Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-10 / 239. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! MOGBAP AZ MSZMP NOGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A M E G Y E I T A N Á C S' L AP J A 'Vasárnap a fanon XXI. ÉVF. 239. SZÁM. ARA: 80 FILLER OKTOBER 10., VASÄRNAF A mulasztások nem igazolhatók Második hete immár, hogy megindítottuk la­punkban a „Nehéz ősz, nagy feladatok” című soro­zatot. hogy szervezési ag­rotechnikai módszerekkel, biztosítással, a jó és rossz tapasztalatok továbbadásá­val segítsük az őszi mun­kák gyors befejezését, az intézkedési tervekben elő­írt határidők betartását, a jövő évi gazdag gabonater­més megalapozását. Az időszak, amikor szö­vetkezeteink, állami gazda­ságaink, gépállomásaink hozzáláttak a nehéz, őszi feladatok megoldásához és mi megindítottuk soroza­tunkat, teli volt biztatás­sal, hiszen kenyérgaboná­ból olyan szép termésátla­gokat takarítottak be, amellyel túlteljesítették a jelenlegi ötéves terv elő­irányzatát. Sőt egyes álla­mi gazdaságok, termelőszö­vetkezetek, mint a szécsé- nyi, szügyi, borsosberényi állami gazdaság, a palotási Május 1. Tsz és még szá­mos gazdaság, húsz mázsa körüli búzaterméssel dicse­kedhetnek. Ilyen biztató hangulatban joggal várhat­tuk. hogy megyénkben lá­zas ütemben, a tavalyinál is gondosabb. szakszerűbb munkával látnak hozzá me­zőgazdasági üzemeink a szántáshoz, vetéshez. A cél­kitűzést is maga az élet tet­te elevenné: megtartani, állandósítani az elért szép eredményeket, vagy pedig a gyengébbek részéről utol­érni a jobbakat a búza termésátlagokban. Papíron az őszi mun­kák félidejénél kellene tar­tanunk, önként adódik, hogy számadást készítsünk és ha nem is az összegezés igényével, feljegyezzünk néhány általános tapaszta­latot. Megállapíthatjuk, hogy szövetkezeteink és állami gazdaságaink legtöbbjében megértették: a megkésett aratás és cséplés nem ad alkalmat a pihenésre. Megállás, megtorpanás nél­kül szántani és vetni kell. szedni kell a krumplit és a cukorrépát, kaszálni kell a pillangósokat' és a tarlóhe­rét, réteket. Ezeken a he­lyeken a nagy munkator­lódás sem okozott zavart, idejében földbe került az árpa- és rozsvetőmag, már szeptember végén ^etették a búzát. Azzal, hogy ki­használtak minden mun­kára alkalmas napot és órát, utolérték magukat. Az idei nehéz ősz tehát a szo­kottnál világosabban mu­tatja, hol áll feladata ma­gaslatán a vezetés és a tagság. De ugyanilyen pon­tos műszerként mutat rá a visszásságokra, mulasztá­sokra, a megelégedettség­re és hányavetiségre. Több tsz-ben pontosan lemérhető, hogy az aratást, cséplést kö­vető időszakban megpihen­tek habáraikon, sőt több helyütt az is világosan lát­ható, hogy a hosszabb ide­je tartó napfényes, derűs, jó időjárásból olyan követ­keztetéseket vontak le, mintha bőségesen lenne még idő a sokrétű, felelős­ségteljes tennivalók végzé­sére. Érthetetlen és igazolha­tatlan mulasztásként je­lentkezik sok helyütt a vegyi védekezések elmu­lasztása. A kukorica kései érése miatt a szokottnál nagyobb területen vetnek az idén kalászost kalászos után. Ez azt jelenti. hogy fokozni kell a védekezést a talajban élő kártevők ellen Előzetes számítás szerint szövetkezeteinkben mintegy 600 mázsa vegyszert kellett volna a szántással egyide­jűleg a talajba juttatni. Az időközben elvégzett fel-, mérés viszont azt mutatta, hogy ennek a mennyiség­nek a fele is elegendő a fertőzött területek megvédé­sére. De mit mondhatunk arra, hogy az AGROKER megyei kirendeltségéről a tárolt 150 mázsa védeke­zőszerből is alig vittek el valamennyit szövetkezete­ink. Ez azt jelenti, hogy a hasznosabb megelőző, pre­ventív védekezés helyett szövetkezeteink nagyobb hányada az utólagos, bi­zonytalanabb védekezési módot választotta. S hason­ló jelenség mutatkozott a csávázásnál is, amikor a megyei növényvédő állo­más nagyteljesítményű gépei számtalan fölösleges kilométert tettek meg tsz- től tsz-ig, hogy elvégez­hessék nélkülözhetetlen munkájukat. Hasonló könnyelműség tapasztalható mezőgazdasági nagyüzemeinkben a gépek kihasználása terén is. Még a