Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)
1965-10-02 / 232. szám
4 NÖGRÄD ■''6') október 2. szombat Napirenden A falu zöldség- és gyümölcsellátása Regényt lehetne írni az ér- sekvadkerti és a csehszlovákiai ipolyszakállasiak barátságáról. Évekkel ezelőtt szövődött a kapcsolat az Ipoly innenső és túlsó oldalán élő parasztemberek között. S azóta többször jártak Érsekvad- kerten az ipolyszakállasiak, s viszonozták a látogatást a szlovákiai Ipellske-Sokolecen a vadkertiek. A barátság, a kölcsönös látogatások hasznos együttműködést alakítottak ki a két termelőszövetkezet között. Régi vágya az ipolyszakálla- siaknak a szőlőtelepítés. Nem azért, mintha most nem lenne szőlő a szövetkezetben, mert van. De milyen az a szőlő’ S milyen bor készül abból? Amióta a szomszédok vetkezeti község Gyöngyösoro- szi — mondta tájékoztatójában Hoór József, elnök. — Négyszázötven hold szántón gazdálkodunk, s ötszázhúsz hold szőlőnk van, a háztáji gazdaságokkal együtt. A nagyüzemi telepítéseket a felfejlődés évében kezdtük el. Gazdaságunkat a szőlőre specializáltuk. Két éve foglalkozunk oltvány-termesztéssel is. Az elnök szavai testet öltöttek a délutáni szőlőlátogatás során. A példás rendben sorakozó tőkéket még az első években telepítették. A hagyományos, karós telepítésű táblában Olaszrizling és kevés Saszla csemegeszőlő van. A tőkéken nagyon észrevehető az idei túlzott csapadékos időjárás hatása. A tábla felső vétőt a tagok. Egy újabb rendelkezés hitelt is biztosít ehhez. Egy-egy tagnak négyszáz négyszögöl szőlőt engedélyezett a vezetőség. Ekkora területnek a munkálatait egyetlen _nap alatt is el lehet végezni, s neim okoz fennakadást a közös terület megművelésében. Viszont közepes termelésnél is legalább tíz hektoliter bort jelent a tagnak. Mire az oltványtelepre értünk, nagy vita alakult ki a nógrádiak és a szlovákiaiak között. A férfiak és az asszonyok is latolgatták az otthoni lehetőségeket. A véleménye mindenkinek megegyezett abban, hogy mind Érsekvadker- ten, mind Ipolyszakállason sürgősen telepíteni kell oltványvesszőket. Szakmai tanácsadás a szőlőolt vány telepen megkóstolták a jó magyar borokat, nem tudnak nyugodtan aludni. Mindig az jár a fejükben, hogyan lehetne otthon is olyan jó borokat termelni. Érsekvadkerten hasonló tervek foglalkoztatnak néhány vezetőt. Itthon is felvetődött tehát a jó bor gondolata, de még jobban a szőlő- termesztéssel járó nagyobb jövedelem. A nagyüzemi szőlőtelepítés sok gonddal jár. Egyik tsz- nek sincs nagy tapasztalata Anélkül pedig veszélyes vállalkozás a telepítés. A vezetők elhatározták, hogy ha nincs tapasztalat, majd szereznek. S ekkor éppen kapóra jöttek az érsekvadkertieknek a gyöngyösorosziak. Történt egy alkalommal, hogy lovakat adtak el az érsekvadkertiek. Az orosziak meg lovakat kerestek, mivel a munkák nagy részét még lovakkal végzik a szőlőben. A két közös gazdaság vezetői olyannyira összeismerkedtek, hogy a nagy beszélgetésben szóbakerült a két testvérszövetkezet szőlótelepitési gondja. A gyöngyösorosziak nagyon készségesen felajánlották, hogy segítenek. Egy szép napfényes reggel, útnak indultak az érsekvadkertiek és az ipolyszakállasiak Gyöngyösorosziba. Nagy kíváncsiság fűtötte a két testvérszövetkezet küldöttségbe utazó tagjait. Érdeklődve szemlélték Szurdokpüspöki után a mátrai tájat, megjegyzések röpködtek az autóbuszban, hogy igencsak nehéz lehet gazdálkodni a meredek hegyoldalakon. S azután, hogy elkezdődött a gyöngyösi szőlővidék, el nem lehetett volna húzni senkit sem az ablakoktól. — Takaros porták — hangzott innen is, onnan is, ahogy végiggördült az