Nógrád. 1965. október (21. évfolyam. 231-261. szám)

1965-10-23 / 254 (250). szám

ótríöber 'TS s^erntia?) Ari 4 nógrádi falukrónikások őse A honismereti gyűjtőmunka Nograd megyében az utóbbi két esztendőben erősen fel­lendült. A helytörténetek és falukrónikák írása számos községben lankadatlan buzga­lommal folyók. Ehhez hasonló fellendülés talán csak a múlt század második felében volt. Pesty Frigyes, a nagyérde­mű történettudós (1823—1869) kezdte el nálunk — az egész országra kiterjedően —, a helynevek rendszeres gyűjté­sét és összeírását, még 1864- ben. Módszeres alapja, hogy az összes hazai községek jegy­zőihez és többi vezetőihez nyomtatott kérdőíveket kül­dött a helynevek begyűjtésére és összeírására. Bár elég sok jegyző nem tett, vagy nem te­hetett eleget felszólításának, es különböző okok miatt, saj­nos sok község kimaradt a gyűjtés nagyfontosságú mun­kájából, mégis a legtöbb jegy­ző, pap, tanító, bíró vagy es­küdt stb. óriási és nagyértékű anyagot szolgáltatott Pestynek az ország különböző részeiből, amelyek azután a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattárát gazdagították. Kazár a helynévkinesét nagy szorgalommal és elisme­résre méltóan Kluka Antal kazári kántortanító készíteti« el, Szabó István. Kazár kiváló hellénista író plébánosa (1801 —1892) ösztönzésére, mint azt a kézirat végén, az egészet aláíró plébános feltünteti. Gyűjtéséből ízelítőnek kira­gadnék néhányat. Jellemző rá, hogy nem elégedett meg a száraz felsorolással, hanem megjegyzésekkel fűszerezte, ami által csak növekedett ■munkája értéke. Ilyenek a sók közül: „Szék allya szántóföld, nevét a felette levő oldalban levő kúttól vette, melynek vize a köszvérlyben szenvedőknek hasznos orvosszerül szolgál, a vidékiek is látogatják és vi­zét más vidékekre is hordják. Még . Pestre is. Bár felkarol­nák az illetők.” „Szék árnyék, nem régen igen sűrű erdőség, egy itató kúttal, jelenleg pedig kiirtat­ván, nagyobb része szántó­földdé van alakítva, hol igen szép rozs terem, gyönyörű rét­tel és egy újonnan épült lakó­házzal, egész az uraságé.” Vagy nézzünk olyat, mely egyéni meglátását egybeol­vasztja az adatszolgáltatók észrevételével: „Pestlápa, szántóföld a he­gyen, a Földes Űr ki Pesten lakott Vadas! Jankovics Mik­lós, egy juh aklyot építetvén, nevezetét ettől nyerte, de mintegy két év előtt a juh akoly 300 darab juhval meny­kő ütés által porrá égett, ép­pen kisasszony napján esti hat órakor.” Gyűjtőmunkájának alapos­ságára jellemző, hogy anyag­bősége meghaladja a Salgótar­jáni kir. Járásbíróság Telek­könyvi térképe, Janek É. Koí- ranek V. Fülek, 1867. katasz­teri és az M. kir. Áll. Tér­képészet 4784/5. sz. 25 ezres térképének az együttes ada­tait. A további kutatónak segít­séget nyújt abban, hogy szín. te kevés kivétellel felöleli az összes kazári helynevet. Az azóta (1864) keletkezett új ne­vek megállapításához is tám­pontul szolgál, mert a nála nem szereplők a későbbi ere­detet mutatják. Pl. Gergely - völgyi rakodó, Gergelyvölgyi táró, Mátyás táró, Székvölgyi telep, Lajos akna, Lajos táró stb. általában a bányászattal kapcsolatos nevek, melyek csak későbbi keletkezéeűek. Helynévgyűjteményét a tu­dóé alapoeságóval magyaráz­za dr. Darnay (Dornyay) Béla „A nógrádmegyei Kazár hely­nevei” c. munkájában, mely­ből álljon itt ez a pár sor: „Verő és árnyék: igen gya­kori helynevek a dlmbes-dom- bos, hegyes-völgyes Palócföl­dön. Verő ** veröfényes, nap­sütötte domboldal, ellenkező oldala az árnyék, mely min­dig vagy legtöbbször árnyék­ban fekszik. Ezért az árnyék­ban