Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-02 / 232. szám

4 NÖGRÄD ■''6') október 2. szombat Napirenden A falu zöldség- és gyümölcsellátása Regényt lehetne írni az ér- sekvadkerti és a csehszlová­kiai ipolyszakállasiak barát­ságáról. Évekkel ezelőtt szö­vődött a kapcsolat az Ipoly innenső és túlsó oldalán élő parasztemberek között. S azó­ta többször jártak Érsekvad- kerten az ipolyszakállasiak, s viszonozták a látogatást a szlovákiai Ipellske-Sokolecen a vadkertiek. A barátság, a kölcsönös látogatások hasznos együttműködést alakítottak ki a két termelőszövetkezet kö­zött. Régi vágya az ipolyszakálla- siaknak a szőlőtelepítés. Nem azért, mintha most nem len­ne szőlő a szövetkezetben, mert van. De milyen az a szőlő’ S milyen bor készül abból? Amióta a szomszédok vetkezeti község Gyöngyösoro- szi — mondta tájékoztatójá­ban Hoór József, elnök. — Négyszázötven hold szántón gazdálkodunk, s ötszázhúsz hold szőlőnk van, a háztáji gazdaságokkal együtt. A nagyüzemi telepítéseket a felfejlődés évében kezdtük el. Gazdaságunkat a szőlőre spe­cializáltuk. Két éve foglalko­zunk oltvány-termesztéssel is. Az elnök szavai testet öl­töttek a délutáni szőlőlátoga­tás során. A példás rendben sorakozó tőkéket még az első években telepítették. A ha­gyományos, karós telepítésű táblában Olaszrizling és kevés Saszla csemegeszőlő van. A tőkéken nagyon észrevehető az idei túlzott csapadékos idő­járás hatása. A tábla felső vé­tőt a tagok. Egy újabb ren­delkezés hitelt is biztosít eh­hez. Egy-egy tagnak négyszáz négyszögöl szőlőt engedélye­zett a vezetőség. Ekkora terü­letnek a munkálatait egyetlen _nap alatt is el lehet végezni, s neim okoz fennakadást a kö­zös terület megművelésében. Viszont közepes termelésnél is legalább tíz hektoliter bort jelent a tagnak. Mire az oltványtelepre ér­tünk, nagy vita alakult ki a nógrádiak és a szlovákiaiak között. A férfiak és az asszo­nyok is latolgatták az otthoni lehetőségeket. A véleménye mindenkinek megegyezett ab­ban, hogy mind Érsekvadker- ten, mind Ipolyszakállason sürgősen telepíteni kell olt­ványvesszőket. Szakmai tanácsadás a szőlőolt vány telepen megkóstolták a jó magyar bo­rokat, nem tudnak nyugod­tan aludni. Mindig az jár a fejükben, hogyan lehetne ott­hon is olyan jó borokat ter­melni. Érsekvadkerten hason­ló tervek foglalkoztatnak né­hány vezetőt. Itthon is felve­tődött tehát a jó bor gondo­lata, de még jobban a szőlő- termesztéssel járó nagyobb jö­vedelem. A nagyüzemi szőlőtelepítés sok gonddal jár. Egyik tsz- nek sincs nagy tapasztalata Anélkül pedig veszélyes vál­lalkozás a telepítés. A vezetők elhatározták, hogy ha nincs tapasztalat, majd szereznek. S ekkor éppen kapóra jöttek az érsekvadkertieknek a gyön­gyösorosziak. Történt egy alkalommal, hogy lovakat adtak el az ér­sekvadkertiek. Az orosziak meg lovakat kerestek, mivel a munkák nagy részét még lovakkal végzik a szőlőben. A két közös gazdaság vezetői olyannyira összeismerkedtek, hogy a nagy beszélgetésben szóbakerült a két testvérszö­vetkezet szőlótelepitési gond­ja. A gyöngyösorosziak na­gyon készségesen felajánlot­ták, hogy segítenek. Egy szép napfényes reggel, útnak indultak az érsekvad­kertiek és az ipolyszakállasiak Gyöngyösorosziba. Nagy kí­váncsiság fűtötte a két test­vérszövetkezet küldöttségbe utazó tagjait. Érdeklődve szemlélték Szurdokpüspöki után a mátrai tájat, megjegy­zések röpködtek az autóbusz­ban, hogy igencsak nehéz le­het gazdálkodni a meredek hegyoldalakon. S azután, hogy elkezdődött a gyöngyösi sző­lővidék, el nem lehetett volna húzni senkit sem az ablakok­tól. — Takaros porták — hang­zott innen is, onnan is, ahogy végiggördült az autóbusz a