autóbusz a vendégváró községen. Elismeréssel tekintettek a látogatók a szép. nagy művelődési otthonra is, ahol fogadták őket. Az érsekvadkertieknek különösen fájt a szívük, hiszen nál”'r csak álmodnak a gyön- gtvpsoroszihoz hasonló műve- íödés' hahókról. — Hat éve lett termelószögénél szőlőfürtökkel megrakott ládák várták a látogatókat. Ettől függetlenül mindenki kóstolhatott kedvére a tőkékről is. A vadkertiek és az Ipolyszakállasiak kifogyhatatlanok voltak a kérdésekben. Jan Pavlik, az ipolyszakállasi szövetkezet elnökhelyettese és Sólyom Ferenc, az érsekvadkertiek főkönyvelője külön szakmai vitát tartott Hoór Józseffel. A válaszokat pontosan és nagyon készségesen megkapták. Kezdve az éghajlati tényezők szerepétől, a munkaerő gondok megoldásáigA hagyományos, szálvesszős telepítésű tábláikról átmentünk az igazi nagyüzemi telepítésű táblákra. Az utóbbi években már csak kordonosan telepítenek szőlőt Gyöngyösoroszi- ban. Ezzel a telepítéssel lehetőség nyílik a gépesítésre, ugyanakkor lényegesen olcsóbb is a szőlő termesztése. S a gépesítésre nagy szükség van Orosziban is, mivel a környék ipara elvonzza a munkaerőt. A kordonos telepítésben könnyen .mozognak a gépek, mert a sorok, illetve a kordonok két méterre húzódnak egymástól. Igaz, hogy még nincs felszerelve a termelőszövetkezet a legmodernebb, speciális szőlőművelő kisgépekkel, de a' műszaki kollektíva, s különösen Nagy József gépcsoportvezető találékonysága sokszor megoldotta már a nehéz helyzeteket. Nagyon tetszett mindenkinek az a mód is, ahogyan gondoskodnak a gyöngyösorosziak a tagok jó hangulatának, munkakedvének biztosításáról. Igaz, hogy önmagában már az sokat mond' a felfejlődés évétől, 1959-től öt ven forint a munkaegység értéke minden évben. De a prémium sem hanyagolható el Tavaly oeldául csaknem hét forint volt munkaegységenként. S mivel a szőlőt családi művelésben munkálják meg, kétszáz liter bort is kap a tag. Sőt. újabban már a háztájiban is lehet szőlőt telepíteni. Az idén például már tiz holdon telepítettek háztáji sző(Foto: Koppány György) — Mi nagyon szivesen szállítunk oltványt is — ajánlotta Hoór József. — Sőt még szakmai segítséget is adunk a kezdeti munkák elvégzés* hez. Szép látvány volt az oltvány-iskola. Jelenleg kétmillió fajtiszta oltvánnyal rendelkeznek a gyöngyösorosziak. A tervek szerint hárommillióra emelik s rendszeresen állítanak elő szaporítóanyagot. A közös vacsorán tovább mélyült a barátság a vadkertiek, ipolyszakállasiak és a gyöngyösorosziak között. Kölcsönösen meghívták egymást: látogassanak el most már a gyöngyösorosziak Érsekvad- kertre és Ipolyszakállasra. Derűs hangulatban ért véget a kis nemzetközi találkozó, amely igen hasznos volt mind a vadkertieknek, mind szlovák barátainknak. Pádár András Gyümölcsfa csemeték is vásárolhatók megyénk földművesssövetkeseteiben Nagy fontosságú kérdés tárgyalására ültek össze megyénk földművesszövetkezeti elnökei a napokban Balassagyarmaton. Az ülésen részt vett a MÉSZÖV elnöke, elnökhelyettese és a MÉK vezetője is. Szerződés van, áru nincs Az első napirendi pontban a szövetkezetek elnökei a háztáji gazdaságokból és a házikertekből való zöldséggyümölcs felvásárlás ezévi eredményeiről adtak számot. A beszámolók azt tanúsították, hogy földművesszövetkezeteink még mindig nem tudják kellően felmérni a helyi árualapok megteremtésének jelentőségét, bár a SZÖVOSZ és a MÉSZÖV számos utasítást adott ki erre vonatkozóan az elmúlt évek során. A községek zöldség-gyümölcs ellátásának megoldását ma is a Megyei Értékesítő Központtól várják azokon a területeken is, amelyek nem központi ellátásra , vannak kijelölve. Számos panasz hangzott el, a többi között a nádujfalusi, sziráki, szécsényi, rétsági körzet termelőszövetkezeteivel kapcsolatban azért, mert a szerződéseket ugyan megkötötték a földművesszövetkezetekkel, az árut azonban mégsem szállították le. Ezt a tényt csak részben magyarázza a rossz időjárás. A főok az, hogy a termelőszövetkezetek nem szívesen foglalkoznak a munkaigényes zöldségfélék termelésével, vagy ha igen, árujukat szabadon adják eL Ez még nem volna olyan nagy baj, hiszen az a fontos, hogy a lakosság megkapja a szükséges mennyiségű burgonyát, friss zöldséget, gyümölcsöt. Az azonban már semmiképpen sem helyes, ha a földművesszövetkezetek úgy oldják meg a helyi ellátás gondját, hogy a MÉK által leszerződött áru egy hányadát ők veszik át boltjaik részére. Ezzel sem a termelés mennyisége, sem választéka nem bővül. A földművesszövetkezeteknek olyan jó kapcsolatot kell személyes megbeszélések útján kiépíteni a tsz-ekkel, hogy azok külön területeken termeljék meg a falu szükségleteinek megfelelő cikkeket. Anyagi érdekeltség Más tennivalót kíván a választék bővítése. Megyénk harmincezer holdnyi háztáji gazdaságaiban a legváltozatosabb konyhakerti növényeket lehet megtermelni. Ehhez az is szükséges, hogy a termelő minden segítséget megkapjon; vetőmaghoz, műtrágyához juthasson, és nem utolsó sorban saját háziállatai számára a takarmányt biztosítva lássa. Itt ismét a termelőszövetkezetek vezetőségének megértésére, támogatására volna szükség. A vetőmag, valamint a műtrágya juttatáson kívül, a földművesszövetkezetek feladatai közé tartozik a kis tételek felvásárlása is, amit a boltvezetők tudnának legjobban megvalósítani. Hogy ehhez a sok ügyességet, élelmességet és gyakran nagy fáradságot igénylő munkához a boltvezetőknek kedvük legyen, új anyagi juttatásként a fogyasztói árrés 80 százalékát megkaphatják. Ilyen kezdeményezésről Sándor Ferenc, a sziráki földművesszövetkezet elnöke számolt be, aki elmondta, hogy Béren és Szirákon a boltvezető maga kutatta fel és vásárolta meg a házikertekben megtermelt árut, s ilymódon jelentős többletbérhez jutott. Ha módszerüket a többi boltvezető is átveszi, jelentős javulás várható a községek zöldség- és gyümölcs ellátásában. További előnye az apró tételekben való felvásárlásnak, hogy szállítási kapacitást is felszabadít, mivel a zöldségféle így nem teszi meg a szokásos körutazást a központhoz és vissza, hanem kisebb kézikocsin helyben a fogyasztóhoz jut A háztáji termeltetés fellendülését szolgálja a palánta-nevelés és értékesítés is. Földművesszövetkezeteink itt sem dicsekedhetnek nagy előrelépéssel, mert huszonegy közül csak kettő, a sziráki és a szécsényi foglalkozott az idén palánta árusítással. Pedig, ha csak annyi eredménye volna is, hogy a családok kertjeikben a saját ellátásukra term ölik a zöldségfélét, akkor is érdemes és kell palántanevelésre szerződést kötni. Hatszázharmincezer gyümölcsfa Nagy horderejűnek ígérkezik az fmsz-ek által újabban átvett gyümölcsfacsemete for- galombahozatala is, amelynek módszereit ugyancsak Ba - lassagyarmaton tárgyalták meg. A gyümölcsfa-telepítés nagyon fontos dolog, mert az utóbbi időben a termő gyümölcsfák száma a megyében csökkent. A következő ötéves tervben megyénkre hatszázharmincezer gyümölcs a és csaknem négymillió szamóca, málna, feketeribizli és borszőlő szaporítóalany telepítése van előirányozva. Hogy ez valósággá váljon, földművesszövetkezeteink máris megkezdték az igények felmérését és a szaporítóalanyok propagálását, amiben legjobb munkát Szirák, Nézsa, Pásztó és Szécsény fmsz-ei