Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)
1965-10-30 / 260 (256). szám
1965. október *n »»nreK**?,' M (■ T? <lr> Iskolai beszélgetések kapcsán „Ideológiát munkánknak egyik fontos feladata az Ifjúság szocialista széllé, mú nevelése. A szocializmus győzelme a legnemesebb és a legfölemelőbb cél, amelyet az emberiség - történelme során - va. laha is maga elé tűzött. Eszményeinkkel arra ne. véljük a fiatalokat, hogy minden erejüket latba vetve dolgozzanak az új társadalom győzelméért.” (Az MSZMP Központi Bizottságának irányelvei Idő. szerű Ideológiai feladatokról). Ha a jövő emberét formáló műhelyekről beszélünk, mindenekelőtt az iskolákra gondolunk. A Művelődésügyi Minisztérium tanévnyitó utasításában olvashatjuk, hogy az 1965—66-os tanévben a korábbi tanévnyitó utasításokban foglaltak maradnak érvényben oktatási és nevelési vonatkozásban. Azaz, nincs újítás, nincs más feladat, egy megkezdett folyamat folytatásáról, tökéletesítéséről van szó. Mit kell folytatnunk ma, amikor már arról beszélünk, hogy az iskolareform törvénnyé vált? Azt is mondhatnánk, a kérdés tartalmazza a választ, a reform által hosszú időre előirányzott feladat célja: szorosabbá kell tennünk az iskola és az élet kapcsolatát, valamennyi szinten szilárd tárgyi ismereteken nyugvó korszerű műveltséget kell nyújtanunk a tanulóknak, meg kell gyorsítanunk a szocialista embernevelést, a tudatformálást, az erkölcs kialakítását, magatartási gyakorlatot. Gyakran megfordulok iskolákban, szót váltok a nevelőtestületek tagjaival, kommunista nevelőkkel is. Iyen- kor kicsit mindig mérlegre kerül az oktató-nevelő munka az adott iskolában, járásban, a testületek egy-egy beszélgetés kapcsán is kicsit mindig „összegezik” a műit oktatási időszak tapasztalatait a kommunista nevelés fő területei alapján. E beszélgetésekkor egyik legizgalmasabb kérdés mostanában az erkölcsi nevelés helyzetének vizsgálata. E sorok írója nemrég hallott egy Komárom megyei „kísérletről” e tárggyal kapcsolatban. Tíz kérdést tettek fel 750 felső tagozatos tanulónak, három község általános iskolájában. A többi között ilyeneket: Milyen törekvéseket fejeznek ki a népmesék? Milyen összefüggés van a csapadék és a növényzet között? Miért vég- zel társadalmi munkát? Szerinted a népgazdaság számára melyek a legfontosabb szakmák? Az önálló gondolkodást kívánó írásbeli válaszok a tanulók értelmi fejlettségén kívül az erkölcsi- világnézeti nevelés helyzetét is tükrözik. Mi a helyzet Nógrád megyében? A mér említett beszélgetéseken szinte kivétel nélkül mindenekelőtt a nevelés hatékonyságának fokozásáról esett szó. A nevelők megállapították: Ennek érdekében fokozott figyelemmel kell kísérnünk az erkölcsi nevelés módszereinek szocialista alkalmazását az általános iskolák munkájában. Ez a reformtörvény szellemével és követelményeivel is összhangban van. Ez azt is jelenti, hangsúlyozták. hogy a mindennapi gyakorlatban szorgalmazni kívánják a meglevő lehetőségek jobb kihasználását, s tovább folytatiák a szülők De- dagógiai műveltségének ki- szélesítését is. A napi munkájukban pedig mindinkább a tudatos, tervszerű, komplex nevelési tevékenységet mélyítik el. A nevelői tevékenység persze ezen a területen is érthetően folyamatos munka. Egyrészt, mert a pedagógusnak a gyermek egyéni fejlődését a „bölcsőtől” a felnőtt korig kell figyelembe vennie, másrészt pedig ez minden évben igényesebb, egy korosztályhoz tartozókat elmélyültebb nevelőmunkával kell a kívánt cél felé irányítani. Beszélhetnénk még természetesen számos más, a tárgyéval szorosan összefüggő kérdésről. Hogyan használják fel nevelőink az egyes tantárgyak lehetőségeit az életkori sajátosságoknak megfelelően a világ anyagiságának bizonyítására? Hogyan