Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-09 / 238. szám

N * o p * r> 1965. október 9., szombat 2 Az accrai csúcsértekezlet előkészületei ghanaí nép áldozott arra, hogy méltóképpen lássa vendégül a független Afrikát. A konferen­cia épületein az' utolsó simí­tásokat végzik. A megszépült, parkosított és szinte új arcot öltött Accrában minden ké­szen áll az afrikai vezetők fogadására. Annak ellenére, hogy az afrikai csúcsértekezlet hivata­losan csak október 21-én kez­dődik, politikai és újságíró körökben igen nagy jelentősé­get tulajdonítanak a találkozó immár javában folyó előké­születeinek. A külügyminisz­terek és a különböző bizott­ságok zárt ajtók mögött megtar­tott vitái szolgáltatják ugyanis a végső alapot az állami és kormányfők tanácskozásaihoz Accrában bizonyosra ve­szik, hogy Nkrumah elnök még a csúcstalálkozó meg­kezdése előtt találkozik a francia nyelvű afrikai orszá­gok vezetőivel. A találkozóra Maliban kerül sor. Vélemé­nyek szerint ez a találkozó is hozzájárul majd az accrai csúcsértekezlet sikeréhez, amelyet egész Afrika óhajt. Ellenzéki megmozdulások Brazíliában A ghanai fővárosban nagy örömmel és megelégedéssel fogadták a hírt, hogy Nkru­mah elnök által bejelentett időpontban, október 21-én kezdődik meg az afrikai egy­ségszervezet accrai csúcsérte­kezlete. E bejelentésben a ghanaiak kettős győzelmet látnak. Egyrészt azt, hogy az afrikai vezetőknek si­került felülkerekedni a fontos találkozót veszé­lyeztető ellentéteken. Másrészt azt, hogy nem ve­szett kárba mindaz, amit a RIO DE JÁNEIRO (MTI) Milton Campos, a Brazil kormány igazságügyminiszte­re lemondott. Lemondását csütörtökön Branco államel­nök elfogadta. Az AFP meg­jegyzése szerint az igazság­ügyminiszter távozása egybe­esik az ellenzék jelentős győzelmeivel, amelyeket je­löltjei a brazíliai államok kor­mányzói választásain értek el. Különösen jelentősnek tűnik, hogy a kulcsfontosságú Gua- naraba és Minas Gerais álla­mokban kaptak abszolút több­séget az ellenzéki jelöltek — állapítják meg a nyugati hír- ügynökségek. Carlos Lacerda, Guanaraba volt kormányzója, aki a jelen­MONTEVTDEO (MTI) Csütörtökön éjjel Uruguay fővárosában, röviddel a rend­kívüli állapot elrendelése után az egyetemi diákság tüntetést rendezett. Mint jelentettük, a rendkívüli állapotot a bér­csökkentések miatti esetleges általános szrájkra tekintettel hirdették ki. A diákság kőzá­porral fogadta a rendőröket’ Az AP jelentése szerint légi rendszer egyik legfőbb támogatója volt, csütörtökön egy televíziós beszédében éle­sen kifakadt Branco ellen a választási eredmények miatt, valamint azért, hogy megen­gedte Kubitschek volt brazil államelnök visszatérését A Reuter szerint Lacerda vilá­gosan kifejtette álláspontját: a kezdeményező erő már az el­lenzék kezében van és ez — Lacerda szavai szerint — „Brazília tragédiája”. Milton Campos utóda, az AFP jelentése szerint — va­lószínűleg Magalhaes, Brazí­lia volt washingtoni nagykö­vete lesz. Branco elnök őt szemelte ki tanácsadójának az 1966-os brazíliai elnökválasz­tás előkészítésére. ugyancsak csütörtökön éjjel az elégedetlen munkások oszlo­pai meneteltek a melléékut- cákból a kongresszusi épület felé. Útjukat többszáz acélsi­sakos rendőr állta el. Sebesü­lés nem történt, de a kilenc- százezer lakosú fővárosban a helyzet feszült maradt- Meg­erősített rendőrségi és katonai őrjáratok ellenőrzik az utcá­kat Az amerikai hadsereg nyugatnémet gyártmányú mérgesgázt használ MOSZKVA (MTI) A dél-vietnami „felszabadí­tás” hírügynökség közlese szerint az amerikaiak az utolsó négy év alatt kétszáz- szőr használtak dél-vietnam- ban mérgező anyagokat A be­vetett mérgesgázok — amint a Moszkvában megjelenő Szov- jetszkaja Rosszija rámutat — jelentős részben