legtovább megmarad a hó tavass zaL” Kluka Antal kántortanító helynévgyűjtését és dr. Daruay szóeredetmagyarázatait nagy­szerű forrásanyagként hasz­nálhatjuk a további gyűjtő­munkában, mint ahogy nagy segítségemre voltak „Kazár község monográfiája” című könyvem megírásához is. Szabó Emil Hat mérkőzést vívnak a pásztói kosaras lányok. A négy fős csoportban szerepel az Egri Pedagógiai Főiskola, a Gödöllői Agráregyetem, és az Esztergomi Vörös Meteor Az első mérkőzésre a mai na­pon idegenben, az Egri Peda­gógiai Főiskola kosárlabdázói ellen . játszanak a pásztóiaK. Az egriek a jobbak. Kedve­zőbb körülmények között ké­szülhettek az osztályozóra. A mérkőzés visszavágója vasár­nap, Salgótarjánban lesz. Néz­zük mit mond az együttes ed­zője, Szamely Zoltán. — Szeretnénk tisztes helye­zést elérni. A lányok szorgal­masan készültek. Már az is nagy dolog, hogy eljutottunk az osztályozóra. Pechünk, hogy éppen a csoport legerősebb együttesét ,az egrieket kaptuk első ellenfélnek. A csapat tagjai nagyon fogadkoznak. Bízom abban, hogy megálliuk a helvünket. Mindenesetre, lelkesedésben nem lesz hiánv1 ST. ÉPÍTŐK Ismét az NB II. kapujában áll a salgótarjáni kézilabda­A rendkívül fontos SBTC— Bp. Honvéd találkozó előtt két kérdést tettünk fel a sál-, gótarjáni szurkolóknak. Meg­kérdeztük, hogyan látják, hány pont szükséges az SBTC-nek, hogy bentmarad­jon az NB I-bert, és mi lesz a Bp. Honvéd elleni találkozó végeredménye. Íme a vála­szok : Pala Dezső (St. Acéláru­gyár): — Amennyi van (19) elég. A Dorog már nem sze­rez pontot. 3:l-re nyerünk. Fekete László (TIT): — Kiszámoltam, hogy pontosan 20 pont szükséges a bentma- radáshoz. Döntetlen a tippem, számszerint 1:1. Csongrády Béla (Városi Tanács): — Nem akarom rontani a kedélyeket, de 21 pont kell, hogy bentmarad­junk. 2:l-re legyőzzük a Hon­védet. Longauer Ferenc (EMASZ): — 20 pont untig elég. A Honvéd nem ússza meg va­sárnap 2:l-re nyer a stécé. Stróbl Ibolya, (Karancs- presszó): — Húsz elég. Ezt vagy a Honvéd, vagy a Cse­pel ellen megszerezzük. Va­sárnap 1:1 lesz. Tar András (fodrász KTSZ): — Nem kell semmi. Már bent maradtunk. 1:1 lesz. Dr. Telek András (Pásztó); — Már most sincs baj. Elég ez a pont. Pontosztozkodás lesz. 1:1-es eredménnyel. Fábry Györgyné (Megyei Könyvtár): — Még egy pont kell. Ez a Honvédtől jön. 1 :l-et várok. Kovács Gyula (nyugdíjas): — Húsz pont elég, az Űzd kikap Szegeden, a Dorog megveri a Vasast, az SBTC 2:l-re nyer. Csábi János (AKÖV): — Kiesésről szó sincs. Elég, ha osztozkodik 1:1-es eredmény­nyel a két csapat vasárnap. Póczos János (szolgáltató ktsz): — Huszonegy ponttal bentmaradunk, de talán any- nyi sem kell. 1:1 jó nekünk. Dr. Csaba István (Ügyvédi Munkaközösség): — Húsz pont. 1:1. Kővári László (Nagybá- tony): — Még három pontot szerez a SBTC. Egyet a Cse­peltől, kettőt a Honvédtől 2:l-es gólaránnyal. Krátki János nemzetközi szántóversenyen Egy hónappal ezelőtt szűkszavú hírt vitt a postás Krát­ki Jánosnak. Az Országos Szá ntóverseny Bizottság elnöke, dr. Lömmel Kálmán arról értesítette a Pásztói Gépjavító , Állomás szerelőjét, hogy október 23-án nemzetközi szán­tóversenyen képviseli a magyar színeket, Régi ismerősöm Krátki János. Az indulás előtt otthoná­ban kerestem fel. A fiatal bokri szerelő kedélyeskedve mesélte a korábbi nagy szántóversenyek élményeit, azon­ban az arcán láttam, hogy gondolatban valahol a szlo­vákiai Nyitra körül járt. Nyitra mellett rendezik meg a nemzetközi szántó vetélkedőt, ahol megjelennek a rendező csehszlovákokon kívül a németek, lengyelek és más szo­cialista