héten is jártunk olyan tsz-ben a balassagyarmati járásban, ahol egyelőre még meg sem kezdték a búza vetést, mert az árpa és a rozsvetéssel bajlódnak. Olyan tsz-t is találtunk, ahol ilyen nagyfokú elma- dás ellenére is a kilenc tsz- erőgépből csak egy végzett szántást, pedig a búza ve­tésterületének mintegy fe­le még szántatlan. De egyik helyen sem szerveznek két műszakot az erőgépeken, sőt a legtöbb traktor még csak nem is nyújtott mű­szakban dolgozik. Ennek el­lenére a traktorosok a messzi határból hazatrakto- roznak ebédelni a faluba és másfél-kétórás ebédidőt tartanak. A gépek kihasz­nálása így kicsi, és nem kielégítő, közben pedig az idő halad. Nem szólva ar­ról. hogy az idei nagy ter­mések egyik alapvető ténye­zője éppen a korai vetés volt, tehát mindenütt ér­demes lenne most is korán, tehát idejében vetni. Szövetkezeteink egy je­lentős részében nem hasz­nálják ki az anyagi érde­keltség, az ösztönző mun­kadíjazás és premizálás len­dítő erejét. Számos szövet­kezetben arról sem tudnak a tagok, hogy az őszi mun­kák ütemtervszerű, gondos elvégzéséért értékes jutal­mat nyerhetnek a közös­ségnek, hiszen hetvenötezer forintos jutalomösszeget tűztek ki megyénkben. Azokban a tsz-ekben Y1' szont, ahol célprémiumok­kal is ösztönzik a szántást és vetést, azonkívül a gép­állomásokhoz hasonlóan az éjszaka dolgozó traktoró- soknak ötven százalékkal felemelt jövedelmet folyó­sítanak, láthatóan előrelen­dült a munka. Több helyütt tapasztaltuk azt is, hogy a lakóhelyüktől távol dolgozó gépállomási traktorosokkal, akik csekély kivételtől eltekintve ere­jüket megfeszítve, fáradha­tatlanul segítik a tsz-tervek megvalósítását, korántsem törődnek olyan megértéssel, mint az aratás és cséplés idején. Csak néhányat emeltünk ki tapasztalatainkból. s csaknem valamennyi a ru­galmas munkaszervezessel áll kapcsolatban. A mező- gazdasági üzemek vezetői­től legalább olyan faradha­tatlan készenlétet kivannak ezek a napok, mint a trak­torosoktól. Természetesen mindez nem Jel®ntl_ ?*}' hogy kapkodó, megfontolat lan intézkedéseket tegyenek. Mert minél nagyobb az el­maradás. annál nagyobb szükség van a nyugodtságra, hogy a mulasztást átgondolt, jó szervezéssel pótolhassák. Lakos György Ezek a mai fiatalok (3. oldal.) Osztrák filmesek Kazáron (4. oldal) Mintha régen ismernék egymást (5. oldal) A korszerű népművelés útján (7. oldal.) Megállapodás Dáma­Szovjetunió között Moszkva (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára szombaton fogadta Krag Dán miniszter­elnököt és barátságos meg­beszélést folytatott vele. Szombaton a Kremlben aláírták a mezőgazdasági tu­dományos kutatásokban való együttműködésről szóló szovjet-dán egyezményt és a megállapodást. Mackevics szovjet mezőgazdasági mi­niszter és Krag miniszterel­nök írta alá. Ugyanekkor Bakajev szovjet tengeri flot­taügyi miniszter és Holten- Eggert moszkvai dán nagt'- követ aláírta a két ország tengerészeti menő-és hajó vontatószolgálatára vonatkozó megállapodását. Az egyezmények aláírásá­nál Koszigin, a szovjet mi­nisztertanács elnöke, Mazu­rov, a minisztertanács elnö­kének első helyettese és más hivatalos személyiségek vol­tak jelen. Magnyílt a Szakszervezeti Világkongresszus Varsó (TASZSZ) Szombaton Varsóban meg­kezdte érdemi munkáját a VI. Szakszervezeti Világ- kongresszus, amelyen meg­vitatják a szakszervezeti vi- lágmozgalom egységének el­vi kérdéseit. A kongresszus munkájá­ban 98 országból mintegy 600 küldött vesz részt. (MTI) Koppány György felvétele Szén van elegendő, de... •• Az AKÖV elmaradt a szállítással Ülésezett a tüzelőellátási operatív bizottság A Salgótarjáni tüzelőellá­tási operatív bizottság mi­napi ülésén a résztvevők meg­vitatták a város lakosságá­nak szén- és faellátásában az utóbbi hónapban kialakult helyzetet. Megállapították, hogy a bánya annyi szenet biztosít a téli tüzeléshez, amennyi a lakosság igényeit teljes mértékben kielégíti. Nincs azonban egyensúly a TÜZÉP szénértékesítése és a szén­nek a megrendelőhöz való elszállítása között. A TÜZÉP négyszázötven vagon „adós­sága” abból ered, hogy az AKÖV