be. Említésre méltó Ora- vecz Mihály, a Pásztói Gép­állomás dolgozójának újítá­sa• Oravecz a hidraulikus szi­vattyúk és elosztóházak köny- nyebb, gyorsabb és pontosabb méréséhez, vizsgálatához szer­kesztett próbapadot. De em­líthetjük Gáspár Sándort is, az Érsekvadkerti Gépjavító Állomás dolgozóját, aki a DT 54-es típusú lánctalpas trak­torhoz készített ötletes szerelő­készüléket. Újításával mun­kavédelmi célokat is teljesí­tett. Ugyancsak fejlődésről le­het beszélni a szocialista bri­gádok esetében is. A brigá­dok évről-évre mind nagyobb számban tesznek vállalást újítási feladatok megvalósítá­sára. A Nógrádkövesdi Ál­lami Gazdaságban, a Cser- hátsurányi Erdőgazdaság Mű­szaki Erdészetében például a szocialista brigádok, a mű­helyek kollektívái már az idén is több jelentős újítást adtak be. S bár a tapaszta- latcserés újításokkal kapcso­latban még nem ilyen egyér­telmű a fejlődés, lényegesen javult itt is a helyzet, A Kisterenyei Gépállomá­son most dolgoznak a mű­helykocsi energiaellátásának átalakításán, amelyet, mint újítást vettek át a Pásztói több újítás Gépjavítótól. Pásztón például két tapasztalatcserés újítást is elfogadtak és bevezettek, ugyanakkor más üzemeknek is elküldték bevezetésre má­sik kettőt. A tapasztalatcse­rés látogatásokkal kapcsolat­ban követendő a szécsényi és nógrádkövesdi gazdaság, ahol nagy gondot fordítanak az ilyen látogatások szervezésé­re. Nincs különösebb titka en­nek a fejlődésnek. A mező- gazdaságban is mind többen felismerik, hogy az újítások­kal megkönnyítik a munkát- Jó néhány gazdaság, állomás műszaki vezetői garidoskodtak arról, hogy megfelelő újítási feladatterv álljon a vállalko­zók rendelkezésére, s ezzel segítséget nyújtottak egyes, fontos célfeladatok megvaló­sításához. Sokat javult az újítókkal való foglalkozás, az újítók megbecsülése. A műszaki ve­zetők ezt úgy is elősegítik, hogy személyesen foglalkoz­nak az újítókkal, mint pél­dául a Sziráki Állami Gaz­daságban, ahol részletesen megbeszélték az újítási fe­ladattervet, Pásztón, Kistere- nyén és Magyarnánriorban pe­dig az újítási díjak megálla­pításánál — a rendelet által biztosított lehetőségeken be­lül — nagyobb részesedést adtak, mint a szokásos. Ez kedvezően befolyásolta az újítók kedvét és a dolgozók érdeklődését az újitómunka iránt. Előfordul azonban még, hogy néhány helyen fölöttébb kedvelik az eszmei díjazást, mivel ez felmenti az egysze­mélyi elbírálót a bevezetés kötelezettsége alól. Azt vi­szont nem veszik figyelembe, hogy a nem megfelelően meg­állapított díj elveszi a kedvét az újítónak. Nagy kár, hogy az anyagi megbecsülés lehetőségei mel­lett nem élnek kellően az er­kölcsi megbecsülés lehetősé­geivel. Nagyon ritka esetben fordul elő, hogy Kiváló újító, vagy Kiváló dolgozó kitünte­tést adtak volna az újítóknak. Egyedül csak a Nógrádköves­di Állami Gozdaságban ka­pott egy dolgozó ilyen kitün­tetést az utóbbi időben­Hihetetlenül nagy az al­kotási készség az emberek­ben, amelyet az újítómunka még jobban kibontakoztathat­na, ha nem fordulnának gyakran elő, apró, de bosz- szantó mulasztások. ' Kár lenne, ha az eddigi eredményeket nem fejleszte­nék tovább, hiszen a mező- gazdaságban még alig-alig bontakozik ez a tevékenység, holott a termelés, termelé­kenység növelésének igen nagy tartaléka. P• A. Krémer Ferenc és Hollay Be rtalan a Majd a papa egyik valószerűtlen jelenetében­a darab főszerepében az esz­közeivel mértéktartó, művé­szi fegyelmezettséggel több­nyire a belső humort kere­ső Krémer Ferenc, Prédó megszemélyesítője, a bizton­ságos játékú Haraszin Tibor, a fiatalasszony alakjában a líraiságban, vígjátéki köny- nyedségben egyaránt hiteles Szatmári Olga, a típusában sokat Ígérő, alkatilag, jelen­ségében izgalmas Losonczi Ariel, továbbá Szegleth Fe­renc, Horváth Ottó, Gyukár Tibor, Garamszegi Márta, Dombóvári Ferenc és Kalmár Zsuzsa. Hollay Bertalan kis­sé feszengve, idegenül moz­gott szerepében, nehezen birt megbarátkozni a valószerűt­len helyzetekkel ezt azon­ban a darab rovására Írhat­juk. Fényes Szabolcs szellemes, kellemes muzsikája jobb szövegkönyvre lenne méltó — mint ahogy jobb ügyhöz méltó buzgalmat mutatott a díszlettervező Tímár József, a jelmezkészítő Rimanóczy Yvonne, a tánckoreográfus Hegedős Györgyi s a ren­dező Csongrádi Mária is. Szerb György karmester mi­niatűr zenekarával kifogás­talanul szolgálta az előadást. (barna)

Next

/
Oldalképek
Tartalom