végezek. Elenyészően csekély rendelést jelentett be Palotás és Diósjenó. Sürget az idő a gyors munkára, mert a két főlerakat: Balassagyarmat és Salgótarján rövidesen megkezdi a csemeték szállítását a faiskolákból, hogy a termelők az őszi ültetést idejében elvégezhessék. Nagy segítséget jelent a telepítésben az OTP és a Takarékszövetkezetek által most bevezetett termelési hitel, amely lehetőséget nyújt a készpénzzel nem rendelkezőknek is gyümölcsfa vásárlására. Van mit tenniök tehát az fmsz-eknek az év hátralévő hónapjaiban. S, hogy munkájukat siker koronázza, szükséges a több mint ötvenezer főnyi tagság, a termelőszövetkezetek és a tanácsi szervek segítsége is. K. E. Párbeszéd egy disznóságról — Mondja; igaz, hogy parkosítják a Pécskö utcát? — Miből gondolja? — Nem gondolom: tapasztalom. Felásták a D-jelü házak közeit. — Na és? Ez még nem jelent semmit. — De már a házfelügyelők is mondják. Tilos az ágyasokba lépni. ötven forint lesz a birság. — Ugyan, ne vicceljen. — De, ha mondom. Épp ideje, hogy rend legyen. Hordják a törmeléket, hozzák a jó földet. Meglátja, tavaszra egész kis paradicsom lesz itt. — És a Kukák? — Mit akar a Kukákkal? — Csak említem. Hogy már mindenfelé szétosztották. A Pécskö utcának mért nem jutott? — Nyugi-nyugi. . . Először eggyel legyenek kész. Előbb a park. aztán bizonyára jön a Kuka is. — Nem lehetne fordítva? Előbb a kuka, utána a park. — Most mit akadékoskodik, mondja? — Én csak azt jegyzem meg, hogy a disznóságot kellene megszüntetni. — Miféle disznóságot? Hallott valamit? Nem hallottam, látom. Mondja már: mit lát? Nézze meg ezt a fényképet. Csendélet a Pécskö utcában. Nem valódi disznó- ság? És még engem bírságolnak meg, ha netán-tán a leendő gruppba lép a fiam?.. Ugyan, kérem!.. Hát eit a disznóságot megbírságolta már valaki? (barna) Anyagbeszerzés az Ecseri piacon Ügy látszik abba már bele kell nyugodnunk, hogy a gépkocsi javító műhelyek anyag- és alkatrészellátása kibír minden kritikát. Amit úgy értünk, hogy az évek óta szünet nélküli bírálat ellenére vajmi keveset javul. Igaz néha irigyen — bár némi kételkedéssel szívünkben — hallgatjuk, nézzük rádióban, tévében a nagy javítóüzemekből közvetített adásokat. Az üzemek nem nagyon panaszkodnak. Sőt néha még szívélyesen invitálják is a gépkocsi tulajdonosokat: vigyék hozzájuk járműveiket Csak hát az efféle szívélyes meghívás egyáltalán nem örvendezteti, inkább bősz szántja például a balassagyarmati gépkocsi-tulajdonosokat Mert az talán lehetséges, hogy Pesten hamar meggyógyítanák a gyengélkedő kocsit, de mit tegyen, ha az Balassagyarmaton romlott el, s nem Pesten? Beviszi a Vegyesipari Vállalat itteni javi- tó műhelyébe. Később már vinné, akár a hátán Miskot- cig is. Mert ha alkatrészt kell cserélni a járművön — sokára ülhet be újra a kocsijába Ugyanis, a javító műhelvrv>k alkatrész készlete úgyszólván nincs. Különösen. ami a Moszkvicsokat és a Warsza- vákat illeti. És a műhelv csoportvezetője, hiába veszi a nyakába a világot, s próbál kilincselni, kunyerálni a nagy műhelyekben, a jármű-bontóban, s hiába megy ki még az Ecseri piacra is — a hai- sza az alkatrész után ritkán :ár sikerrel. A lehetetlen állapot nemcsak a helvi 'személygépkocsi tulajdonosokat és a gépkocsival rendelkező intézményeket súitia. Balassagyarmaton sok — és egyre több! — külföldi gépkocsi hajt át. De ne adja a sors. hogy egy is el • mmolion közülük a város területén! Mert legfeljebb jó- tanácsot adhatnak neki: az "1 romlott, eltörött alkatrész belvett szerezzen má*’Vat. Esetleg, az Ecseri piacon Cs. Gej SzMa Ersekvadkerfiek és ipolyszakállasiak Gyöngyösorosziban