elmaradása a szállításban, szeptember folyamán sem csökkent. Jelenleg azoknak a meg­rendeléseknek a kielégítése van folyamatban, amelyekért egy hónappal ezelőtt már fi­zettek. Ráadásul ez az el­maradás október első heté­ben növekedett, tekintve, hogy a közlekedési vállalat nem állított ki annyi gépko­csit sem a szállításhoz, mint amennyire szeptemberben ígéretet tett. Az értekezleten meglehető­sen meddő vita alakult ki a TÜZÉP és az AKÖV képvise­lői között. Az előbbiek kéré­sének lényege az, hogy az AKÖV a szállítás meggyorsí­tásával az egyhónapos elma­radást csökkentse le négy-öt napra. Ez annál is fontosabb, Mflszaki fejlesztési és újítási kiállítás nyílt Salgótarjánban Szombaton délélőtt nyitot­ták meg Sagótarjánban a József Attila Művelődési Házban a megyei műszaki fejlesztési és újítási kiállítást. A megnyitón többi között megjelent Jedlicska Gyula, a megyei pártbizottság titkára, de itt voltak Flóris Pál, a Besztercebányai Kerületi Szakszervezeti Tanács elnö­kének vezetésével a csehszlo­vák elvtársak is. — Megyénkben hagyomá­nyossá vált, hogy kétéven­ként megrendezzük a megyei műszaki fejlesztési és újítá­si kiállítást — mondotta megnyitó beszédében Nádas- di András, a Szakszerveze­tek Nógrád megyei Taná­csának elnöke, aki beszélt ezután, a műszaki fejlesztés, 1.7. úútómozgalom jelentősé­géről. - . ■­Elmondotta, hogy me­gyénkben a második ötéves terv időszaka alatt több mint 12 ezer újítási javaslat szü­letett, amelynek kétharmad részét hasznosították és ezek csaknem 80 millió forint megtakarítását eredményez­ték a népgazdaságnak. Kü­lönösen örvendetes, hogy eb­ben a mozgalomban a műsza­ki dolgozókkal együtt élen­járnak a törzsgárdatagok és a szocialista brigádok. Ben­nük jutott legtovább az a felismerés, hogy a haladás, a műszaki fejíesztés létszük­séglet, és ezt az elvet nap mint nap tettekkel yzonyít- ják. — Előfordul még — mon­dotta a továbbiakban —, hogy egyes üzemek fontos újításokat kiváló eredmény­nyel alkalmaznak, másutt v iszont nem tudnak róluk, és ebből következik, hogy költ­séges kísérleteket folytatnak olyan technológiák és mód­szerek alkalmazására, amit már másutt megvalósítottak. Nélkülözhetetlen tehát a ta­pasztalatcsere, ezt a célt szolgálja egyébként a műsza­ki fejlesztési és újítási kiál­lítás is. Megnyitója után a jelen­lévők megtekintették a mére­teiben nagy, tartalmában pe­dig igen értékes kiállítást. Harmincegy megyei üzem, 210 tapasztalatcserére alkal­mas újítást, valamint a mű­szaki fejíesztés legújabb eredményeit csoportosították itt össze. A megyeiek mellett Csehszlovákiából és a szom­szédos Pest megyéből is ér­kezett több újítás. A kiállí­tás egy hétig tart nyitva. mert a hivatalos fűtési idény hamarosan megkezdődik. Az AKÖV képviselője nyilatko- * zatában kijelentette, hogy a szállítási vállalat októ­ber hónap folyamán sem tud napi kétszázöt­ven tonna áru elszállí­tásánál többre kötelezett­séget vállalni, hiszen a jelenlegi időszakban a legnagyobb feladat a me­zőgazdasági termékek fuva­rozása. Egyébként is akadá­lyozza a munkájukat a túl­terhelt gépkocsik gyakori romlása, a javítást pedig az alkatrész hiány. Nagyon las­sítja a gépkocsik fordulási sebességét, hogy a salgótar­jáni TÜZÉP-telep területe szűk, felszerelése korszerűt­len. Különösen a reggeli órákban óriási a járművek torlódása. A operatív' bizottság meghallgatva az érveket és ellenérveket, megállapította: tény, hogy a salgótarjáni TÜZÉP- telep a fejlődő város igé­nyeitől messze elmaradt. Felmerült, hogy javasolni fogják az új városi TÜZÉP- telep 1968-ra előirányzott építésének korábbi elkezdé­sét. Az operatív bizottság szóvá tette, hogy a jelenlegi torlódás részben annak kö­szönhető, hogy a város lakos­sága immár évről-évre nem fogadja meg az illetékesek tanácsát: szerezze be téli tüzelőjét már a nyári hóna­pokban. Most azonban a megoldást kell keresni, hogy a szállítást miként lehetne meggyorsítani. Felhívta az AKÖV figyelmét arra. hogy a vállalat a kétszázötven tonna napi tüzelőmennyise­get ne csak Ígérje, de telje­sítse is. f;

Next

/
Oldalképek
Tartalom