országbeli trdktorosok is. — Milyen helyezést várh atunk tőled? — kérdeztem Krátkit. — A többi versenyzőket nem ismerem. A másik ma­gyart sem, akivel megyek. De ez még nem is lenne nagy baj. az már inkább, hogy csak kétvasú ekével és Zetor traktorral lehet versenyezni. Megy ez a gép szépen — mu­tatott ki az udvaron álló traktorra — csak nem nagyon birja a mélyebb szántást. A kétvasú ekével meg nem lehet rendesen megcsinálni a befejezésnél a szétszántást. Izgatott szakmai magyarázatba kezdett az eke beállí­tásról, amin a legtöbb múlik egy-egy szántóversenyen. Krátki az utolsó héten többet gondolkozott, mint szántott. A felkészülés, adzés ideje alatt mindenféle talajon kipró­bálta a kétvasú eke munkáját. Kísérletezett az eke külön­féle beállításaival. Sokat segített neki a felkészülésben Bencze Barna, a Gépállomások megyei Igazgatóságának főagronómusa. Már a gépkocsiban ültünk, amely Pásztóra vitte az izguló traktorost, ahonnan tovább utaznak Csehszlovákiá­ba, mikor gondolt egyet kilépett a kocsiból s még egyszer megvizsgálta alaposan az ekét. — Sajnos nem vihetjük magunkkal a saját gépünket ekénket, amelyet már megismertünk — magyarázta. — .4 helyszínen kapunk gépet és ekét. Hej, csak legalább há­romvasú ekével, meg Vtos traktorral indulhatnák! — te­relődött újra ide a gondolata. — Majd megmutatnám milyen a magyar gyerek. — Miért, így nem mutathatod meg? — kérdeztem. — Tartok egy kicsit attól asszétszántástál, de csak elhozom azt a második helyet — mondta ki végre a gon­dolatban dédelgetett vágyát. S hozzáteszi még egy kissé el komolyodva. — Nem akarok szégyent hozni a magyarok­ra, a gépjavítókra. P. A. HÉTVÉGI SPORTMŰSOR SZOMBAT: Kézilabda: osztályozó mér­kőzés az NB II-be jutásért. St. Építők —. Gödöllői Vasas, Salgótarján, St. Építők-pá- lya, 15 éra­VASÁRNAP: Kosárlabda: osztályozó mér­kőzések az NB II-be jutásért. Női mérkőzés: Pásztói Tsz FSK — Egri Pedagógiai Fő­iskola. Salgótarján, Gépipari Technikum, 10 óra. Férfi mér­kőzés: SKSE — Hatvani Ki­nizsi, Salgótarján, Gépipari Technikum, 11-15 órakor. Labdarúgás: NB I- SBTC — Bp. Honvéd, Salgótarján, 14,30, v.: Gere. NB I. tarta­lékbajnokság: SBTC — Bp- Honvéd Salgótarján, 12.45, v,: Fehér II. NB II. Keleti-cso­port1 Kisterenyei Bányász — Martfű, Kisterenye, 14.30. v.: Szegedi B- Nagybátonyi Bá­nyász — Vasas Izzó, Nagy- bátony, 14,30 v.: Soós Gy. NB III. Északi-csoport: Mizserfai Bányász —- Bgy. Dózsa, Ka­zár, 14.30. v.: Barcs. Zp. Épí­tők — Baglyasalja Zagyva- pálfalva, U óra, v.: Koncz. Röplabda: SBTC — Kiste­renyei Bányász. A megyei férfi CSB első helyéért. Zagy- vapálfalva, Bányász-pálya, 10 óra. Ökölvívás: NB I. B-s csa­patmérkőzés. SBTC — Székes- fehérvári MÁV Előre, Sal­gótarján, József Attila Mű­velődési Ház, v.; Kaposvári, 10 óra. A kerékpáros úttörőcsapat- Honnan véstünk ennyi ke, rékpárt? - Bz volt a pajtások el­ső kérdése,- Ennyi talán még akad a fa. Inban — nyugtatta meg a két. kedőket hájtrik Mária tanítónő, az úttörőcsapat vezetője. — Majd kérünk, gondolom szívesen köl- csönadják, ha megtudják miről van szó. Hetven kerékpár kellett a íti- rához. Megszerezték és elindul­tak. A bujáki úttörőcsapat hajt, rik Mária csapatvezető és Hasz, nosí András testnevelő tanár ve, zetésével Kilián-túrát tett ke, rékpáron. Bujákról indultak, Jobbágyin keresztül Szurdokpüs- pökibe értek. Itt megfordult a különös karaván, aztán irány vissza, Bujákra. Különös látvány volt, amint kerekeztek az országúton. Di­cséretükre legyen mondva, nem lankadtak. Végig bírták a nagy távolságot, szusszal