Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-27 / 257 (253). szám

4 ffrmrorn WCS. cfttőber 27., sserda A Nógrád ankét járt hangzott el A szezonvégi kiárusítás tapasztalatai Mint már megírtuk, [ s napokban a megye keres­kedelme vezetőinek, szak­embereinek részvételével szerkesztőségünk ankétot tar­tott. Több fontos téma mel­lett szóba jött az egyszeri készletrendezés. A résztve­vők elmondták tapasztalatai­kat a szezonvégi kiárusítás­ról. Ezekből adunk közre né­hány gondolatot Sok érdekesl tanulsága van Nógrádban a készletrendezésnek. Március­tól idáig több mint 25 mil­lió forintot forgalmazott a kiskereskedelem fölös készle­tekből. Sokan fordították megtakarított pénzüket vá­sárlásra. Ezidő alatt nem emelkedett az OTP betétál­lománya, csökkent a forga­lom a vendéglátóiparban, ki­sebb volt a kereslet hen­tesáruk iránt. A ltészletrendezés, a sze­zonvégi kiárusítás gyorsabb, még eredményesebb is le­hetett volna. Holecz Ferenc, a nógrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója elmondotta, hogy a kiárusítás kezdetén kap­kodás és bizonytalanság jel­lemezte a munkát. Ez azért történt, mert a rendeletek későn érkeztek meg, és azok sem voltak egyértelműek. Volt olyan nagykereskedel­mi vállalat, ahol az első fél­év folyamán (mint a Női Ru­ha Nagykereskedelmi Válla­latnál) 12 értekezleten kel­lett résztvenni. Ez jelentő­sen zavarta a kereskedelmet, később azonban a Belkeres­kedelmi Minisztérium javí­tott a h -xeten, jó rendele­teket a,.ott ki. Jó lett vol­na idejében ismerni a nagy­kereskedelmi vállalatok kész­leteit, mert a készletrendezés nem csupán a kiskereskede­lem, hanem a nagykereske­delem raktárfölöslegét is érintette. fl nagykereskedelmi 1 vállalatok még nem töltik be készletező funkcióikat. Erről beszélt az ankéton, Karácsonyi Béla, az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetője. Állandóan bővül a divatcikkek skálája s ennek eredményeként szinte elke­rülhetetlen a készlethalmo- zouas. Egy negyedévvel előbb kell a kiskereske ’ól- mi vállalatoknak a beszer­zéseiket lebonyolítani, s ez a kereskedelmi munka legjobb felmérése alapján is a kész­letek megnövekedését jelen­ti. A résztvevők elmondták azt is, hogy a fölösleges kész­letek után fizetendő büntető- kamatok miatt bátortalanab­bul rendelnek árut az üzlet­vezetők, s ezt a lakosság el­látása sínyli meg. Ez a fur­csa kettősség tehát továb­bi bonyodalmakat okoz a ke­reskedelemnek. Akkor végez­ne a kiskereskedelem jó munkát, szűnne meg a rak­tárakban az immobilis kész­let, ha az ipar azt gyártaná, amire a fogyasztónak szüksé­ge van. A bőrnagykereske­delmi vállalat már egy ne­gyedévvel ezelőtt bemutatta, milyen cikkekkel tudja el­látni a kiskereskedelmet. Már akkor volt olyan vállalat, amely nem kért a bemuta­tott árufajtákból, mert ezek ötven százaléka a kiárusítás során alacsonyabb áron ke­rültek eladásra. Ahhoz, hogy a kiskereskedelem azt kap­ja, amire szüksége van a vásárlóknak, bávált módszer lenne a kontramin+ával való ellátás. Ha a mi'- at meg­kapja a kiskeresl" lem. ak­kor biztosíték van arra. hogv a kiválasztott fazonok, áruféleségek kerülnek a kis­kereskedelembe. Nem történ­het az, mint ami az Álla­mi Áruházzal, hogy a har­madik negyedév szükségle­tét már májusban megren­delték és 150 fazonból idő­közben ötvenet módosítottak és kénytelenek voltak a meg­változtatott árukészletet át­venni. Be kell teh.'t vezet­ni. hogy az ipar által be­mutatott árut a nagykeres­kedelem mindig a válasz­tás szerint tudja szállítani, s hogy az ipar valóban a keresletnek megfelelően ter­meljen. Ehhez viszont az szükséges, hogv a nagy- és a kiskereskedelem