nyugatnémet eredetűek. Az amerikai vegyihadtest és a németek együttműködése 1945-re nyúlik vissza. Ekkor az Egyesült Államok nyugat­németországi főbiztosa az I. W. Farbenindustrie-hoz tar­tozó Bayer A. G. vezető ve­gyészet Kranzberg-tanusban, az ott létesített „tudós-láger­ben” helyezte eL Az itt inter­nált németeket az amerikaiak a mérgező anyagok vegyi ösz- szetételének és gyártási tech­nológiájának közlése ellenében csakhamar szabadonbocsátot- ták. Az alku mindkét fél számára előnyösnek bizonyult. Az amerikaiak — írja a szovjet lap — széleskörűen felhasználják a nyugatnéme­tektől megvásárolt, vagy a né­met szabadalmak alapján gyártott mérgező anyagokat. Sőt, a nyugatnémet vegyipari cégek saját berendezéseiket állították fel Dél-Vietnamban mérgező anyagok gyártására. Monteyídeoban feszült a helyzet Dél-Vietnam nagy része a partizánok kezén Sorozatos kalóztámadás —140 ezer amerikai katona Dél-Vietnamból nem érke­zett számottevő harci cselek­ményről jelentés csütörtökön délután óta. Az amerikai lé­gihaderő ugyanakkor fokoz­ta tevékenységét Dél- és Észak-Vietnamban egyaránt. Guam szigetéről felszállt B-52-es stratégiai bombázók a Saigontól 40 kilométerrel északnyugatra elterülő úgy­nevezett „vasháromszög'' el­len hajtottak végre szőnyeg­bombázást, ahol a szabadság- harcosok nagyobb erőinek jelenlétét gyanítják. Egy saigoni amerikai katonai szó­vivő bejelentette, hogy csü­törtök reggel’ óta amerikai és dél-vietnami repülőgépek sorozatos támadásokat intéz­tek észak-vietnami célpontok ellen. A bombatámadások fő célpontja Dien Bien Phu kör­nyéke és Vinh városának környéke volt. Az amerikai gépek több mint háromszáz tonna bombát dobtak le, azon­kívül rakétákkal és gépfegy­verekkel lőttek célpontokat. Az amerikai szóvivő szerint az 1. amerikai gyalogoshad- osztálv egységei Dél-Vietnam különböző háborús övezetei­ben állomásoznak majd. A hadosztály Dél-Vietnamban ürtózkodó alakulatai csütörtökön érték el teljes létszámukat, a 15 000 főt, ami­kor az Egyesült Államokban visszamaradt utolsó egységek is partraszálltak Dél-Vietnam­ban. A vietnami néphadsereg főparancsnokságának a nem­zetközi ellenőrző bizottságnál működő összekötő misz- sziója üzenetet intézett az ellenőrző bizott­sághoz, amelyben közölte, hogy sugárhajtásos amerikai repülőgépek nagyobb cso­portja, részben thaiföldi tá­maszpontokról felszállva, szerdán újabb bombatámadá­sokat intézett a VDK lakott területei és /ipari objektumai ellen több tartomány terüle­tén. Az üzenet követeli, hogy az Egyesült Államok kormá­nya haladéktalanul szüntesse meg a VDK elleni minden ka­tonai akcióját és tartsa tisz­teletben a Vietnamra vonat • kozó 1954-es genfi megállapo­dásokat. Az összekötő, misz- szió ugyancsak határozottan tiltakozott amiatt, hogy a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai haderők létszámát 140.000 főre növelték, ami az 1954-es megállapodások lt, 17, és 19 cikkelyeinek legsú­lyosabb megsértését jelenti. Az AFP washingtoni tudósí­tója amerikai hivatalos körö­ket idéz, amelyek szerint „korai volna azt állítani, hogy az Egyesült Államok Dél-Vietnamban megnyerte a háborút”. Igaz ugyan, hogy a partizánoknak nem sike­rült elérniök két legfőbb cél­jukat, Dél-Vietnamnak Da Nang és Pleiku közötti ketté- vágását és a dél-vietnami kormánycsapatok teljes fel­morzsolását, ennek ellenére igen jelentős sikereket köny­velhetnek el. Amerikai rész­ről nem titkolják, hogy Dél- Vietnam nagy része továbbra is a partizánok kezén van. mégpedig olyan szilárdan, hogy a dél-vietnami Nemzsti Felszabadítási Front e terüle­teken közigazgatási feladato­kat lát el Az AFP tudósító­ja szerint amerikai hivatalos körök hangoztatták. ho.gr „Dél-Vietnamban még sok tennivaló van hátra.” „lagyok44 a kasmír! viszály