Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)
1965-10-03 / 233. szám
KÖGRín I 1969- > Mf> ám S. vasárnap 11 Fekete Gyula A szatyor meg a kislány Amikor én néni leszek, minden szatyrot teléveszek: mogyoróval, mandulával, tejszínhabos szamócával, mazsolával, meg zselével, mákkal, csókkal, dzsemmel, mézzel, pralinéval, porcukorral.., — Elindulok a szatyorral, s akármerre járok-kelek, kap belőle minden gyerek! Divatos kosztümök A legtöbb nő szeretne valami divatos új ruhát. Jó, ha már most gondoskodunk megfelelő öltözékről, amiben bármikor, bárhová elmehetünk. Minden korosztálynak, minden nőnek, a legelőnyösebb és legdivatosabb a kosztüm. Hűvösebb napokon pulóverrel, blúzzal aláöltözhetünk, melegebb napokon elegendő egy hamis gallért tenni a kabát kihajtóra, s így is jólöltözöt- tek leszünk. E három modellnél figyelembe vettük a különféle alkalmakat Az első modell készülhet vastagabb, pasztellszínű szövetből. A barna nők világoskék, narancs, piros színt választhatnak. A szőkéknek a középkéket, az olajzöldet, és a bordót ajánljuk. A kosztümkabát egyenes, divatos hurkos golyógombokkal. A szoknya négyrészes, egyenes szabású. Ennél a modellnél az anyag mindig egyszínű legyen,' mert csak így lesz hozzá ízléses a tarka emprimé blúz. Erre a legjobban megfelel a kínai selyem (50 forint métere). Ha 75 centiméterrel többet veszünk, egy érdekesen csavart turbánnal kiegészítve, nagyon elegáns kosztümünk lesz. A második modell magas, karcsú nőknek való. Kék-fe- hérkockás a kabát, derékban megkötött övvel- A szoknya lehet hétköznapra sötétkék, ünnepre fehér. Ha a sapkát is elkészíttetjük hozzá, gondoljunk arra, hogy ez a modell 20 éves korig felel meg. Ezen túl inkább fehér kocsis kalapot viseljünk. A harmadik modell kimondottan ünnepi alkalmakra való. Az anyag lehet barnahajú, kreol bőrű nőknek, nyersszínű selyemshantung, szőkéknek olajkék, vöröshajú- aknak pedig haragos zöld. A kabátka enyhén karcsúsított, a szoknya egyenes. A kabát gombolását masni helyettesíti. A blúz anyagából tegyünk szalagot a kalapra. K. M. Rusai Magda rajzai Gyerekszáj — Látod anyukám — mondja a kislány egy játéküzlet kirakata előtt — én megvenném neked azt a szép nagy babát, ha te lennél az én lányom- Monsieur - mondja a kis Móric a tanítónak. - Apám azt mondja, hogy mi a majomtól származunk. — Ülj le fiam és akkor be. szélj, ha kérdeznek. A te családod származása nem érdekel bennünket. „Jaj, de ideges vagyok!” Mi az idegesség? Az orvosok bő magyarázatot adnak, mert több fajtája, és fokozata van, mi csak pedagógiai, illetve gyermeknevelési szempontból foglalkozunk vele. Jancsi sorra püföli társait az óvodában- Zavarja a foglalkozásokat, szétdobálja a játékokat, rendszeresen „ideGYERMEKEKNEK vízszintes: 1. Fiatalok részére szervezett, nagyszerű mozgalom. (A függő, leges 9. folytatásában Írandó). 10. Féldul Mark Twain. 11. Üdülő, hely (A—A). 12. Alig magánhangzói. 14. Masni Japán női öltözéken. 15. Artér magánhangzói. 16. Kurtán szív. 18. Helyhatározó. 13. Azonos mássalhangzók. 20. Meg. könnyíti a tanulást. (Folytatása vízszintes 36.) 22. A fasiszta né. met hadsereg munkaszolgálatos szervezete. 23. Társaság angol röv. 24. Majomhoz hasonló ál. latfaj. 25. Régi sülymérték. 26. Billiárdozáahoz kell. 28. Vörös angolul. 29. Gyümölcsíz. 30. Kér- ló szó. 32. Vissza: 3, 14. 33. Unc. le ........... 35. Bánat. 36. A viszint es 20. folytatása. 40. Ezredek. FÜGGŐLEGES: 1. Parancsol. 2. Te meg ö. 3. község. 6. Megyénkben is járt török vezér. 7. Invitál. 8. Neves színészünk (Gábor). 13. Szovjet motorkerékpár. 14. Helyhatározó. 17. Hegyvidéki község. 18. Köt ellentéte. 19. Például sógor. 21. Helyhstározó. 22. Orosz helyeslés. 24. I-vel elején: muzulmán egyházfi. 23. Takaró. 26. Horgászzsl. nór. 27. Bizonyos fajta szalma. 28. N61 név. 29. J.vel végén: job. bá válik. 31. Szovjet folyó. 33. Vissza: kínai pénznem. 34. Meggyőződés. 37. Vissza: rendfokozat jelző. 38. Fordított névelő. 39. O.O. Megfejtésül beküldendő a vízszintes 1. és 20. A szeptember 19-1 gyermekrejtvény helyes megfejtése: — Tanulópárok, Turisztika, Taunus. Könyvjutalmat nyertek: Kolozsvári Ági Bgyarmat, Krizsanyik Róbert Egyházasgerge, Készéi Ferenc Starján. ges”. Mit lehet tenni vele? Megbüntetni? Kivonni a közösségből? Ez nem megoldás. Tibi kapkodó, szertelen. Amikor édesanyjától az okot tudakoltuk: ideges, tőlem örökölte. — mondta. — Nem kellett volna megszülnöm, nincs türelmem hozzá... Ki tudná megmondani, hányszor hallotta már a kisfiú ezt, a nem az ő fülének való kitételt. Édesanyja időnként rádöbben arra, hogy mulasztást követett el, tehát sürgősen leül „foglalkozni” Tibivel. Túlbuzgó szeretetével, hirtelen jött bizalmával elhalmozza a gyereket- Utána megint napokig „ideges". A felnőttek, a szülők idegessége tehát a legmélyebb nyomot a gyermek lelkében hagyja. A kicsi gyermek olyan, mint a legérzékenyebb műszer. Pillanatok alatt felfogja a körülötte vibráló ideges hangulatot, s a maga módján reagál rá. Megnyilvánulhat ez a kicsiknél dac. ellenállás. ingerlékenység, stb formájában. Az idegállapotot befolyásoló frontátvonulást, időjárás változást nem tudjuk megakadályozni, de keresnünk kell a megszüntethető tényezőket. Igen lényeges a jól átgondolt, okos napirend, vagyis a rendszer, ami a gyermek testi-lei» ki fejlődéséhez elengedhetetlen. Tehát az, hogy a gyermek következetesen meghatározott időben étkezzék, pihenjen, levegőzzék, játsszon. Ha ebből a beidegződött, megszokott rendből kizökken, felborul a lelki egyensúlya is. Ilyenkor szokott „megvadulni” nyugtalan, nyűgös lesz, sokszor innen származik úgynevezett „rosszasága" is. Egy-egy gyermeken az óvodában is látszik a szülők odaadó törődése, a türelmes bánásmód, a nyugodt légkör. Pedig mint minden szülőnek. — nyilván nekik sincs több idejük „külön” foglalkozni gyermekükkel. Délután, ha az édesanya mos, vasal, a kiesi játszik körülötte. Néha egv- egy mondat, biztató, kedves szó, s megteremtődik a meghitt, nyugodt kapcsolat, s a kicsi előtt ismeretlenné válik a jelző: „ideges". Nagy Katalin Á „könnyű" hús A baromfi fogyasztás előnyei Úttörő egység. 4. Fedd. 5. Alföldi A könyvet postán küldjük eL A csirke, a tyúk, általában a baromfihús fogyasztása hazánkban növekszik. Ezt mutatják a statisztikai adatok is: 1957-ben hat és fél kilogramm,1 1963-ban már tíz és fél kilogramm volt a városi lakosság - fejenkénti - baromfi hús fogyasztása. A következő tíz-tizenöt esztendőben ez a mennyiség várhatóan tizenöt kilogrammra növekszik. A hús emészthetőségét általában két tényező befolyásolja: az egyik a húsok kötőszövet-, a másik a húsok zsírtartalma. Minél több zsírt tartalmaz a hús az Izomrostok között, annál nehezebben emészthető. A csirke, jérce húsa könnyen emészthető, kötőszövetben szegény, zsírtartalma sem haladja meg - általában — a két százalékot. (A kövér sertéshús több mint egyhar. mada zsír). A sovány baromfihús csekély zsírtartalma mellett ugyanakkor a legértékesebb tápanyagot Jelentő fehérje, eléri a 22 százalékot is. E fehérje gazdagság teszi kiváló táplálékká a betegek és gyermekek számára. A tyúk, a kakas, a gyöngyös és a pulyka húsa Is csak mintegy öt százalékban zsír. míg a fehérje tartalom több mint 20 százalék. Sokan azt állítják, hogy a baromfi a gyenge húsok közé tartozik. Ezt csak abban az értelemben igaz, hogy könnyen emészthető. Ha a fehérjékre jellemzőbb alkotórészek mennyiségét — az amlnősavak — összehasonlítjuk, semmiben sem marad el az egyéb húsok között. Vitaminokból. - különösen a húsokra jellemző B- csoportba tartozókból, - éppen annyit tartalmaznak, mint a sertés, marha, vagy juh hús. Ha az értékes összetétel és kedvező élettani hatás mellett még azt Is hozzátesszük, hogv igen sokféle módon készíthetjük: el, a szárnyasok húsát minden vitán felül áll: csak örülhetünk annak, ha minél gyakrabban fogyaszthatunk baromfiból készült ételt. Dr. Lindner Károly cAi^am^zaiui préluíja erek egy esztendeje koronázták királynőjükké Aranyszavút Dolgosországban, mert elhozta a szavakat és kiosztotta az emberek között. Egyik nyártól a másikig megküzdöttek sok veszéllyel és sok