vendégváró községen. Elisme­réssel tekintettek a látogatók a szép. nagy művelődési ott­honra is, ahol fogadták őket. Az érsekvadkertieknek külö­nösen fájt a szívük, hiszen nál”'r csak álmodnak a gyön- gtvpsoroszihoz hasonló műve- íödés' hahókról. — Hat éve lett termelószö­génél szőlőfürtökkel megra­kott ládák várták a látogató­kat. Ettől függetlenül minden­ki kóstolhatott kedvére a tő­kékről is. A vadkertiek és az Ipoly­szakállasiak kifogyhatatlanok voltak a kérdésekben. Jan Pavlik, az ipolyszakállasi szö­vetkezet elnökhelyettese és Sólyom Ferenc, az érsekvad­kertiek főkönyvelője külön szakmai vitát tartott Hoór Józseffel. A válaszokat ponto­san és nagyon készségesen megkapták. Kezdve az éghaj­lati tényezők szerepétől, a munkaerő gondok megoldásá­ig­A hagyományos, szálvesszős telepítésű tábláikról átmentünk az igazi nagyüzemi telepítésű táblákra. Az utóbbi években már csak kordonosan telepí­tenek szőlőt Gyöngyösoroszi- ban. Ezzel a telepítéssel lehe­tőség nyílik a gépesítésre, ugyanakkor lényegesen ol­csóbb is a szőlő termesztése. S a gépesítésre nagy szükség van Orosziban is, mivel a környék ipara elvonzza a munkaerőt. A kordonos tele­pítésben könnyen .mozognak a gépek, mert a sorok, illetve a kordonok két méterre hú­zódnak egymástól. Igaz, hogy még nincs felszerelve a ter­melőszövetkezet a legmoder­nebb, speciális szőlőművelő kisgépekkel, de a' műszaki kollektíva, s különösen Nagy József gépcsoportvezető talá­lékonysága sokszor megoldot­ta már a nehéz helyzeteket. Nagyon tetszett mindenki­nek az a mód is, ahogyan gondoskodnak a gyöngyösoro­sziak a tagok jó hangulatának, munkakedvének biztosításáról. Igaz, hogy önmagában már az sokat mond' a felfejlődés évétől, 1959-től öt ven forint a munkaegység értéke min­den évben. De a prémium sem hanyagolható el Tavaly oeldául csaknem hét forint volt munkaegységenként. S mivel a szőlőt családi műve­lésben munkálják meg, két­száz liter bort is kap a tag. Sőt. újabban már a háztáji­ban is lehet szőlőt telepíteni. Az idén például már tiz hol­don telepítettek háztáji sző­(Foto: Koppány György) — Mi nagyon szivesen szál­lítunk oltványt is — aján­lotta Hoór József. — Sőt még szakmai segítséget is adunk a kezdeti munkák elvégzés* hez. Szép látvány volt az olt­vány-iskola. Jelenleg kétmil­lió fajtiszta oltvánnyal ren­delkeznek a gyöngyösoroszi­ak. A tervek szerint három­millióra emelik s rendszere­sen állítanak elő szaporító­anyagot. A közös vacsorán tovább mélyült a barátság a vadker­tiek, ipolyszakállasiak és a gyöngyösorosziak között. Köl­csönösen meghívták egymást: látogassanak el most már a gyöngyösorosziak Érsekvad- kertre és Ipolyszakállasra. De­rűs hangulatban ért véget a kis nemzetközi találkozó, amely igen hasznos volt mind a vadkertieknek, mind szlovák barátainknak. Pádár András Gyümölcsfa csemeték is vásárolhatók megyénk földművesssövetkeseteiben Nagy fontosságú kérdés tárgyalására ültek össze me­gyénk földművesszövetkeze­ti elnökei a napokban Balas­sagyarmaton. Az ülésen részt vett a MÉSZÖV elnöke, el­nökhelyettese és a MÉK ve­zetője is. Szerződés van, áru nincs Az első napirendi pontban a szövetkezetek elnökei a háztáji gazdaságokból és a házikertekből való zöldség­gyümölcs felvásárlás ezévi eredményeiről adtak számot. A beszámolók azt tanúsítot­ták, hogy földművesszövetke­zeteink még mindig nem tud­ják kellően felmérni a helyi árualapok megteremtésének jelentőségét, bár a SZÖVOSZ és a MÉSZÖV számos uta­sítást adott ki erre vonatko­zóan az elmúlt évek során. A községek zöldség-gyümölcs el­látásának megoldását ma is a Megyei Értékesítő Központ­tól várják azokon a területe­ken is, amelyek nem köz­ponti ellátásra , vannak ki­jelölve. Számos panasz hangzott el, a többi között a nádujfalusi, sziráki, szécsényi, rétsági kör­zet termelőszövetkezeteivel kapcsolatban azért, mert a szerződéseket ugyan megkö­tötték a földművesszövetke­zetekkel, az árut azonban mégsem szállították le. Ezt a tényt csak részben ma­gyarázza a rossz időjárás. A főok az, hogy a termelőszö­vetkezetek nem szívesen fog­lalkoznak a munkaigényes zöldségfélék termelésével, vagy ha igen, árujukat sza­badon adják eL Ez még nem volna olyan nagy baj, hiszen az a fontos, hogy a lakosság megkapja a szükséges mennyiségű bur­gonyát, friss zöldséget, gyü­mölcsöt. Az azonban már semmiképpen sem helyes, ha a földművesszövetkezetek úgy oldják meg a helyi el­látás gondját, hogy a MÉK által leszerződött áru egy há­nyadát ők veszik át boltjaik részére. Ezzel sem a termelés mennyisége, sem választéka nem bővül. A földművesszö­vetkezeteknek olyan jó kap­csolatot kell személyes meg­beszélések útján kiépíteni a tsz-ekkel, hogy azok külön területeken termeljék meg a falu szükségleteinek megfe­lelő cikkeket. Anyagi érdekeltség Más tennivalót kíván a vá­laszték bővítése. Megyénk harmincezer holdnyi háztáji gazdaságaiban a legváltozato­sabb konyhakerti növényeket lehet megtermelni. Ehhez az is szükséges, hogy a termelő minden segítséget megkapjon; vetőmaghoz, műtrágyához jut­hasson, és nem utolsó sor­ban saját háziállatai számára a takarmányt biztosítva lás­sa. Itt ismét a termelőszö­vetkezetek vezetőségének megértésére, támogatására volna szükség. A vetőmag, valamint a mű­trágya juttatáson kívül, a földművesszövetkezetek fel­adatai közé tartozik a kis tételek felvásárlása is, amit a boltvezetők tudnának leg­jobban megvalósítani. Hogy ehhez a sok ügyességet, élel­mességet és gyakran nagy fáradságot igénylő munkához a boltvezetőknek kedvük le­gyen, új anyagi juttatásként a fogyasztói árrés 80 száza­lékát megkaphatják. Ilyen kezdeményezésről Sándor Fe­renc, a sziráki földműves­szövetkezet elnöke számolt be, aki elmondta, hogy Béren és Szirákon a boltvezető ma­ga kutatta fel és vásárolta meg a házikertekben megter­melt árut, s ilymódon jelen­tős többletbérhez jutott. Ha módszerüket a többi boltve­zető is átveszi, jelentős javu­lás várható a községek zöld­ség- és gyümölcs ellátásában. További előnye az apró té­telekben való felvásárlásnak, hogy szállítási kapacitást is felszabadít, mivel a zöld­ségféle így nem teszi meg a szokásos körutazást a köz­ponthoz és vissza, hanem ki­sebb kézikocsin helyben a fogyasztóhoz jut A háztáji termeltetés fel­lendülését szolgálja a palán­ta-nevelés és értékesítés is. Földművesszövetkezeteink itt sem dicsekedhetnek nagy elő­relépéssel, mert huszonegy közül csak kettő, a sziráki és a szécsényi foglalkozott az idén palánta árusítással. Pe­dig, ha csak annyi eredménye volna is, hogy a családok kertjeikben a saját ellátásuk­ra term ölik a zöldségfélét, akkor is érdemes és kell pa­lántanevelésre szerződést köt­ni. Hatszázharmincezer gyümölcsfa Nagy horderejűnek ígérke­zik az fmsz-ek által újabban átvett gyümölcsfacsemete for- galombahozatala is, amelynek módszereit ugyancsak Ba - lassagyarmaton tárgyalták meg. A gyümölcsfa-telepítés nagyon fontos dolog, mert az utóbbi időben a termő gyü­mölcsfák száma a megyében csökkent. A következő öt­éves tervben megyénkre hat­százharmincezer gyümölcs a és csaknem négymillió sza­móca, málna, feketeribizli és borszőlő szaporítóalany tele­pítése van előirányozva. Hogy ez valósággá váljon, földmű­vesszövetkezeteink máris meg­kezdték az igények felméré­sét és a szaporítóalanyok pro­pagálását, amiben legjobb munkát Szirák, Nézsa, Pásztó és Szécsény fmsz-ei végezek. Elenyészően csekély rende­lést jelentett be Palotás és Diósjenó. Sürget az idő a gyors mun­kára, mert a két főlerakat: Balassagyarmat és Salgótar­ján rövidesen megkezdi a cse­meték szállítását a faiskolák­ból, hogy a termelők az őszi ültetést idejében elvégezhes­sék. Nagy segítséget jelent a telepítésben az OTP és a Ta­karékszövetkezetek által most bevezetett termelési hitel, amely lehetőséget nyújt a kész­pénzzel nem rendelkezőknek is gyümölcsfa vásárlására. Van mit tenniök tehát az fmsz-eknek az év hátralévő hónapjaiban. S, hogy mun­kájukat siker koronázza, szük­séges a több mint ötvenezer főnyi tagság, a termelőszö­vetkezetek és a tanácsi szer­vek segítsége is. K. E. Párbeszéd egy disznóságról — Mondja; igaz, hogy par­kosítják a Pécskö utcát? — Miből gondolja? — Nem gondolom: tapasz­talom. Felásták a D-jelü há­zak közeit. — Na és? Ez még nem je­lent semmit. — De már a házfelügyelők is mondják. Tilos az ágya­sokba lépni. ötven forint lesz a birság. — Ugyan, ne vicceljen. — De, ha mondom. Épp ideje, hogy rend legyen. Hordják a törmeléket, hoz­zák a jó földet. Meglátja, tavaszra egész kis paradi­csom lesz itt. — És a Kukák? — Mit akar a Kukákkal? — Csak említem. Hogy már mindenfelé szétosztották. A Pécskö utcának mért nem jutott? — Nyugi-nyugi. . . Először eggyel legyenek kész. Előbb a park. aztán bizonyára jön a Kuka is. — Nem lehetne fordítva? Előbb a kuka, utána a park. — Most mit akadékosko­dik, mondja? — Én csak azt jegyzem meg, hogy a disznóságot kel­lene megszüntetni. — Miféle disznóságot? Hal­lott valamit? Nem hallottam, látom. Mondja már: mit lát? Nézze meg ezt a fény­képet. Csendélet a Pécskö utcában. Nem valódi disznó- ság? És még engem bírságol­nak meg, ha netán-tán a leendő gruppba lép a fiam?.. Ugyan, kérem!.. Hát eit a disznóságot megbírságolta már valaki? (barna) Anyagbeszerzés az Ecseri piacon Ügy látszik abba már be­le kell nyugodnunk, hogy a gépkocsi javító műhelyek anyag- és alkatrészellátása kibír minden kritikát. Amit úgy értünk, hogy az évek óta szünet nélküli bírálat el­lenére vajmi keveset javul. Igaz néha irigyen — bár né­mi kételkedéssel szívünkben — hallgatjuk, nézzük rádió­ban, tévében a nagy javító­üzemekből közvetített adáso­kat. Az üzemek nem nagyon panaszkodnak. Sőt néha még szívélyesen invitálják is a gépkocsi tulajdonosokat: vi­gyék hozzájuk járműveiket Csak hát az efféle szívélyes meghívás egyáltalán nem örvendezteti, inkább bősz szántja például a balassagyar­mati gépkocsi-tulajdonosokat Mert az talán lehetséges, hogy Pesten hamar meggyó­gyítanák a gyengélkedő ko­csit, de mit tegyen, ha az Balassagyarmaton romlott el, s nem Pesten? Beviszi a Ve­gyesipari Vállalat itteni javi- tó műhelyébe. Később már vinné, akár a hátán Miskot- cig is. Mert ha alkatrészt kell cserélni a járművön — soká­ra ülhet be újra a kocsijába Ugyanis, a javító műhelvrv>k alkatrész készlete úgyszólván nincs. Különösen. ami a Moszkvicsokat és a Warsza- vákat illeti. És a műhelv csoportvezetője, hiába veszi a nyakába a világot, s próbál kilincselni, kunyerálni a nagy műhelyekben, a jármű-bon­tóban, s hiába megy ki még az Ecseri piacra is — a hai- sza az alkatrész után ritkán :ár sikerrel. A lehetetlen állapot nem­csak a helvi 'személygépkocsi tulajdonosokat és a gépkocsi­val rendelkező intézményeket súitia. Balassagyarmaton sok — és egyre több! — kül­földi gépkocsi hajt át. De ne adja a sors. hogy egy is el • mmolion közülük a város te­rületén! Mert legfeljebb jó- tanácsot adhatnak neki: az "1 romlott, eltörött alkatrész belvett szerezzen má*’Vat. Esetleg, az Ecseri piacon Cs. G­ej SzMa Ersekvadkerfiek és ipolyszakállasiak Gyöngyösorosziban

Next

/
Oldalképek
Tartalom