használják fel a nevelési terv (élkitűzéseinek megvalósítására az ajánlott tevékenységi formákat? Hiszen a „téma" valóban sokágú, összetett. Végeredményben azonban Túlságosabb ezekben a beszélgetésekben az, hogy a szavak mögött állandóan érezni: az iskolákban a nevelési tevékenység mindinkább az őt megillető hangsúlyt kapja meg a korábban legtöbb helyen általános oktatás-központúsággal szemben. Ez pedig szocialista pedagógiánk egyik legfontosabb követelménye. Tóth Elemér a Gazdag cukorrépatermés szécsényi járásban Befejezték a cukorrépa szedését a karancssági Egyesült Erő Tsz-ben. Az erőgépek és a fogatok most már a répatermést szállítják a határból az átvevőhelyre, ahonnan aztán indult tovább a cukorgyárba. Ezen az őszön csaknem 400 holdon termeltek cukorrépát a szécsényi járás közös gazdaságai. A termés riagyrészét már kiszedték a földből a szövetkezeti tagok, s folyamatos a cukorrépa szállítása is. A korábbi ütemezéstől eltérően a cukorgyár még októberben átveszi a cukorrépát valamennyi termelőszövetkezettől, s ennek megfelelően szervezték meg a répaszedést és a szállítást a gazdaságokban. A járási tanács mezőgazdasági osztályán kapott tá- jetcoztatás szerint a cukorrépa jelentős részét, mintegy 200 hold termését már beszállították a határból. Különösen jól halad a munka d szécsényi II. Rákóczi Ferenc és a pilinyi Búzakalász Tsz-ben. A termelésben, gazdaságosságban még lehet javítani Műszaki tanácskozás a Nógrádi Szénbányászati Trösztnél A Nógrádi Szénbányászati Tröszt termelési, gazdasági és műszaki helyzetét mérte fel a? október 26-i műszaki tanácskozás. Év elejétől a harmadik negyedév végéig esedékes termelési tervétől csupán egytized százalékkal maradt le a tröszt egésze. A harmadik negyedévben több intézkedés történt. Csökkentették a mennyiségi tervet, ami elsősorban a gyengébb minőségű szenet adó külfejtéseket érintette, de csökkent a létszám is. Megszigorították a vasárnapi munkarendet. Az elmaradásban igen nagy szerepe van az elmúlt negyedévi — és még ma is jelentkező — vagonhiánynak. Sikerült a tervezettnél nagyobb mértékben növelni az értékesebb durva szén arányát. Előreléptek a termelés egyenletességében. Mátrano- vák kivételével a bányaüzemek éves esedékes tervüket túlteljesítették, vagy attól csak tized százalékban maradtak el. Kedvezően alakult a produktív műszakarány annak ellenére, hogy 6,4 százalékkal a tervezettnél több volt a kieső műszak. Csaknem ennyivel teljesítették túl a fizetett szabadságolási tervet ebben a negyedévben. A fenntartásra fordított műszakok száma viszont egy kicsit túlzott és a kiesők miatt igénybe vett túlműsza- kok száma is. A legfontosabb termelékenységi mutató az összüzemi teljesítmény a mélyművelésű bányákban a tervezettel azonos. azonban a nagvobb termelékenységet biztosító külfejtés termelés-csökkenése rontotta a tröszt mutatóját. A műszaki fejlesztésben is újabb eredmények születtek az elmúlt negyedévben. Több főszállító gépet automatizáltak. Szurdokon megvalósult a földalatti koncentráció, a végtelenköteles szállítást a Diesel mozdony váltotta fel. Negyedév alatt 6806 méter vágatot biztosítottak korszerű anyaggal. 905 méterrel többet a tervezettnél. Sajnos a korszerű fejtésbiztosító anyagok késve érkeztek. A gépesítésben jelentősek az eredmények. A kányási gyalu után Kisteleken helyeztek üzembe széngyalut. Mát- ranovákon eredményesen dolgozik már a maróhenger. Az utolsó negyedévben sokat pótolhatnak ezek a gépek a gépi jövesztési, rakodási mutató kedvező alakításához. Javult a bányák sujtólég- biztos berendezésekkel való ellátása is. Tordast teljes egészében, Újlakot pedig 60 százalékban sikerült ellátni. Megérkeztek a sujtólégbiz- tos lengyel fúrógép transzformátorok is, amelyek tovább javították a biztonságot. Az anyaggazdálkodás legfontosabb mutatója, a bányafa felhasználás nem alakult kedvezően. A tervezettnél 990 köbméterrel többet használtak fel. Ezt a túllépést csak részben indokolja a korszerű biztosító anyagok késői beérkezése. Nem hozta a várt eredményt a korábban bevezetett bányafa takarékossági premizálási rendszer. Az anyagellátás egyébként sem volt kifogástalan. Sok még a hiánycikk csavaráruból, villamoscikkekből és alkatrészekből. A műszaki tanácskozáson többen is hiányolták ezt. Örvendetes vl- szót, hogy a felesleges anyag- készletek az elmúlt negyedévben is csökkentek a trösztnél. A gazdaságosság mindjobban előtérbe került a bányáknál. Az elmúlt negyedévben, bár teljes egészében nem sikerült a fűtőértékter- vet teljesíteni, az árbevétel mégis igen kedvezően alakult. Tonnánként 4 forint 15 fillérrel többet kaptak a szénért, és ami örvendetes, valameny- nyi bánya elérte, túlteljesítette árbevételi tervét. Ennek köszönhető, hogy bár az önköltségben van némi túllépés a tröszt mégis 2,7 millió forintos eredménytöbbletet ért el. Az utolsó negyedévi feladatok teljesítése nem lesz köny- nyű. Javítani kell nemcsak a termelés ütemét, hanem mindazt a mutatót, amelyben elmaradás van. Ilyen a fővá- gathajtás, a fejtési és elővá- jási sebesség növelése, a gépi jövesztés fokozása. Az anyaggazdálkodás sokat javult a decemberi párthatározat szellemének megfelelően. A bérgazdálkodás is javításra szorul. Ezzel kapcsolatban történtek is Intézkedések. A feladatok megvalósítására ösztönző az új jutalmazási rendszer is, amely a versenyben élenjárókat nagyobb anyagi elismerésben részesíti. Az önköltség^ javítása, az árbevételben elért szép eredmények megtartása egyben a jövő évi nyereségrészesedes alapját is képezi, összefogással még a hátralévő két hónapban nagyon sokat lehet tenni. Nehezíti a feladatok megvalósítását, hogy közben készülni kell a jövő évre is, mégpedig oly ’ módon, hogy már az első naptól kezdve biztosított legyen a tervek teljesítése. B. J. Fél esztendeje tart 1 a meddő vita az öblösüveggyár zöld ballon- fúvói és a gyár vezetői között. A vita tárgya: a norma. A múlt hét végén tartott megbeszélés sorrendben a negyedik, vagy az ötödik. Senki sem jegyezte, de annyi bizonyos, ezekre a végső fokon eredménytelen vitákra már legalább huszonöt-harminc órát elvesztegettek a vezetők és a munkások, és minden maradt a „régiben” — a munkások nem teljesítik a normát — s eközben hónapról-hónapra korábbi keresetüknél lényegesen kevesebbet visznek haza a borítékban. A vezetők pedig újra és újra megkísérlik jobb belátásra bírni az üvegfúvókat. De a kölcsönös bizalmatlanság miatt ezúttal sem született eredmény. Igen, beszéljünk nyíltan: kölcsönös bizalmatlanság. Amelynek egyik pólusán a gyárvezetői azt vetik az üvegfúvók szemére: szándékosan visszatartják a munkát, hogy feletteseiket a teljesíthető norma lazítására késztessék. Másik pólusán a munkások sem szűkölködnek érvekben: az ötvenöt-hatvan literes savballonok fúvása a gyár, s egyben az iparág legnehezebb művelete, munkahelyük a gyár legegészségtelenebb munkahelye. Ráadásul hónapok óta rossz, köves az üveg. Mielőtt ezeket az érveket sorra vennénk, lássuk előbb a normát. Egy ballonfúvó-mű- hely négy emberből áll: két befúvóból, egy bankásból és egy behordó fiúból. Ennek a négytagú műhelynek a mintegy fél esztendeje megállapított norma értelmében hatórás műszakonként százharmincnyolc darab ballont kell elkészítenie. Az egy-egy ballonra kialakított normaidőbe a következő mellékidőket építették be: a normaidő huszonöt százaléka pihenőidő, négy százaléka személyi szükségletekre, öt százaléka munkahelyi kiszolgálásra, hét százaléka előkészületi és befejező műveletekre. A tűrt munka — de főleg az anyagselejt a normaidő tizenöt százaléka. A mellékidők a normák összesen ötvenhat százalékát teszik ki. Több mint felét. Ezt természetesen nem szabad úgy értelmezni, hogy a ballonosok a norma szerint munkaidejüknek csupán felét töltik munkával. Hiszen például az előkészítő és befejező műveletek, a munkahelyi kiszolgálás, vagy a munka és anyag- selejtre biztosított tizenöt százalék: egyet jelent a munkás fizikai igénybevételével. Az ötvenhat százaléknak csak mintegy fele bizalommal a pihenésre és személyi szükségletek elvégzésére adott idő. Igaz viszont, hogy a hat órából ez is körülbelül másfél órát tesz ki. Arra a kérdésre, amelyet a legutóbbi vita egyik résztvevője feltett, nevezetesen, hogy ez végül sok-e, elegendő-e, vagy kevés — még visszatérünk. fl normával kapcsolatosan 1 tudni kell még a következőket: a beépített tűrt selejt következtében bár a száz százalék 138 darab ballon, az átvevők 121 darab jó ballont kérnek számon az üvegfúvóktól. Ez a kikötés jelenleg sem hátrányos az üvegfúvókra. A kemence ugyanis, amelyen dolgoznak, hosszú idő óta rossz üveget ad, Elöregedett, de átépítését — az előírások szerint — csak februárban kezdhetik meg. S mert erről az üvegfúvók nem tehetnek, az anyagselejtes ballonokat akkor is elszámolják nekik, ha azok aránya meghaladja a tizenöt százalékot. Amikor azonban jó a kemence, az anyagselejt általában nem haladja meg az öt-hat százalékot: ez a kötelező százhuszonegy, jó minőségű ballon előállítását alaposan megkönnyíti. Végül: a norma 85 százalékos teljesítményen felül progresszíve emeli az egy ballonért kifizethető bér összegét. Nos ,ezt a normát nem teljesítik, sőt úgyszólván meg sem közelítik egy fél éve a ballonfúvók. Már most egyáltalán teljesithető-e a norma? Ezt nyíltan ma már a munkások sem tagadják. A gyár vezetői egyébként az 1960- ban kiállított bérjegyzékekkel bizonyítanak. Ezek a nemrég előkerült dokumentumok arról tanúskodnak, hogy a ballonfúvók a mostanival azonos létszámú brigádokban — téli, őszi és nyári időszakban egyaránt — átlag 136 darab ballont állítottak elő hatórás műszakonként S ha ez ment öt évvel ezelőtt most is mennie kell. Különben a több hónapos normavita éppen ezeknek a bérjegyzékeknek az előkerülése és felmutatása alkalmával kapott lángra ismét. Mivel érvelnek ezzel szemben a ballonfúvók? Az egyik érv nyilvánvaló félreértés szülötte. A ballonfúvók egy része normának nem a százharmincnyolc, hanem a normán belül megkövetelt százhuszonegy hibátlan darab ballont véli. Ezzel az ellenérvvel azért nem foglalkozunk, mert bármilyen makacsul védi azt egyik-másik munkás, nincs igaza. Az üvegfúvóknak tudomásul kell venniök, hogy ez a hiedelem félreértés következménye. Emii kívül is sok 1 érve van a munkásoknak a jelenlegi norma ellen. Azonban valamennyi kifogás tulajdonképpen ugyanabból táplálkozik: az 1960-as teljesítményeket azért nem lehet a mostaniakkal összehasonlítani, mert jelenleg lényegesen nehezebb körülmények között dolgoznak, mint akkor. Ezt az ellenérvet viszont nagyon komolyan kell venni. A III. kádkemencéhez telepített munkahelyen három oldalon van kitéve az üvegfúvó az irgalmatlan hőségnek. Nyáron a kemence mellett ‘álló munkást hetven-nyolcvan, sőt kilencven fok meleget sugárzó meleg éri. Ezenkívül különböző körülmények folytán a környezet itt olajos, a levegő teli van porral. Ezért tehát a kérdést szerintem nem úgy kell feltenni: elegendő-e a normába beépített pihenő, illetve személyi szükségleti idő? Hanem úgy: egyáltalán helyes volt-e a ballonfúvó műhelyeket ide telepíteni? A telepítést persze sok mindennel indokolják a gyár műszaki vezetői, ez azonban mit- sem változtat a lényegen. Mármint azon, hogy a ballonfúvás amúgyis nagy nehézségeit, a munkakörülmények néha szinte az elviselhetetlenségig fokozták. Ez utóbbit, észrevételem szerint, egyetlen műszaki vezető sem vitatja. Nos, ebből az elismerésből kínálkozik a jelenlegi helyzetből a kiút is. Egyrészt: a műszaki vezetők közlése szerint a ballonfu- vók jelenlegi munkahelyének közelében lévő OWENS automata gépet (a hőség és az olajtól csöpögő tető egyik forrását) a közeljövőben leállítják és leszerelik, elkerül innen a rekuperátor stb. Ilyen formán a munkahelyen nemcsak csökken a hőmérséklet, de lényegesen megnő a levegőmozgás, kevesebb lesz a levegőt szennyező por. Ettől persze a műhely nem válik „szanatóriummá”. Attól sem, hogy a februárban kezdődő kemence-átépítés után az üveg minősége lényegesen megjavul és végre érvényesülhet a normába beépített tizenöt százalék tűrt munka- és anyagselejt kedvező hatása... Az ötvenöt-hatvan literes ballonok fúvása ezután is az üvegipar legnehezebb művelete marad. A problémát nyilvánvalóan az fogja végérvényesen megoldani, ha majd nálunk is gépesítik ezt a munkát, vagy ha a nagy hatásfokú maróanyagok tárolására, szállítására az üveggel egyenértékű, de könnyebben előállítható tartályokat készítenek. Addig azonban mindent el kell követni. hogy a savballon fúvók egészségének veszélyeztetését a lehetőségeken belül csökkentsék. Ez érvényesül a normán belül megszabott ötvenhat százalék mellékidőben — amely egyetlen más üveggyár! műveletnél sem közelíti meg ezt az arányt — ezt szolgálja az az intézkedés, hogy az egy ballonért kifizetett bér százöt százalékon felül degresszíve csökken — hogy a dolgozókat megakadályozzák munkaerejük túl - hajtásában. Ami azokat a további kétségeket Illeti, melyek szerint a hűvösre fordult időjárás, és a megjavuló munkakörülmények mellett is túl nagy a szervezetre gyakorolt károsító hatása a jelenlegi norma teljesítésének: helyes volna, ha a gyár vezetői kémének az Országos Munkaegészségügyi Intézet szakembereitől egy alapos helyszíni vizsgálatot. ...Ehhez azonban végre| teljesíteni kéne a normát is. Ezt a már említett ellenérveken kívül — a legutóbbi megbeszélésen részt vett négy üvegfúvó kijelentéseiből ítélve — az is akadályozza, hogy a ballonosok is bizalmatlanok. Attól tartanak, hogy ha teljesítik a jelenlegi normát, azt majd követi egy újabb normaszigorítás. Nem is nagyon titkolták: a hűvösebb Időjárás bekövetkeztével, amikor a műhely hőmérséklete máris lényegesen alacsonyabb a nyárinál — ezért nem igyekeznek több ballont előállítani. Ez pedig különösen a gyár vezetőinek a helyzet normalizálására ígért intézkedései után — az üvegfúvókhoz méltatlan álláspont. A ballonfúvók el vannak keseredve, mert többen közülük ezer forinttal keresnek kevesebbet, mint a normarendezés előtt. Ezen úgy segíthetnének, ha jóindulatú kísérletet tennének a norma teljesítésére: a progresz- sziv bérezés biztosítja, hogy ismét elérjél;, sőt meg is haladják a havi háromezer forintos keresetet. Jóindulatú kísérletet írtam. Ehhez azonban helyre kell állnia a bizalomnak vezetők és ballonfúvók között. Mi kell ehhez a bizalomhoz? Hogy a munkások ne tartsák vissza saját és egymás munkateljesítményét. Hogy a vezetők megtartsák ígéreteiket. Egyebek között, hogy mindent elkövessenek az üvegfúvók munkakörülményeinek megjavításéért, s hogy műszaki és technológiai fejlesztés nélkül a jövőben ne szigorítsanak a normán. Nem lehet akadálya a már korábban megígért OMI vizsgálatnak sem. Népgazdasági érdek, hogy j az üveggyárban minél több savballont gyártsanak. Népgazdasági érdek az is, hogy eközben a munkások egészsége ne menjen tönkre. A kettőnek találkoznia kell és találkozni is fog... Erre a gyárban konkrét ígéretet tettek. Csizmadia Géza