Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)
1965-10-29 / 259 (255). szám
4 NOGRAD 1965 október 29. péntek A/ egri nyelvészeti JU on térén cla után A Magyar Nyelvtudományi Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének az Egri Tanárképző Főiskola és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat közreműködésével 1965. október _ 22-én és 23-án az Egri Városi Tanács dísztermében konferenciát rendezett a helyes magyar kiejtésről. Bárczi Géza akadémikus zárszavában megállapította, hogy e konferenciát rendkívül magas színvonala, jelentős gyakorlati haszna, művelődéstörténetünk fontos határkövévé tette. „ Mi történt tehát Egerben? Leginkább nyelvészeink, hazai és külföldi tudósok, elméleti és gyakorlati szakemberek tanácskoztak a magyar kiejtés romlásáról, annak javításáról és az egységes kiejtési norma megteremtéséről. Több művelt nemzet — kulturális felemel kedése érdekében — már sikerrel megoldotta az egységes szép köznyelvi kiejtés normáinak kialakítását, és annak elterjesztését, vagy legalább is elindult ezen az úton. Megérett az idő arra, hogy nyelvünk további romlásának megakadályozására mi is megteremtsük a szép magyar beszéd, a helyes kiejtés npr- máit, és egy-két nemzedék élete alatt ezt a normát el is terjesszük. Deme László egyetemi tanár vitaindító előadásban nagy átgondoltsággal és felelősségteljes hozzáértéssel megjelölte a több nemzedéket érintő nemes munka elvi alapjait, ezen túlmenően az azonnali konkrét teendőket is felsorolta. A mai köznyelvi kiejtésből kiindulva megállapította, hogy Kodály Zoltán híres „riadója” csaknem harminc éve elhangzott már a magyar kiejtés dolgában. Azóta sok mindent tettünk. 1937 előtt mindössze három mű foglalkozott kiejtésünkkel, azóta az e kérdésről megjelent írásokat pontosan negyven cím reprezentálja. Ezek a művek általában a romlásról beszélnek, és segítik is a romlás elleni harcot. Alaposabb vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy nem a romlás az alapvető, mert tulajdonképpen egységes köznyelvi kiejtésről, amely napjainkban szétesőben volna nem is beszélhetünk soha. Ezt az egységet éppen most kell megteremteni. Ennek szükségessége vitathatatlan. művelődéspolitikai feltételei adottak: tehát a feladat megodása halaszthatatlan. A beszélt nyelv természeténél fogva változásra, szétesésre hajlamos, e tendenciákkal szemben a helyes kiejtés normalizálásában és terjesztésében jó sikerrel támaszkodhatunk az írásra. Hiszen hazánkban előbb megszületett az írott (irodalmi) nyelv egysége, mint az egységes „beszélt nyelv." Ma azonban — különösen a rádió és a TV segítségével — az élő, beszélt nyelv legalább olyan hatásosan segíthet, mint az írás. A helyes köznyelvi kiejtés normáinak kialakítása, majd annak elterjesztése csak széles társadalmi megmozdulással lehetséges. Azonnali Jeladataink a következők: 1. Társadalmi közvéleményt kell teremteni a helyes kiejtés ügyének támogatására. 2. A konferencia határozata alapján Deme Lászlót, Lő- rincze Lajost és Rácz Józsefet megbízták a kiejtési norma sokoldalú kidolgozásával, illetve annak rögzítésével. A kialakított nonma megvitatását ismét szélesebb körű vita fogja követni. 3. A különféle szintű nevelők közreműködésével össze kell gyűjteni a helytelen kiejtési formák típusait. 4. A kiejtési norma és hibatér alapján meg kell határozni azokat a nevelési — javítási igényeket, amelyeket a beszélőkkel és nevelőkkel szemben támaszthatunk. Ideális célként tűzte ki a konferencia ezzel kapcsolatban a következőket: a) óvodai fokon a gyermekek érjék el az egészséges hangképzés készségét; b) általános iskolás fokon sajátítsák el a köznyelvi fonetikus állapotot; c) középiskolás fokon váljék beidegzetté a köznyelvi norma, a helyes szó és mondathangsúly és hanglejtés; d) az egyetemet végzettek és azok, akik ennél alacsonyabb szjntű képesítéssel rendelkeznek, de közpályán mozgó funkcionáriusok, legalább a nyilvános beszédtevékenység közlő típusú stílusrétegében mozogjanak kellő biztonsággal és felkészültséggel; e) a pedagógusok minden rétegében, (szintre és szakra való tekintet nélkül) be kell oltani a helyes kiejtésre való aktív készségen kívül, az erre való nevelés szándékát és képességét is; f) a magyar szó hivatásos művelői példamutató és művészi szinten beszéljék anyanyelvűnket A konferencia nem egy-két ötéves terv keretein belül gondolkodott és határozott. Az igények tekintetében azonban nem lehetett szerény, ■ hiszen célja az egységes és egészséges magyar kiejtés általánossá válása. A konferencia minden résztvevőjére — Nógrád szerény képviselőire is — mély hatást gyakorolt a szép magyar beszéd sürgetőjének, Kodály Zoltánnak aktív jelenléte és hatásos közreműködése. Korunk egyik legnagyobb művészének csodálatosan friss szellemi energiája és fiatalos lelkesedése legyen követendő példa mindazoknak, akiknek a magyar beszéd az anyanyelvet jelenti'. így előbb megvalósulnak az egri konferencia határozatai, korábban kialakul a helyes magyar köznyelvi kiejtés. Tóth Imre Ceruza jegyzet KETTEN ÜLNEK Szemben ülnek. A lány ujjait billegteti az asztal szélén. — A medalion? — kérdi szürke szemével a szomszéd asztalnál helye: foglaló férfi■ — Születésnapi ajándék — mosolyog rá a lány Magas a férfi, fiatal a lány Feketehajú, huncutvillana- sú szeme van. Minden pillarebbenése tele élettel, nyüzsgéssel. Ügy fogja a csészét, hogy a kávé futni vágyó leve majdnem átszökik a vastag peremen. Kuncogva visszakapja a csészét. Játszik, folyton játszik. Két csepp mégis megszökik s lefutnak a csésze domború oldalán. Párhuzamos, barna csík marad a nyomukban. Találkoznak valahol? Talán a csésze kerek talpán. Ketten találkoztak ma, két tekintet először latja egymást. Vajon mit mondanak ? Bokor István Bál, télapó-délután, bemutató Villáminterjú a Karancs igazgatójával Még bő két hónap és vége ■ az 1965-ös évnek. De ez a nyolc-tíz hét már az őszre— télre esik, mikor ismét felébrednek nyári álmukból a klubok, újra népszerűek a társas összejövetelek. Ennek kapcsán készítettünk villáminterjút Molnár Mar gíttal, a Karancs Szálló igazgatójával. — Milyen állandó jellegű rendezvényeik vannak? — A minden pénteken este összeülő művészklub, és minden szombaton Fórum- presso a város fiataljai számára. Mi ezeknek a rendezvényeknek a lebonyolításához helyet biztosítottunk, a többi már a művészek, és a városi KISZ-bizottság feladata. — Bevételi kiesés miatt nem idegenkedtek a Fórum- presso életrehívásától? — A mérleg egyik serpenyőjén az anyagi, a másikon a fiatalok érdeke van. Mi számoltunk enyhe bevételi visz- szaeséssel, de mégis többet ér, ha itt szórakoznak fiataljaink, szeszmentes italok mellett, és kulturált környezetben. — Terveznek újabb klubot állandó jelleggel? — Igen. Valószínűleg még decemberben beindul a háziasszonyok klubja, melyet a nőtanáccsal együtt szervezünk. Kiváló szakemberek bevonásával lakberendezési, terítési, főzési ismereteket sajátíthatnak el az érdeklődők. — Milyen alkalmi rendezvények lesznek? — November 27-én nagyszabású Katalin-bált rendezünk, december elején kétnapos Télapó délutánt a város óvodásai és kisiskolásai számára, ajándékcsomag kiosztással fűszerezve. December hónapban cukrász- és hideg- konyhai bemutatónk tarthat érdeklődésre számot. Megmutatjuk, hogyan lehet ízléseset, olcsón elkészíteni, melyekkel már karácsonyi tippeket is óhajtunk adni a háziasszonyoknak. Az Ö-évtől a reprezentatív, hagyományos szilveszteri bálon búcsúzunk. — R — Szellemi exportunk Svédországtól Afrikáig 200 külföldi fiatal tanul ösztöndíjjal szakmát hazánkban — Magyar tervek szerint épül az algíri sportstadion Üzemeinkben már nem jelent különösebb eseményt a messze országokból érkező fiatalok munkába állása. Azzal a céllal jönnek hozzánk, hogy itt jó felkészültségű szakemberekké képezzék őket. Nem kevés azoknak a magyar tudósoknak, mémö- k...nek a száma sem, akik afrikai, ázsiai, délamerikai országokban nyújtanak segítséget egy-egy iparág megteremtéséhez, illetve fejlesztéséhez. Az utóbbi években mind jelentősebb szerepet kapnak hazánk nemzetközi együttműködésében a szellemi export különböző formái. Nemrég például magyar küldöttség járt Ghánában, maid meghívásukat ghanai delegáció viszonozta hazánkban, hogy e kölcsönös látogatás alapján mérjék fel: milyen segítséget nyújthatnak a ghanai egészségügy részére. A két ország orvosi egyetemei között közvetlen együttműködés létesült, s megállapodtak abban, hogy Magyarország egészségügyi szakembereket és műszereket küld Ghánába. E fiatal afrikai államban már több magyar orvos igen eredményesen tevékenykedett. Kölcsönös látogatásra került sor a két ország építőipari delegációi között, s ennek során magyar építészmérnököket hívtak meg Ghaná’ a. Ugyanakkor több ghanai szakember hazánkban vett részt továbbképzésen építőipari és közlekedési szakmákban. Az Egyesült Arab Köztársaságban két tudósunk — Itusznyák István és Gangl Boldizsár — tanácsadásával alakítják ki az EAK textilipari kutatóintézetét. Algériából a már ott működő magyar egészségügyi csoport munkája alapján most újabb orvosokat kértek, s ezek közül négy szakorvos hamarosan elfoglalja beosztását Algériában. Kórházi főorvosok, illetve egyetemi előadók lesznek, s közvetlenül résztvesz- nek az ottani egészségügyi szervezet kialakításában. Jelenleg több mint kétszáz külföldi fiatal tanul szakmát ösztöndíjjal hazánkban. Legtöbben Ghánából, Guineából, Kubából és Algériából érkeztek. Különösen nagy számban tanulnak a mező- gazdasági gépiparban, a járműiparban és a műszeriparban. Növekszik az érdeklődés a magyar tervezők munkája iránt is. Algírban például — a budapesti Népstadion mintájára — magyar tervek alapján építik meg a város új, korszerű stadionját. Ehhez hasonlóan több más afrikai ország is kérte, hogy magyar szakértők adjanak javaslatokat a tervezett új sportkombinátok, stadionok kialakításához. Mind jobb hírre tesznek szert belső építészeink. Ezt bizonyítja, hogy Norvégiába, Dániába, Finnországba és Ausztriába exportálnak vendéglátóipari terveket Svédországból precíziós, igen kis méret-tűrésű szerszámok tervezése iránt érdeklődnek, mivel több külföldi cég megrendelései közül Magyarországról érkeztek a felvételeknek legjobban megfelelő minták. Az Egyesült Államok bőripari kutatások, Olaszország pedig a magyar formatervezés iránt mutat beható érdeklődést. N. L. iskola-felújítás Politizálás — nemcsak „ünnepnapokon“ A kopott falócákonl kar> ak> ott ült az elnöksé- be, megsem vesztik kedvü- -------------E.----------------------------1 gi asztalnál, vörös képpel két a lányok, asszonyok. ü nneplőbe öltözött asszonyok í“®1** ^ íí me§er"líteni a mir?d ültek. Egyikőjük felszólalá- £*** bár a veUces nem ő, nagyobb szambán nemcsak sában éppen ebből indult ki: han*m a *>áz tetető, de aktivan tevekenya kapott falócák és az ün- f>ndnoka volt O adta a kis- £edő termelőszövetkezeti no___termet a község asszonyai- bizottságokat a községi non ak> mert -minek is akko- tanácsok munkájába bekap- lentmondásból. Nekik, az ,.a ferveket teríteni- annaJc, csolódók növekvő számát a asszonyoknak nem hogy — az országos nőkong- szülői munkaközösségeket, oda a jól berendezett nagy- resszust megelőzően — köz- ahol megintcsak az asszo”m?n -eK csa".a. „ Bégekben, járásokban, váró- nyok jelentik a lendítő erőt sebbe. ahova a regi du- és megyei küldött- s végül, de nem utolsóként tort rakták, minek ennek ek- gyűléseken a nőtanácsok szá- a nők politikai érdeklődé- kora feneket kerítem. így m^t vetnek eddigi útjukkal, sének fokozódását. Igaz, ez szólt a férfiember tirádája, s megjelölik, mit szeretné- niég nem általános, de ép- s nembeli társa, a párttit- nek, s mit akarnak a jö- pen ezért megkülönböztetett vőben megvalósítani. figyelmet érdemel. Közéleti A kettő ugyanis — nem demokratizmusunk, az ország azonos. Többet szeretnének, ügyei, de a nagyvilág ese- mint amennyit akarnak, s ményei is ma már témát je- mire a megvalósulásig el- lentenek a nők mindennapjutnak, még ez az akarás jaikban. Legtöbbjüknél ugyan is megkisebbedik. Hiba ler>- még csak úgy, hogy: ez jó ne ugyan a fentebb emlí- vagy rossz, helyeslésre vagy tett gondnok szavaiból mész- ellenzésre számot tartó, de szire vezető következtetése- az érdeklődés megteremtése két levonni, de mint csepp egyet jelent annak — fokoz- a tengert, e szavak is tűk- hatóságával! rözik a még mindig meglevő lekicsinylést, a „főző- A napjainkban zajló nőkanál-elmélet’” modemi- tanácskozások egy része jól zált változatát, miszerint tükrözi ezt az új vonást, s van ugyan egyenjogúság, de hiba lenne nem felfigyelni azért jobb, ha a nők nagy tá! Ügy is, hogy a művelő- ügyekbe nem ütik bele az c’ési házak programjában orrukat. így azután egyen- helyet kapjanak a nők ta- logúság van abban, hogy a lekozottságahoz es erdeklo- termelőszövetkezetekben tíesehez igazodó polittkai isugyanúgy — és nem egy he- meretterjeszto előadások — lyen jobban! — dolgoznak , nemcsak a nők akade- az asszonyok, mint a férfi- miajanak kereten belül - ak, a gyárakban ugyáncsak de úgy IS> hogy az agitacios ezt várják tőlük, de amikor munkában tovább kell fino- a közös gazdaságban brigád- mi tani a nők _ koreben vég- vezetőt keresnek, a gyárban z.ett felvilágosítás moaszere- szakmány-vezetőt vagy ép- it. Megértve és megértetve, pen valamilyen osztályveze- bogy mind nagyobb az olyan tőt; inkább a kevesebb te- rők. száma, akik nemcsak hetségű, szorgalmú férfit vá- ..ünnepnapokon’’, tehát gyíi- lasztják, mint a tehetsége- léseken, más hivatalos össze- se*5'5’ szor8*teaasa n t... jöveteiben politizálnak, hanem a hétköznapokon is, ma még többségükben inkább csak megérezve, s még nem egészen megértve, hogy Evek óta apró, sötét szó bakban tanultak az erdő- kürti iskolások. Az idén végre sikerült elkezdeni az iskolabővítést: egy régi tantermet felújítanak és három újat építenek mellé az áldozatkész felnőttek A felújított iskolát december végéig szeretn ék teljesen elkészíteni, ami attól is függ, hogy a kállói Vegyes Ktsz dolgozói menynyire érzik szívügyüknek a szomszéd község kisiskolásainak sorsát Lassú, 8 nemcsak| A politikai | sikerekkel, hanem átmeneti kudarcokkal is teletűzdelt az .............................. a folyamat, amelyet a női egyenjogúságuk érvény esi te c-gvenjogúság gyakorlati meg- se ezt is megköveteli, valósulásának nevezünk. A törvényekkel, intézkedésekkel ugyan nincs baj: írott betűjük és szellemük is a nők javát szolgálja, ám ne- érdeklődés elmélyítése, a tu- héz lenne mindazt elsorolni, datformálás célratörőbbé té- ami a gyakorlatban — elfog- tele: a nők közéleti tevéleltság, rosszul értelmezés, ^nységenek fontos feltétele _ , Es ennek elosegitese jelenférfigőg miatt — gáncsot vet tűs lépés a sokat emlegetett még a gyorsabb előrehala- egyenjogúság megvalósításá- öásnak. Az általános politi- ban, amiért tenni, cselekedka — a párt álláspontja e ni nemcsak a nők joga, hanem — a férfiak köteles- kérdésben — s a helyi gya- s^ge is! korlat sokszor nem vág egy- M. O.