is legven igényesebb a minőség iránt. Soft sző Rsettl a vidéki kiskereskedelem kö­töttségeiről is, a budapesti­vel szemben. A budapesti kiskereskedelmi vállalatok képviselőinek csak villamos- jegyet kell váltaniok és he­tenként többször is felkeres­hetik a nagykereskedelmi vállalatokat. így könnyeb­ben hozzájutnak a válasz­tékosabb szezonális árukhoz. A vidéki kiskereskedelem ve­zetői általában tíznaponként utaznak Budapestre és csak abból tudnak választani, ami­vel rendelkeznek a nagyke­reskedelmi vállalatok. Ez a vidék és Budapest közötti ellentmondás, ha az ipar és a nagykereskedelem nem al­kalmazkodik a gyors divat­változásokhoz, a megrende­lések, az igények gyors ki­elégítéséhez, még sokáig fenn tog állni és további kész­letfelhalmozódáshoz vezet. A negyedéves áruellátást vizsgálva tapasztalható, hogy nagyon sok cikkből hiány mutatkozik. Nem lehet kap­ni füstcsövet Egerben pél­dául annyi van, hogy a rak­tárakban halmozódik fel. Baj van a választék bőví­tésével is. csak négy típusú rádió áll rendelkezésre, s.' ebből bizony a kereskedelem nem tud választékot adni. Az ipar csak négy féle rá­diót gyárt. Ugyanez a hely­et a csillárok tekintetében is. A bemutatótermek gaz­dagok választékban, de en­nek csak 40—50 százaléka vásárolható meg. Összegezésül | a résztvevők megegyeztek abban, hogy a felhalmozó­dott árufeleslegek problé­mája elsősorban az ipar problémája volt Követke­zésképpen tehát az iparnak kell elsősorban figyelembe venni az igényeket A fe­lesleges raktárkészletek ki­árusítása az egyszeri kész­letrendezés jól sikerült. Ah­hoz azonban, hogy állandó­an divatos korszerű cikkeket árusíthasson a kereskede­lem, ahhoz elsősorban az iparnak kell az igényekhez alkalmazkodnia, s a nagy­kereskedelemnek is ezt kell szem előtt tartania. G. E. Munkában a népi ellenőrök Szoros kapcsolat a dolgozókkal és a tanáccsal A karancslapujtői Népi El­lenőrző Csoport legutóbbi ülése felért egy községi ta- nács-vb ülésével. Nagyon részletesen tárgyaltak a ter­melőszövetkezet őszi mező- gazdasági munkájáról, a község tüzelő ellátásáról és az óvoda működéséről. A terme­lőszövetkezeti munkáról a tsz üzemegység vezetője tájékoz­tatta a csoportot, a tüzelőel­látásról a TÜZÉP-telep veze­tője, az óvodában a népi el­lenőrök tartottak vizsgálatot, azt tárgyalták meg. Nagyon tájékozottak a né­pi ellenőrök. Amikor a tsz üzemegység vezetője elmond­ta, hogy 260 kataszteri hol­dat vetettek az ülés napjáig, valamennyien kifogásolták. Többet kellett volna vetni. Pontosan felsorolták mikor állt a vetőgép, a diszktiller, a DT. Szemére vetették az üzemegység vezetőjének, az őszi mezőgazdasági munkára való felkészületlenséget. Az üzemegység vezetője nem sértődött meg, hanem el­mondta a népi ellenőröknek, hogy gépalkatrész hiányában rostokolnak a gépek napokon keresztül és, hogy milyen in­tézkedéseket tesznek a hiány­zó alkatrészek megszerzé­séért. A TÜZÉP vezetője amikor számot adott a téli tüzelő el­látásra való felkészülésről, a népi ellenőrök megkérdez­ték, miért nincs rendesen be­kerítve a TÜZÉP-telep, ho­gyan őrzik meg telepen tá- íolt szejiet. Megkérdezték azt is: mi lesz a szabadban tá­rolt, értékét vesztett több va­gon tüzelővel? Karancslapujtőn a népi el­lenőrök ,egy évre szóló terv szerint végzik társadalmi munkájukat. A tervben meg­jelölik melyik szervezetet, vagy intézményt vizsgálják meg. A vizsgálat mellett azonban egyéni ellenőrzést is tarta­nak. Észrevételüket megbe­szélik a falu lakosságával, aztán összegezik a tapasztala­taikat. Bejelentéseik alapján a tanács-vb gyorsan intézke­dik. Ezért nagy tekintélyük van a faluban. A községi