is, lelkese­déssel is. No, a lányok azért egy kicsit fáradtabban érkeztek visz- sza, mint a fiúk. ɧ hogy tel­jes legyen a nap, Buják hatdrá. ban egy jól sikerült számhábo­rú fejezte be a túrát. Este jólesett a vacsora és hét­főn — mert vasárnap volt a tú­ra — és az azt követő napokon még sok szó esett az élmények­ről, a számháborúról. Á hírnév is kötelez Vízilabda, mi lesz veled? A VÍZILABDA-SPORT há­rom jelentős — hozzátehet­jük világviszonylatban nagy­fontosságú — eseményére ke­rült sor a közelmúltban Bu­dapesten. Előbb az Univer­siade keretében a legjobb fő­iskolás vízilabdázók küzdel­mének tapsolt a Nemzeti Sportuszoda közönsége, aztán a szocialista országok vízi­labda utánpótlásának leg­jobbjai mérkőztek egy torna keretében, végül pedig Buda­pesten kerülT sorra a Trofeo Itália küzdelemsorozata. Mindez alkalmat adott a ma­gyar szurkolóknak, hogy átte­kintsék: hol tart ma s merre fejlődik ez a sportág, és kik a legjobb képviselői: A válasz reánk nézve ked­vező volt, Mind a három tornát a magyar vízilabda válogatott nyerte, közülük kettőt: az Universiade, vala­mint a szocialista országok utánpótlás tornáját meggyő­ző fölénnyel, a Trofeo Itá­liát pedig némi szerencsével, de végleg. * Bár győztünk, mégis a ma­gyar szakemberek véleked­nek a leghangosabban e sportág válságáról. Illik is, hogy elégedetlenek legyenek, hiszen a vízilabda-sportunk évtizedek óta vezető szerepet tölt be ennek a sportágnak az életében. A római olimpia óta a legjobb magyar vízilab­dázók veretlenek maradtak, s ami ennél még több: a nemzetközi tornákon ők ke­resték leghatározottabban a kibontakozás útját, őket te­kintették példának igen sok ország vízilabdázói. HÁROM TORNÁT nézhet­tünk végig Budapesten, s en­Az idegek harca lesz A pásztói Tsz SK és az SKSE kosárlabdázói, az St. Építők kézilabdázói az NB ll-es osztályozón A mai napon két sportág­ban, kosárlabdában és kézi­labdában megkezdődik a küz­delem az NB II-be jutásért. Három Nógrád megyei csapat lép pályára, hogy megvívja első mérkőzését. Kosárlabdá­ban a női bajnok, Pásztói Tsz FSK és a férfi csapatbajnok­ság győztese, az SKSE idegen­ben szerepel. Az St. Építők férfi kézilabda-csapata Salgó­tarjánban játszik. Mindhárom együttesre nehéz feladat vár. Az osztályozó mérkőzések a tapasztalatok szerint rendkívül kemények, harcosak és nagyon lényeges az, melyik csapat rendelkezik jobb idegekkel. A megterhelés sem kicsi. Visszavágós ala­pon játsszák a mérkőzéseket, tehát" dupla fordulóval, s így minden hét végén a szom­bati játék mellett vasárnap is pályára lépnek a csapatok. Megkérdeztük a csoportbeosz­tást, és nyilatkozatra bírtuk az edzőket, milyen esélyekkel szerepel a három Nógrád me­gyei együttes az osztályozón. PÁSZTÓI TSZ FSK csapat, immár ki tudja há­nyadszor. Csoportjukban sze­repel a Gödöllői Vasas, a Szol­noki MÁV és a Gyöngyösi Vasas Izzó. A sportolás szeszé­lye folytán mindhárom együt­tes ellen első mérkőzését Sal­gótarjánban játssza az Építők, vasárnap pedig utazik. Az első találkozón, a mai napon, a Gödöllői Vasas kézilabdá­zóit láthatjuk városunkban. Mojzes Ottó, az együttes ed­zője a következőket mondta: — Mindhárom ellenfelünk újonc megyebajnok. Tavaly más együttesekkel mérkőz­tünk. A baj az, hogy nem is­merjük ellenfeleinket. Sze­retnénk megnyerni az osztá­lyozó! Évek óta szinte ha­gyományként mindig résztve- szünk ezen a küzdelem-soro­zaton, de sohasem sikerült még előbbre lépni. Talán most. Tizennégy játékos kö­zül kerül ki az a tizenegy, aki felváltva szerepel majd a mérkőzéseken. Nagyon bol­dog lennék, ha végre sikerül­ne a fiúknak. SKSE Az idén több játékossal megerősödött a megyebajnok csapat. Ez az együttes is rend­szeresen látogatja évről évre az osztályozót, sikertelenül. Talán az idén sikerül. A há­rom ellenfél: a Hatvani Kini­zsi, a Gödöllői Agráregyetem és az Esztergomi Vörös Me­teor. Az első találkozót Hat­vanban vívja az SKSE. Va­sárnap a Gépipari Technikum­ban lesz a visszavágó. A cso­port két legerősebb együttese, a Gödöllői Agráregyetem, és az SKSE. Erre a találkozóra egy hét múlva kerül sor. Hor­váth Pál edző így beszélt az esélyekről: — Az idei osztályozóra jól felkészültünk, és úgy érzem, esélyesek vagyunk a tovább­jutásra. A csapat együtt van. Jól megy a játék is. Sikerült a felkészülés. Több előkészü­leti mérkőzést játszottunk. El­ső ellenfelünket a Hatvani Ki­nizsit Jászberényben egy tor­nán 25 pont különbséggel le­győztük. Remélem a legjob­bakat — ács — nek keretében felvonult előt­tünk szinte az egész világ vízilabda sportja. Legalábbis azok a csapatok, amelyek el­sősorban „számítanak” amelyek ennek a sportágnak a „krémjét” jelentik. A tornák alakján jogos a magyar szakemberek megál­lapítása! A feladat nem új, hiszen a római olimpiával egyidejűleg tartott nemzetkö­zi vízilabda kongresszuson kerestek már a válságból ki­vezető utat, s úgy vélték, hogy bizonyos szabálymódosí­tások bevezetésével meg is találták. Azóta kiderült, hogy a sza­bálymódosítások keleset ér­nek! A négyszer öt perces tiszta játékidőt a legtöbb szakember kevésnek találja. A cserélhetőséget nem hasz­nálták ki megfelelően. A já­tékot megállító szabálytalan­ságok száma nem csökkent, sőt az úgynevezett „taktikai faultok” a játék megszokott, szinte tíz másodpercenként ismétlődő jelenségeivé váltak. Ma talán unalmasabb, sablo­nosabb a vízilabda, mint bármikor korábban! Merre innen a kiút? A megoldás természetesen csak részben keresendő a sza­bálymódosításokban. A szabá­lyokat még egyszerűbbé, köny- nyebben követhetővé kell ten­ni, hogy a játékvezetők be-- avatkozása ne legyen annyira sorsdöntő jelentőségű, mint napjainkban. Ma ugyanis egy játékvezető rendkívül nagy hatást gyakorolhat a mérkő­zés kimenetelére. És ez egész­ségtelen állapot! A magyar szakemberek azt javasolják, hogy az eddigi öt perces negyedeket ejneljék fel hét percesekre. Így nagyobb lesz a játékosok terhelése, fo­kozottan érvényesül majd a jobb állóképesség, a nagyobb úszástudás, a fejlettebb tech­nika. A felkészültebb csapatok egyszerűen „lehajthatják” el­lenfeleiket. Helyeselnénk azt is, ha a szabálytalanságokat szigorúbban büntetnék, min­den kapu előtti vétekért úgy­nevezett „ötméteres” szabad­dobás járna, s így a szabad­dobások közvetlenül is fenye­gethetnék a kaput. HA AZONBAN a magyar vízilabdázás méltó akar lenni hagyományaihoz, akkor a sza­bálymódosításokon kívül a fel­készülésben és a játékmódban is újításokra kell törekednie. Az eddigi nemzetközi torná­kon begiazolódott: a sokmoz- gásos, szellemes, támadószel­lemű játék, amely figyelembe veszi az alapvető taktikai sza­bályokat, mindig sikert arat. Ezt a játékot a múltban a ma­gyar vízilabdázás mutatta. Itt lenne az ideie, hogy ezzel a játékkal előbb itthon, az­tán nemzetközi méretekben is iskolát csináljon. Ehhez azon­ban a magasfokú technikai tudás mellett gyors és állóké­pes úszás, bátor vállalkozó- kedv és az elhatározott takti­ka fegyelmezett végrehajtása szükséges. Ardai Aladár Hány pont kell a bentmaradáshoz? Milyen eredményt vár vasárnap? Nyilatkoznak a szurkolók

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom