Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)
1965-10-16 / 248 (244). szám
4 N <*> n n a D Í9P5. október 18.. szombat AZ OLVASÓK nElbántak velünk...46 Vendégségre készültek He- rencsényben. Kicsinyek, nagyok egyforma izgalommal várták érkezését. A gyerekek örültek, hogy lehet torkoskod- ni a sok finom édességben, s a felnőttek pedig a régen nem látott rokon vagy kedves ismerős jöttének. Talán még az udvaron, az ünnepi asztalra kiszemelt kacsák, libák, csirkék is tudták, hogy nem akármilyen nap lesz vasárnap, és hangoskodva vitatkoztak, hogy melyikük lesz az étek közül az első az ünnepi asztalon. De mi, a földművesszövetkezet dolgozói is készültünk erre a napra, s jó előre megtettünk mindent, hogy vegyesboltunkban és italboltunkban megfelelő készletből válogathasson a lakosság, a szövetkezeti tagság. A vállalatok időben leszállították a megrendelt árukat Az árubőség meg is hozta a kívánt forgalmat. Azonban hiába volt gondos az előkészület, az ünnepi örömökbe mégis üröm vegyült Az ürömhöz az anyagot a Bércéi és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet szállította. Méghozzá úgy, hogy a 110 család részére megrendelt 4460 szelet különböző cukrászsüteményt és nyolc darab egész tortát elfelejtette a kért időre leszállítani. Szombaton este még reméltünk, mert motorkerékpáros futár várta a süteményt, hogy érkezéskor teríteni lehessen időben. De nem vihette. Bércéi a határidőket felrúgva a kért sütemény mennyiséget az eredetileg meghatározott október elseje helyett 2-án délután egy órára ígérte és október 3-án délelőtt fél tizenegykor szállította. Persze ekkor már — az ünnep kellős közepén — a sok sütemény eladása lehetetlen volt. Azt hiszem, mondanom sem kell, hogy a szövetkezeti tagság úgy érezte „kicsit elbántak velünk”, ün- neprontók lettünk a szemükben. Azonban bizonyára mindenki előtt világos, hogyha szombaton délután három órakor Bércéiről útjára indították volna a megrendelt süteményeket, akkor nem vasárnap fél 11 órakor érkezett volna meg. A két község közötti távolság 20 kilométer. Reméljük azóta Bércéi is levonta a tanulságot, és a jövőben lelkiismeretesebben látja el feladatát. Megválaszol tagságunknak helyettünk is a késedelmes szállításért! Juhász József ügyintéző Köszönjük a megemlékezést Első alkalommal rendezte meg az elmúlt napokban a Rónabányai Nőtanács vezetősége a másutt már hagyományossá vált öregek Napját. A bányatelep mintegy negyven nyugdíjas bányásza találkozott ezen a vasárnapi délutánon. A figyelmességet, az őszinte baráti légkört, a meg- vendégelést nagy örömként könyveltük el, s ezúton mondunk köszönetét a Nőtanács vezetőségének, tagságának, s mindazoknak, akik ezt a napot a mi ünnepünkké tették. Rónabánya nyugdíjasai Kártérítést fizetett a gyár Államunk intézkedése folytán annak a dolgozónak, aki balesetet szenvedett, és a vizsgálat kiderítette, hogy nem az ő, hanem a vállalat hibájából történt, a gyár köteles, a táppénz és az előző keresete közti különbséget megtéríteni. Az öblösüveggyárban ebben az esztendőben 12 dolgozó élt ezzel a lehetőséggel. Közülük hétnél jogosnak találták igényüket, számukra 33945 forintot fizettek ki kártérítés címen. Egy dolgozónak .más vállalat fizetett, kettőnek a kérelmét pedig elutasították, két ügy jelenleg még folyamatban van. Megosztott kártérítés nem fordult elő. Az ügyintézés meggyorsítása érdekében a gyár vezetősége egy házilag készített formanyomtatványt készített, amelynek alapján kell a kártérítési igényt bejelenteni. V. K. Salgótarján Ahol jól dolgoznak A közeljövőben a választmányi tagok újjáválasztására készül a Karancskeszi Általános Iskola szülői munkaközössége. Az elnöki beszámolóban számot adnak az elmúlt tanévben végzett munkáról, megvitatják az új munkatervi feladatokat, kiegészítik a vezetőség számát az új elsőosztályosok szülői közül. Az elmúlt tanévben szép sikereket könyvelhettek eL Lesz tehát miről számot adni a beszámolónak. Az új tanévben sem vártak arra, hogy valami felülről jövő instrukciók szabják majd meg a feladataikat Szeptemberben az elsősök szüleit hívta egybe megbeszélésre az osztályvezető, Hárskúti Anna tanítónő. A szülők egyöntetűen vállalták, hogy a kisgyermekeket naponta két szülő kíséri haza az iskolától a lakásukig. Egyikük az óvoda felé, a másik az ellenkező útirányon. Szükségessé vált ez, mivel az utóbbi években erősen megnövekedett az átmenő gépjárműforgalom, amely balesetveszélynek tehetné ki az apróságokat. S azóta nem kell nyugtalanul várni a szülőknek hazatérő gyermekeiket: nem történik-e valami baj velük az úton, nem kerülnek-e valamelyik autó kereke alá vigyázatlanságból? A szülői munkaközösség elnöke időnként felkeresi a gyermekeket az iskolában is. Osztályvezetők és osztályfőnökök kíséretében ellenőrzi a tanulók felszerelését, megnézik a tisztaságcsomagokat, ruházatukat Ha akad kirívóbb eset azt megjegyzi, s gondoskodik arról, hogy a szülőkkel közösen pótolják a mulasztottakat Most csak ezt a két kiragadott példát említjük meg, de ebben is — cseppben a tenger — tükröződik: a karancskeszi általános iskola szülői munkaközössége együtt dolgozva a tantestülettel azon fáradozik, hogy az iskolás gyermekek nyugodt tanulási lehetősége biztosítva legyen. Elismerés illeti érte őket. . Szabó Emil iss Magdolna, a romhá- nyi II. Rákóczi Ferenc termelőszövetkezet Kertészen agronómusa alig húsz esztendős. Kerékpárjával — egyet már elnyúzott — minden nap végiggördül a község utcáján. A falu egyik végétől a másikig jár, hol a dohányosban, hol a gyümölcsösben, hol pedig a kertészetben jelenik meg. Szeretik az idős asszonyok is a mindig vígkedélyü agronómusnőt. — Kétszázharminc hold az én birodalmam és csaknem siáz asszony és lány dolgozik az irányításom alatt. Munkánkra, eredményeinkre számit a közös gazdaság. Papírt és ceruzát vesz elő. Számolgat. Egy-egy tétel után megnyugvás jelentkezik arcán. — A kertészeti tervet már teljesítettük. Eddig kétszáznegyvenezer forint a bevételünk. Zöldbabból a tervezett hatvanezer helyett hetvenezer forintot értékesítettünk. A gyümölcsös, — bár csak jövőre fordul termőre —, húszezer forintot hoz. A dohányból négyszáztízezer forintot kell értékesítenünk. Summázva is nagy összeg ez a termelőszövetkezetnek. Hogy meddig tart a munkaideje, arról nem beszél, Ügy Az agronómusnő fogalmazza meg, hogy ameddig a munka megkívánja. Vagyis különösen nyáron reggel hattól, este nyolc óráig. Munkája sok. Ott van reggel a kezdésnél. Mindennap bejárja a határt. Az áruátadás, a mérés és a minőség ellenőrzése is Kiss Magdolna gondja. Ha kell vitatkozik, érvel az átvevőkkel. Senki sem hinné, hogy milyen energia van ebben az alsópetényi születésű kislányban. — Szabadidő? Aligha akad. Szórakozás? Legfeljebb egy- egy szombaton este táncolok Vácott. Oda járok. Aztán a közös kirándulások. A téesz szervezte az egrit, a galya- tetöit és a szécsényit. Valamennyi jól sikerült. Esténként? Tévét nézek és tanulok. Jövőre ugyanis a kertészeti főiskola levelező hallgatója szeretnék lenni. Budapesten. Ezért rengeteg szakkönyvet olvasok. A gyakorlati munka és az elmélet nálunk, a mi szakmánkban is igen fontos. Természetesen nagyon szeretem a szépirodalmi könyveket is. Berkesi András a kedvenc íróm. Szerintem legtöbb könyvében rólunk, húsz évesekről ír. Szeretem Jókait is. — Természetesen sokat vagyok a fiatalok és az asszonyok között is. Eljárok a KISZ rendezvényeire, részt- veszek a nőtanács gyűlésein. Arra büszke vagyok, hogy a kertészeti brigád a szocialista cím elnyeréséért fáradozik. Asszonyok, akik a családjuk mellett helyt állnak a közös munkában is. Csak dicséret illetheti őket. Egyébként ezt mondottam el a nőtanács járási küldött- és vezetőségválasztó gyűlésén, ahol megyei küldöttnek is megválasztottak. Amikor a legkedvesebb emlékei felől érdeklődöm, nagyon komolyan és határozottan válaszol. — Az iskola után ide kerültem gyakornoknak. Véglegesítettek. Soha nem felejtem el az első zárszámadási közgyűlést. Akkor még harmincegy forintot fizettünk egy munkaegységre. Ma mar munkabért adunk. Az asszonyok kijönnek ötven-hatvan forintra. Ja igen. az emlék. Az az izzó hangulat, ami a közgyűlésen uralkodott. Valahogy akkor éreztem, hogy felnőtt vagyok. S. r„ Szívügyüknek tartják Változatlanul gond az alkatrészhiány Fényes cáfolat Sokan, nagyon sokan vannak, akik meggyőződés nélkül vallják, hogy a mai fiatalság semmit sem ér, durvák neveletlenek, csak huligánkodni tudnak. A Nógrád megyei Szénbányászati Tröszt KISZ- Bizottsága szervezésében megmozdult ifjiíság példája éppen az ellenkezőjét bizonyítja. A medencében lakó kisze- sek örömmel jelentkeztek arra a kemény társadalmi munkára, melynek célja: Bükkszéken új bányász-üdülő, Salgótarjánban az új gimnázium felépítésének meggyorsítása. A fiatalok nem végeznek könnyű munkát. Kemény, sziklás, sóderos talajon alapoznak az üdülőnek. Magasra szállítják az anyagot a gimnázium építésénél. Több mint 1500 fiatal zsong, tevékenykedik a két munkahelyen, s már több mint hétezer munkaórát töltöttek, dolgoztak az építésvezetők megelégedésére. Szabadidejüket áldozzák fel, mert tudják: amit építenek az társadalmunké, abban szüleik, hozzátartozóik fognak pihenni, testvéreik, saját gyermekeik tanulni! Igen! Ezeket a fiatalokat bátran fogadhatjuk gyermekeinkké! Az újtípusú ember, a kommunista ember nyomdokain járnak. Napról-napra tapasztalhatjuk, hogy az a szellem, amelyben a KISZ-en belül neveljük az ifjúságot, érezteti előmutató, építő jellegét Ezért kell, hogy minden szülő segítse a KISZ-ve- zetőségét, a tantestület pedagógusait gyermekeink tudatának formálásában. Ne feledjük el sohasem, hogy a fiatalság magán viseli a szülők arculatának tükörképét Búza Pál Salgótarján Okosan gazdálkodnak Palotáson a községi tanács a községfejlesztési alapból sportfelszerelést és tűzoltó ruhát vásárolt. A községben nagyon jól gazdálkodnak a községfejlesztésre fordított ösz- szeggeL A lakosság éppen ezért a hozzájárulást rendszeresen befizeti. A szervek is eleget tesznek ezirányú kötelezettségüknek. Legutóbb a földművesszövetkezet fizetett be a Kofa számlára jelentősebb összeget. A községi tanács igyekszik a községben fokozni az építkezéseket. Az elmúlt időben rendbe tettek egy régebben rosszul lerakott járdát. Felszedették az alapzatát, gondosan elkészítették ás most már masszív, jó a járda. Az Ady-utcában, az iskola előtti részen is új járdalapokat raktak le. Ezzel megoldották a gyerekeknek az iskola előtti sármentes közlekedését B. Gy. Paulik Vincze, a hugyagi termelőszövetkezet gépcsoportvezetője tanácstalanul álldogál a major közepén, a gépműhely mellett. Egy papírdarabkát nézeget. Erre írta fel, hogy milyen gépalkatrészek hiányoznak a szerelőknek. — Nem gépalkatrészek ezek — helyesbít kesernyés hangon — nem is tudom minek nevezni... Elkérem a papírt Ez áll rajta: gumigyűrű, rögzítőcsap válaszfalhoz, olaj szórótárcsa, süllyesztettfejű szegecs, rögzítőköröm és még egy-két apróság. De nagyon költséges apróságok. Miért? — Az AGROKER nem árusítja, de hiába utaztam el a MEGÉV-hez is Pestre, ott sem kaptuk meg egyiket sem — panaszkodik a gépcsoportvezető. — Azt tanácsolták, hogy csináltassuk meg házilag. De hogyan, mikor nincs hozzávaló szerszámunk? Jártam már a gépállomásokon is, de seholsem kaptam. Talán Kisterenyén, mert ott most selejteztek ki egy magyar gyártmányú DT-t — mondja reménykedve. Hová forduljanak? ' Két hete áll a hugyagiak lánctalpas traktora, mert nem kapják meg sehol az említett alkatrészeket. Vajon mi az oka? Ezt kérdezem Lőrincz Károlytól, az AGROKER megyei kirendeltségének vezetőjétől is. — Sajnos az üzemek nem gyártják ezeket az apró alkatrészeket — mondja a ki- rendeltség vezetője. — Egyes kis vállalatok foglalkoznak ugyan ezek gyártásával is, azonban ennek ellenére nincs elegendő apró csavar, rugó, tárcsa. A gépállomások úgy segítenek magukon, hogy sa- játmaguk gyártják ezeket. — Jó, jó, de mit csináljanak azok a közös gazdaságok, amelyek ezt még nem tudják megtenni? — Nekem az a véleményem, hogy sok múlik az anyagbeszerzőn, vagy a gépcsoportvezetőn is — válaszol Lőrincz Károly. — Általában meg lehet találni a módját az ilyesmi beszerzésének. Például megkérheti a szövetkezet a patronáló vállalatot is, hogy segítsen, vagy az elkészítésben, vagy a beszerzésben. — Persze az lenne a legjobb, ha szervezettebb lenne az ilyen alkatrészekből is a gyártás és az ellátás. — Nem vitás! — helyesel a kirendeltségvezető. — Sajnos a mi vállalatunk nem foglalkozik a magyar gyártmányú erőgépek motorikus részéhez szükséges alkatrészek forgalmazásával. így például a DT—413-as, az UE—28-as, a D—4—K és a —4—KB traktorok motorjaihoz szükséges alkatrészeket a — legkisebb csavarig? — az AUTOKER Vállalatnál lehet csak beszerezni. Ennek a vállalatnak azonban csak Pest környékén van raktára Viszont az ösz- szes külföldi gyártmányú traktor és munkagép - az AGROKER profiljába tartozik. Ezekhez az alkatrészeket a megyei kirendeltségeken, illetve, ha ott nincs, a MEGÉV-nél lehet beszerezni. — De vajon lehet-e, van-e minden, amit keresnek a beszerzők? — Annak ellenére, hogy az idén sokat javult az alkatrész ellátás, még mindig akadnak hiányzók is — tájékoztat Lőrincs Károly. — Mi azonban sokkal könnyebben segítünk magunkon, mint az AUTOKER. Ha valamit keresnek itt Balassagyarmaton, de abból éppen nincs készletünk, felhívjuk telefonon, vagy telexen a központunkat és kérünk onnan. Előfordul, hogy ott sincs, akkor kapcsolatba lépünk valamelyik társmegyei kirendeltséggel, s ahol van a keresett alkatrészből, onnan kérünk. Sürgős esetben a küldeményt azonnal a termelőszövetkezet, vagy a gépállomás címére szállíttatjuk. Átmegyünk a másik szobába, ahol elhelyezték a telex-gépet. A régi gyártmányú, sokat szolgált gép még nagy segítséget jelent a kirendeltség dolgozóinak. Pedig menynyi bosszúságot okoz, amikor éppen a legfontosabb közlésnél romlik el. Erről Molnár Istvánná, a könyvelés vezetője tudna talán a legtöbbet beszélni, aki nagyon gyakran kezeli a géptávírót. Csúcsforgalom Eközben egyszerre öt helyről is érkeznek anyagbeszerzők. Ilyenkor aztán anyagraktáros legyen a talpán, aki a lehető leggyorsabban elrendezi a sok kérdést. De Szobo- nya Sándorné áruforgalmi vezetőt, Papp Lászlóné előadót, Csesztven István főraktárost és Hangódi Lajos raktárost nem kell félteni. Értik a dolgukat. A módszerük nagyon egyszerű. — Ha sokan jönnek, vagy valaki egyszerre sokféle alkatrészt visz, kiválasztják a legsürgősebbeket, azokat kiadják. A többit pedig vagy másnap, vagy harmadnap lehet elvinni — tájékoztat Lőrincz Károly. — Az anyagbeszerzők tudják már a rendet, a szokásokat? — A gépállomás!, állami gazdasági beszerzőkkel semmi gondunk nincs. A szövetkezetek azonban küldenek még rosszul, vagy hiányosan összeállított igényléseket. Az lenne a legjobb, ha a termelőszövetkezetekben egy-egy mozgékony szerelőt bíznának meg az anyagbeszerzéssel, mert olyan, aki nem szakember, nem ért az alkatrészekhez, nemcsak, hogy nem tud beszerezni, de sokat árthat is a gazdaságnak. Valóban ez lenne a legjobb. De még nem tartanak itt sok közös gazdaságban. Pedig a szakértelem csak a legalapvetőbb követelménye az anyagbeszerzőnek. A leleményességről már nem is beszélek. Őszi ügyelet Tanulóvezető Kérdd vissza a tandíjat Az AGROKER-nél történt látogatás nagyon jó arra, hogy meggyőződjünk: az itt dolgozók szívügyüknek tartják a gazdaságok jó kiszolgálását. Erre az is bizonyíték, hogy a korábbi évektől eltérően — amikor őszi ügyeletet nem tartottak — október hatodikétól a hónap végéig inspekcióznak a megyei kirendeltségen. Tehát reggel fél nyolctól este hét óráig, vasárnap pedig délután egy óráig kereshetik fel a telepet az anyagbeszerzők. De korábbi példák azt is igazolják, hogy sürgős esetben még a leltározás ideje alatt is adtak ki alkatrészeket. Ha valami nincs raktáron, segítenek előkeríteni az ország valamelyik csücskéből. Ügy vélem, lelkes munkájukért megérdemlik a köszönetét. Pádár András