tanács-vb elnö­kének véleménye szerint is, a népi ellenőrök nagy szolgá­latot tesznek a községnek. A legutóbbi vizsgálatukon is felhívták a termelőszövetke­zeti üzemegység vezetőjének a figyelmét, hogy az őszi mezőgazdasági munkán kívül fordítsanak nagyobb gondot a termelőszövetkezet fejlesz­tésére. Kifogásolták, hogy a tsz-vezetőség elutasította a 10 millió forint beruházási hi­telt. Szalai János és Kovács István népi ellenőrök kiszá­mították, ha megépítenék például az új sertéstelepet, egy személy ezer állatot is elláthatna. A jelenlegi viszo­nyok között öt-hat ember fog­lalkozik az állatokkal és az nagvon megdrágítja az állat­tartást. A népi ellenőrök kérték, fontolja meg a vezetőség, nem volna-e hasznosabb vál­lalni a gazdaság korszerűsí­tésével iáró kiadásokat, ame­lyek néhány esztendő után megtérülnének. A községi óvodában azért tartottak vizsgálatot, meri tudomásukra jutott, hogy az intézményt mindössze 80—90 százalékban használják ki. A népi ellenőrök megvizsgálták, vajon az elégtelen ellátás miatt nem viszik a gyerekeket az óvodába? Megállapították: az ellátás kifogástalan. Jól- képzett óvónők vigyáznak a gyerekekre. A felszerelés új, hideg-melegvízzel biztosítják a tisztálkodást. A térítési dí­jat a kereset után határoz­zák meg. Az óvoda tehát al­kalmas a gyerekek foglalkoz­tatására. Az a hiba, hogy a lakosság nincs megfelelően tájékoztatva az óvodai le­hetőségekről- Javaslatot tet­tek a felvilágosító munka kiszélesítésére. Juhász Ferenc tanácstagot pedig felkérték: a cigánylakosság körében is végezzen felvilágosító mun­kát a? óvoda kihasználására. A tanács, a népi ellenőrök javaslatát meg is fogadta. Már megindult a munka az óvoda teljes benépesítésére. Karancslapujtőn a népi el­lenőrök éberen őrködnek a falu rendjén. Szoros kapcso­latban állnak a lakosság leg­szélesebb rétegeivel, munká­jukat a dolgozók véleményé­re alapozzák. A vizsgálatokat rendszeresen megtartják' és> a község vezetőinek jelenlé­tében megtárgyalják, aztán terjesztik a tanács elé. így törvényesítik a munkájukat, amelyről a községi tanács el­nöke nagy elismeréssel nyi­latkozik. — B — ' Se szervezés, se ellenőrzés? Szerte a határban gépeket látni. Mikor felfelé kapasz­kodnak a meredek dombolda­lon, messzire hallatszik a mo­torok hangja. Mikor lefelé ereszkednek, halkul a zaj. Szántanak, készítik elő a ta­lajt a vetéshez. Hoknan Miklóssal, a rétsá­gi járási tanács mezőgazda- sági osztályának főagronó- musával a berkenyéi kö­zös gazdaság szakemberét keressük. Az irodán azt mondják, hogy valószínűleg a Farkasvölgy dűlőben találjuk meg. Odament megnézni a szántást. A Farkasvölgyi dűlő nincs messze a Nógrádra vezető útvonaltól. A gidres-gödrös országúiról lekanyarodva könnyedén gördül a gépkocsi a traktorok által aszfalt-si- maságúra taposott diilőúton. Az út mellett lánctalpas trak­tor dolgozik. A berkenyéi ter­melőszövetkezet földjét mű­veli a traktorista. Érkezé­sünkre megáll a tábla szélén, s így megkérdezhetjük, lát- ta-e az agronómust. Azonban 6 sem tud pontos felvilágosí­tást adni. Kicsit távolabb, a völgy mélyén két gumikerekes traktor áll. Mindkettő mögött eke. az ekéken fogasok. A traktoristák meg a fűbe he- verésznek. Mint akiknek sem mi dolguk sincsen. Kérdezzük is a lánctalpas gép vezetőjé­től, hogy kik azok, de csak megvonja a vállát, s annyit mond, hogy az a tábla már a nógrádi szövetkezet területe. A kíváncsiság azonban Hol­man Miklóst sem hagyja, s így megszólítjuk a kék mun­karuhás traktoristákat. Igen, a Tolmácsi Gépállo­más traktoristái vagyunk. — mondja egymás szavába vág­va Máté Mihály és Ocskó Bertalan. — Tegnap közölték velünk, hogy amint befejez­tük a vasútállomás mellett a fogasolást, azonnal jöjjünk ide a Farkasvölgy dűlőbe. Itt is fogasolni kellene. Azt mondta a nógrádi szövetkezet főagronómusa, hogy itt diszk- tillerezik az SZ-100-as, de bizony nincs itt semmi. Most azután mit csináljunk? Lega­lább lenne itt valaki, aki ta­nácsot ad... Néhány szó után kiderült, hogy szervezési hibáról van szó. A két traktorista ugyanis a vetések utáni fogasolást végzi a szövetkezetben. De ezen a területen hol van még a vetés? A járási főagronómus ta­nácsára megváltoztatjuk a programot és felkeressük Nógrádon Kellner István ter­melőszövetkezeti főagronó- must. Tőle azt kérdezzük, hogy hol dolgoznak a terme­lőszövetkezeti és a gépállo­mási traktorok. Kis gondol­kodás után elsorolja. A kér­déses gépet azonban nem em­líti, illetve azokról nem tud­ja pontosan, hogy hol vannak. Be is szólítja a brigádvezetőt, s tőle kérdezi meg. Drétyovszki Mihály hitetle­nül hallgatja a járási fó- agronómust, aki elmondja, hogy mit tapasztaltunk a Farkasvölgy dűlőben. Egyre azt hajtogatja, hogy lehetet­len, mert ő is ott járt rövid­del ezelőtt, s azok a trakto­rosok nem voltak ott. Maga­biztosan állítja, hogy az ő rendszeres ellenőrzésének mindig megvan az eredmé­nye. A traktorosok munkájá­ról mindig pontosan tájéko­zottak. Ebben az esetben mégsem olyan jól tájékozottak a nóg­rádiak, mint ahogyan a bri­gádvezető állítja. S ebben az esetben nincs más választás, mint azonnal átszervezni a munkát, átirányítani a két traktorost arca a területre, ahol valóban szükség van a munkájukra. Sajnos az elke­rülhető kitérő miatt kár érte a termelőszövetkezetet, mert az üresjárattal időt veszített, de kár érte a traktoristákat is, mivel a „járkálással” el­töltött időre nem jár fizetés. Nem szólva az ezzel járó bosszúságról. Ilyen nehéz időszakban jó lenne elkerül­ni ezeket a melléfogásokat. P. A. A közösség érdekében Min dolgoznak a Hazafias Népfront műszaki akcióbizottságának tagjai? A Hazafias Népfront Nóg­rád megyei bizottsága mellett ma már számos aktivista fejt ki hasznos tevékenységet A megye szinte valamennyi ré­tege képviselteti magát egy- egy akcióbizottságban. Ered­ményesen tevékenykedett ed­dig is a mezőgazdasági, jogi, kulturális, műemléki, orvos­egészségügyi és a műszaki ak­cióbizottság. Tagjai vala­mennyien társadalmi munká­ban dolgoznak. Különösen fontos a műszaki akcióbizott­ság működése. Tervek nélkül azonban nincs beruházás, több község elképzelése húzódna el hosszabb-rövidebb időre. A megyében ezen a műszaki ak­cióbizottság enyhít tevékeny­ségével, amelyről Lizsnyánszky Antal, a bizottság elnöke a kö­vetkezőket mondotta: — A Hazafias Népfront mellett működő műszaki ak­cióbizottságnak ma már több mint százötven társadalmi munkása van. A bizottság szakmai munkáján keresztül népfront politikát végez — akár ha terveket készít, ha szaktanácsokat ad, vagy ha javaslatokkal segíti a községi tanácsokat. Feltétlen hangsú­lyozni szeretném, hogy a bi­zottság tagjai önelhatározá­sukból vállalják a társadalmi munkát úgy, hogy az a hiva­talos tevékenységüket ne za­varja. így van ez a megyei, a járási és a községi akcióbi­zottságoknál is. A tanácsi szervekkel nagyon jó a kap­csolatunk, elsősorban a köz­ségfejlesztési előadókkal. Ha­sonlóan jó az együttműködé­sünk a termelőszövetkezetek vezetőivel is. A két testület, a tanács és a termelőszövetke­zet teljesen leköti tervezési kapacitásunkat. — Milyen fontosabb terve­zést végeztek az elmúlt idő­szakban? — Iskolák, óvodák, pedagó­gus lakások, orvosi rendelők és lakások, termelőszövetke­zeti épületek, bekötő