rendezéséért nak rendelkezésre értesülé­sek, úgy tudják, hogy a jö­vő héten ismét összehívják a Biztonsági Tanácsot Kasmír ügyében. Az AFP tudósítása szerint Űj Delhiben térképeket hoz­tak nyilvánosságra, amelyek szerint India 1850 négyzetki­lométernyi pakisztáni terüle­tet foglalt el a harcok meg­kezdése óta. Ezzel szemben Pakisztán csak 525 négyzet­kilométernyi ' indiai területet mondhat magáénak. Rawalpindi a maga részé­ről azt állítja, hogy jelenleg 4133 négyzetkilométernyi in­diai területet tart ellenőrzése alatt Szerinte az indiaiak el­lenőrzése 1155 négyzetkilomé­ternyi pakisztáni és „szabad kasmíri’ ’területre terjed ki. Dél-Korea területi igénye Japánnal szemben NEW YORK (MTI) Az India és Pakisztán kö­zött kirobbant kasmíri vi­szály rendezésének problémá­ja továbbra is a nagyhatal­mak diplomáciai tevékenysé­gének középpontjában áll. Az ÄFP hírügynökség tu­dósítójának értesülése szerint Goldberg amerikai, Fedoren­ko szovjet, Seydoux francié íőmegbízott csütörtökön este és Lord Caradon angol ENSZ zárt ajtók mögött tanácsko­zott a kasmíri konfliktus kü­lönféle vonatkozásairól, töb bek között az ENSZ-megfi- gyelők tevékenységével járó kiadások pénzügyi fedezeté­nek kérdéséről. Noha a zárt­körű tanácskozásról nem áll­TOKIO (TASZSZ) Pénteken a Japán kormány a szocialista párt követelé­sére a japán—dél-koreai vi­szonnyal összefüggésben ok­mányokat terjesztett a parla­ment elé. A külügyminiszté­rium által eőkészített okmá­nyok égyebek mellett utal­nak a Takeszima-sziget hova­tartozásával kapcsolatos el­lentétekre a két ország kö­MRKVTSZKI JELENTÉS IY. A fehér ezüst városa Egy évtizede történt. A Komszamol Központi Bizott­sága megbízásából ezer orel- megyei ifjú kommunista ér­kezett Irkutszkba. A város­tól már nem kellett messzire utazniuk, hogy elérjék a Tajgában azt a lankás helyet, ahol egy új város alapjait kezdték lerakni. A városépí­tés sátorveréssel indult. Az elemi létfeltételek biztosítá­sa után azonnal hozzákezd­tek az építőipari vállalat, pontosabban a vasbetongyár, valamint az előregyártott elemek előállítását biztosító üzem létrehozásához. Selehovo ma már megkap­ta a város titulust, szerepel a legújabb térképen. A környé­ken, a megyében úgy isme­rik, mint az építők és a ko­hászok városát. Az ezer oreli ifjú ember és követőik, sok ezren írna 7000 építőipari munkás él a városban) csodálatos dolgot alkottak. Közel az Irkutszki Vízierőműhöz, a vasúti fővo­nalhoz, létrehoztak egy új várost és egy akkora alu­míniumkohászat) üzemet, amelynek végleges kapacitá- tása eléri Franciaország össz alumínium termelésének szín­vonalát. A város lélekszáma ma már 30.000 és 1975-ig mint­egy 130000-re növekszik. Ez a fejlesztés az alumíniumüzem növekedésével, illetve egyéb Iparvállalatok telepítésével függ össze. A városi tanács elnöke rövid tájékoztatójá­ban néhány jellemző adatra hívja fel a figyelmünket: a város lakóinak átlagos élet­kora 18,5 év. Nem tévedés. Tehát: nem éri el a 20 évet. Két évvel ezelőtt a világon első helyen álltak a szapo­rodást jelző statisztikában. A város esetében ez egészen természetes dolog. Az azóta „élre került rivális” az egyéb vonatkozásokban is megelőzhetetlen Bratszk vá­ros. Selehovo modern városépí­tési elvek szerint fejlődik. Csatornázott központi fűté ■ ses, gázzal ellátott házaiban a dolgozók kényelmes laká­sokban élnek. A várost a mi Dunaújvárosunkhoz hasonló an liget választja el az üzem­től. Az alumíniumkohó igazga­tója T. F. Panzsin elvtárs — aki éveket töltött hazánkban jó ismerője a magyar alumí­niumiparnak és e terület szak­embereinek, — szívesen el­magyarázza az alumínium- gyártás folyamatát, a még épülő hatalmas üzem műkö­dését Korpusz és nyert korpusz Az első „korpuszt” azaz ele- ktrolízises műhelycsarnokot 1958-ban kezdték építeni. Négy évvel később, 1962 feb­ruárjában csapolták az el­ső alumíniumot. Azóta már 4 korpuszt építettek. Így tehát az ötödik csarnok most kez­di meg működését. Még há­rom korpuszt építenek. Az eddig működő üzemrészek ka­pacitása évi 124 000 tonna va­gyis több mint a kétszerese a magyarországi alumíniumter­melésnek. E látogatás óta a korpusz szót — bár egyszerű latin szócska és meglehetősen régen ismerem is, — különö­sen tisztelem. Itt ez a szó a következőket jelenti. Képzel­jünk el egy több emelet ma­gas, 30 méter széles, 600 mé­ter hosszú csarnokot, két sor­ban húzódó elektrolízises kádakkal, amelyben „olvad” az oly becses fehér ezüst. Es ilyen korpuszból 5 db. áll egy­öntőműhelybe szállítják a hatalmas üstöket, ahol kiön­tik a szép, tiszta, fehér alu­míniumtömböket, 97 %-ban kitűnő minőségben. Az ötödik korpuszon az utolsó simításo­kat végzik a szerelők. Itt érdemes egy kicsit eli­dőzni. Az első korpuszt az alapozástól az első öntésig 4 évig építették. Az ötödiket 11 hónap alatt készítették el. (Vegyük figyelembe a téli hó­napokat, a 40-50 fokos hide­geket is). Az építéshez fel­használnak: 12000 m3 sima betont, 13000 m3 vasbetont, és mintegy 36000 tonna súlyú vas, acél kábel és egyéb be­rendezés kerül beépítésre. Ek­— „Aztán összegyülekezünk a markoló kanál torkában ” (A szerző felvétele) más mellett és hozzá sorako- kora tömegű anyag és szerke­zik az elkövetkező 2-3 évben még másik három, összesen csaknem 5 kilométer hosszú­ságban. E korpuszokol az /et bonyolult összeszerelései ilyen rövid idő alatt csak ma­gasszínvonalú, jól összehan­golt szerelő munkával léhet elvégezni. A termelési mutatók kivá­lóak. Bár egyelőre a timföl­det az Uraiból szállítják ide vasúton (a megye területén feltárt bauxitmezőkhöz a va­sutat még nem építették meg) az olcsó villamosenergia biz­tosítja az önköltség mutató világszínvonalát. Az öntöde raktárban övömmel mutatják a piros színnel megjelölt alu­mínium „hegyeket”, amelye­ket exportálnak, többek kö­zött Magyarországra. Szállít az üzem alumíniumot Japánba és Angliába is. Az alumíniumgyártás nem könnyű mesterség, komoly szaktudást igényel. Selehovo- ban más vidékekről érkezett szakemberek mutatták meg, hogyan kell a fehér ezüstöt előállítani. Ma már a seleho- voi üzem küld az épülő brat- szki és krasznojarszki alumí­nium üzemekbe szakembere­ket, akik az ottaniakat veze­tik be e szép mesterség tit­kaiba. Szibériai tartózkodásunk eddigi legnagyszerűbb él­ménye a selehovoi kirándulás. Az üzemben a kohászok úgy jellemezték munkájukat: mi csak a franciákkal verseny- zünk (már tudniillik az üzem termelése „csak” a francia alumínium termeléssel azo­nos) az amerikaiak verseny­társait nézzék meg Bratszk- ban és Krasznojarszkban.” Arra gondolok, — világraszó­ló dolgok születnek Szibériá­ban. Saját szemünkkel lát­hatjuk: a kommunizmus alapjainak lerakását, az anya­gi — technikai bázis megte­remtését. Ribánszfei Róbert Következik: A lánctalpas üzem zött A külügyminisztérium tör­ténelmi, földrajzi és más ér­vekkel elutasítja Dél-Kojga igényét erre a szigetre. A Japán Szocialista Párt a fentebbi okmány felhaszná­lásával ellenezni fogja a Dél- Koreával kötött szerződés ra­tifikálását, tekintettel arra, hogy a kérdéses sziget hova­tartozásán kívül egy sor más kérdésben is ellentét áll fenn a két ország között A Bp. Kőolajipari Gép­gyár műszerüzeme helyszíni szerelési rész­legéhez, vidéki munka­helyekre külszolgálatos munkakörbe azonnali belépésre keres LAKATOS, CSŐSZERELŐ, VILLANYSZERELŐ, AUTOGEN jES VILLANYHEGESZTÖ szakmunkásokat és se­gédmunkásokat. Szál- iást biztosítunk. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Bp. XVIII. Gyömrői út 79-83.

Next

/
Oldalképek
Tartalom