gonoszt legyőztek. Készülődött is mindenki az évfordulóra. Görgették a borral teli hordókat, készítették az ökörsütő nyársakat, az asszonyok sürögtek. forogtak, kemenceszám hozták az ünnepi kalácsokat. A zenészek pedig szünet nélkül gyakoroltak, hogy Dolgosországban az ünnepen reggeltől estig szóljon a zene, vidám legyen a dal. Az ünnep előtt néhány nappal azonban Aranyszavú kihirdette, hogy viadalon választ királyi társat magának. Kihirdette: Nagy próbára minden legény, — aki vitéz, gyűljön össze. Szíve mélyén pedig azt szerette volna, ha a szomszéd ország daliás és bátor, munkára szoktató királya Tettrekész vívna érte. Eljött a várva várt reggel napsütéssel, ünnepi zászlólo- bogássál. Az emberek énekelve. táncolva gyülekeztek a palotakertben. A nagy térre pedig hajnaltól, seregestől tódultak a lovas vitézek a próbatételre. Aranyszavú kilépett palotája kapuján. A napsugár is megbotlott fényes haján. Fejét fehér föveg koronázta, lábán fehér csizma, fehér volt ruhája és fehér a köpenye, mint a felhő. A nép éltette, a vitézek fejet hajtottak előtte. Így szólt: — Jó vitézek! Aranyszavú megnyitja a viadalt. Legyetek ügyesek, bátrak, mert a legvitézebb, legbátrabb nyeri el kezem, életre-halálra. Aranyszavú tekintetét végighordozta a vitézek seregén. Remélte, hogy megpillantja Tettrekészt, de bizony hiába kereste, nem látta sehol sem. — Vitézek! — mondta. Gyorsaságban, ügyességben kezdődjék a próba! — Lássuk, milyen gyorsak vagytok? — intett, s a lovasvitézek serege megindult, mint az áradat. Azután kivált egy csoport és sebesen tört a cél felé. örömmel újongott a nép. s Aranyszavú a legelső tizenhármat sorba- parancsolta. Ügy lépett a vitézek elé: — Jó vitézek. Gyors vágtátok csak az első próba volt. Most erővel mérkőztök! A vitézek virtuskodtak, mentéjüket ledobva karjuk erejét mutogatták, de Aranyszavú csendre intette őket: — Verekedni egymással? Azt csak a farkaskölykök szokták. Ide a rudakat! — parancsolt az apródoknak, s azok futva hozták a karvastagságú fenyőket. — A rudakat törjétek el, így mutassátok meg, mennyi erő lakozik karotokban! — mondta várakozásteljesen Aranyszavú. A vitézek felkapták a rudakat, erőlködtek, próbálkoztak, de csak két legény Toppantotta szét a fenyőszálakat. Egy azonban, aki ezüst sisakrostéllyal takarta arcát, kivált a vitézek sorából. A palotakert vasrácsához lépve a rúd egyik végét beakasztotta a vasrács közé, s lefelé nyomva egy könnyed mozdulattal kettétörte a szálfenyőt. —Jól van vitéz! Karod erősebb, mint a többié, mert ésszel is élsz... Aranyszavú a harmadik próbára szólt volna, amikor a sokadalomban rémület támadt. Az emberek futni igyekeztek, mert az egyik utcából veszett kutya rohant a palotakertbe. Szeme vérben forgott, száját tajték verte, fogait. félelmetesen vicsorgottá. Az emberek rémülten kapaszkodtak a fákra. mások sodródtak a tömeggel a kapu felé. minél messzebb a veszedelmes álattól. Aranyszavú tanácstalanul nézett körül, s látva, hogy senki sem próbál szembeszállni a veszett állattal, köpenyét ledobva maga indult a veszett kutya felé. Az állat azonban félelmetesen vicsorgott, hatalmas fogait mutogatva már-már ugrott. Abban a pilanatban fehérvégű nyílvessző fúrta át a fekete bundás állatot, s kioltotta a kutya életét. Aranyszavú megfordult, hogy lássa, ki lőtt a legváratlanabb pillanatban, életét megmentve. Az emberek, akik eddig dermedten várták, mi történik majd, örömmel éltették a vitézt, aki ijját kezében tartva szerényen állt. — Megismerlek Tettrekész! — kiáltott Aranyszavú. Hiába takarja arcod a sisakrostély! Kérlek vedd le! Hadd lássam arcod. Lehet, hogy van nálad gyorsabb, ügyesebb vitéz, de nálad bátrabb egy sem! Hiszen megmentetted az életem! Kérlek, nyújtsd a kezed! Aranyszavú és Tettrekész kézenfogva álltak az ünneplő, boldog sokadalomban. Lett is olyan vidámság, tánc. majd kirúgták a házak falát. Szóltak a sípok, puffogtok a dobok, csattogtak a cintányérok. Aranyszavú és Tettrekés- országa között megszüntették a határt, és megalakították a Boldogság birodalmát. Szántó Gábor