utak, hi­dak, járdák, csatornázások, árvízvédelmi gátak, legelők víztelenítési, műemlékek fel­újítási terveit készítettük el. Villamoshálózatok felújítását, iskolák, művelődési otthonok és magánházak belső világítá­sának tervezését és műveze­tését vállaltuk. Gépész- és ko­hómérnökeink segítettek a me­zőgazdasági szerszámok ki­alakításában. Egy példát em­lítek. A rétegvonalas szántás­nál alkalmazott ekekormány- lemez megszerkesztését a gép­kísérleti intézet másfél éves terminussal vállalta. A mi ak­tíváink három hét alatt meg­valósították ezt a mezőgazda­ság számára. Egy másik. Igaz, hogy nagyobb objektumok tervezését elvi szempontokból nem vállaljuk. Az a tervező intézetek hatáskörébe tartozik. Kivétel mégis a balassagyar­mati városi kórház öt millió forintos bővítési programjának elkészítése. A kórház igazga­tóságának kérése és indokai alapján vállaltuk ezt a hama­rosan befejeződő munkát Ki­vitelezésére a községfejlesztési alapból biztosítottak nagyobb összeget. Természetesen érté­kes segítséget kaptunk a Nóg­rád megyei Tervező Intézet vezetőitől, mérnökeitől. Be­vontuk munkánkba a Nógrád megyei Építőipari Vállalatot is. így a Hazafias Népfront összekötő és szervező tevé­kenységével megoldódik a ba­lassagyarmati kórházi problé­ma, ami különben több éves késedelmet szenvedett volna. — Hogyan lehetne summáz­ni a műszaki akcióbizottság gazdasági eredményeit? A műszaki akcióbizottság tervezési mérlege évenként egymillió forint körül mozog. De vannak évek, amikor ezt a számot meghaladjuk. A ter­vezési munkák mögött pedig mintegy tizenöt millió forint­nyi beruházott összeg van. Jelentősége ennek abban van, hogy rövidek a tervezési ha­táridők, valamennyi létesít­mény a gyors megvalósítás út­jára léphet. Más szóval, gyor­sabban szépülnek, gazdagod­nak megyénk községei. Valóban szép és nagyszerű munkát végeznek a műszaki akcióbizottság tagjai, ellen­szolgáltatás nélkül. Céljuk, hogy segítsék a tanácsi szer­vek munkáját, tervezésükkel, javaslataikkal, tanácsaikkal. S. L. Készül a salgói KISZ-tábor beruházási A Nógrád megyei Tervező Irodában készül a salgói KISZ vezetőképző tábor beruházási programja. A mintegy másfél­milliós beruházás keretében te­reprendezésre, sátorhelyek képzésére, mosdási, zuhanyo­zási lehetőségekre készülnek tervek. programja A beruházási programban felvetették a tábori konyha létesítését, tervezik továbbá a meglévő épület olyan bővíté­sét, hogy az alkalmassá vál­jon KISZ-vezetőképző tanfo­lyamok rendezésére télen is. APRÓHIRDETÉSEK KERESÜNK az adminisztráció minden területén jártassággal rendelkező mérlegképes könyve­lőt, adminisztrációs vezető mun­kakörbe. Kérjük írásbeli jelent­kezéseket az eddigi munkakör feltüntetésével a Budapesti Fi­nomkötöttárugyár Balassagyarma- ti telepére beküldeni.______________ PATKÁNYIRTÁS vadászgöré­nyekkel. kutyával és gázzal ga­ranciával. Cseh István féregirtó kisiparos Budapest, VI. Szondy utca 40. SZOBA, konyhás, kamrás, gyű. mölcsöskertes ház azonnal beköl­tözhetően eladó. Sóshartyánban; Érdeklődni lehet Sóshartyán, Ta­nácsháza Titkárságon. Tulajdonos Szládik János Budapest, VII. Hernád u. 54. fsz. 5. VENNÉK jóállapotban lévő ka. rikahajós, süllyesztős varrógépet. Cím: Herczeg Gizella Salgótar. ján I. posta. Nógrád megyei Vegyesipari Javító Vállalat azonnali belépésre keres salgótarjáni és balassagyarmati te­lephelyére órás szakmunkásokat, valamint balassagyarmati telephe­lyére cserépkályliás szakmunkásokat. Jelentkezés a vállalatnál Salgótar­ján, Szabadság tér 5. sz alatt, illetve balassagyar­mati telephelyén, szem élyesen vagy írásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom