Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-13 / 241. szám

A V 6 0 Vi A D T955. október 13., szerda ÖT ÚJÍTÁSA SZEREPEL A Kispál Sándor vezette többszörös szocialista KISZ brigád munkája sok ötletes­séget kíván. Állandóan vál­tozik, ahogy az igények kí­vánják. Nem is hiányzik itt az ötlet, és ebben a fiatal fcrigádvezető jár élen, hiszen a vállalat egvik legeredmé­nyesebb újítójaként tisztelik. Az idén az első félévben négy javaslatából hármat meg­valósítottak, több mint 20 ezer forint megtakarítást eredményeznek. A harmadik negyedévben öt javaslatot nyújtott be, ezekből hármat kísérletre, kettőt megvalósí­tásra fogadtak el. Ezek is több mint 17 ezer forint meg­takarítást jelentenek. Kispál Sándor újításai azért értékesek, mert a mun­kát teszik könnyebbé, észsze­rűbbé, gyorsabbá. Ha nem is képviselnek százezreket, de eredményesen segítik a ter­melékenység növelését az anyagtakarékosságot. A szom­baton megnyitott megyei újí­tási kiállításon öt újítása sze­repel. Közöttük a képen lát­ható elmés csapszegkinyomó szerkezet is. Ennek külön tör­ténete van. A Nagybátonyi Szolgáltató­hoz elég nagy mennyiségben szállítanak javításra tönkre­ment B típusú kaparóláncot. Eddig vágóval, nagykalapáes- csal verték szét, amitől a csapszeg és a láncszem el­görbült, a hüvely elrepedt. Kispál Sándor olyan szerszá­mot készített, amellyel egy­szerre kinyomják a két csap­szeget anélkül, hogy bármi is eldeformálódna. Eddig ez­zel a szerkezettel már 420 méter B kaparóláncot javí­tottak meg. A képen ac újító alkotásán dolgozik. A Bp. Kőolajipari Gép­gyár műszerüzeme helyszíni szerelési rész­legéhez, vidéki munka­helyekre külszolgálatos munkakörbe azonnali belépésre keres LAKATOS, CSŐSZERELŐ, VILLANYSZERELŐ, AUTOGÉN ÉS VILLANYHEGESZTÖ szakmunkásokat és se­gédmunkásokat. Szál­lást biztosítunk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Bp. XVIII. Győmrői út 79-83. Fehér és színes VÁSZON ROLETTA minden Tüzép által for­galomba hozott ablak­mérethez kapható a salgótarjáni balassagyarmati szécsényi és kisterenyei telepeinken. Egyedi méretű ablakok­ra roletta megrendelés ugyanott történik­Eger—Salgótarján Tü­zép Vállalat Mindenkié az erdő, de... Mikor szabad bőngézni? — Drága a tüzelőfuvarozás Csekélyebb súlyú törvénysértés elkövetőinek nevelésére szolgál a szabálysértési eljárás. Az ilyen ügyek számának, jellegének alakulása fontos támpont az államigazgatásban. A megyei tanács-vb a napokban — dr. Benkó János gondos előterjesztése alapján — tárgyalta a szabálysértési ügyek intézését. Mind a jelentésből, mind a tanács-vb határozatából arra a következtetésre juthatunk, hogy a szabálysértési ügyek intézésében is megszilárdult a törvényesség. Megszűnt — például — az a helytelen gyakorlat, hogy tsz-tag ellen a tsz sérelmére elkövetett károkozás miatt induljon szabálysértési eljárás. A felelősségre vonás, a kártérítésre kötelezés a tsz fegyelmi bizottságának és vezetőségének — adott esetben a közgyűlésnek — a dolga. Sajnos, jócskán akad még termelő- szövetkezet, ahol indokolatlan liberalizmussal nézik el a kö­zös vagyon megkárosítását. Évek távlatára tekintve azt látjuk, hogy a szabálysértési ügyek száma kevesbedik. Figyelembe véve, hogy az ügyek kezdeményezésére jogosult szervek aktivitása nem csökkent, ezt a tényt az állampolgári fegyelem növekedéseként értékel­hetjük. A csökkenő tendencia mellett is figyelmeztető, hogy a társadalmi tulajdon megkárosítása miatt indult ügyek száma nőtt. Sokan vallják, hogy az erdő mindenkié, — s már csattog is a fejsze. A barbár pusztítás olykor akkora, hogy a bíróság kénytelen szigorú — végrehajtható szabadságvesztés­re szóló — ítéletet kiszabni. Nem ritka a tüzelőszállítással kapcsolatos szatjálysérlés sem. Iparengedély nélkül fuvart vállalni éppúgy törvénybe ütköző, mint a hivatalos árszabáson felül kikötött összegért vállalni á szállítást. Még a termelőszövetkezetek között is akadt, amely szekérfuvarozásnál nem alkalmazta a 9/1958. KMP—ÁH. számú rendeletben megállapított díjtételeket. Őszidőben szokásos foglalatosság a böngézés. Sok kelle­metlenségnek, vitának lehet elejét venni azzal, ha a községi tanács-vb a termelőszövetkezettel vagy állami gazdasággal egyetértésben határozza meg, s tudatja a lakossággal: hol, mikortól kezdve szabad bőngézni. Ács-, kőműves-, szobafestő munkáknál még mindig gya­kori a — közhasználatú szóval élve — maszekolás, fusizás. Ennek nemcsak az az oka, hogy ezekben az iparágakban he­lyi szakemberekből többhelyütt hiány mutatkozik; de az is,* hogy tájékozatlanságukban sokan úgy vélik: kontár foglal­koztatásával jobban járnak. A megyei tanács-vb határozatban mondotta ki, hogy nagyra értékeli a szabálysértési eljárást segítő társadalmi aktivisták tevékenységét. Azért, hogy a jogos közérdek ne ütközzék a jogos egyéni érdekkel, elrendelte: a járási taná­csok vb elnökei intézkedjenek, hogy a szabálysértési eljárás­ba bevont termelőszövetkezeti fegyelmi bizottsági tagok ré­szére — közérdekű ténykedésük tartamára — munkaegységet írjanak jóvá. Oj lakók a toronyházban. Biztos jövedelem a szerződéses DOHÁNYTERMELÉS Magas beváltási árak, természetbeni juttatások. Ingye­nes védőszer, permetezési költségtérítés. Kössük meg mielőbb az 1966. évi dohánytermelési szerződést! Elessünk takarékosan A keveréktakarmányok felhasználása megyénkben A MEZŐGAZDASÁG szo­cialista átszervezése után megyénk tsz-eiben olyan ái- latállományt alakítottak ki. amely igényt támaszt a na­gyobb teljesítőképességű fe­hérje iránt. A sertésállo­mány összetételében az arány magasan eltolódott a fehér­hússertések javára és kiala­kult a megyében hagyomá­nyosnak nem mondható hús- baromfinevelés és a tyúk- törzsek tartása. A termelésben bekövetke­zett változások szükségessé tették a takarmányozás tech­nikai megváltoztatását, mi­után egyértelműen bebizo­nyosodott, hogy csupán szán­tóföldön termelt takarmá­nyokkal, egyéb abrakfélókkel, továbbá a régi etetési mód­szerekkel már nem biztosít­ható eredményesen a fokozott termelésre késztetett állatál­lomány igényeinek kielégíté­se. Köztudott, hogy szántóföldi abraktakarmányaink fehér­jékben, vitaminokban és ás­ványi anyagokban általában szegények, azért szükség volt olyan keveréktakarmányok gyártására, amelyek ezeket az anyagokat a fejlődés, il­letve hizlalás szempontjából legkedvezőbb arányban tar­talmazzák. A korszerű keverékekhez — amelyek gyártása ma már meghaladja országos szinten az évi 100 ezer vagont — sok millió deviza-forintért importálunk fehérjetakarmá­nyokat, vitaminokat, nyom­elemeket, és ezenkívül a ha­zai vegyipar termékeit is fel­használjuk. MEGYÉNK SZÖVETKEZE­TEI 1965-ben 1733 vagon keve­réktakarmányt használhat­nak fel, ez a mennyiség sok­szorosa a két-három évvel ez­előtt felhasznált mennyiség­nek. Ma már minden tsz-ve- zető előtt ismert a keverék­takarmány előnye és gazda­ságossága. Néhány évvel ez­előtt még óriási propagandát kellett kifejteni az irányító szakigazgatási szerveknek azért, hogy néhány száz va­gon keveréktakarmányt el le­hessen adni. A keveréktakarmány fel- használással szemben kezdeti idegenkedést maga az élet, a gyakorlati tapasztalat győz­te le. A nagy hatásfokú ke- veréktakarmányok etetése során lényegesen csökkent az elhullások száma, rövidebb lett a hízlalási, illetve neve­lési idő, s egy kilogramm élő­súlyt öt-nyolc kilogramm ab­rak helyett három-négy kilo­grammból is elő lehet állíta­ni. Igaz ugyan, hogy a kor­szerű keveréktakarmány csak a jól gazdálkodók ke­zében válik a termelés növe­lésének és a gazdaságosság fo­kozásának kiváló eszközévé, miután a keveréktakarmá­nyok ára 28-30 százalékkal nagyobb, mint a kukorica, vagy árpa és ezenfelül a tá­pot terhelik még a szállítási költségek is. A keveréktakarmányok ki­váló tulajdonságai ellenére, célszerűtlen gyártás, helyte­len elosztás, szakszerűtlen tá­rolás, a gondatlan felhaszná­lás, vagy pazarlás esetén na­gyon nagy Tiárokat okozhat­nak mind a tsz-eknek, mind a népgazdaságnak. A MEGYEI takarmánygaz­dálkodási bizottság a megyé­re kapott keveréktakarmánv keret szétosztásánál igyeke­zett mindezeket figyelembe venni és úgy döntött, hogy a kapott hízottsertés tápkeret I zömét süldőtápban vegyék a tsz-ek igénybe, hiszen ez ve­zet a malac és süldő elhullás további csökkentéséhez, mint hogy a kritikus időszakban kell sok fehérjét etetni az igényes állatokkal. A Földművelésügyi Mi­nisztérium és az Élelmezés- ügyi Minisztérium közös uta­sítása módott ad arra, hogy a tsz-ek kívánságának meg­felelően hizlaló sertéstáp he­lyett 2:1 arányban süldőtá­pot vegyenek igénybe. A Nógrád megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat az ilyen irányú igényeknek minden esetben eleget tesz. Mindezek ellenére az eddigi keveréktakarmány keret-fel­használás arra mutat, hogy több tsz nem használja ki a hízó és süldőtápcsere lehető­ségeket. A járások részére biztosított és a tsz-ekre le­bontott éves hízottsertés ke­retet már túlléptük, ami ab­ból adódik, hogy a tsz-ek egy része nem a járás által meghatározott bontásban ve­szi igénybe a sertéstápot. A SÜLDŐTÁP ELŐNYÉT a hízótáppal szemben az is bizo­nyítja, hogy ha a tsz a süldő­tápot használja hizlalásra, ak­kor mázsánként 10 kilogramm csereterményt, 19 forintot, va­lamint a szállítási költség fe­lét megtakaríthatja. A keverékitakarmányok ösz- szetótele egyes állatfajok szükségleteinek -megfelelően és azok hasznosítási irányának íigyelembe vételével különbö­zően alakul. Egyes tápokban olyan anyagok is vannak, amelyek más állatok számá­ra szükségtelenek, sőt eset­leg károsak. Ezért néhány tsz helytelenül járt el, amikor a tápot nem rendeletszerűen használta fel. A tsz-ek keveréktakarmáov­szükségletét az árutermelési terveknek megfelelően a ba­romfinál 90, a sertéseknél 50 százalékban tudjuk kielégíte­ni. A kocák részére nem tu­dunk elegendő tápot biztosi tani, csak a vemhesség utolsd harmadában 50 kilogrammot. Ennek ellenére ellenőrzéseink során olyan tapasztalatokat szereztünk, elsősorban a rétsá­gi járásban, hogy a kocatáp- keretet üres kocákkal etették, nem tudjuk mit kívánnak ezek a tsz-ek a vemhesség alatt etetni. Vannak olyan ta­pasztalataink is. hogy néhány tsz-ben a malacokat süldőtáp­pal etetik, holott a malacok részére 25—30 kilogrammos sú­lyig malactápot biztosítot­tunk. A keveréktakarmány ke­retek szétosztásánál nem si­került betartani azt az elvet és utasítást, hogy azoknak a tsz-eknek biztosítsuk a keve­réktakarmány ellátást, ame­lyek leggazdaságosabban hasz­nálják azt fel. Ennek tudható be, hogy a sertéstenyésztéssel foglalkozó 90 tsz közül 65 tsz-nek biztosították teljes egészében és 20 tsz-nek rész­ben a keveréktakarmány ellá­tását, és mindössze öt tsz az, amely teljes egészében hagyo­mányos abrakkal hizlal. TEHAT MINDEN TSZ-NEK le kell vonnia a szükséges ta­nulságot, és úgy kell a keve­réktakarmány felhasználását szerveznie, hogy az minél gaz­daságosabb legyen. A tápot csak a rendelkezésnek meg­felelően szabad felhasználni, mert ellenkező esetben kárt okoznak vele mind a tsz-nek, mind a népgazdaságnak. Lécz László a megyei tanács felvásárlási csoportjának munkatársa ís» SBS000S0.S0 ®s thísáho^on a SZÖVETKEZETI BOLTBAN és a EníuSl i&tqpkyeS&fS%HÍ& ***♦**♦,.... * ************** . ;r■» i*« *¥tXXf *******¥¥fr***¥**»»*¥¥*»*»»».»»m****»***************»*»*»**»******»¥¥y¥¥*¥**¥*T ,+*+***.

Next

/
Oldalképek
Tartalom